Rész, Fej.
1 Lir| szivének~Nagy lehet baja!~Mert ha megbocsátna~Néki a megye,~
2 Lir| azért siratjuk a hazát,~Mert rajta nem tudunk segíteni -~
3 Lir| kesergeni...~Igyunk, apám, mert szívünk megreped,~Hogy nem
4 Lir| hazáért ittuk le magunk,~Mert édes, oly édes nekünk -
5 Lir| mellé dicsõk nem termenek.~- Mert isten számol a sors vétkivel,~
6 Lir| most hallgatnom hagyjatok,~Mert könnyet tán, de szót nem
7 Lir| hogy e hon tetszhalott,~Mert a méreg nem jól kevertetett;~
8 Lir| segítsetek!...~Oh, jöjjetek, mert nem lesz majd anyátok!...~
9 Lir| szinpadán!~Rosszabb ennél... mert nincsen életed,~És halni
10 Lir| a világnak szép leányai.~Mert hiszen ameddig szép leányt
11 Lir| boldogságot annál jobban érzem,~Mert én az életben oly sokat
12 Lir| Vándorpályátok merre mén?~- Mert olyan trupp, mint a miénk
13 Lir| isten is épen azért nagy,~Mert koldusnak is kihallgatást
14 Lir| minden éjszakája,~Hála néked! mert te megjelentél,~Két századnak
15 Lir| Nagy örömét elrivalgani?~(Mert szeretetét a nemes lélek~
16 Lir| leszesz olcsó sírjelem,~Mert a nyomor, tudom, nem engedi,~
17 Lir| Nem is soká tartottak - mert késõbb~Egy bagolyhoz adtak
18 Lir| félfülemmel hallgattam,~Mert oly gyönyörûen énekelt egy~
19 Lir| minket nem tanított senki...~Mert szabadok voltunk... hej
20 Lir| fogok ily szépen énekelni!~Mert eljöttem a szabad magányból;~
21 Lir| nagyon,~De meg nem veheté!...~Mert a városból azt írtam neki,~
22 Lir| nagyúr?~S mikor fizethetek?~Mert a fizetési határidõ~Akkorra
23 Lir| az õsi hír~Fényes ma még, mert elkopott;~A vitézség ragyogó
24 Lir| Sok nem is ismeri meg.~Haj mert nagyon régen láták~Legeslegutószor
25 Lir| hódított.~Bátor is volt, mert nem félt a sötétségtõl,~
26 Lir| lovag hüledezni kezdett,~Mert eszébe jut, hogy másnak
27 Lir| özvegyet szépen le is fõzte...~Mert mindig mást beszélt, mint
28 Lir| az átok a gazt is eléri,~Mert a magyar haza édes gyermekei~
29 Lir| Oly nagy mondhatnékja van!~Mert eddig a szegény magyar,~
30 Lir| Szólani se volt szabad!~Hej mert nemcsak karjainkon~Volt
31 Lir| Gazdag már most a szegény is,~Mert egyenlõ és szabad;~Aki most
32 Lir| rabságomban engem~Bántani mert - gyáva volt;~Az elég szemem
33 Lir| Õrizzen ettõl istened!~Mert a gyûlölet átka nem fog,~
34 Lir| ne várd, ne várd te ezt, mert~Jövésed lesz majd halálod,~
35 Lir| széjjel~A jó öreg Bem apánk,~Mert amit õ osztogatott,~Az nem
36 Lir| reánk, kiket nem ismerél,~Mert nagyravágyó és kevély valál;~
37 Lir| felejtsd el, nemzetem;~Mert istened tenéked szánta azt!~ ~
38 Lir| Jer mihozzánk halni... mert ez a föld~Sírnak is legszentebb
39 Lir| Imádlak rég, de titkon eddig,~Mert ellened volt a világ.~S
40 Lir| földdel,~Ki ne hallaná szavát?~Mert az isten szava örök:~Éljen
41 Lir| barátja,~S szót fogad - mert népe úgy akarja -~Amerika
42 Lir| átkozva hágom át,~Nem átkoz õ, mert hasznodat vevé,~S folytatja
43 Lir| börtön fenekén,~Rá se nézesz, mert talán hogy~Örök szerelmet
44 Lir| a hazának!~Az a haza, - mert hisz annak~Oly magas értelmet
45 Lir| hát, mit hallgatsz,~Talán mert nagyon boldog vagy?~Miért
46 Lir| Halhatatlan lesz a neve!~Mert oly állhatatos vitéz~Soha
47 Lir| tagadd meg a gyönyört, mert~Kész halál az, ami rád vár!~
48 Lir| király betegszik, vénül,~Mert nagy a bú, mely nemes szivén
49 Lir| VIII~Elhallgass, mert zivatar van,~Mert alattad
50 Lir| Elhallgass, mert zivatar van,~Mert alattad ing az ág?~Dalod
51 Lir| kedve,~Szeretõje van eszébe;~Mert van neki - kinek nincsen?~-
52 Lir| Hanem azért mégis megholt!~Mert nagy szerencsétlenségire~
53 Lir| Midõn végkép elgyötör~- Mert utolsó, amit érzünk -~Már
54 Lir| senkit sem szeretsz - oh mert hiszen~Hideg a szív a fény
55 Lir| kérlek, akkor engemet.~Mert hiszen legszebb vagy lelkemben,~
56 Lir| halj meg!” Én gyötrelmem,~Mert ohajtlak, mert szeretlek,~
57 Lir| gyötrelmem,~Mert ohajtlak, mert szeretlek,~Ezzel átkoztál
58 Lir| Mitõl úgy fáj a szegény agy.~Mert ki-utat, szót nem lel rá,~
59 Lir| isten gyilkos haragja -~Mert csak te ölhetsz meg engem!~ (
60 Lir| úgysem hallgat már rám,~Mert te vagy az én bálványom.~
61 Lir| Hogy kinevessen engemet:~Mert szerettem, nagyon szerettem~
62 Lir| XXV~Szeretlek, mert oly szép szemed van,~Hogy
63 Lir| sötét vagyok!~Szeretlek, mert fölfoghatlan vagy,~Bûvös-bájos
64 Lir| fátyol föd el;~Szeretlek, mert olyan titok vagy,~Amiben
65 Lir| mégis hinni kell.~Szeretlek, mert bár el nem érlek,~Tégedet
66 Lir| Amelyre isten napja süt.~Mert te vagy az úr, te a minden~
67 Lir| ismer, csak sejt a lelkem,~Mert nagy hatalmad érezi.~Téged
68 Lir| Szeretlek én, hiszlek, reméllek,~Mert nagyon büntetsz engemet;~
69 Lir| nagyon büntetsz engemet;~S mert szenvedek, tûrök, hiszem,
70 Lir| mely engem éghez köt.~Oh, mert bármi nagy is fájdalmam
71 Lir| mint bûnüzlet máza.~Oh mert, bárha tündér, hogy te is
72 Lir| találják az ismert bajoknak; -~Mert magára isten senkit nem
73 Lir| ellenében még az is tehetlen,~Mert a már megtörtént nemmé nem
74 Lir| semmi égi erõ nem segít.~Mert e nagy világon mindennek
75 Lir| elhamvasztod szivemet;~Ah, mert hiszen mi az én átkom,~Ha
76 Lir| oly siralmas, fekete...~Mert semmi sem mulandó, minden~
77 Lir| szépet gondolt,~Örökké él, mert egyre hat.~Maga, a rossz,
78 Lir| Mindent fölérõ áldozat!~Tán mert irígyed e tárgy-limlom,~
79 Lir| semmi sem lakol meg itt.~Mert hogy te elmulsz mindörökkön.~
80 Lir| csöndes, hideg, sötét van...~Mert letelik a szellemóra -~Le,
81 Lir| nem veti~Úgy a súlykot;~Mert a jámbor vala épen~Olyan
82 Lir| Közülök nagy szégyenébe.~Mert a csillag azért ragyog,~
83 Lir| magyarnak~Segítséget adni sem mert.~Vagy tán akkor elismerte,~
84 Lir| se volnánk ébren,~Hanem mert a torban, éhen,~Rágódunk
85 Lir| éjszakába~Ki-kinézünk olykoron.~Mert nem tudjuk, hány az óra,~
86 Lir| egy-egy alvó nyáj kolompja,~Mert a szemtelen légy mostan
87 Lir| kegyelmet tõle - õ sem ád!~Mert bár ha nincs többé öröme,
88 Lir| bámulják, hogy csodálják.~Mert benézni szép szemébe~Olyan
89 Lir| Könny, sohajtás mind hijába!~Mert - óh, szívet szaggató gyász! -~
90 Lir| szívet szaggató gyász! -~Mert õ nem tudott szeretni.~Borzad
91 Lir| Mind kétségbe voltak esve,~Mert segítni gyöngék voltak,~
92 Lir| Dalima csak mosolygott:~Mert szemének könnye nem volt,~
93 Lir| Gazdagabb minden királynál,~Mert csak az nem volt adósa,~
94 Lir| féltsétek ezt a jámbort,~Mert ez már nem veszthet semmit.”~
95 Lir| És valóban, nem hijába:~Mert egyszerre szólal oly hang,~
96 Lir| Halovány alakja fénylett.~Mert felõle jött az a hang,~Úgy
97 Lir| Hegyen-völgyön lakodalmat.~Mert Dalima tud szeretni;~Dalimának
98 Lir| Legszebb pár meglelte egymást.~Mert az édes hangu dalnok,~A
99 Lir| Tudja meglágyítni dallal:~Mert legszebben, szomorúbban,~
100 Lir| én nem hallgathattam...~Mert szivem nagyon megfájdult;~
101 Lir| hazáról~Énekelj a boldogoknak,~Mert ezekrõl szóló daltól~Az
102 Lir| S aztán még egyet inték,~Mert a köny elfojtá szómat...~ ~
103 Lir| Vagy csak épen nem akarják.~Mert ahogy az érkezõktõl~Hallom,
104 Lir| vezették zsoldos õrök.~S mert a szégyen és gyalázat~Velõszaggató
105 Lir| keltett,~Könnye nincsen, mert elég az~Még a szívben izzó
106 Lir| De megszegtem esküvésem,~Mert hazámat jobb szerettem,~
107 Lir| Népemet is megvetettem:~Mert elkorcsult, aljasult az~
108 Lir| homlokomról.~Hasztalan, mert ott ég most is,~És kiégeté
109 Lir| boldogok hamar felednek.~Mert aki tud feledni, boldog.~
110 Lir| a hegy s ellenállni nem mert.~Kanut fogja kardját, az
111 Lir| Kanut visszatántorogván,~Nem mert megjelenni - a hajnaltól
112 Lir| világ~S az emberek között,~Mert hisz az embertársaság -~
113 Lir| tán széles kedvitül,~Vagy mert szemének a sugár~Még fáj,
114 Lir| hegyetek-völgyetek~Örökké szent, szabad.~Mert Isten nem hagy titeket,~
115 Lir| gyógyulni, enyhülni csak:~Mert orvost nem talál;~Kinek
116 Lir| van csinálva mind elõre:~Mert ennek mind így lenni kell!~
117 Lir| Tovább, jobb hitre nem segél.~Mert semmi sem tökélyes itt lenn,~
118 Lir| gúnyos gondolat...~- Ah, mert ha járok a tavaszban,~És
119 Lir| Annak kelle õt nevezni,~Mert valóban olyan szép volt,~
120 Lir| Lenne arra képtelen mind.~Mert jaj lenne akkor nektek,~
121 Lir| Mint bûbájost, megigézõt.~Mert ha a közel határon,~Szolgagyerek
122 Lir| félj rúttól, gonosztól:~Mert hatalma nincsen annak~Az
123 Lir| szépet,~Aki õriz túl az éren:~Mert ez ellen nincsen mentsvár.~
124 Lir| Az örökkévalóságot magát:~Mert volt egy lény, ki nála többet
125 Lir| süti...~S te csak nevetsz,~Mert - nem szeretsz!~Ez itten
126 Lir| Fásult, kinek fáj az idõ,~Mert számára nincsen vigasz,~
127 Lir| Hol nem lehetsz tökéletes,~Mert aki nem gyarló, szörny az,~
128 Lir| volna már!~De nem mehetek, mert adós vagyok;~S én várok,
129 Lir| adós vagyok;~S én várok, mert fizetni akarok.~Egy csillagom
130 Lir| Amíg végre belefúlnak.~Mert hiszen ki tudna nézni~Hosszasan
131 Lir| Ennyi isteni gyönyörnek.~Mert, én édesem, szerelmem,~Ami
132 Lir| jött ajkunkra vád, panasz.~Mert ami szint’ oly drága, mint
133 Lir| Öljön meg ott a fájdalom,~Mert itt a szégyen ölne meg.~
134 Lir| Nem hordja már rabláncait,~Mert szolga lett és hord igát.~
135 Lir| Apáid hamvát sem leled.~Mert nem nyughattak abban õk!~
136 Lir| Mily szörnyü lét után?~Mert hát mi volna itt lehetlen~
137 Lir| Mindenhatónak vélt leltárnoka.~Mert hát a végtelenség itt az
138 Lir| alkottatunk megkérdezetlenül?~Mert szép e földi lét, tagadhatatlan.~
139 Lir| Rengetegének tüskén-bokrain...~S mert útjának határa nincs sehol,~
140 Lir| ne itt: túl a határokon;~Mert elijed a késõ ivadék...~
141 Lir| És a mulatság sikerül.~Mert persze, persze a ligetbe~
142 Lir| hogy el vagyok kárhozva,~Mert már az égben nem hiszek;~
143 Lir| föld, a föld is elveszett.~Mert már nekem a bibliából~Akárki
144 Lir| Arabella~Mert lelkem oly tükör, amelyben~
145 Lir| Minõnek szerelmem mutat;~Mert szép vagy ott, mint a dicsõség,~
146 Lir| megjelen.~Bár hasztalan, mert csak alkatja~Egyetemében
147 Lir| Elmúl-e testem e világból,~Mert az Oceánba szakad?~A lángoló
148 Lir| találom?~ II~Mert hát, való, mindenben, ami
149 Lir| szûm sovárgja untalan,~De mert istennek lát szemem,~Hogy
150 Lir| ez az egy mért nem lehet?~Mert képzelem és szent igaz,~
151 Lir| azért nem öltök testet,~Mert nincs reá hatalmatok;~Mert
152 Lir| Mert nincs reá hatalmatok;~Mert biztosabb és nektek édesb~
153 Lir| szellemlétben,~Egy hang, mely örök, mert igaz.~És széjjelomló földi
154 Lir| semmisülve~Örökre a paradicsom...~Mert hasztalan! könny, bú mit
155 Lir| ép így jobb ez is talán;~Mert, mivelhogy... tudniillik~
156 Lir| halavány emelkednek föl;~Kik, mert e földön mennyet éltek,~
157 Lir| S alattuk néma a madár,~Mert vágya, üdve telve már,~S
158 Lir| csodája, titka;~S a vágytól, mert azt el nem érted,~Újból,
159 Lir| Amelybe aztán menten beleáll;~Mert neki asztal-, konyhahulladék,~
160 Lir| komisz” dologban fárad karja.~Mert ásni, vájni a termõ talajt,~
161 Lir| ami még szebb föladat,~Mert hát bizonnyal még érthetlenebb:~
162 Lir| feketén:~Hogy sírhat a nemzet, mert ime holt,~Ki köztük a jobbak
163 Lir| És már elhûlne a leves,~Mert már csak éppen egy van hátra,~
164 Lir| nagy bolondot,~És okosan, mert így vagy boldog.~Ne bánd,
165 Lir| meggyalázza?~Urrá leszen, mert szapora a féreg?~Turul,
166 Lir| kéregetõ özvegy útfelen,~Mert harcban elrongyollott, meztelen,~
167 Lir| adsz, tartsd jobban számon.~Mert végre, nem lehetlen, mások~
168 Lir| Emelni szobrot ne siessetek.~Mert úgy lehet, még áll a büszke
169 Lir| árvapénztárnok többé nem sikkaszt,~Mert cselekedni már nem úri „
170 Lir| ország és jómódu polgár;~Mert államát igaznak, szentnek
171 Lir| korán meg kellett~Halni, mert nagyon szerették”...~ ~
172 Lir| halál után is vermet ásnak.~Mert nem elég ijesztõ a halott;~
173 Lir| megbánásnak könnyét arcodon.~Mert amit én vesztettem, óriás,~
174 Lir| eped,~Az egyedüli élvezet.~Mert ismeretlen, új elõtte,~Ez
175 Lir| egy vezeklõ a templomba...~Mert templom ez, úgy érzi itten;~
176 Lir| már tovább nem tépelõdik.~Mert már ha így van, mostan õ
177 Lir| sok, de több mégsem lehet,~Mert kell-e több: nem félni attól~
178 Lir| és módja nincsen abban.~Mert nincs e földön semmi ingyen.~
179 Lir| volt enyim is. Csalódtam,~Mert ami földi, jobbnak hittem,~
180 Lir| gyáva, babonás vakhitbõl,~De mert te igy tetszel magadnak,~
181 Lir| vagyok én? mi a lélek?~Oh, mert közelg épp a nagy óra!~Már
182 Tore| egyetlen, nem egek szülötte~Mert engem ért az átok~Hogy én
183 Tore| jutok öröklétbe~Te meghaltál mert az ég helyett~A földet választottad~
184 Tore| világon~Még kedves volt nekem,~Mert kedves volt az is, bár földi
185 Elbe| alattomba,~Alattomba... mert eközben arculatja~A harag
186 Elbe| villámos felhõit mutatja.~Mert õ megtiltotta szivének,
187 Elbe| hogy föl ne üljön rája;~Mert akit fölnyergel ez a rút
188 Elbe| A csínt, - hihetõ lesz, mert ugyis a trónra~Õk következnének
189 Elbe| a sorba,~De õk várjanak, mert vadak és pogányok,~Nem tudják
190 Elbe| herceget hogy fogassa be véle.~Mert az õ kérése már parancsolat
191 Elbe| jobban szereti is annál,~Mert az elválasztó koma csak
192 Elbe| után odaugrat Béla mellé,~S mert az a csatadalt fölöttébb
193 Elbe| német.~Valóságos özön - mert a Lék kiáradt,~Közepette
194 Elbe| kunyhóba~És meg volt lepetve, mert szomoruságot~Gyermekarcon
195 Elbe| sötét árny alatt - örökre.~Mert jaj, aki idetéved - a bajnoknak,~
196 Elbe| egyenkint páros viadalban,~Mert rablóm kezében szertelen
197 Elbe| gyõzesz - szóla lelkesedve,~Mert miót’ e völgyben el vagyok
198 Elbe| önbizalmát növelék szivének.~Mert midõn kiért a csodahõs elébe,~
199 Elbe| lágya~Van az ellenségnek - mert jó szíve, látszik -,~Nem
200 Elbe| vitézhez illõ harc egészen.~Mert pogány hitökben makacs pomeránok~
201 Elbe| mindegyik magyarnak.~Hej mert az idõben, melyrõl szól
202 Elbe| titkul tartani kivánta,~Mert ugy okoskodott helyesen,
203 Elbe| beszélhete eleget fiának.~Mert egy oly erõs vágy támadott
204 Elbe| vadászni.~Alja buja zöld fû, mert nem jára erre~Ostoba juhnyájnak
205 Elbe| Bélának elsõ pillantása,~Mert meg volt meredve két szeme
206 Elbe| mégis oly kevés elõttem:~Mert hiszen tehozzád mindig közel
207 Elbe| még csak vér se látszott;~Mert amint a vadkan fejét szétütötte,~
208 Elbe| Richsza arca elpirulva;~Mert amint most Béla szemébe
209 Elbe| királytól, de hiába vára,~Mert soká nem jött szó annak
210 Elbe| vélte tündér tüneménynek.~S mert szemét a népség most Bélán
211 Elbe| sokat is szenvedett érette,~Mert szemével már sok szép leányt
212 Elbe| szüksége van jó hadfiakra;~S mert vitézim holnap hadba elindulnak,~
213 Elbe| kedvezésért bármi szépen kérte,~- Mert az lepihent - tán a gyönyörû
214 Elbe| várni türhetetlen Tátost,~S mert vele már nem bír, menni
215 Elbe| vitéznek jók a pomeránok;~Mert vitéz nép szokta lakni a
216 Elbe| fohász is kiszakad belõle.~Mert váltig hiába áltattok, beszéltek:~
217 Elbe| szerencsét ohajta Bélának.~Mert hazájuk sorsa bízva volt
218 Elbe| utamban.~Nem állanak, ám mert nem is állhatnának!~- És
219 Elbe| könnyelmü Árpád vére iránt.~Mert hogy e vértõl függ Magyarország
220 Elbe| hõsét - hanem mindhiába,~Mert az még pihente az éj fáradalmát;~
221 Elbe| Osztogatja már a fõhivatalokat.~Mert hogy a lengyelnek nem irgalmaz
222 Elbe| megérdemelted hogy kegyelmet adjak.~Mert rövid eszeddel keztyüm elfogadtad.”~
223 Elbe| apródja veszett el miatta.~Mert sarkantyujával homlokát
224 Elbe| egyik-másik - hanem csak futólag,~Mert ha soká nézte - hogy igazat
225 Elbe| szerették (tisztelték!),~Mert csupán ez egy mén bírta
226 Elbe| csak remélt és sejtett.~Mert elõljáróban amik itt történtek,~
227 Elbe| úgy megöllek bizonnyal.~Ám mert tudd meg, ezren haltak el
228 Elbe| bármi szerfölötti erõd -,~Mert megbánta már, ki adta azt,
229 Elbe| pajzsával ügyesen fölfogta.~Mert neki a hideg bátorság a
230 Elbe| harag lelkén átviharzott~(- Mert a halál minden gyülöletet,
231 Elbe| neved, fényes nemzetséged.~Mert hogy származásod magas,
232 Elbe| szót a jószívü király.~(Hej mert akkorában nagy volt e szó:
233 Elbe| úgy, amint vevém magam.~Mert nem velem történt meg a
234 Elbe| bizonnyal némán, szótlanul, mert~Agyamban kõvé vált a gondolat.~
235 Elbe| égõ aszfalt kerevetjén.~Mert ez valóban oly megfoghatatlan,~
236 Elbe| mit szerfölött csodáltam,~Mert mindig azt hivém, hogy ez
237 Elbe| lángoló fürt hattyuvállakon...~Mert notabene - meg kell vallanom -~
238 Elbe| törpe tündér, hallgatag~(Mert félt szegényke untalan,
239 Elbe| katasztrófa bekövetkezett, mert~„Szégyen s haragtól villámló
240 Elbe| hivém:~Tán most is álmodom; mert nem csupán~A hang, de minden
241 Elbe| erõtetett;~De hasztalan, mert amint láthatólag~Folyton
242 Elbe| lehetlen... De ha mint ohajtom,~Mert én szeretném vérét ontani,~
243 Elbe| szeretném vérét ontani,~Mert nekem van sokkal nagyobb
244 Elbe| Kerültem illõ istenfélelemmel;~Mert végre hátha mégis... hátha
245 Elbe| hasztalan, fölösleg aggalom.~Mert vége volt mindennek, vége,
246 Elbe| azonban voltakép~Természetes, mert hát ez a szélsõség~Törvénye,
247 Elbe| Kissé idõzhetnénk e ponton.~Mert legyen a keret mi szép,~
248 Elbe| beszélek már azért sem,~Mert bármi bájos, szép ez arc,~
249 Elbe| Tünõdve, félénken legelget.~Mert sok a nyájban az olyan,~
250 Elbe| idõvel mindent ráhagyott.~És mert azon tul is szerzett õ.~
251 Elbe| 44~Országremény! mert hát az ember~Csak a jelen
252 Elbe| hát~Van elegendõ oka rája,~Mert a szomszéd terembe lát.~
253 Elbe| kérem, lényeges dolog;~Mert hát, mit is csûrjem, csavarjam?~
254 Elbe| végre már idõnk sincs erre;~Mert ime jön már a mama,~És hangzik
255 Elbe| Kétségtelen, az urfi is.~Mert voltakép s egyáltalában~
256 Elbe| bámulat.~ 30~Mert hát bizony, tagadhatatlan,~
257 Elbe| is olykor már a rútat.~S mert vérmes: önhitt, gondtalan.~
258 Elbe| nagyobb!~ 64~Mert hát midõn ezt kérdi Ernõ,~
259 Elbe| Kelt föl tehát egyenesen...~Mert már az ég lakói kezdtek~
260 Elbe| ember leszek.”~ 9~Mert mint a csillagok pályája,~
261 Elbe| világot mintegy szánja;~Mert annak már mi sem maradt,~
262 Elbe| Zokogja a szív bûnbánatkép,~Mert fáj az önütötte seb,~Belátja,
263 Elbe| arra tart.~ 51~Mert már ez óra átkos óra,~Most
264 Elbe| E nõnek íme szíve van.~S mert hiúságát õ megölte,~Mert
265 Elbe| mert hiúságát õ megölte,~Mert porba letiporva gõgje~E
266 Elbe| fiának õ magát nem mutatta.~Mert hiába, õ már a fejébe vette:~
267 Elbe| telke,~Bor mellett a kockán mert elvesztegette.~Ennek nagy
268 Elbe| sejtené, hogy olyan magaféle.~Mert hát biz õt sem a gólya költötte
269 Elbe| övét is elverték az apák?~Mert hát akkor volt ez, abban
270 Elbe| lelkét bizonyos, hogy nyomja,~Mert elolthatatlan bor után a
271 Elbe| járandóságából?~Az öngyilkosság - mert ily rossz lábon áll a~Lelkiismeretével -
272 Elbe| megint egy kis baj van; mert most meg hát~A mutatóujj
273 Elbe| hasadtára.~Haj pedig baj, mert hát annak immár vége!~Nem
274 Elbe| egy jó ital bort kupába.~Mert úgy nézzen ám most szemébe,
275 Elbe| rajta mások hogy nevetnek...~Mert hiába minden, ami nem megy,
276 Elbe| utána cselédit zavarja.~Mert alig hogy elment, olyan
277 Elbe| ajtót!”~Hát ugy is lett, mert hogy aztán nemsokára~Kivel
278 Elbe| ugyan miattam, hagynád el.~Mert biz arra vetek, hogy ami
279 Elbe| hazámbeli vitéz!~Hasztalan, mert aki ide jön, az ittvész.~
280 Elbe| ha most minket meglát,~Mert elõtte mindig jéggé változom
281 Elbe| volt, hogy eszébe vette,~Mert e gondolat volt, ami megmentette.~
282 Elbe| gondolat volt, ami megmentette.~Mert ahogy beértek ujabb sikátorba.~
283 Elbe| egymásra... no ez is elég baj.~Mert hiába, mégis csak sok az,
284 Elbe| hagyja maga mögött hátra,~Mert a buzogányát nagyon megcsóválta,~
285 Elbe| várakozásban.~Ott vannak bizonnyal, mert hisz ím a kötél~Itt van
286 Elbe| jelül,~Hogy vigyázzanak, mert õ most arra felül,~Azaz
287 Elbe| próbára tette a jó barátokat.~Mert hiába, úgy van, ujjunk sem
288 Elbe| megvan, nincs elveszve semmi,~Mert ezekkel mindent vissza lehet
289 Elbe| vész.~Mint a derék hajós, mert az is végetlen,~Legjobban
290 Elbe| nagy szükség van erre,~Mert szabadulást csak nem talál
291 Elbe| farkát, „ez nem könnyü munka.~Mert szûk nekem igen akár csak
292 Elbe| Csodaereje van? de el is találta.~Mert ahogy a derék állat ezt
293 Elbe| ebek.~De nem addig ám a! mert ott ám a hóhér,~Ekkora gazságért
294 Elbe| orvosságot a jó patikáros.~Mert ugyan mi van jobb, mint
295 Elbe| sírját mennyi ember ássa.~Mert hogy nagyot fordult a világnak
296 Elbe| tudnunk, mi annak a nyitja,~Mert különben csak a bajunk szaporítja.~
297 Elbe| szedtem, hogy megtanuljátok.~Mert igaz egy szálig, mint a
298 Elbe| De még annál is van jobb, mert voltaképen~Az emelet mégis
299 Elbe| hogy rá nem is szorul,~Mert hogy e talajnak mi a javalatja,~
300 Elbe| bél-, hashártya lobnak,~Mert alatta a vér bátran nem
301 Elbe| erõszakolja sokáig, ha fárad,~Mert különben kaphat rút karikalábat.~
302 Elbe| kerüld az ingerültséget,~Mert ilyenkor épen ártalmas a
303 Elbe| nálunk sok kövér rendet arat.~Mert viszont van neki egy jó
304 Elbe| legottan.~Annál is inkább, mert orvosnak, gyógytárnak~Mivoltáról
305 Elbe| vagy, beteg lehetsz tõle.~Mert ez nem közömbös, ez vagy
306 Elbe| igen hideg bort, se vizet,~Mert bizony megbánod, ha nekem
307 Elbe| az ne legyen megfordítva,~Mert meghül a tested, s öreg
308 Elbe| kimennél, öltözz föl melegen,~Mert kimelegedve meghülhetsz
309 Elbe| szükséges, ne hordj szemüveget,~Mert elrontod vele, hogy ha jó
310 Elbe| rászorulsz, jót válassz,~Mert ha kelleténél erõsebb: árt
311 Elbe| után mosd ki jól kefével,~Mert ami ott ragad, kiváltkép
312 Elbe| már nagyon megkivántad.~Mert az orvosok is nem ok nélkül
313 Elbe| nõnek.~De csak enyhe légben, mert csikorgó télben~Élemedettnek
|