Rész, Fej.
1 Lir| ebéd;~Meg is kötözködénk, s most mit tegyünk?~Pipára gyujtunk
2 Lir| ezt felejteni!~Oh, hol van most e haza dús fia,~Kit földje
3 Lir| mindent a hon adott!~Oh, jönne most - ha merne - közibénk~És
4 Lir| gyermeke;~Ha te nem volnál, most két honfinak~Megrepedt volna
5 Lir| Anyánk, szûnjél velünk most pörleni,~Mi a hazáért ittuk
6 Lir| örökzöld remény.~Remény! - Óh, most hallgatnom hagyjatok,~Mert
7 Lir| folyott hazát szerezni,~Most száz felé kell ömölnie,~
8 Lir| dicsõn halhattál volna meg!~Most megöregedél, és sem élni
9 Lir| hangok ismerõseim...~Mégis most mindjárt megszalasztanak,~
10 Lir| egyszer és utószor!~S ha most végignézesz e hazában,~S
11 Lir| Visszasóhajtgatja.~Vajha most is, mint rég~Csodák történnének,~
12 Lir| tündérek,~S nem vagyok ugyan most~Ezerek zsarnokja,~Csak minden
13 Lir| jóllaktam; (ha elhiszitek)~S most könnyedén pöfékelek;~A fapadon
14 Lir| A világról beszélgetek.~Most a földet úgy meghányom-vetem,~
15 Lir| lõcse, tengelye...~Úgy van; most én is gazdag úr vagyok~(
16 Lir| Talán majd jobban éhezem...~Most elsétálok a Dunához,~S a
17 Lir| Az igaz istória, -~Én ha most elmondanám tán~Szívem is
18 Lir| magyarok istene!~Kimondjuk most a dolognak~Igaziját, velejét,~
19 Lir| nem szenvedünk!~Gazdag már most a szegény is,~Mert egyenlõ
20 Lir| Mert egyenlõ és szabad;~Aki most is sopánkodik,~Vigye el
21 Lir| emlegettük,~Hogy megvirad valaha;~Most ugyan betölt csordultig~
22 Lir| Kivánságunk pohara.~Igyuk ki most a hazáért~Ezt a teli poharat, -~
23 Lir| magyar nép vétkeit...~Föláll most a szabad magyar,~S lenézvén
24 Lir| De meg lesz tanitva - ki most~Szabadon megtámadott. -~
25 Lir| harag és gyûlölet,~Mely most irántad bennem él,~Úgy vesse
26 Lir| politikus kitörése~Mit nekem most a világnak~ Fölmagzott
27 Lir| tartott fogva nemrég,~És most holmi napszámosnép~
28 Lir| ellenünk!...~Soha jobbkor! most javában~Zsivioztak: mulattak,~
29 Lir| nekünk elég volt,~Adjon már most más nekik,~- A magyar vendégelést
30 Lir| hadd legyen!~Büszke vagy most, de dicsõ lész~És hatalmas -
31 Lir| világnak azt,~Hogy honotok most is köztársaság!~Te hatalom,
32 Lir| becsületes bölcsõm, te ahol~Most becsületes sírt nem lelhetek.~
33 Lir| átkomat hallottad,~Halljad meg most háladó imámat,~S bocsáss
34 Lir| tündérországnak,~Melyben most lakom - s csak egy vakajtó~
35 Lir| Tán ellenségnek útja van most~A völgyben hamvaik fölött;~
36 Lir| vón testvér gyanánt, ki~Most úgy hal meg, mint ellenségetek! -~ ~
37 Lir| e kedves helyem~Mi okon most mégis idegen?~Szemem a távolba
38 Lir| nagy szent halálba...~S most - szerelmem, boldogságom,~
39 Lir| Ittas alvó horkantása, -~Most elalszik az utolsó~Világ
40 Lir| Fekete volt, hogy elment, s most~Fehér hab a paripája.~És
41 Lir| gyolcs inge, mely fehérlett,~Most piroslik a sok vértõl.~„
42 Lir| remélve jót elõre.~Tesznek most a végsõ próbakõre,~Szûz
43 Lir| Szûz szent Imre herceg!~Most vigyázz magadra,~Hogy méltó
44 Lir| szerettem,~Ami vigasztalt, most~Az is ellenségem!~Mintha
45 Lir| örömtelt~A nap nyugovása!~Talán most pillant be~Abb’ a szebb
46 Lir| Emelt egykor és fürösztött,~Most e szél, e hideg szél.~Diadalmas
47 Lir| õsznek~Kiállották fáradalmát,~Most veszik el a jutalmát.~Irigyelnéd
48 Lir| Ábrándoztam - megkönnyeztem,~Kiket most megirigyeltem!~Könnyezésed,
49 Lir| reményim mámorában~- Mit most irigylek - akkor szántam!~
50 Lir| szép erdõbõl elkergettek;~Most õrebek csaholnak benne,~
51 Lir| Mereven álló tilalomfa!~- Most mintha fenyves erdõn járnék~
52 Lir| De nem ránk~ Hallgat most.~ S mit törõdjem~
53 Lir| erdõkerülõ uram!~Könyörüljön most ez egyszer rajtam.~A szûrömet,
54 Lir| õ lakott~Szíve közepébe;~Most helyette ott van az~Akasztófa
55 Lir| A lombos, erdõs hegyorom~Most olyan száraz, fekete,~Mint
56 Lir| kell - Isten veled.~Utójára most csókollak...~Oh hogy most
57 Lir| most csókollak...~Oh hogy most érzem, tudom csak,~Mennyire
58 Lir| gyász,~Az égen sötét ború.~Most csöngetnek utójára -~Az
59 Lir| ragyog.~Vagy van ember, aki most is~Megrabolja a napot?...~
60 Lir| engem megraboltak? -~Õk most téged szánnak, engemet gúnyolnak!...~ (
61 Lir| mennybe viszlek.~Hol vagy most? - oh, hogy nézhetsz rám?!~
62 Lir| rivó piros maiglan,~Mintha most is egyre folyna.~Megorgyilkolt
63 Lir| Oda vannak mindörökre,~És most minden olyan néma,~Csak
64 Lir| mi bajom van?~Oh, ne nézz most homlokomra!~Szép vagy és
65 Lir| Õrizkedj a gondolattól!~Ne nézz most lelkem mélyére;~Ha forrong,
66 Lir| Egybe szétveti a fejemet.~Most megint oly csöndes-búsan
67 Lir| gúnyol a fény,~Fagyosan, mint most te engem:~Akkor jussak eszedbe
68 Lir| égõ sebet vágott.~S mégis most, midõn már, tudom, késõ
69 Lir| elmédnek~Híre nagy van,~Most mutasd meg, mi lakik benn~
70 Lir| tán másként is állanának~Most a dolgok,~Ha a követ el
71 Lir| beszédre legkisebb volt~Most a gondja.~Csak tünõdött:
72 Lir| csillagokat.~Nem nézek én most az égre,~Sem a föld sötét
73 Lir| Mahomet császár utolsó~Rohamát most parancsolja,~Haragban tajtékzó
74 Lir| Kirohanást parancsol most~Tizszer is kevesb hadának.~
75 Lir| hajgálnak~Kövekkel... És már most mit tegyek?~Legjobb lesz
76 Lir| Olyan a föld, s olyan édes most az élet.~Néha csendûl egy-egy
77 Lir| Napfogyatkozáskor~Itélet van most fönn az égen,~Nézi a bámész
78 Lir| meglehet,~Hogy az épen most következik:~Mielõtt én édes
79 Lir| látva a zászlót,~Mit kitagad most e rút kor,~Majd az ezernyi
80 Lir| virágon.~Mi hajdanta termett, most úgy van csinálva;~Rabbilincsre
81 Lir| nem ajál;~Nincsen embernek most imádott bálványa;~Nem tud
82 Lir| régi jó vitézség.~Emberek most gépet gyúrnak kardjaikból,~
83 Lir| rosda foga marja.~A helyett most a pénzt rakják hüvelyébe...~
84 Lir| jön a balek.~Csakhogy még most amodább jár.~Csahintja már
85 Lir| Mint a lakodalom népe.~Ami most a lakodalom,~Az is volt
86 Lir| ellenség vére volt az,~Ami most tinektek a bor.~Fenséges
87 Lir| Mintha lánggal égett volna;~Most olyan lett, mint a szérü,~
88 Lir| szenderített~Vadon erdõ most fölébred,~A mezõn végig
89 Lir| másikat nem tud szeretni.~Most letelt a kínos száz év.~
90 Lir| a lelkem, testem.~Vagyok most temetve mélyen,~Naptalan,
91 Lir| Megnyitotta könnyforrását~S most kisírván minden búmat,~Ezután
92 Lir| Hasztalan, mert ott ég most is,~És kiégeté tüzével~Szemeim
93 Lir| tüzével~Szemeim látó világát.~Most vakon, kétségbeesve,~Mindig
94 Lir| Halott-takaróra vagyon most szükségem,~Hópalástodból
95 Lir| még sohase hátrált,~De most abbahagyja egyenes irányát,~
96 Lir| piros vér hull a takarójára.~Most megállapodik, sápad hõsi
97 Lir| fagy;~Fogságod majd lejár.~Most egyedül vagy, a világ~S
98 Lir| boldog, irigyelt.~Majd, ha ki most lakmározik,~Lesz bús, mámorbeteg.~
99 Lir| szabaddá tesz minden rabot,~Ki most dermedve ül.~A lég remeg,
100 Lir| jót?~Attila, Árpád sarja most~Ír verset és mond dikciót.~ ~
101 Lir| Fölkeltek sírjaikbul és~Most szerteszét bolyongnak õk.~
102 Lir| pokol tüzét! A kínt,~Melybõl most, ebbõl a kegyelmesen~Mulandó
103 Lir| erõm, szolgáltam a hazát.~Most már nincs, ergo nincs napszám,
104 Lir| tanyája,~- Oh hogy bánt most a pompája!~Egykor itten,
105 Lir| ágon,~Csupa öröm a világon.~Most is úgy van, minden úgy van,~
106 Lir| más menyország, nem lehet!~Most már tudom, együtt van itten~
107 Lir| falevelen,~Azt gondolom, ni most elõttem~Az isten egybe megjelen.~
108 Lir| kivánod, hogy neked már~Itt most igazat adjanak?~A századokba
109 Lir| mindenütt ragyog.~Mellettetek most én csak árnyék,~Vagy annál
110 Lir| fényes szappanbuborékok,~Most hát ti csak ragyogjatok,~
111 Lir| mégis, újra itten~Igy, ahogy most, valaha...~Az örök idõ-keréken~
112 Lir| kevesebb.~Nem volna ütve most szivembe~Világ kezétõl annyi
113 Lir| az itt a holt!~Az ég, az most is oly tündöklõ,~Mérhetlen
114 Lir| nyiló virág?~Egy gondolat most szivetekben~S tiétek lenne
115 Lir| II~Csak ki vele most szaporán~Ez a titkos hajnalóra.~
116 Lir| szaporán~Ez a titkos hajnalóra.~Most megy a tündérkirálylány~
117 Lir| van õ, a szép?~Jönne bár most ide, hej!~Másik is hadd
118 Lir| milyen szép,~Igazán csak most tudom.~Hol az erdõk boltozatja~
119 Lir| elõre hajtunk?~Hol vagyunk most, a pokolban?~Hosszu barlang
120 Lir| Bérc ölébõl a mélységbe?~Most a síkra ereszkedtünk.~Mi
121 Lir| percbe évek!~Hallga, hóha! most megállunk.~Itt kiszállunk,
122 Lir| nyúlnak elõre.~Rejtek sürübõl most indul a vad~Ki, párja után,
123 Lir| Ki, párja után, legelõre.~Most egybe az erdõ, mint a pokol~
124 Lir| szellõn.~Víg torku rigó most bujva elül.~Ökrészfiu füttyöt
125 Lir| bolygván egyedül,~Bezzeg veti most a keresztet.~De az ördögtõl
126 Lir| van hátra,~De szólni már most ez se rest.~„Szó, ami szó,
127 Lir| a ledérnek~Áll a világ, most már tudom!~Az égen, földön
128 Lir| heverészve pihenünk.~Az etikett most nem parancs nekünk.~Künn
129 Lir| játszanak.~Nem látnak õk se most, se hallanak.~Nézzük csak,
130 Lir| elfáradtunk már bele.~Mit most nekünk a más izlése itt?~
131 Lir| uraltak egykor, mind a népek,~Most mit beszélnek, vagy nem
132 Lir| vettél be...~Mi vagy te most? Im a szerep cserélve:~Az
133 Lir| jövõdet?~Meg vagy talán most rontva, babonázva,~Vagy
134 Lir| Mi õs erényed volt, az most hibád.~Vérmes hited, pazar
135 Lir| kell, a hadban,~Gyöngébbek most a könnyebb föladat:~Lét
136 Lir| csodálják õt megint,~Kik most lenézik, piperés banyák, -~
137 Lir| Benépesítni a vadon pusztákat,~Hol most rideg tanyák, bitófák állnak,~
138 Lir| Kárpát és Bakonynak~Hol most bün, inség férgei bolyongnak,~
139 Lir| Képe a forgó jelennek...~Most a nap megáll az égen,~Dicsõség
140 Lir| szobaleány,~Cselédség, ki most mind ráér,~Lovagol faparipán.~
141 Lir| magad;~Mi vagyok én neked, most már tudod:~Ha majd a földi
142 Lir| minden kéjt szivébe temetett:~Most itt ülünk siralomházi lelkek,~
143 Lir| vigan, szabad a vásár.~Most õ is ember, mint a többi,~
144 Lir| kizsákmányolja.~A kisszerûben most van módja,~Most itten õ
145 Lir| kisszerûben most van módja,~Most itten õ a szegénységben~
146 Lir| megszolgálta,~Amelyhöz épen most beintik;~És ó, csodák csodája,
147 Lir| emberé a nagy világ?~Im hát most eljutott az alsó végre.~
148 Tore| földi mint a többi~Õk nem~Most már mindennek vége~Tündérregénknek
149 Tore| hogy teljék be az átok ott~Most már tudod~Nem járthatnak
150 Tore| imádni mertem~ míg mások~Most hogy már újra színrõl színre
151 Tore| senki ez arcot.~Ó, pedig most látom csak igazán~Mi minden,
152 Elbe| Szemlátomást hízik, dagad most a róna;~Különben ki otthon
153 Elbe| ólba,~Mintha tudná, hogy most nem lesz semmi dolga.~Bóbiskol
154 Elbe| a fészek,~Tetõ alatt van most mind a jótét-lélek.~Nem
155 Elbe| királyra,~Kinek fölnyilik most két szeme pillája,~És nyugodtan
156 Elbe| sok közt mindig átugratta,~Most meg vén korára nem igen
157 Elbe| mendegélnek;~Emlékezetükben most a multnak élnek.~Az öreg
158 Elbe| én soha nem kérdem;~De most a magyar föld határára értünk,~
159 Elbe| sem tudnék hangot adni;~Most is ahogy itten állok a határon,~
160 Elbe| magába:~Hogy a fényes nap most magát nézi benne,~S örömében
161 Elbe| csupáncsak hazámon.~Pedig most a végzet - isten úgy akarta,~
162 Elbe| ibolyája,~Üdvöd rablójának most ütött órája.~Legyen bármi
163 Elbe| meg nem ója.~Tudd meg - most magyarral lészen néki dolga.”~
164 Elbe| más kinlódik sokáig.~Hanem most az egyszer sehogy sem akadt
165 Elbe| épen.~Tarts velünk, mi is most harckeresni járunk.~Lengyelek
166 Elbe| pomeránok~Ellene hitetlen most föllázadának.~Felfuvalkodott
167 Elbe| messze elmerengett.~Az épen most hallott híreket forgatja.~
168 Elbe| hírre ohajta szert tenni.~Most is szökve jött el az apai
169 Elbe| bokorban igent mondanak most.~A tavasz meghódol a legszebb
170 Elbe| tovább-tovább adogatva.~Oda most az erdõ szentegyházi csendje,~
171 Elbe| sugárból:~Leányszembõl, mely most Bélára világol.~Tüzes nyila
172 Elbe| segedelmemre - te iszonyú szellem,~Most ohajtlak még csak - irtó
173 Elbe| honának elsõ bajvivója,~Most csupán hasának teherhordozója,~
174 Elbe| szép nemtõ ékesíti trónját.~Most hogy ijedelme jelét látta
175 Elbe| arca elpirulva;~Mert amint most Béla szemébe pillantott,~
176 Elbe| S mert szemét a népség most Bélán feledte,~A király
177 Elbe| szivesen fogadva,~Melynek most szüksége van jó hadfiakra;~
178 Elbe| gyülöltek szerelem s hazáért,~Most gyülöl az ember egyenest
179 Elbe| látják.~De van egy, kinek még most is jut eszébe~A pomerán
180 Elbe| elbánunk,~De azt kérdezem most tõletek elõre,~Ki lesz,
181 Elbe| A koszorú az volt, ami most a haszon.~Az õ koszorúja
182 Elbe| ohajtotta,~De sehogy nem ötlött most eszébe módja.~Már mulóban
183 Elbe| nem bír, menni kéne már most.~A vár udvarán már végig
184 Elbe| hangosabban,~Melyek fenekén most ezer érzelem van.~- Ilyen
185 Elbe| uralkodó ég sujtoló nyilára. -~Most az ifju bajnok kedvesére
186 Elbe| gyümölcs lehull az életfáról.~Most kit a dicsõség örök szomju
187 Elbe| vitéz fejedelmünk,~- Kit most egyedüli urunkul tisztelünk -~
188 Elbe| csalatkoztam.~Ámde tõlünk most a haza nem azt várja,~Hogy
189 Elbe| ugyan a pomerán órjás,~De most káros volna az elbizakodás.~
190 Elbe| fogósb ifjainkat,~Egyre most az ország sorsát mégse bízhadd.~
191 Elbe| ország sorsát mégse bízhadd.~Most az egyszer órjás avvagy
192 Elbe| el nem lõn fogadva.~Ámde most Bélának eszébe jutottak~
193 Elbe| majd dühömmel fölérlek.~Most hiszem már bátran, amit
194 Elbe| találsz magadnál különbet.~Most e hit díjául fájó csalódás
195 Elbe| sorsán kételkedni.~Az igaz, most hazánk gyámtalan szenvedõ,~
196 Elbe| kegyetlen,~Széles kedve mégis most alig fér el benn;~Kétfelé
197 Elbe| szörnyetegnek látszott,~- Most pedig végezvén lakmáját,
198 Elbe| mén bírta meg a vezért~Az most fegyverkészen kijõ sátorából,~
199 Elbe| Hogy velem megví, - és most magához tére.~Ám de ha nem
200 Elbe| szerencse-kockát,~Melyre most föltették az egész nép sorsát.~
201 Elbe| egész nép sorsát.~Ám de most a szemek könnybe lábadának,~
202 Elbe| nyugtod méhiben a földnek.~Most hiszem már szentül, hogy
203 Elbe| iszonyt még csak akkor érze.~Most midõn a harag lelkén átviharzott~(-
204 Elbe| szemmel nézve rája,~Csak most tudta meg, mi nagy vala
205 Elbe| hadának,~Kik egymásra is most félve pillantának.~Mint
206 Elbe| feledve.~Az az igaz isten, aki most így végzett,~Majd az igaz
207 Elbe| nem is kétlem,~Noha már most szükség arra nincs is épen.”~
208 Elbe| felültet hiveimnek karja.~Most ármány ûzött el... de hiszem
209 Elbe| tisztelet és a meglepetés mián~Most alig talált szót a jószívü
210 Elbe| egyszerû lakomban,~Mely most elõször tûnt föl oly szegénynek,~
211 Elbe| idomok csodáit.~A lég, az most is balzsamot lehellt.~Fölséges,
212 Elbe| szállt ég felé... Ah~Még most is reszketek minden tagomban,~
213 Elbe| reszketek minden tagomban,~Még most is érzem a kéj borzadályát,~
214 Elbe| darabig, hogy ébren,~Hogy most van ébren lelkem, oly közel
215 Elbe| másért nem történt csoda,~Hát most történik az s megmenekülsz;~
216 Elbe| jó lettem volna én is.~S most már nem is vagyok kétségbeesve?~
217 Elbe| De verseményem pókhálója most~Ez egyszer nem szerzõjét
218 Elbe| volna már elõbb-utóbb...~Most is, hogy Izidóra angyalarccal~
219 Elbe| hogy percig azt hivém:~Tán most is álmodom; mert nem csupán~
220 Elbe| legmélyebb tisztelettel.”~ Most már világos, teljesen világos!~
221 Elbe| teljesen világos!~Álmom való s most Izidóra azt~Gyanítja, hogy
222 Elbe| tu cimborák;~Hisz végre most már boldogtalanok~Vagyunk
223 Elbe| hogy, fájdalom! - igen~Most már azt mondom én is, fájdalom! -~
224 Elbe| enfant terrible”.~Tehát most már való, kétségtelen...~
225 Elbe| érzékiség boszu~Érzelme... Hah! most már megegyezünk,~Valóban;
226 Elbe| azt hivém, hogy Izidóra most már~Egy világrészben sem
227 Elbe| De igy jó.~„Most már kvittek vagyunk, madame”,~
228 Elbe| ohó!~Regényt ki írna most ilyenrõl?~Nem, nem! Nézzük
229 Elbe| van.~ 29~Ezekre most nem jó idõ jár;~Az ördögnek
230 Elbe| sors szele?~Nem bíbelõdöm most vele.~ 33~Hagyom
231 Elbe| szép erõ.~ 45~De most csak éljünk a jelennek,~
232 Elbe| Ne bántsuk a sötét jövõt.~Most még virágokhoz vezetnek~
233 Elbe| S ami hazánkban ritkaság most,~Nem kártyás és nem is iszákos.~
234 Elbe| zsivány:~ 60~Most, mint a déli verõfényben~
235 Elbe| ellentétes, hirtelen,~Hogy most itélni képtelen.~
236 Elbe| így rendelé,~Örömmel néz most már elé.~ 2~Mi
237 Elbe| kanál? Fi donc!” kiált föl~A most divó szokás fia,~Kinek mindjárt
238 Elbe| majd csak önmagának él,~Ez most az egyedüli cél.~
239 Elbe| így még bájolóbb Etelke!~S most már meg épen ez a baj.~Mi
240 Elbe| igy épen ki nem állja,~S most még „maradhatatlanabb”,~
241 Elbe| régi jó szokásokat?~Hogy most, midõn kijött a sorja,~Õ
242 Elbe| ebben õ kifogyhatatlan.~Most egy vadonban él nyugodtan,~
243 Elbe| hallhatók...~ 21~Õ most szeret, nagyon, valóban,~
244 Elbe| természete.~ 22~Õ most szeret, és lánggal égõ~Szerelme
245 Elbe| Miért ne rándulnának hát ki~Most, mig diszében áll a nyár?~
246 Elbe| 46~Elõtte minden, amit most lát,~Oly épen kedv szerint
247 Elbe| Akár a márvány Ernõ arca,~S most már meg õ a nagy beteg.~
248 Elbe| fölfalja a.~ 61~És most e fenevad fölébredt...~S
249 Elbe| úgy-e? fogva vagy!~Hja, már most, én édes barátom,~Én hasztalan
250 Elbe| hasztalan beszélek, látom;~Én most már nem segíthetek...~Eszeveszett!
251 Elbe| eltaláltad;~Te köllesz épen most ide.~Uram, dicsértessék
252 Elbe| e zavar~Percében mindegy most ezeknek,~Akárhová, csak
253 Elbe| nincsenek.~ 34~S most õ ugyan törvény szerint
254 Elbe| mennyországbul~A földre épen most aláhull.~Boldog halandó,
255 Elbe| Boldog halandó, kivel itt~Most elõször találkozik.~
256 Elbe| látja már a „kis kezet”.~Most Leonáé lesz a bálvány,~Amelyre
257 Elbe| belátja,~Hogy legjobb, amit most tehet,~Ha átcsap illemes
258 Elbe| kártyák közé nevet.~Egyszerre most õ a beszédesb,~Bocsánatért,
259 Elbe| folytatása lesz talán...~Most hamar a báró után.~
260 Elbe| levélben adja ezt hirül.~Most meg van rontva, verve szemmel,~
261 Elbe| Atyafivá lett vér szerint...~Most már szakadhat össze ég,
262 Elbe| annál mélyebbre dõl.~Üdvét most olyan nagynak látja,~Hogy
263 Elbe| melytõl~Olyan sokáig véreze,~Most rántaná ki szívsebébõl~Tán
264 Elbe| Elõbb üditõ fényessége~Most mint a nyíl, úgy hat szivébe.~
265 Elbe| fénnyel, mint vért tõle most~Elszívnak - rablók, koldusok.~
266 Elbe| balvégü fordulat...~Egyszerre most meg már Leona~A lángolóbb,
267 Elbe| zárt hevének kulcsa,~Az most egyszerre lángra gyúl,~S
268 Elbe| sziveiket.~Elõször érzi most Leona,~Hogy igazán, forrón
269 Elbe| még elõbb csak hiusága,~Most már szerelme sértve - és,~
270 Elbe| elõbb a tiszta mély seb,~Most sütve van rá szégyenbélyeg!...~
271 Elbe| úgy szeret~Engem, mint én most tégedet.”~ 44~
272 Elbe| Mint annyiszor, de legalább~Most komolyabban, õszintébben,~
273 Elbe| És annyiszor haszontalan;~Most végre ím betölt a mérték,~
274 Elbe| vészt ingerel,~Hivén, hogy most ennek se kell.~
275 Elbe| Mert már ez óra átkos óra,~Most minden lépte kárhozat.~Mint
276 Elbe| így egész az átok.~Hisz most a sors kétségkivül~Feledi
277 Elbe| egyikén...~ 59~De most Leona kitalálja~A szörnyü
278 Elbe| letiporva gõgje~E szívbe most uralkodó,~S kevés bár, mind
279 Elbe| Az élet így elõtte semmi.~Most már nemest, nagyot kell
280 Elbe| 77~Miként ha érezné most újra~Azt a fagyos, merev
281 Elbe| szivét is mindörökre...~És most, midõn már fáj neki,~Még
282 Elbe| az a vagyon?~Szegénysége most fájt elõször, de nagyon.~
283 Elbe| tömött köpenybe burkolva.~Most vele elbánni gyerekjáték
284 Elbe| soh’ se elég.~Hej ha volna most, kit meg lehetne verni!~
285 Elbe| ebbe~A világba, mitõl õ most megijedne?~Fizet és megindul;
286 Elbe| órában, mennyezetes ágyban!~Most öleli át a menyország a
287 Elbe| képéhez;~De a homlokán meg most valamit érez.~Csak úgy csurog
288 Elbe| vad, egészen jól látja.~No most még csak egy kis nyomás
289 Elbe| megint egy kis baj van; mert most meg hát~A mutatóujj megbicsakolja
290 Elbe| hályog.~Melege volt imént, most a hideg rázza.~Nem lehet
291 Elbe| rugódva.~De hát hogy lehet most így kijózanodva,~Oly egyszerre?
292 Elbe| kupába.~Mert úgy nézzen ám most szemébe, hogy itten~Ami
293 Elbe| testvére.~Jó, hogy itt van, most már maradjon is vélek.~Férfi
294 Elbe| tudományban.~No de hát már most õ ezeket lefõzze,~Pénzüket
295 Elbe| Csak az elsõ lépés lenne most megtéve!~Társainak ugyis
296 Elbe| arcán hideg a verejték.~No most, hogy egyszerre sokat tesznek
297 Elbe| segítség a tanult fortélytul!~Most, hogy a szerencse amoda
298 Elbe| belõle a „mersz”-et.~No most még csak ez kell, zavarát
299 Elbe| se találhatja,~Voltakép most róla mi a gondolatja?~Ahogy
300 Elbe| szörnyü ügyetlennek.~Képzeli, most rajta mások hogy nevetnek...~
301 Elbe| se foglak; ezzel mulatok most!~Ugy-e tubám?” s ezzel Arankára
302 Elbe| Lator, hogy melege lesz most itt.~Tekintget is, kapkod,
303 Elbe| Bezzeg, hogy letette hetykén, most már bánja.~Kerül õ most
304 Elbe| most már bánja.~Kerül õ most mindjárt olyan emberkézbe,~
305 Elbe| kiszökve:~No gazemberek most vessetek keresztet!~Durr,
306 Elbe| elverte a ragya,~Jobb, ha õt most mindjárt örökre elhagyja.~
307 Elbe| Rosszkor jött biz e most” - a fejét vakarva,~Ábel
308 Elbe| Arcaikon a nagy rémület most is még,~Az egész környéken
309 Elbe| belátják, ki is kötik már most,~Ez csak oly világos, amily
310 Elbe| Haj pedig dühös lesz, ha most minket meglát,~Mert elõtte
311 Elbe| folyosóba.~Hej, itt lenne ám most neki könnyû dolga.~Elõtte
312 Elbe| Elõtte a gazda; hogyha most rá csapna,~Itt nem hedereghet
313 Elbe| többé semmi gondja.~Nagyobb most már annál, hogy együtt,
314 Elbe| Hogy vigyázzanak, mert õ most arra felül,~Azaz hogy még
315 Elbe| visszahozhatatlan!~Amiben õ most van, az a veszedelem,~Biz
316 Elbe| jõ?~No te szegény Jankó, most bizonnyal véged!~Imádkozzál,
317 Elbe| is siet ám utána,~No már most melyiknek leszen õ prédája?~
318 Elbe| kit õ úgy meghajtott.~S most neki ez ilyen nagy örömöt
319 Elbe| kérlek.~Mondd meg hát nekem most, mit tegyek én érted?”~Megköszöni
320 Elbe| Hát a szép kisasszony neki most is híve!~Jankónak örömtõl
321 Elbe| meghallják,~Annálfogva most már fölfedezi magát.~Röviden
322 Elbe| cimbora ezt hallja,~Mintha már most félig meg volnának halva.~
323 Elbe| mindenekfölött és legkiváltképen~Most, hogy ilyenforma tárgyú
324 Elbe| szabálynak következik már most~Hogy a lakás legyen jó derült,
325 Elbe| borvizet árulják,~Divat ezt most inni minden évszakon át:~
326 Elbe| A hidegvíz-gyógymód van most nagy divatban,~Kövér, lomha
327 Elbe| Többnyire e zuhanyhõsökbõl telik most.~Szabadban a vized bármi
328 Elbe| embernek~Jó, ha önök ezzel most megismerkednek.~Az emberi
329 Elbe| tolvaj széllel.~És miután most már e pengõ sorokban,~Amit
|