Rész,  Fej.

 2514  Lir|          balfelembe,~Kedvesemnek képe volt~Ebb’ a kis szekrénybe.~Mindazáltal
 2515 Elbe|                világ majd neki is beválik.~Ebbeli szándékát maga édesanyja,~
 2516  Lir|                     ámde nem hiába:~Sovány ebédjét megszolgálta,~Amelyhöz épen
 2517  Lir|                 sötétségben~Mi vagyunk még éberen.~A sirásban elfáradt már~
 2518  Lir|                             I~Fölrugják az ebet, s hizeleg; te hizelgsz,
 2519 Elbe|              oldalán lövéssel,~Hátravág az ebhez nemes megvetéssel.~Amott
 2520  Lir|                   fölébredtem;~A halált az ébredésnél~Mondhatom, hogy jobb szerettem. -~
 2521 Elbe|                 madara.~Ágrul ágra szállva ébredésre hívón.~Egyet-egyet sippant
 2522 Elbe|                 mámor,~S egyszer csak arra ébredett,~Hogy hajh! talán már megrabolva~
 2523  Lir|                   zsarnok lidérc ült...~És ébredezve a nyomás álmából,~A névtelen
 2524  Lir|               Ideje már - légy halálom.~Ne ébredjek én föl, róla álmodozva,~
 2525 Elbe|               Mintha nehéz, gonosz álomból ébredne.~Talán álom is volt, bár
 2526  Lir|                  trónra, lenézve merengõn.~Ébrednek a lelkek, mozdul a lomb.~
 2527 Elbe|              Szólogatására öreg Hadonárnak~Ébredsz, - panaszkodva mondja az
 2528 Elbe|                  Nemsokára eget rázó zajra ébredt, -~De hadd mondja ezt a
 2529  Lir|                 álom, melybõl, édesem,~Nem ébredünk fel többé sohasem!~ ~
 2530 Elbe|                 elesett vitéznek,~És amint ébredve ujolag fölnézett,~Magát
 2531 Elbe|                közvetlen valót,~Mintegy az ébrenlétet folytatólag -~Belépe hozzám
 2532  Lir|                  széles e világon.~Kétszer ébresztéd föl a világot;~Mind a kétszer
 2533  Lir|                ingató villámok,~Még föl is ébresztenének~Egy-egy percre csattanások.~-
 2534 Elbe|                Hanem szerencsésebb volt az ébresztésben~Endre bátyja, aki megérkezett
 2535 Elbe|                kicsike gép,~Mint felhuzott ébresztõ óra,~Elkezd zajongni szörnyükép.~
 2536 Elbe|                 hasonlót,~Mely bûvös álmom ébresztõje volt,~Olyannyira, hogy percig
 2537  Lir|              vagyok,~- Vagy égre hallik az ebugatás?~Pedig e hangok ismerõseim...~
 2538 Elbe|                 megcsavarja;~„Ki fia vagy, ecsém?” - kérdi egyszeribe,~„Én
 2539 Elbe|               erdõt, pusztaságot~Elragadón ecseteli.~A nagy világban, sokaságban~
 2540 Elbe|                                 43~Az Ernõ ecsetelte képet~Tetézi dúsan a való~
 2541  Lir|                 ember ajka,~Teremtõ mûvész ecsetje~Lenne arra képtelen mind.~
 2542  Lir|                    fattya!’~„Devla - Bodri éd’s anyámat~Vagy elmult torát
 2543  Lir|              hordtam cédulát.~Mily jóizûen eddegéltünk~Pattogatott kukoricát!...~
 2544  Lir|                   halandónál.~Jólesett így édelegnem;~Bár utólag egyre bánom,~
 2545  Lir|                  el...~- Így mulatunk, így édelgünk mi~Ketten, magunkban, egyedül;~
 2546  Lir|               dicsõiték versekben.~E földi édenbõl enyim csak~Úgy festve volt
 2547  Lir|                                   Szerelem édene~                    I~Eszemadta
 2548 Elbe|            kárhozottat~Ûzött ki a szerelem édenébõl.~De nem, azért sem. Ah,
 2549 Elbe|               különbség volt a biblia~S új édenem közt; nevezetesen~Az érdekes
 2550  Lir|          mérhetetlen.~Fellegvára, palotája~Édeni kert közepében~Annyi, hogy
 2551  Lir|          Líljomerdõ közepében~Tündérvárat, édenkertet,~Ahol üdvössége trónol~A
 2552  Lir|                     Szép Éva! csak e földi édent~Veszíthetném itt el veled...~
 2553  Lir|               Köszöngetõ lomb néma jellel,~Édes-bús dallal a madár;~Ölelgetésében
 2554 Elbe|                   erõd, bátorságod;~Hazád, édesanyád többé meg nem látod!~S mintha
 2555  Lir|                   szél,~Nem kérnélek én az édesanyádtól,~Kifognálak bárhol a nagy
 2556  Lir|          halhatatlanok!~Hozzátok szól e jó édesanyának~Legszegényebb, legszeretõbb
 2557  Lir|                Kéjt lehelve, olykor-olykor~Édeset, hosszút sohajtva~Égbe szálló,
 2558  Lir|                     Füszere a piszok, mely édesít -~Rohannak ezek is, pedig
 2559  Lir|                fényleni:~Hörpentünk egyet, édest, húzamost -~Jobb volna ezt
 2560 Elbe|                 erõs szívet fájdalmak csak edznek.~Kötelesség a hon sebeit
 2561 Elbe|                 Késztõ vagdalkozás és több eféle~Legénykedéssel szokta már
 2562 Tore|               láttára mered föl égnek a fa~Effélét a férfi képzel~Vázak vagyunk~
 2563  Lir|                     kiket a remény e~Forró égaljba követe,~Frankhonból jöttök,
 2564 Elbe|             lelkesülni csak Olymp tündöklõ~Égboltjaért, bibor fenségeért szokott.~
 2565  Lir|             csillagot;~Fenséges Niobéja az égboltnak,~Lobogó gyász, én neked
 2566  Lir|                pillanat?~Ti ott a fölséges égbolton~Tündöklõ fényes csillagok,~
 2567 Elbe|                 mennykõvel vegyest hull az égbül.~Ludtojásnagyságu jégdarabok
 2568  Lir|                   ne ragyogna csak más hon ege fölött~A dicsõség üstökös
 2569 Elbe|               rajza~Volt az a pír, melytõl ége Richsza arca;~Béla látta -
 2570 Elbe|                 legfelségesebb kéj hetedik~Egében -, és még õ dühöng! Miként~
 2571  Lir|                  alatta a szivárvány.~Szép egébõl könnyzápor hullt?...~Be
 2572  Lir|           gazdagabban, szebben...~- Hazám, eged bár egyre csak sötétül,~
 2573  Lir|                   Felhõimet megaranyoztad.~Egedet én láttam legszebbnek.~Én
 2574  Lir|                  látjátok a menny ajtaját!~Égek én a magam tüzében,~Tiltott
 2575 Elbe|                 gyakorta,~Föl a bosszuálló egekig hánykodva!”~Itten elakadt
 2576  Lir|                  láng...~Elvesztve üdve az egeknek~S a földi kéjnek egyaránt...!~ ~
 2577  Lir|                 Vékony sugár mosolyg a hon egén;~De egy virága van a télnek
 2578  Lir|             egymaga áll ki merészen.~Némán egerész, neszelve vigyáz,~Nem ötlik-e
 2579 Elbe|                   Isten õt leverte honotok egérül,~S a dicsõség napját küldi
 2580  Lir|                   kedvesem szemében;~Olyan égés, ragyogás volt ottan,~(Bárcsak
 2581  Lir|                     sírt nyugalmasat, -~Ne égess, föld, ne fojts meg levegõ,~
 2582  Lir|               istennyila: nem gondol vele!~Égesse le a kopár ormokat,~Úgysem
 2583  Lir|                 mosolyával dermedt ajkamon~Égessetek meg, mint egy átkozottat -~
 2584  Lir|            Kiváltképen, hogy mi hát itt~Az egészbõl a tanulság.~Végre úgy rémlett
 2585  Lir|                    kínja e szerint~Csak az egészé volna hát csupán, a~Végösszegé,
 2586 Elbe|                  olvasó képzelme~Szinezze, egészítse ki,~Mit el nem mondhatok
 2587 Elbe|           borzasztó rém ez némelyeknek.~Az egésznek az lesz a magyarázata,~Az
 2588 Elbe|                vagy hogy semmi sem árt,~Az egészségben tesz egyként tetemes kárt.~
 2589 Elbe|                    a világ, de csak ha van egészséged.~Azért csak azt mondom,
 2590  Lir|                földön szinte látszik,~Hogy egészségére válik.~Alacsony ház, szalmatetõ;~
 2591 Elbe|              huzamosan ne igyál belõle,~Ha egészséges vagy, beteg lehetsz tõle.~
 2592 Elbe|            egészségre még nem elegendõ.~Az egészségtannak egyik régi elve,~Hogy a
 2593 Elbe|                   legjobb azon lenni,~Hogy egészségünkben ne essék baj semmi.~Minden
 2594 Elbe|                     míg velõmet~Villámként égeté, volt rá a válasz.~Hogyan,
 2595 Elbe|            messzirõl.~Vakítnak, gyujtanak, égetnek~Száz mérf..., azaz: lépésnyirõl.~
 2596  Lir|                  mintha temetési~Fáklyákat égetnének,~S a sötétkék felhõk gomollya,~
 2597  Lir|                   Melynek fénye épen olyan~Égetõn ragyog, mint a nap?~No de
 2598  Lir|                    néped Aetna-lelke,~S te égetted azt ki lantodon...~Jer mihozzánk,
 2599  Lir|                   élc közt folynak percek,~Eggyé kerül véletlenül~Sok fejedelmi
 2600  Lir|                   Majd eleget teszek érte.~Eggyel-mással tudja, hogy~Szerit ejtem
 2601  Lir|                  te emlékedet - mely engem éghez köt.~Oh, mert bármi nagy
 2602  Lir|               emberekben~Nem lelve, már az éghöz fordulok.~Hiszen ha örökkévaló,
 2603  Lir|                    hijába irigyelte~Minden égi-földi isten;~S hogy ne legyen
 2604  Lir|                   soha.~Mint két különbözõ égitest lakója~Élve egymással nem
 2605  Lir|                 mérhetetlen~Távol bolyongó égitesten~Még azután soká ragyog...~ ~
 2606  Lir|                mondja neked ajakam:~Jövel, égj, kárhozz el velem?!~Ha bírhatnám
 2607  Lir|                     Szebb vagy a csillagos égnél,~Szemed oly szépen ragyog,~
 2608 Elbe|                     A kéj titáni fokozása;~Égrablás, tiltva földinek,~Nem engedik
 2609  Lir|                   fényes~Sugárszárnyait az égrõl.~Lebukott a mély tengerbe.~
 2610  Lir|                      IV~Hova lett a nap az égrûl?~Hirtelen hogy elsötétûl!~
 2611  Lir|                gyalázatod~Nagy szégyenében égsz talpunk alatt,~Isten veled
 2612  Lir|                  ki élted titkát kérded~Az égtõl, s néma, siket az;~Csak
 2613  Lir|             hazában?~Minden által tudatik;~Egünkön egy régen látott~Üstökös
 2614  Lir|                 Egyik olyan, mint a másik.~Egyalaku és egyhangu.~Nem is változott
 2615  Lir|                   van!~Midõn ajkak csókban egybeforrnak,~Égõ szívek egymáson dobognak,~
 2616 Elbe|             magából kihajtott,~Egy csomóba egybegyülve volna amott:~Józan esze,
 2617  Lir|            pipiskék, a sármányok~Az utakon egybekelnek.~A padon, a fasor alján~
 2618 Elbe|                    ijessze meg?~Hogy lenne egybõl két beteg!~            54~
 2619 Elbe|                 Tiszta vízzel, hogy meg ne egye a korpa.~A futás nem árt
 2620 Elbe|                Mindegyiké legjobb, második egyé sem,~És megállapodnak ebben
 2621 Elbe|                bárónak kapós elõnyt ád,~Ki egyébként nyugodt, merész.~Ajkán szivarral,
 2622 Elbe|                  Véráldozat kell és ha nem egyébnek,~Ennek talán jó lettem volna
 2623 Elbe|          szerencsét, addig-addig járja,~Ha egyébre nem, hát akad a halálra.~
 2624 Elbe|                 örökké retteg, hogy ha nem egyébtõl,~Félti a sok pénzét jótól,
 2625  Lir|                        Képzelhetõ-e bárhol egyebütt?~- De hát a térben, melynek
 2626 Elbe|                              80~Nyomasztja egyedülisége,~Mégis magányra ír-adóbb.~
 2627  Lir|                   de egészben föl nem fog.~Egyedüliségem zordon átkát higyjék~Mesének, -
 2628  Lir|            lepelére;~Visszarezzen s gondol egyedüllétére.~És már visszamenne kõ ravatalába;~
 2629 Elbe|         ostromállapot van;~Szerelem ott az egyedúr,~E hatalmas diktátor onnan~
 2630 Tore|                  átellenes~Irányban bolygó egyén~Száz üstökös és örökkévaló
 2631  Lir|                 érte;~E kebelt, mint maga, egyenessé~S õszintére nevelni hogy
 2632 Elbe|                  belsõ harcban tönkre megy~Egyéni kis világom, birodalmam,~
 2633  Lir|          áldomásozunk,~Mind szabadok, mind egyenlõk,~S össze is csókolkozunk.~
 2634 Elbe|                   jó lesz csatatérnek.~Itt egyenlõn gyalog lesznek mind a ketten.~
 2635  Lir|                 átkával~Örökös tanyát vert egyes-egyedül;~Teremtõjét magát kacagván
 2636  Lir|                 tudom;~Társtalan, magában, egyes-egyetlenben~Csak két dolog van a szörnyû
 2637 Elbe|                     Sötétség, napvilág nem egyesülhet,~S egymástól mégis elválhatlanok,~
 2638 Elbe|                rettentõ végzetet, hogy~Nem egyesülhetünk mi sem soha... soha!~S csodálatos,
 2639  Lir|                   Kezet fogva csupán azért egyesülnek,~Hogy a rút csábítót együtt
 2640 Tore|                    válhatnánk mi ketten~És egyesülnénk egy érzelemben.~De ezt meg
 2641 Elbe|                   véle csatlakoznak.~Aztán egyesülten zúgva megindulnak~Porfelhõje
 2642 Elbe|               lélekzetet.~Azután fölkapja, egyet-kettõt fordul~Vele, de úgy ám,
 2643  Lir|               hasztalan, mert csak alkatja~Egyetemében létez õ.~Szárnyfal mögött
 2644  Lir|                   világos lett elõttem.~Ez egyetemes kis tükörben~Láttam, mi
 2645  Lir|                   sikáros part fölött:~„Az egyetemnek tárházába’~Nincs rém, csak
 2646  Lir|                    gyermekei~Mostan egymás egyetértõ szózatára~Kardot rántanak
 2647 Elbe|               megkábulás.~Miként ha itt ez egyetlenben,~Mind ami szép az egész
 2648  Lir|                    bizonyosságával,~Zordon egyetlenség szörnyeteg átkával~Örökös
 2649  Lir|               újabb ifjúság!~Mind, ami égi egyezményben~Benned remekké egyesül,~
 2650  Lir|                  csapat,~S mind valamennyi egyfelé, szünetlen,~Fagyasztó fegyelemben,
 2651  Lir|              Gyönyörré változtassa át örök~Egyformaság unalma; ki felel,~Ki mondja
 2652 Elbe|                    se rakja össze~Morzsáit egyhamar, s bizony-bizony~Eltelhetik
 2653  Lir|                  ablakot.~Itt benn a falon egyhangú zajával~Az örök idõ halk
 2654  Lir|                  belõl.~Elhagyván a székes egyházat a papok,~Síri nyugalomban
 2655  Lir|                     zúg, forr a grófi ház.~Egyházfi le-föl lót-fut; mi baja?~
 2656  Lir|           gombostûben!~Vajjon napestig itt egyhelyben állva~Mit gondol össze-vissza? -
 2657 Elbe|                   tovább képzelge szótlan, egyideig.~Végre kifejtõzve ölelõ
 2658  Lir|                    isten;~S hogy ne legyen egyiké sem:~A szegénykét megrontották.~
 2659 Elbe|                 víz szinén,~A jegygyürûvel egyikén...~            59~De most
 2660  Lir|          elégtételt kéri tudatom:~Válaszra egyiket se méltatom.~S ti mai naphõsök,
 2661 Elbe|                  lenni bõsz, kegyetlen~Bár egyikök vagy ép mindketten.~Ne fájna
 2662  Lir|           megjutalmaz, ha a másik megcsal.~Egyiktõl szeretve voltak ezek mind
 2663  Lir|                          A szomorú körutas~Egyiptom, Líbia csodái,~A Péter és
 2664  Lir|                    szerencsétlen~Pszamnit, Égyiptom királya.~Szerettem népem
 2665  Lir|                   Istambulban,~Perzsiában, Egyiptomban,~Fekete és holt tengerben,~
 2666  Lir|          Koponyámat összezúzzam...~De hisz egyiptomi volt az,~Födetlen megedzve
 2667  Lir|              Tudott mindent - sokat tanult~Egyiptusban,~De ezt nem tanulta, nem
 2668  Lir|                  mindig elõre megyünk~S ti egyiránt csak hátra mentek.~Ne többet
 2669  Lir|             ismeretlen~Tégedet és a napot;~Egyitekben sem kutatva:~Mi lakik benn,
 2670 Elbe|             lángoló szivemben~Immár nem is egykedvüen, közönnyel:~Poklot megszégyenítõ
 2671 Elbe|                forrón szeret.~S Ernõ sivár egykedvüsége~Csak ejti még nagyobb kétségbe,~
 2672 Elbe|               meghazudtolni jól~Erõszakolt egykedvüségemet~A régi szenvedély a költeményben?~
 2673  Lir|                  élet poharát,~S nézhetném egykedvûn, miként õ,~Elõre a halottruhát!~ ~
 2674 Elbe|                    is csodálkozott~Elõkelõ egykedvûségemen...~Titokzatos, homályos,
 2675 Elbe|               lelki, egykép...~Azaz hogy - egyképen? - vajon?~Nem gyûl meg e
 2676 Elbe|                  azok nem engednék magokat egykönnyen.~Azért bölcs vezérünk, vitéz
 2677 Elbe|                  borzadályát,~Mely mint az egykori, az elsõ éden~Kigyója járja
 2678 Elbe|                csutora az öreg dajkája,~Az egykorinál is édesebb a szája,~De talán
 2679  Lir|                leszek, parányi~Porszem, de egykoru magával az~Örök idõvel,
 2680  Lir|               ördögtõl sem fél a vadász,~Õ egymaga áll ki merészen.~Némán egerész,
 2681 Elbe|                  még rája,~Hogyan ül ottan egymagába,~Ügyefogyott bús elitélt...~-
 2682  Lir|                volt, óriás volt, s lángész egymagában.~Sorsához egy világ sorsa
 2683  Lir|                  világon,~Azt hiba nélkül, egymagadban~Nem mind együtt találom?~                 
 2684  Lir|           ereszkedik.~S gyászom diadalában egymagam~Állok reménytelen, vigasztalan...!~                
 2685  Lir|              bujóska gyalogúton~Mendegélek egymagamban,~Képzelegve szép hazámnak~
 2686 Elbe|                 vadállat,~S az erdõ mélyén egymagán~Istenre gondolt a zsivány:~            
 2687  Lir|                 elsimul, mint~Egymást üzõ, egymásba olvadó~Tünékeny játszi hab
 2688  Lir|               jutalom.~Mi egymásé vagyunk. Egymásban~Élünk, találjuk örömünk.~
 2689  Lir|                    mérhetetlen jutalom.~Mi egymásé vagyunk. Egymásban~Élünk,
 2690 Elbe|                fényét,~S a kardok acélát - egymáséra mérték.~Berezina tüzzel
 2691 Elbe|               rettentõ szózata~Háromszoros egymásutánban;~Ah, épen mint a bibliában...~
 2692 Elbe|               tetszetõs szavakkal,~Beszélt egyremásra tüzesen, majd halkal;~A
 2693 Elbe|                   bérceit.~Furkós botjával egyszer-másszor~A hatéves kis csodapásztor~
 2694 Elbe|                    Áthül a vér benne végig egyszeriben.~Hiszen ez Aranka! Mit csinál
 2695 Elbe|               világon.”~A kézszoritás volt egyszersmind a próba;~Tudta mindegyik
 2696 Elbe|               másik Zenith.~            19~Egyszóval, e napszépek csókja~Valóban,
 2697  Lir|                  polgára.~Áll a harc, s az együgyû szerencse~A zsarnok-erõre
 2698 Elbe|                 volna gémberedve.~Ó, szent együgyüség, gyanutlan jámborság!~Legalább
 2699  Lir|              egyformán leli.~Mennyei szent együgyûsége~Egyformán tekint a lepkére,~
 2700  Lir|                köztünk - házam~Szülötte az egyuralom.~Népek tejútját egyedûl~
 2701  Lir|                 kivészend:~Vannak itt, kik egyúton menendnek~A megbántott isten
 2702 Elbe|                    aztán~Rettentõ, mint az éh oroszlán.~Hogy jó-e vagy
 2703  Lir|           kiéhezetten?~Köszörülik fogaikat~Éhdühökben csattogatva;~Meg-megdörren
 2704 Elbe|                lehelve tátogatja száját~Az éhezõ pokol... De mindazáltal~
 2705 Elbe|                   Ne dohányozz reggel soha éhgyomorra;~Ebéd elõtt legyen szünete
 2706 Elbe|               legelsõ terve,~De már mostan ehhez épen semmi kedve.~„Kegyelemkenyérre
 2707  Lir|                 Porrá lenni a láncokban!~S éhnyomor erõt vesz rajta,~Hanyatlik
 2708  Lir|                    elkorcsult, aljasult az~Éhnyomorban, tömlöclégben.~Míg utóbb
 2709 Elbe|                 szerencsére válni kell.~Az éhsárkányok elrohannak,~És mára vége
 2710  Lir|              Amelyben õ élt, élni fog,~Hol éj-nap minden úgy ragyog...~E szédítõ,
 2711 Elbe|                   szótlan elindultak~Ki az éjbe titkos, veszélyteli utnak,~
 2712 Elbe|                  ágait, melyek~Közül, mint éjbõl a Kaukázus~Hócsúcsai, midõn
 2713 Elbe|              halászgat,~Holott szélcsöndes éjeken~Holdfényes tengeren oly
 2714 Elbe|                  már a végperc!~Mint násza éjén boldog võlegény~Ohajtja
 2715  Lir|               csatatér hozandja meg~Hazánk éjének hajnalát.~És napja lesz
 2716  Lir|             Palotája boltozatján~Ragyogott éjente a nap;~És mulattak, vigadoztak~
 2717  Lir|                elmult, vissza nem jõ:~Majd éjfelenkint, ilyen percben,~Látsz megjelenni
 2718  Lir|                             Kisértetek~Kik éjfelente sírkertekbõl~Holt halavány
 2719 Elbe|             Hetet-havat repültem volna át,~Éjféli villámlás gyanánt hatott~
 2720 Elbe|                árnya nappal is féléjjel,~S éjféltájban egy a pokol fenekével,~Szalmafödeles
 2721  Lir|               szomorún, lankadtan.~Járt az éjgerinces sötétség hydráján,~A feketeségben
 2722  Lir|                    Szép arcára, termetére,~Éjhajára, éjszemére~Pazarolta, rá
 2723 Elbe|                merész, bohó remények!)~Még éjhomály köpenybe burkolózva~Szenderg
 2724  Lir|                    is itt. Hiába~Bolyongok éjjel-nappal hallgatózva,~A sír füvére
 2725  Lir|                   Csak nézzetek ki a sötét éjjelbe!~Ott leskelõdnek a szörnyetegek;~
 2726  Lir|              ragyog.~Ezért a bús király az éjjelben bolyong,~S nem nyerhetvén
 2727  Lir|                 jöjj be napvilágnak,~Sötét éjjelembe arany fénybogárnak.~Szegény
 2728  Lir|                    elfelejtve,~Árnyékoddal éjjelenkint~Sorsom istenét kisértve.~
 2729  Lir|                   mákonyával~A tudatlanság éjjelét.~Átok reád, te hét nehéz
 2730 Elbe|                 boglyakemencétek:~Legalább éjjelre kiszellõzhetnétek.~Házadra
 2731  Lir|                    A szerelmes ég pediglen~Éjpalástban átölelvén~Álmodó mezõket,
 2732  Lir|                Naprul napra sötétebb lesz,~Éjrül éjre hidegebb...~Ölõ tél,
 2733  Lir|                    Amikoron egy-egy fürtje~Éjsötétséges hajának~Ott pihent két halma
 2734  Lir|                  hosszan nézni;~Majd amott éjszak-nyugatnak~Mint fölingerelt oroszlán~
 2735  Lir|                  oly jó dolga.~Hosszu téli éjszakáik~Oly rövidek sohse voltak.~
 2736  Lir|            hosszúra nyujtod -~Virrasztásim éjszakáját.~Nálad mulat tán a hajnal,~
 2737  Lir|                  még panaszát,~Midõn a bús éjszakákat~Együtt átvirrasztják.~És
 2738 Elbe|           parancsoló hüvös intésére~Fut az éjszakának minden szörnye, réme.~Tûnõ
 2739  Lir|                   Kárpátnak,~Amelybe nyári éjszakánkint~Szûz csillagok förödni járnak.~
 2740 Elbe|                   Alig bír megválni a nagy éjszakátul.~Azt tartotta már a hajdani
 2741 Elbe|                   földön birkózik a jóval,~Éjszakával a nap, derü a borúval.~De
 2742 Elbe|                királylyány~Csillagos sötét éjszeme villantotta~A nyilat, mely
 2743  Lir|               arcára, termetére,~Éjhajára, éjszemére~Pazarolta, rá feledte;~És
 2744 Tore|              szomorujáték?~Nem ez a teljes éjszinü rémkép...~Nem ez a legsötétebb
 2745  Lir|                    Szívemen sok nagy sebet ejtettél.~De csak azért indítál ez
 2746  Lir|                   könnyet tán, de szót nem ejthetek...~Csak egyet kérek: hogy
 2747 Elbe|             nyernél, ha kardod engem el is ejtne,~Vasadat üthetnéd saját
 2748 Elbe|                   térdeplõket~Veszedelembe ejtve. Majd azonban~Kõszent atyák
 2749  Lir|                éhesen oda rohantatok~Utósó ékeit elorzani...~De jaj nektek!
 2750 Elbe|                   baj ostromolja.~Tudomány ekéje nyomán kél sok új kincs;~
 2751  Lir|              táncolhassunk.~Hallgatóim rám ekép rivaltak...~Nem, én nektek
 2752 Elbe|                Mire viszont felelt Hadonár eképen:~„Hej tán voltam is már
 2753 Elbe|                   emberész~Elõtt lehetlen, éket vertek volna az~Idõbe, és
 2754 Elbe|                    a! mert ott ám a hóhér,~Ekkora gazságért bitó a méltó bér!~
 2755 Elbe|            rejtelmesen, fenyegetõleg,~Hogy ekkoron föllobbanó szivem,~Mint
 2756 Elbe|             királytigris, mely játszadozva~El-elbocsátja hörgõ áldozatját,~Rettenve
 2757 Elbe| szentegyház-ajtaján...~Ezuttal is, mondom, el-elfogott~Az alig visszafojtható gyönyörvágy~
 2758  Lir|           magasabban.~Egy a másikat hirére~El-elhagyta, meg elérte;~Nem irigyelték
 2759  Lir|       gyönyörüségben~Elszédülni, elalunni,~El-elhalni,... és azután~Akár végkép
 2760 Elbe|                    világon!”~Így sohajt és el-elmaradozva hátul,~Hosszu verseket húz
 2761  Lir|                  bízván szertelen magadba,~El-elmaradsz, megkésel készakarva.~Fölbátorodni
 2762  Lir|                 más lenne~Foglalatosságom.~El-elmerengenék~A csendes tûzhelynél,~Kenyeret
 2763  Lir|           örvényétõl~Elkapatva, fuldokolva~El-elmerülök, azonban~Fölvet a hab, félig
 2764  Lir|                 soká éget.~Akárhogyan éget~El-elnézegetem:~Hogyan lehet oly szép s~
 2765  Lir|              mivelsz te ott is, hiszem én.~El-elpihen, szenderg önérzeted.~El
 2766 Elbe|                    A királyok királya bár;~El-elvonulnék hébe-hóba -~Legteljesebb
 2767 Elbe|                    el van ragadtatva,~Hogy él-hal érte már - ohó!~Ez semmikép
 2768  Lir|                     Míg utóbb elárultatva,~Eladatva általok, mint~Közönséges
 2769  Lir|                     Rongy életemet így jól eladom.~A halált, a rondát, kikacagom.”~                
 2770  Lir|                   van a mult elfeledve,~És eladva az a föld,~Hol pihennek
 2771 Elbe|                   ifju halhat szépen; - ha elaggtál,~Már jótétemény s nem áldozat
 2772 Elbe|                         15~S tán még utóbb eláhitozza~A drága, a rövid idõt,~Ha
 2773 Elbe|                 amidõn az egyik fõszereplõ~Elájul és le kell bocsájtani~Idõ
 2774 Elbe|                   egekig hánykodva!”~Itten elakadt az öreg és leszállott,~Hogy
 2775 Elbe|                 Vesszen ki hát~Ez a bünös, elaljasult emberfaj...~Valóban úgy
 2776 Elbe|                   Pomerán vezérnek kebelét elállja~A düh, és vonaglik tajtékozva,
 2777  Lir|                 mig a tél sötét fátyolával~Elaltatta ellenségeit,~Õ szent buzgalommal
 2778  Lir|                       De azért sebaj volt; elaludtam,~Fülemile szomorú dalára;~
 2779  Lir|                  Szegény haza, te jó anya,~Elámított a sok banya.~Igérgetnek,
 2780 Elbe|                    nap világa.~Elbûvöl az, elandalít,~De haj, emez már elvakít.~            
 2781  Lir|                 bár, nem értenek.~Elmulsz, eláradsz a mindenben.~Csillagba,
 2782 Elbe|                     Majd ha egy dicsõ tett elárasztja fénnyel,~Hitegette szíve,
 2783 Elbe|                   fölötti szégyenébe,~Amit elárul sûrüsége...~Holott szem,
 2784 Elbe|                  kezével, lábával mutatta,~Elárulta vele, hogy mily úri fajta.~
 2785 Elbe|              mindvégig a gondviselésbe.~Ha elárulták is, legyen rajta lelkük!~
 2786  Lir|               anyátokat,~A hazát, kit ti - elárultatok!...~Tudjátok hát, hogy e
 2787  Lir|                    tömlöclégben.~Míg utóbb elárultatva,~Eladatva általok, mint~
 2788  Lir|                    való ez, végezzétek el:~Elárulva majd egy a másikat~Kész
 2789 Elbe|             Eszembe hozta nekem is azonnal~Elátkozottságomnak tudatát.~A tegnap átkát,
 2790 Elbe|                    beszakadt tetõn õ maga, elázva.~A bankóval tömött köpenybe
 2791  Lir|                   Lombok közül kikandikál:~Elbámul ott mindig, megáll,~És addig-addig,
 2792  Lir|                  Föl-föl tekintenek.~S úgy elbámulnák az eget;~De félik a sugárt,~
 2793 Elbe|               köpenybe burkolva.~Most vele elbánni gyerekjáték volna.~Az egész
 2794 Elbe|                 isten segít, majd valahogy elbánunk,~De azt kérdezem most tõletek
 2795 Elbe|                 Brzna, így volt írva,~Béla elbérmálva mondta: Berezina.~És ha
 2796 Elbe|               Elmondjam-e, ne-é - már csak elbeszélem,~Béla is mivelhogy útba
 2797 Elbe|           Szomorító hírek holló seregével.~Elbeszélte Vazul testvérük kimultát,~
 2798 Elbe|                   szenvedélyeket.~De végre elbillent a mérleg;~Talán utóbbi erõsebb
 2799  Lir|                 földnek annyi kincse,~Mely elbillentse mérleged,~Cím, hatalom,
 2800 Elbe|                     De most káros volna az elbizakodás.~Ám ki vállalkozik, az gondolja
 2801  Lir|              Riasztják vissza véges emberi~Elbizakodott képzelem merész,~Öngyilkos
 2802 Elbe|               megárt minden gyönge szellõ.~Elbizakodottság és hipochondria,~Egyik mint
 2803  Lir|                minden népség.~Hajh! nagyon elbizakodtam.~Urat, istent nem ösmertem,~
 2804 Elbe|                  adja.~Hogy pedig az ellen elbizott vezére~Kifogást ne tegyen
 2805 Elbe|                 bátran, amit félve hittem:~Elbizottságodat megalázza isten.”~Kishitü
 2806  Lir|                  szorgalom.~Aztán megáldva elbocsájtá,~Hogy kenyeret keressenek.~
 2807 Elbe|                    Talpra állt az órjás, s elbõdült dühében.~Rémes lárma támad
 2808  Lir|         Ki-kipillant a felhõkbül,~Majd meg elbólint a nap.~Nézem e játékot,
 2809  Lir|                  el szivem!~Kétségbe esve, elbolyongva,~Hol senki nem jár, egyedül,~
 2810  Lir|                 hull~Fátyolára, keze fejét elboritván.~Újra s másodízben változtata
 2811  Lir|                  lelkem egykor érezett.~És elborong, mereng magában,~Elálmodozva
 2812  Lir|              Együtt mennydörögnénk,~Hogyha elborulna...~De mi haszna! Többé~Csodák
 2813  Lir|                szivem nagyon megfájdult;~S elbúcsúztam, megköszönvén~Ilyeténkép
 2814  Lir|                  föld, visszhangzik a lég,~Elbujdosnak a sasok;~A bérc kevély cédrusának~
 2815 Elbe|               rejtekében, nagy titokban~- (Elbújhatott, hisz egy kis szikra volt
 2816  Lir|                    csillagok a magas égbe’~Elbujhattok mind, bujjatok!~Isten jósága,
 2817 Tore|                Alázuhanni magasból mélybe,~Elbukni hatalom tetõfokán,~Alámerülni
 2818  Lir|             Sötétült vidéken,~Jobb reményt elbúsult~Emberek szivében.~Jár utánad
 2819 Elbe|                Holdnál erõsb a nap világa.~Elbûvöl az, elandalít,~De haj, emez
 2820 Elbe|                        56~Vígan csevegnek, élcelõdnek.~A lányka néha közbeszól.~
 2821 Elbe|                   ezt az iskolát.~Kacagva, élcelõdve könnyed,~Felköltené a jobb
 2822 Elbe|                    odabenn,~Ugymond Etelke élcesen.~            44~De mindamellett,
 2823 Elbe|                prózai szegénység vakaródzó~Élcét, nedélyét könyvben élvezé.~
 2824 Elbe|         kujtoroghatsz erre-arra, majd~Mint elcsapott hóhérinas, kopogva~A légür
 2825  Lir|           megszületni.~Üdvözitõ csók, mely elcsattan,~Mi megesett, lett, halhatatlan.~
 2826 Elbe|                dereglyét, gerendát~Valahol elcsent éjszakán át,~Ez orgazdánál
 2827  Lir|                    ifju élet, az enyém!~Ha elcserélhetnõk a sort:~Éledjetek föl, s
 2828  Lir|                   látja síró lelkemet,~Azt elcserélném, szõrért szõrt, veled.”~
 2829  Lir|                    szerezték gyászodat.~És elcserélted özvegy fátylad,~Mit tisztelet,
 2830  Lir|                   Míg a virágos völgy ölén~Elcsöndesedik õ,~Mint édesanyja kebelén~
 2831  Lir|                  ûl a hold ádáz vihar után~Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen,~
 2832  Lir|                    mind a két öreg.~Annyit elcsókoltak képemen,~Majd elállt belé
 2833  Lir|                  meg milliókat~Szûz ajakra elcsókoltam.~Ezer éjet áttáncoltam,~
 2834  Lir|              Elmultnak élnek búsak, aggok.~Éld a jelent, feledd a multat.~
 2835 Elbe|                 pogány idõben -: várjatok, eldallom.~Még István király ült -
 2836  Lir|                    zöld ága,~Hol egy madár eldalolja:~Átkozott a nap sugára!~
 2837 Elbe|                        25~És itten élnénk, éldegélnénk~Kettecskén egy-két jó napot:~
 2838  Lir|               Abban a kis házikóban,~Élni, éldegélni szépen,~Békességben, csöndességben!...~
 2839  Lir|                   ölembe.~S együtt éltünk, éldegéltünk,~Csupa csókkal, öleléssel -~
 2840  Lir|             Gyakran elzavartak, s a gyepen~Eldobatták a pipát velem.~Mi több?
 2841  Lir|                  aranytok,~S ha a fegyvert eldobjátok,~Másutt is lehet hazátok.~
 2842  Lir|                    És hogy ez így van fönn eldöntve,~Bölcsen van az, jóságosan.~
 2843  Lir|                   a felelet megint csak az elébbi:~„Mi kéne! Hát mi kéne?
 2844  Lir|                mikor én azokba nézek,~Hogy éledek, hogy áradok!~Egyszerre
 2845  Lir|                  Ha elcserélhetnõk a sort:~Éledjetek föl, s legyek én a por,~
 2846 Elbe|                  gyönyörködve nézi,~Hogyan élednek fel ellankadt vetési;~Nehéz
 2847  Lir|                  régi füstös képek~Alakjai élednének...~Angyalok, kövült barátok~
 2848  Lir|                  szeretni;~Dalimának szíve éledt,~És a hetedhét országon~
 2849 Elbe|            egyaránt~„Oroszlán”, „tigris”, „elefánt”.~            13~Ki õ, mi
 2850 Elbe|                 mint bármi falu tornya.~Az elefántok közt is óriás volna.~Még
 2851  Lir|                 hiába tökéletlen -~Magával elégedetlen.~Nem hiába mind csalárdak,~
 2852  Lir|                  itt hánykolódnak gyarlón,~Elégedett volnál te egymagad?”~És
 2853  Lir|                  viharban, forró napon át,~Elégedetten, mindig egyaránt.~Ez embert
 2854  Lir|                   aki lelke!~De meg vagyok elégedve!~Mulatok, ha jó kedvem van,~
 2855 Elbe|                   szabály, mégis vannak ám elegen,~Akik viselkednek épen megfordítva,~
 2856 Elbe|                  bimbót fakaszt,~Hervaszt, eléget, megfagyaszt; -~            
 2857  Lir|                  volt szivemben,~Oltárodon elégettem;~Mindenem föláldozám.~Jutalmul
 2858 Elbe|                  ember és nem isten.~S ezt elégnek tartom. Im te magad mondád,~
 2859  Lir|                   Csak ha róla álmodnátok,~Elégnétek, hervadnátok!~Oh, higyjétek
 2860  Lir|                    boldogok, kik a máglyán elégtek,~Mint visszaröppenõ láng,
 2861 Elbe|                  háborúja.~Egyetlen s némi elégtétel itt, ha~Kivágjuk a vért,
 2862  Lir|                    meg nem hal.~Mind olyan elégült, mind oly panasztalan;~Nem
 2863  Lir|                 perc meghalni”, és nyugodt~Elégülten saját két kezével~Elsötétült
 2864 Elbe|          összezavarodtak és~Nemi viszonyba elegyedve, fattyu-~És üszögivadékkal
 2865 Elbe|          katonasorba!~De bizony hogy Bandi eleibük álla,~Az egész kocsmának
 2866 Elbe|                   kisértõ kép jött álmiban eléje.~Elül jött vidámon a lengyel
 2867 Elbe|                     csalogatólag,~Füttyent eléjök a rigó.~A kémények vigan
 2868 Elbe|          embereknek nyilait kerüljed.~Élsz elejtett vaddal, erdei gyümölccsel,~
 2869 Elbe|                 részünkre volna.~Ha Mervát elejtjük, mondhatom bizonnyal,~Hogy
 2870  Lir|                   ha baj ér, se bánom,~Igy élem én a világom!~ ~
 2871 Elbe|                  Krakótól mindenütt követ.~Elém-elém kerül, igérget,~Koptatva
 2872 Elbe|               légben, mert csikorgó télben~Élemedettnek már árthat kiváltképen.~
 2873 Elbe|      Sziporkarajjaként forgott körültem~Az elemeknek zagyva keveréke.~A tûzre
 2874 Elbe|                    szedegetni össze.~És ha elemelték, hogyan tegye rája,~A másik
 2875  Lir|                 hogy a világnak~Dalban azt elénekeld?~Hisz a legnagyobb boldogság~
 2876  Lir|             tõkepénzt,~A kamatot - mondá - elengedi.~Gyakran kérd: Mikor leszek
 2877 Elbe|                    álom;~De mennyi és mily élénk látomány!~Minõ világos láthatár;
 2878  Lir|             sivatag életet -~Te lehullj és elenyésszél -~S ne találj meg engemet?~                                (
 2879  Lir|                  Vég nélkül való mindenben~Elenyész-e csak e percnyi élet?~A levegõ
 2880  Lir|              sivatag életet;~Te lehullasz, elenyészel,~S nem találsz meg engemet!~
 2881  Lir|              roszabb, rosz helyébe jó hág.~Elenyésznek végre minden földi dolgok:~
 2882  Lir|          meglettünk, itt vagyunk:~Elmulni, elenyészni mindörökre,~Mind, mindörökre!...
 2883  Lir|                  két gyönge füszál!~Végkép elenyészõk csak mi vagyunk hát?~Jár,
 2884  Lir|                Iszap beföd, viz elborít~És elenyészünk nyomtalan.~Ajk nem mesél,
 2885 Elbe|               kapta föl s mint aki gyilkos~Élére méltatlan vagyok, nyelével~
 2886  Lir|               hajak...~Ha csak kisértetek,~Elérhetetlenek -~Mért lássalak?~Ti mondhatlan
 2887  Lir|                  Azonban az átok a gazt is eléri,~Mert a magyar haza édes
 2888 Elbe|                    és mi tûrhetetlen,~Hogy elérjek végre hozzád énekemben,~
 2889 Elbe|                 addig, mégis valahára~Csak elérkeznének alvilág partjára.~Egyre
 2890 Elbe|              Szándék-e vagy véletlenség-e?~Elérnek a barlang elé.~A hûs patak
 2891 Tore|                irigyeljük azt amit egyedül elért a másik~Enyém a lesz tied
 2892  Lir|                    hirére~El-elhagyta, meg elérte;~Nem irigyelték meg egymást,~
 2893  Lir|             világba,~Hol sok hányatás után elértem~A nagy világ táncpalotájába.~
 2894 Elbe|                    Csak gúnyolj tovább is, élesebben, kérlek,~S ha erõsebb vagy,
 2895 Elbe|                  erdei gyümölccsel,~Lelked élesedvén szigorú erkölccsel,~Vánkosod
 2896 Elbe|                Hiba volt nem hozni egy kis eleséget!~Szólal a griff megint: „
 2897  Lir|                 majd ha általános éj lesz,~Élesen fölkacagok;~És ha e kacaj
 2898  Lir|            másikból...~E mostani világ egy éléskamara,~Hol vitézek kardját rosda
 2899 Elbe|            tizenkét ifjú szendereg alatta.~Elesõk egyenkint páros viadalban,~
 2900  Lir|                  velõmet meggyujtottad,~Ne éleszd a szélviharral.~A te zenéd
 2901  Lir|              boszúja,~Mit magzatként rejt, éleszt minden órán~Mélységes méhében,
 2902  Lir|                    Nagysága ép a kárhozat.~Éleszti kis szél a tüzet,~De már
 2903 Elbe|              könnyen gyógyul,~De a csontok élét óvd meg a bajoktul.~ ~
 2904  Lir|             kerekségén.~Megtanultam a való~Élet-bölcsességet;~Megtanultam, mibõl áll~
 2905  Lir|                  hódolok.~Szomoru csillag, életátkom képe,~Sugár ecset, mely
 2906  Lir|                 alól.~Oh, de mért is marad életbe~Aki egyszer el van temetve!...~                                    (
 2907 Elbe|         hallgatásba.~S elmult - ösmeretlen életben-halálban.~Béla elfeledte még azon
 2908  Lir|                                            Életbölcselem~Akármit mondotok, beszéltek,~
 2909 Elbe|                     Lejárt a föld pillangó élete;~Föloszlik és mint a selyemgubó~
 2910 Elbe|                   kellene honának,~Melynek életéért annyin elhalának!...~Így
 2911 Elbe|               galádul koholt gyanu terhel:~Életemre törnél kibérelt fegyverrel...~
 2912 Elbe|                   is, ha szép estennen~Nõs életérõl képzeleg,~Ülvén Etelkéjével
 2913  Lir|                  esnek, ott halnak~Elszánt élethalál-versenyben,~Hogy fehér vállára szálljanak!~
 2914  Lir|              kisérni fog?~Mely ott még egy élethosszat keserg,~Míg végkép el nem
 2915  Lir|                 Ezért születünk hát, ez az életi cél?~Csak eddig a pálya,
 2916  Lir|              kijártam, elvégeztem~Az egész életiskolát.~Komédia csak már elõttem~
 2917 Elbe|                Találkozások~1877~Budapesti életkép~
 2918  Lir|                    becseréltem minden~Igaz életkincset botoron:~A koszorút, a gúny
 2919 Elbe|               alvásból mennyi elegendõ,~Az életkor szerint különböztetendõ.~
 2920 Tore|                    napra egy új kaland.~Az életnek fûszere~Otthon meg házi
 2921 Elbe|                    hogy épen ez lesz az én életpárom!”~Van öltözve drága ünneplõ
 2922  Lir|                 sötétben,~Mig itt vagyunk, életrabok;~Velünk, amott a mindenségben,~
 2923 Elbe|                  drága!~Harcolni kell érte életre-halálra.~„Árpád unokája halljad -
 2924 Elbe|                    egy kegyperce~Egy földi élettel fölér.~Egy ölelése mámorával~
 2925  Lir|                   álnok tettetés-e a merev~Élettelenség? Vajjon a halál~Nem oly
 2926  Lir|                   elfeledd, hazám!~Szomorú élettörténetemet;~Így tán akad még, aki igazán,~
 2927  Lir|                   szenvedés,~Mely kisérend életünkön át;~És ha egy a sor, mely
 2928 Elbe|               orvosság.~A sok kedélybeteg, életunt, öngyilkos~Többnyire e zuhanyhõsökbõl
 2929 Elbe|                 agg a multra emlékezve,~Az életunttal fölkiált:~Ah, mégis szép
 2930  Lir|                   e kivánatos~Utóbbi tünde életváltozatban~Egy pillanatnyi is könyörülõ~
 2931  Lir|                  haszna van?!~Minél tovább elévelõdtünk,~Annál sötétebb lett köröttünk,~
 2932 Elbe|         markolatján.~S nem lehetett tudni, eleven-e vagy holt?~Mintha rémlett
 2933 Elbe|               Szökdös, mint a szöcskõ, még elevenebben.~Kétszer megpihennek, meg-meg
 2934 Elbe|                      Ki nem állja tovább - elfakad nevetve...~Szegény Ábel
 2935  Lir|                 kevés az élet,~Egykor majd elfáradok.~Ábrándozás, képzelõdés,~
 2936  Lir|                   teljes tele,~Hogy szinte elfáradtunk már bele.~Mit most nekünk
 2937  Lir|                 nagy mohón.~A nap képe úgy elfeketül,~Mint az ember arca a bitón.~
 2938  Lir|                  hallanám örökké hangodat:~Elfeküdném a koporsóban, élve,~Behúnyt
 2939  Lir|                     A vendégek elrobogtak,~Elfeküdtek a cselédek.~Õs szokáshoz
 2940  Lir|                  tudnád-é gyónni büneidet?~Elfeledél sokat, sokat eltagadál,~
 2941  Lir|                  Nagyon régi, rég idõkrõl;~Elfeledett dicsõségrõl,~Hamuvá lett
 2942  Lir|                kell ez üdvrõl mondanom.~Te elfeledhedd - illik épen -~Soha nem
 2943  Lir|                szerelmes vagyok...~Valóban elfeledkezem,~S mit érzek, nem tudom:~
 2944  Lir|                    feledhetlen,~Amelyben - elfeledkeztünk...~ ~
 2945 Elbe|          ösmeretlen életben-halálban.~Béla elfeledte még azon órában~Csak egy
 2946  Lir|               emlék,~Midõn dalát már régen elfeledték...~Halhatlanok birája az
 2947  Lir|                ágrul~Hullanak a levelek...~Elfeledtél... meg ne bánjad!~Reszketek
 2948  Lir|                   a sûrüségbe -~Leborulva, elfeledten~Megsiratni, hogy születtem!~ ~
 2949  Lir|                  édesen esik felejteni!~Te elfelejted házad bajait,~Aztán beszélni
 2950  Lir|         szenvedésem,~Melyet eddig adtál, - elfelejtem.~Vezettél járatlan vész-ösvényen,~
 2951  Lir|               húzamost -~Jobb volna ezt is elfelejteni!...~Gyászoljuk a hont kis
 2952  Lir|                   elismerte,~Mit oly régen elfelejtett,~Hogy senkire - ha együtt
 2953  Lir|                   nem rég temette el urát,~Elfelejthetetlen nagy Mátyás királyát.~Odamegy
 2954 Elbe|                   Az egész világot, multat elfelejti,~És e völgy ölébõl nem tér
 2955  Lir|                 fönn az égen~Nem ismerten, elfelejtve,~Árnyékoddal éjjelenkint~
 2956  Lir|          fölemeltél,~Utóbb a nyakadra hág,~Elfelejtvén, hogy mit adtál,~Újra elveheted
 2957  Lir|               Rögtönzet)~Az óriás nap képe elfér~Egy harmatcsöppben, hogyha
 2958 Elbe|                    puszta szemvakító fénye~Elfödi mind, mi belsõ lénye;~És
 2959  Lir|                 örvény fölött járnék,~Vagy elfödne sötét árnyék;~Engem végig
 2960 Elbe|             erkölccsel,~Vánkosod a pázsit, elfödnek az árnyak,~Álmaidhoz a szép
 2961  Lir|               Eredj, vidd hirül Róbertnek,~Elfogadom a kegyelmet,~Hogy nem börtönben,
 2962  Lir|        Megválasztják polgártársai.~Kétszer elfogadta; harmadízben~Nem találták
 2963 Elbe|                Mert rövid eszeddel keztyüm elfogadtad.”~És vad kárörömmel szavát
 2964  Lir|           bujdosóvá lennél a messzeségben,~Elfognálak - magam sem tom, hol s hogyan,~
 2965  Lir|                   nyugovóra száll,~Sziveik elfogódnak.~Minden bokorból a barát~
 2966  Lir|                   egyet inték,~Mert a köny elfojtá szómat...~ ~
 2967  Lir|                    erdõ mintha hallgatózva~Elfojtaná lélekzetét:~Tán várja, vagy
 2968  Lir|                forrását bûnbánat feltörte,~Elfojtott könnyeim, hulljatok immáron.~
 2969 Elbe|                      Nem szólott az órjás, elfojtotta torkán~Dühe a szót, mint
 2970  Lir|                 ifju szivvel~Száz esztendõ elfolyásig~Szeretni s nem szerettetni -~
 2971  Lir|                 jobb, - nem szán senkisem.~Elfordul egyik, mig a másik~Egy-két
 2972 Elbe|          Egymásután beteljesedni láttam.~S elgondolám, amit kivántam épen,~(Dühöm
 2973 Elbe|                kerülne - hadunk a tiednek.~Elgondolhadd azt is: ha egymásra rontunk,~
 2974 Elbe|                         67~Mindezt magában elgondolja~Villámszerûleg, hirtelen;~
 2975  Lir|                     merengõn~Hajh mi sokan elgondolják:~Van bizony, van itt e földön -~
 2976  Lir|                     Multat, jövõt, mindent elgondolok.~Hogy minden elmúl, elmult
 2977  Lir|                  Merengve a végetlenségen,~Elgondolom, döbbenve érzem,~Mi semmiség,
 2978  Lir|            Fülemüle megsiratta,~Sötét erdõ elgyászolta...~ ~
 2979  Lir|                    a halálos,~Midõn végkép elgyötör~- Mert utolsó, amit érzünk -~
 2980  Lir|                    lealázva a porba,~Ottan elgyötörve, tiporva.~Akkor sem tiéd
 2981 Elbe|               síkság, mely kimaradt alóla,~Elhagyatottságban testvére lett volna.~Akaratlanul
 2982  Lir|                 benned én vesztettem.~S én elhagyni mégse tudlak!~Hozzád járok
 2983  Lir|                   Olyan édes - és ugy fáj!~Elhagyom én e vidéket;~De el nem
 2984 Elbe|                    alvilág partjára.~Egyre elhagyottabb, pusztább lett a vidék.~
 2985  Lir|              jönnek a félelmes éjjelek,~Én elhagyottan könyörgök hozzátok:~Testvéreim,
 2986 Elbe|                  szégyen.~Beteg ápolója az elhagyottságnak,~A jótékony álom szemére
 2987  Lir|                    Ha majd azok mind, mind elhagytak,~Hû bánatról majd rám emlékszel.~ ~
 2988  Lir|                gyászolt a templomon belõl.~Elhagyván a székes egyházat a papok,~
 2989 Elbe|                   vágja buzogányát,~Messze elhajítja torzonborz gucsmáját;~Szempilláin
 2990  Lir|               megmentem képed a lángokbul,~Elhajtom a füstöt fényes homlokodrul -~
 2991 Elbe|                 Árnyak is, de azok gyorsan elhaladnak:~Zöldfa árnya, hol víg madár
 2992 Elbe|                    Melynek életéért annyin elhalának!...~Így tünõdve halkan ballagott
 2993 Elbe|                  Nála mindig készen áll az elhalasztás.~„Várjatok kevéssé s vonuljatok
 2994 Elbe|               lelkemben nem élne ez a hit,~Elhalaszthatnám e viadalt holnapig.~Okul
 2995  Lir|                     1855)~            VIII~Elhallgass, mert zivatar van,~Mert
 2996 Elbe|             Mindenható Isten se teheti...”~Elhallgaték, és a hadnagy se szólt.~
 2997 Elbe|                    minden jót kivánok.”~És elhallgatott, és csak kezét nyujtotta,~
 2998  Lir|                  csók kéjében.~Majd azután elhalóan~Oly szomorú, mint a gyászdal,~
 2999  Lir|                  hazának népe... nemzetem!~Elhalsz-é te, vagy még tovább is élsz?~
 3000 Elbe|                    elõbb úrias ruhába,~Ami elhalt bátyja után maradt rája.~
 3001  Lir|                     S mind elvesztek, mind elhaltak.”~Szóbeszéd a jövevénynek.~
 3002  Lir|                   kéjben,~Együtt élve, ott elhalva~Virágaid mézkelyhében.~S
 3003  Lir|               borítja az eget,~S örömömben elhalványodom,~Ha te majd a hajnalt hirdeted!~                                    (
 3004  Lir|              Európát romba döntöm!”~Európa elhalványult,~Mint szóval riasztott gyermek,~
 3005  Lir|                  És szívem majd megszakad.~Elhamvaszt miattad a vágy,~Megtébolyít
 3006  Lir|                felejtek; megbocsátom,~Hogy elhamvasztod szivemet;~Ah, mert hiszen
 3007  Lir|                     Egy nemzet átka oda is elhangzik -~Nektek sehol nem lesz
 3008 Elbe|                   A szerelemesdés dala már elhangzott,~Lombon és bokorban igent
 3009 Elbe|                    nem viseled gondját,~Ha elhanyagolod, sok fájdalmat hoz rád.~
 3010 Elbe|                    Célozását a cseh mindig elhárintá.~Leütött hát jobbik válla
 3011 Elbe|             óvakodva~A halálos vágást mind elháritotta.~- Fölriad az erdõk legelészõ
 3012 Elbe|                    Az súlyos csapásit mind elhárította,~Karddal és pajzsával ügyesen
 3013 Elbe|                   sugára~Megszámolhatatlan elhat a világra:~Bélának hasonlón
 3014 Elbe|                magát meggondolatlan~Igenre elhatározá.~Õ csak a jutalomra gondolt,~
 3015 Elbe|                 igen: minden bizonnyal;~Ez elhatározott dolog.~Nõsülni fog. Mátkája