Rész,  Fej.

 5521 Elbe|                  tedd!~            77~Ernõ hadarg, szorong, használva~A sokaságot,
 5522  Lir|                   tavasszal~A bolondos rác hadat;~Akkor nem mertük bevenni~
 5523  Lir|                   valál, hol halni kell, a hadban,~Gyöngébbek most a könnyebb
 5524 Elbe|               Melynek most szüksége van jó hadfiakra;~S mert vitézim holnap hadba
 5525  Lir|                bokrétája,~Ölembe jer, szép hadleány!~Mindössze sem sokan vagyunk,~
 5526 Elbe|                  jel sisaktarajján.~Fekete hadméne jõ nyerítve, fujva,~Sûrü
 5527 Elbe|                  Kievszky Oszkár,~Dárdások hadnagya, ki állítólag~Már fõhadnagy
 5528 Elbe|                  Ingatag kegyelmü istene a hadnak,~Bármi hatalmas vagy - meg
 5529 Elbe|                   Bátya - így beszéle Béla Hadonárhoz,~Ügetés közben -, mit szólsz
 5530 Elbe|                 Egyszerre csak szólal öreg Hadonárja,~Okolja a várni türhetetlen
 5531 Elbe|                    a buzogány - bízva öreg Hadonárra.~Ezekkel mellvértet, sisakot
 5532 Elbe|               találta,~Oldalánál pedig vén Hadonárt látta.~Aki (hazatérõ ura
 5533  Lir|                   táboromban.~Nagy erõvel, hadosztállyal~Egy vezér se menjen hadba,~
 5534  Lir|               közökben egymást éri~Dandár, hadosztály, zászlók, ezredek.~Mennek
 5535 Elbe|                    singkirálynak volt ez a hadserege.~No, szegény Jankónak van
 5536 Elbe|                  ezt parancsolja.~Ha egész haduktól megveretnénk légyen,~Még
 5537 Elbe|                    enged~Bármibe kerülne - hadunk a tiednek.~Elgondolhadd
 5538 Elbe|            senkinek sem kedves.~Nézz végig hadunkon és vedd fontolóra,~Vagyunk-e
 5539  Lir|               Fehérvártt királyi palotában~Hadvezérek országos vitában.~A gyülés-teremnek~
 5540 Elbe|                  az unokák még fejünkre is hágnak,~Nevetnek, gúnyolnak, és
 5541  Lir|           határidat~Bár kinok közt átkozva hágom át,~Nem átkoz õ, mert hasznodat
 5542  Lir|               lelkem.~Bánt a homály és nem hágy békét,~Keresni a dolgoknak
 5543  Lir|                 azok által,~Kiket utódokul hagyál...~Hol van tanod s a tanítványok,~
 5544  Lir|                  titka zárva.~Magadra vagy hagyatva itten,~Kitett lelenc, apátlan
 5545  Lir|            szokásait~Azokkal együtt el nem hagyhatád;~Pazar vagy, hej de zsíros
 5546  Lir|               Kiket hûn szerettél, emberek~Hagyjanak el bár mind hûtlenül:~Hidd,
 5547 Elbe|                  sírást, ha ugyan miattam, hagynád el.~Mert biz arra vetek,
 5548  Lir|                  hûtlen barát, ha baj van,~Hagyogatja lassan-lassan~A rossz tápon
 5549 Elbe|               kedvellé,~Bele kezd egy régi hagyományos dalba,~Illik a nótához töredezett
 5550 Elbe|                  harcol híved karja,~Akkor hagysz-e cserbe? - ám úgy vess magadra!”~
 5551  Lir|                   fiaid hagytak cserbe,~Te hagytad cserbe azokat.~Ellökted
 5552  Lir|                  csüggedett”.~Nem hû fiaid hagytak cserbe,~Te hagytad cserbe
 5553 Elbe|                  el vagyok felejtve.~Ezért hagytam hát el szökve én hazámat...~
 5554  Lir|                 Hogy meghalok inkább!«” - „Hahaha!~Hisz magam is épen úgy
 5555  Lir|                 megy az úri bálba?~Megvan! hahó - mankót vesz mindenik.~
 5556  Lir|                  földnek, ha kitörnénk;~És hahogy nem, jaj nekünk!~Nem ért
 5557  Lir|                  van még!~...Homlokát omló hajába rejtve~Ama sziklán ül a
 5558  Lir|                  alá égbekiáltó~Jakobinusi hajadat,~S egy pohár vízben kereszteld
 5559 Elbe|                  szerint nõ,~De voltaképen hajadon.~Szépnek, szeszélyes hölgynek,
 5560  Lir|                 voltam,~Szép, nagyon szép,~Hajadonfõs~Kis királyné:~Koszorúzott~
 5561  Lir|                odahaza~Kisgyerek koromban,~Hajadonfõvel mezítláb...~Milyen boldog
 5562  Lir|                Szép szemei, a csillagok.~A hajadoni szûz szemérem~Pírjában égni
 5563  Lir|                  delejdús kezek,~Tüzáramos hajak...~Ha csak kisértetek,~Elérhetetlenek -~
 5564 Elbe|              dicsérje mind a jó-tét lélek!~Hajaszála mint a sínszeg áll az égnek...~
 5565 Elbe|                  fölbillent sisakja meredõ hajától,~Sötét szeme lángolt nagy
 5566  Lir|                    megszenvedni.~Halljatok hajborzasztóbbat,~Emberész-elállitóbbat,~
 5567 Elbe|                  nagyhasu bojárok.~Van itt hajcsár, kinál teli bugyelláris.~
 5568 Elbe|             éjszakátul.~Azt tartotta már a hajdani bölcs Róma,~Aludni hét órát
 5569 Elbe|                      Hej tán voltam is már hajdant e vidéken!~Mikor a világot
 5570  Lir|                    füvön, fán, virágon.~Mi hajdanta termett, most úgy van csinálva;~
 5571  Lir|                Véletek nem harcolok;~Béres hajduim igen - de~Uraim nem voltatok!~
 5572  Lir|                   Ügybajos parancsolással?~Hajduságtól iszonyodom,~Magamra se legyen
 5573  Lir|                   következetes vagyok.”~És Hájfejü szentigazat szólt.~Csakhogy
 5574  Lir|            torkomon.~Akik elõbb szerettek, hajgálnak~Kövekkel... És már most
 5575 Elbe|                    Nevezi az ország renyhe hájhalomnak.~De nagy akadék is az a
 5576  Lir|                    pogány a!~Egymást kõvel hajigálja.~Én vagyok a jó keresztény:~
 5577  Lir|                   jó keresztény:~Aki kõvel hajit felém,~Jó kenyérrel dobálom
 5578  Lir|                rítt~Tárt kebellel, bomlott hajjal,~Festett arccal és mezítláb~
 5579  Lir|                    fák, melyek itten~Búsan hajladoznak,~Hogy elmúlik végre minden!~
 5580 Elbe|               Fülbajok származnak öröklött hajlamból,~De azonkép tartós, erõs
 5581  Lir|                hasadéka~Sírja inkább, mint hajléka.~Ott beszélget rémes éjjel~
 5582  Lir|              kilépegetünk.~Ottan pedig kis hajlékod alatt~Oly édesen esik hörpenteni,~
 5583  Lir|               üzi-hajtja.~Suhogva a parton hajlong a sikár.~Csóválja fejét
 5584 Elbe|                   a titkát,~Csak hogy jó a hajnak, minél többször nyírják.~
 5585  Lir|                 más az éjszakát,~Tied lesz hajnala.~Majd neked zöldül a vadon,~
 5586 Elbe|                 benned? -~Az elsõ szerelem hajnalának rajza~Volt az a pír, melytõl
 5587  Lir|                 hozandja meg~Hazánk éjének hajnalát.~És napja lesz vérünk tava,~
 5588 Elbe|                  Arca testvér volt a május hajnalával,~Hol a piros sugár harcol
 5589  Lir|         megjelentél,~Két századnak legelsõ hajnalja.~Nézd ez örömben rivalgó
 5590  Lir|                dalára;~Fölébredtem a piros hajnallal~Sárgarigó víg sippantására.~
 5591 Elbe|                  Hócsúcsai, midõn a hasadó~Hajnalnak elsõ lángja önti el:~Fénylett
 5592  Lir|                  most szaporán~Ez a titkos hajnalóra.~Most megy a tündérkirálylány~
 5593  Lir|                    Nem mert megjelenni - a hajnaltól futván -~Isten elõtt, kinek
 5594  Lir|                  az éjt,~Ha nem virad több hajnalunk?~Ma még igyunk! jó bort
 5595 Elbe|                    rezgõ vasuton vagy ingó hajóba~Sokat olvas: nem sok a sütnivalója.~
 5596 Elbe|                         57~Mint aki az égõ hajóbul~Tenger vizébe menekül,~Új
 5597  Lir|                               Hajón~Ülök a hajófödélen.~Száll a füst, zúg a kerék.~
 5598 Elbe|                 Balvégü minden mozdulat.~A hajóhoz közel verõdve,~Födélzetén,
 5599  Lir|                    mozdonykerék,~A recsegõ hajói gép~Ki tudná rázni mind
 5600  Lir|            megannyi Cortez Nándor, multunk~Hajóit eltökélten fölgyujtottuk,~
 5601  Lir|                   fa~A puhákkal nem tudott hajolni,~S nem csóválta a fejét
 5602  Lir|                    dúsgazdag kalmár,~Egész hajórengeteggel~Túl az óperenciáról:~Gazdagabb
 5603 Elbe|                    hát kövessük õt.~Deák-, Hajóstér elmaradnak,~Már-már a városerdõn
 5604  Lir|                                            Hajótöröttek~Egy búborékkal kevesebb~
 5605 Elbe|          megbánhatá, belátva~Hogy ezzel a „hajrá”, saját egyetlen~Elõnyét
 5606 Elbe|                   napja s éje közti vékony~Hajszál határon és (megeshetett~
 5607 Elbe|                   neki?~Dicsérte volna egy hajszáladat,~Ez többet érne...) És hogy
 5608  Lir|                   vadregényes rémtörténet,~Hajszálmeresztõ szörnydarab.~A fõzsivány
 5609 Elbe|                   örökségképen -,~Mostan a hajszását húzta föl cselõre,~Mint
 5610  Lir|                    Vagdaltad õket képen, s hajszolád,~Mint pásztor a tilosba
 5611  Lir|                kapta fejét,~Melyet meg nem hajta soha féltében még.~Szemmeresztve
 5612 Elbe|                    világnak!~E gondolattal hajtám fejemet~Párnámra búsan,
 5613 Elbe|               hanggal:~„Akarod, hogy végre hajtassék e vétek,~Hogy elkárhozzék
 5614 Elbe|                   Az egészet végre sohasem hajthatja.~És örökké retteg, hogy
 5615 Elbe|              kelevézt, dárdát szerencsével hajtják.~És ugyancsak vissza kelle
 5616 Elbe|                   épnek lehet halál.~A sós hajtó vizek jók a májbajosnak,~
 5617  Lir|                    bús, mint a többi,~Csak hajtogatja, hörgi egyre:~„Semmit se
 5618 Elbe|               természetben fölgerjedõ vágy hajtott.~- Egy merész fuvalma csintalan
 5619  Lir|                alattunk,~Vagy magunk elõre hajtunk?~Hol vagyunk most, a pokolban?~
 5620  Lir|                    munka mellett~Ama fehér haju anyót.~A mosónõk közt legerõsebb~
 5621 Elbe|                   nap és tiz éjjel gyorsan haladának,~S határában voltak Pomerániának.~
 5622  Lir|                 Azt veted okul talán, hogy~Háládatlan a világ,~S akit egyszer
 5623  Lir|              Nappal meg sütöttek-fõztek:~- Háladatosság fejében~Fáradatlan tánchõsöknek.~
 5624 Elbe|                   csak egy kürtõ;~Csak ugy haladhatok mint egy kéményseprõ.~No
 5625 Elbe|            természetben.~Minden átmenetnél haladj csöndesebben.~Szurok sötétséget
 5626 Elbe|               dologba.”~Ahogy aztán ketten haladnak továbbat,~Nem soká egy zömök
 5627  Lir|                    összevág?~E szakadatlan haladó gomolyban~A seregeknek ura,
 5628  Lir|                hallottad,~Halljad meg most háladó imámat,~S bocsáss meg, ha
 5629 Elbe|                    S könnyebbülve hosszún, háladón lélekzik,~Ha látja, hogy
 5630  Lir|                    fehér leplében, fehéren~Haladott Izlandon és Norvégián át,~
 5631 Elbe|               Rohamosan közeledett. Amerre~Haladtam a düledezõ romok közt,~Mindenfelé
 5632  Lir|                 Száll a füst, zúg a kerék.~Haladunk vígan, serényen.~Fut mögöttem
 5633 Elbe|                   kesely a fehér galambot,~Haladva tüskön-bokron át,~Hogy majd
 5634 Elbe|                    Jóságos szemében fényes hálakönnyel~Szólt Bélához, aki ottan
 5635  Lir|               öltözik át?~Mi itten örök: a halál-e vagy a lét?~Hol itten a
 5636 Elbe|                 szív,~S legyen szándokához halálában is hív!~És így ért harmadszor
 5637  Lir|              harcos kardjával kezében~Szép halálával még itt is dicsekednék.~
 5638  Lir|                    Mely szemeiket befogja.~Halálcsöndesség az erdõn;~Néha hull alá
 5639 Elbe|                    Mint egy szõrrel benõtt halálfej a képe,~Vérfagyasztó iszony
 5640  Lir|          Világtalan napok csoportja~- Üres halálfejek - dermedten~A sötét éjszakában
 5641  Lir|                    rémes éjjel~Egy kiásott halálfejjel.~Kopogatja, kérdezgeti,~
 5642  Lir|                 cserbe hagyott,~Karácsonod halálhörgés,~Temetés lesz a farsangod...~
 5643 Elbe|            fûrész-élén ütések nem fognak~- Halálhoz szegõdve létemésztõ fognak -~
 5644 Elbe|                   karja.~Magát is ledönték halálhozó kínok.~Nehéz könny szemére
 5645 Elbe|                 tovább nem is tarthatott - halálig...~S éltek, éldegéltek hosszu
 5646 Elbe|                     Rá is ki volt mondva a halálitélet.~Apja már elvérzett, aztán
 5647 Elbe|               Izidóra gyilkos~Gúnykacaját, halálitéletem,~Mely mint a cherubim lángpallosa,~
 5648 Elbe|             szerzett:~Fiait megmenté, hogy hálálja ezt meg?~Szárnyaival csapkod,
 5649 Elbe|                    hullámsírból integet,~S haláljegével elhütötte~Az õ szivét is
 5650 Elbe|                Százszor is mondották: hogy háláljuk ezt meg?~Béla lelke pedig
 5651  Lir|              Tüzére, miljom esztendõkön át~Halálkinokra ítélt szenvedõ.~Csak egy
 5652 Elbe|                  Jankóval eredve beszédbe,~Hálálkodásának se hossza, se vége.~„Nagy
 5653 Elbe|                     Vége-hossza nem volt a hálálkodásnak.~Köszönetet mondtak sziveset
 5654  Lir|             magyarok királya -~„Nem akarom halálodat;~László vitéz legyen szabad!”~                *~
 5655  Lir|            kegyetlen voltam,~Ne sirass meg halálomban!~Szeretlek, úgy mint magamat,~
 5656  Lir|                 két jóbarát~Hû lesz hozzám halálomig~S nem hagynak el, miként
 5657 Elbe|                  gyertyák végig kialudtak,~Halálomnak hírét megvihedd uradnak.”~
 5658 Elbe|             büszkeségem lázadott föl,~Ez a halálosan sebzett oroszlán,~Uralkodó
 5659 Elbe|                    vére a fû bársonyára...~Halálsárga arca fölmeredt az égre,~
 5660  Lir|                jertek ide sorba mind ti,~A haláltól kik irtóztok,~És aztán nevessétek
 5661  Lir|                 hired.~...Meghalhatunk, de halálunk dicsõ~S nem gyalázatos lesz,
 5662 Elbe|                  Agyában õrületroham,~Vád, halálvágy - tekintetében,~Mély létiszony -
 5663 Elbe|                   válik!”~S én letörülve a halálveríték~Jéggyöngyeit arcomról, eh
 5664  Lir|               virágot.~Homlokán érez hideg~Halálveritéket!~Érezi, hogy vére fagy,~
 5665 Elbe|            járkövet.~Haha! - Uram, fogadja hálám,~Hogy megmentett; csak azt
 5666  Lir|                    Ha ti oltottatok belém, halandóba~Indulatot, amely végtelen
 5667  Lir|                   hogy az embernek, gyarló halandónak~Sarától magok az istenek
 5668  Lir|                    voltaképen~Jobb a többi halandónál.~Jólesett így édelegnem;~
 5669 Tore|                    a sírig kiséri a gyarló halandót,~Nem látja nyugtalannak,
 5670 Elbe|             fõdolog, hogy jól célba vegye;~Halántéka iránt legyen a csõ legye.~
 5671  Lir|         összeszedve~Ökleimmel összenyomtam~Halántékom kétfelõl, hogy~Koponyámat
 5672 Elbe|                  derékon,~Föcskendi vízzel halántékon,~Csókkal borítja mindenütt,~
 5673  Lir|               Talán efféle könnyû dologért~Hálásabbak az emberek,~Minthogyha holmi
 5674  Lir|               tanítványok,~Jámbor, szegény halászaid?~Vészben, nyomorban követõid,~
 5675 Elbe|             szigeten,~Árnyas, füves parton halászgat,~Holott szélcsöndes éjeken~
 5676  Lir|                    aztán vízbe halt...~Ott halásztam én e dalt...~Nektek adom,
 5677  Lir|                    kié volt, kiholt az ág.~Halasztva a pör, temetve titok,~Úgy
 5678 Elbe|              szobába~Gyömöszöli mint a sós halat rakásba,~Úgy feküsznek ott,
 5679  Lir|                    tagadsz,~Borulj térdre: hálát adva~Emlékezzél rá, hogy
 5680 Elbe|                  Ha eltaszítja mégis - el,~Hálátalan kezeivel!~            68~
 5681  Lir|                éjfelente sírkertekbõl~Holt halavány emelkednek föl;~Kik, mert
 5682  Lir|                   De - egy, örök szerelem?~Halaványul majd a szép arc,~Elvirágzik
 5683  Lir|                    halkan susognak,~Mint a haldoklók ajkai,~Kik jobb világ titkába
 5684  Lir|               isten meghallgatja~Áldását a haldoklónak.~Megbocsátnám, hogy hideg
 5685  Lir|                magát?~Én, aki virrasztok a haldoklónál,~Míg jönnek a félelmes éjjelek,~
 5686  Lir|                    barát, ki vele küzdött,~Haldokol a többi között.~Neki válik
 5687  Lir|                    jók szelleme,~Habár azt halhatatlanná teremté~A hazák és világok
 5688  Lir|                 hazában!~S ti a sírokban - halhatatlanok!~Hozzátok szól e jó édesanyának~
 5689 Elbe|                 népe közt,~És e kitüntetés halhatlaníthat),~Elõre mondom, nyájas olvasó,~
 5690  Lir|                  tünde lényt aranyhajával,~Halhatlanító ajakával,~Honnan feléd mosolygva,
 5691  Lir|                  rejtenek el ég-föld ûrei!~Halhatlanítva vagytok a dicsõkkel,~S bár
 5692  Lir|               kesergjen?~Halandó sirassa a halhatlanokat?~Nem mi vagyunk-e itt inkább
 5693  Lir|                 emberek hisznek, remélnek,~Halhatlanságról álmodoznak.~És forg tovább,
 5694  Lir|                   Mi hozzá e pár pillanat?~Halhatnék csak még egyszer így,~Elhagynám
 5695  Lir|                    viharod,~Hol oly dicsõn halhattál volna meg!~Most megöregedél,
 5696  Lir|                   Jusson e kép eszetekbe~S haljatok meg mosolyogva...~            
 5697  Lir|                   ontaná el vérét,~Bánatba haljon el - gyávák között?!~Testvérek!
 5698  Lir|                jövõt, imádjuk az istent,~S haljunk meg nyugodtan, ha enyészet
 5699 Elbe|                  utazásuk vala mulatságos.~Halkabban, de könnyen lépdegélt a
 5700 Elbe|                   egyremásra tüzesen, majd halkal;~A királylyány látszó örömmel
 5701  Lir|                   Gunyolja, szidja eleinte halkkal,~Majd önzajától nekibátorodva,~
 5702  Lir|                    oly hang,~Minõt még nem halla senki,~Hogy az ég minden
 5703 Elbe|                  kilépett,~Láta mindent, s hallá a csúfos beszédet.~Nem szabad
 5704  Lir|                    vérem,~Mit kell felõled hallanom, megérnem!~Kik téged uraltak
 5705  Lir|                   halkan,~S gyönge nyögést hallat a fához ütõdve;~Az is elenyészik
 5706  Lir|                 kellemet,~És megtörténik a hallatlan,~Jóságos ég! hogy õ nevet.~
 5707 Elbe|                    42~A hölgyek halk ah-ot hallatnak.~Oly kedves a hely, meghivó.~
 5708  Lir|                   mennyért van,~Könnyû nem hallatnom panaszt.~De tudnom azt,
 5709  Lir|                                            Hallátok ezt elkárhozott árnyékok?~
 5710  Lir|                  száll.~Szárnyuk verésének hallatszó~Ütemje is: halál, halál...~
 5711  Lir|                  néma légben,~Halk nyögést hallatva, vélvén,~Hogy a dalban szív
 5712  Lir|                Hogy szorulnak percbe évek!~Hallga, hóha! most megállunk.~Itt
 5713  Lir|                    Ahová engem temettek,~S hallgasd ott, mit suttog a fû:~Szerettelek,
 5714  Lir|                   Megörökítik e rémalakot.~Hallgassa, tehetetlen, mozdulatlan,~
 5715 Elbe|                  ezer érzelem van.~- Ilyen hallgatás van a természet keblén,~
 5716 Elbe|                   A csalogányt ejté hosszu hallgatásba.~S elmult - ösmeretlen életben-halálban.~
 5717  Lir|                   hazájok...~Ah, de én nem hallgathattam...~Mert szivem nagyon megfájdult;~
 5718  Lir|                  azért remélem, hogy végig hallgatják,~Különben jót állok, hogy
 5719  Lir|                 bennük képzelem, tudat...?~Hallgatnak vérfagyasztón.~      És
 5720  Lir|            könyörgést~Istennek is meg kell hallgatnia!~Én, ki a véremet könyekbe
 5721  Lir|                 remény.~Remény! - Óh, most hallgatnom hagyjatok,~Mert könnyet
 5722  Lir|                     hogy mi táncolhassunk.~Hallgatóim rám ekép rivaltak...~Nem,
 5723  Lir|                  az ibolyát~Kakukra én nem hallgatok,~S nem jóslom ebbõl a tavaszt,~-
 5724  Lir|                megállapodék~A szél, mintha hallgatóznék.~Még egyet nyög, egyet sóhajt.~
 5725  Lir|                    nagy itélet!~Jertek ide hallgatózni~S hinni, hogy ha nem hinnétek.~
 5726  Lir|                  szivvel-fõvel~Leborultam, hallgatóztam;~Lelkem égnek ajánlottam,~
 5727  Lir|                  Mért nem felelsz hát, mit hallgatsz,~Talán mert nagyon boldog
 5728  Lir|                erõvel~Szabadságért vívott: hallgattatok;~Hitványak! - hisz a nagyok
 5729  Lir|                   nem tudjuk, hány az óra,~Hallgatunk a kakasszóra,~Merengünk
 5730 Elbe|                  ifju erdõ szíve dobogása,~Hallható a kakuk vidor huintása.~(
 5731 Elbe|                    és a habok~Csókolkozása hallhatók...~            21~Õ most
 5732 Elbe|                    szól,~Tréfás beszédeket hallhatsz ajakamról.~Úgy hiszem, legyõzlek.
 5733 Elbe|                   hangosan, hogy a lány is hallhatta.~„Hát - feleli ez rá - biz
 5734  Lir|            felhõkben,~A felzúdult tengeren~Hallják a mi hangunkat, de~Meg nem
 5735  Lir|                    mind más üdve ez -~Mért halljalak?!~ ~
 5736  Lir|                     Ne õrüljek még meg.~Ne halljam azt, ami másnak~Dicsõséget
 5737  Lir|                  És azért jó megszenvedni.~Halljatok hajborzasztóbbat,~Emberész-elállitóbbat,~
 5738  Lir|                   Láttátok-e lakodalomban,~Halljátok-e azok dalát?~S ifjúkorom
 5739 Elbe|            kimondtam,~Mit tartsunk felõle, halljuk hát legottan.~Annál is inkább,
 5740  Lir|                  ez éjjel võlegény léssz -~Hallottad-e László vitéz?~Mért nem felelsz
 5741  Lir|               elszenderülvén,~S álmodván a hallottakról,~A meghûsült esti légben~
 5742  Lir|                 majd virrasztva õszi éjen,~Hallsz lépteket a falevélen.~Holott
 5743  Lir|                   dal, ital!”~Ilyen szelet hallunk is már.~Ki legtöbbet örökölt,~
 5744  Lir|              pillanat.~De túl a néma sírok halmán -~Mi rejlik ott, a föld
 5745  Lir|                Hátha?~Mint örök mécs, leül halmára~S ott megmarad, ha meg nem
 5746  Lir|                  átölelvén~Álmodó mezõket, halmot,~Örömének könnyét, áldó~
 5747 Elbe|                 comme il faut.~A bókot nem halmozza bókra;~Nem végtelen toasztivó.~
 5748  Lir|                reád, te hét nehéz bûn,~Hét halmú Róma - s kárhozat!~Órád
 5749  Lir|             kijátszta õt...~Ah oly örömest halnék meg ott~Megsemmisülve mindörökre,
 5750 Elbe|                 trónusára;~„Már ugyis csak hálni jár belé a lélek,~Láb alól
 5751  Lir|                   nem fakad.~Adnál fejemre háló-sipkát,~Adj papucsot, nem bánom,
 5752  Lir|                    nóta?~De egyre távozik, halódva,~Mint búcsuének a tengerben;~
 5753  Lir|                  maga sem ád!~S gyult ajka halóéhoz közelít;~De holtat a holtak
 5754 Elbe|              fekete zászló,~Dagadt ereinek hálója átlátszó.~Hosszu nyaka görbül
 5755  Lir|                   alásülyedtek.~A labirtus hálókertbe,~Melynek íves mennyezetjén~
 5756 Elbe|                   Buzogány és kötél elõtte halomban...~Õ itt eltemetve, mint
 5757 Elbe|          Istenkáromoló dühében meredt meg.~Halomnyi tetemén amint végignéze~
 5758 Elbe|             fügefalevél helyett~Virághimes hálószövet födé~Féltékenyül az idomok
 5759  Lir|                   vérét,~Ha megmenthetné a halót magát?~Én, aki virrasztok
 5760 Elbe|                   hozand rá!~Richsza végre hálóteremébe ment el.~Vitézek maradtak
 5761  Lir|              mondván, kit a szélvihar dúl,~Halott-takaróra vagyon most szükségem,~Hópalástodból
 5762  Lir|              Szeretetnek fáj itt a halál~S halottjáért ontja könnyeit,~De a remény
 5763  Lir|            virrasztom a~Bonctermek bûzhödõ halottjait,~Vigyázva, lesve választ,
 5764 Elbe|               erényes, jámbor~Rokonság oly halottját, aki gyászos~Szégyenhalállal
 5765  Lir|           karjaikba veszik~Kemény testét a halottnak,~Sebeire csókot nyomnak.~
 5766 Elbe|                  sárga.~Ilyen csunya képet halotton se látott;~S mintha a föld
 5767  Lir|                 hull,~Hull egy hideg fehér halottra,~Mint holdsugár a sírszoborra;~
 5768  Lir|               egykedvûn, miként õ,~Elõre a halottruhát!~ ~
 5769  Lir|                 parasztfajta?...~Érdekesen haloványon~Alszik együtt mind a három,~
 5770 Elbe|               ijedelme jelét látta arcán~- Haloványult ajka, mint fogyó szivárvány~
 5771 Elbe|              Hüvelyének vége bokájáig ére.~Halpénzforma acél-lemez csillog karján,~
 5772 Elbe|                  legalább nekem már!~Élsz, halsz, beteg vagy óriás,~Hajh!
 5773 Elbe|                   sejtelmek,~Hogy mért nem haltál, mért éltél meg?~Mi lesz
 5774 Elbe|                    feküdtél s ugyan ott is háltál, -~Virradatkor keltél -
 5775  Lir|               kötöztem,~Tépett rózsapárnán háltam.~,Mi atyánk’-ot elfeledtem.~
 5776  Lir|             gazdagok?~Tán a honért csak ti haltok?~Önzõ volt és lesz az ember,~
 5777 Elbe|                  hatan-heten dunyhák alatt háltok,~Míg a tüzet gyõzi boglyakemencétek:~
 5778  Lir|                 látom abban~Egyre dúltabb, halványabban...~Árva hang sincs a bokorban;~
 5779  Lir|                    Észrevétlen hideg árnya~Halványan száll a gyanutlan~Örömben
 5780  Lir|                  aki néma, halvány.~„Arcod halványodni látom,~Mi bajod van, édes
 5781  Lir|                hozzája, vigasztalni kezdi,~Halványpiros képét álnokul megcsípi;~
 5782 Elbe|                  Télen, mikor fénye, ereje halványul,~Alig bír megválni a nagy
 5783  Lir|                   kiáltsd el, hogy reá el-~Halványuljon a világ,~S csodálkozva mondja
 5784  Lir|               menyasszonyodról.~Lásd, hogy halványulnak a kéj-~Lángra gyuladt piros
 5785 Elbe|              Szemére is mintha ereszkednék hályog.~Melege volt imént, most
 5786 Elbe|                félöntudatban,~Aléltságának hályogán~Rémlett a szörnyü látomány.~            
 5787 Elbe|                    Ha nagy a veszély, csak hamarabb lel ottan~Menedékre sûrû
 5788  Lir|                     Galambom még Évánál is~Hamisabb lett egy kevéssel.~Én minden
 5789 Elbe|                 talajnak mi a javalatja,~A hamisítatlan természet mutatja.~Legerõsebb
 5790  Lir|                  Ha szórakozván mondanám~A hamisnak: szabad.~(Talán ha tudná,
 5791 Elbe|                 megszorongassa a meglazult hámot,~Azután meg sokkal búsabb
 5792  Lir|                  maradt;~Ha majd kiásnak a hamu-özönbõl~Álmélkodó késõ évezredek,~
 5793  Lir|                 sincs.~Elõtte a parázsban, hamuba~Új kukorica cséve, burgonya,~
 5794  Lir|                    Elfeledett dicsõségrõl,~Hamuvá lett városokról.~Kihalt
 5795  Lir|                       Szél, mely suhansz e hamuval,~Fû a holt ajkból, ha az
 5796  Lir|               Diadalútján minden elvegyül:~Hamvában is majd akkor egyesül~A
 5797  Lir|                   Kegyeletes emlék mostan,~Hamvadó múmia.~Itt e vén torony
 5798  Lir|                     fiatal, szép~Égõ erdõ, hamvadozó!~Hozzád én szivem, szerelmem~
 5799  Lir|                   útja van most~A völgyben hamvaik fölött;~Kunyhómban idegen
 5800  Lir|                    a királyi szót~A Phönix hamvain „és szebb lesz, mint volt!”~
 5801  Lir|                        Itt esküszöm, õseim hamvaira,~Hogy meghalok inkább!«” - „
 5802 Elbe|        lelkesültség égi fehér lángja~El ne hamvaszd lelkem - e rohanást látva!~
 5803 Elbe|                   követ fölemelte.~Az öreg hamvvá lett, s lehullt az üregbe.~
 5804  Lir|                 Nézz tükörbe, ott a válasz~Hamvval írva homlokodra:~Emlékezzél
 5805  Lir|                csak kacagják...~Nézzetek e hamvvederre~És ha jön a végsõ óra,~Jusson
 5806  Lir|                 azért~Könyet nem hullatok.~Hanemha jó kedved~Szikráin nevetek:~
 5807 Elbe|                 csufolva, mély, kísértetes~Hangból: „Eljöttem látni önt~Még
 5808 Elbe|            cápatorka~Benyelte mind a többi hanghullámot,~Kettéhasadt, megnyílt a
 5809  Lir|                    arkangyal~Tárogatójának hangját,~Melyre meghasad majd e
 5810 Elbe|                    fölséges~Tökélyû négyes hangkar e toronyban!...~E föld valóban
 5811  Lir|                 szomoru nótád szive;~Amely hangod sír legkeservesebben,~Fölvidul
 5812  Lir|            Odaszólva érthetetlen~Túlvilági hangokon.~Hidegen, verõfény nélkül,~
 5813 Elbe|            szentegyház imára,~A szerelemre hangol az.~Az ibolyának illatárja~
 5814 Elbe|                  Minden marasztott, kedvre hangolt,~Becsali mind a két sziget.~
 5815  Lir|               zengedeznek.~Hogy ne halljad hangomat.~Kétségbeesett örjöngõ~Sikolyával
 5816  Lir|                zsidógyerek~Rongykérõ sípja hangozik,~Ez legbizonyosabb jele,~
 5817 Elbe|                 már a napnak,~Etelke méla, hangtalan.~Elég is a magányból, csendbõl!~
 5818  Lir|             meglelte egymást.~Mert az édes hangu dalnok,~A különös jövevény
 5819  Lir|            felzúdult tengeren~Hallják a mi hangunkat, de~Meg nem látnak sohasem...~                                    (
 5820 Elbe|               kergeti.~            58~Megy hangversenybe, operába,~Mindenhová ellátogat;~
 5821  Lir|                   idõben nincsen kezdet,~A hangya elme, pillanatlény~Egy öröklétre
 5822  Lir|                kisasszony s a vadász?~Túrt hangyaboly, zúg, forr a grófi ház.~
 5823 Elbe|                lett nagy zsongás, mint egy hangyabolyba!~Lezuhant a földre a szörnyü
 5824  Lir|                 természet!~Érthetlen földi hangyaésznek -~Méhedbe látni lehetetlen,~
 5825  Lir|                 szél és a féreg~Szorgalmas hangyává leendett,~S szeretett vón
 5826  Lir|                   te mondád: ik huszár, du Hanswurst...~Ó, népem, mit gondoljak
 5827  Lir|              ravatal a gödörbe.~Dörögnek a hantok: örökre, örökre.~A sírra
 5828  Lir|                vájom körmeimmel a~Penészes hantokat, virrasztom a~Bonctermek
 5829 Elbe|                  Nem boríta senki tetemére hantot.~Félig nyilt szemével nem
 5830  Lir|                  magában -~„Meg ne tudják, hányan voltunk”~S vissza nyargal
 5831  Lir|                 sötét, kétségbeejtõ.~Tüzet hányandó bérc vagyok,~Még ajakam
 5832  Lir|                    a nagy világba,~Hol sok hányatás után elértem~A nagy világ
 5833 Elbe|                fátyolt borít.~Meglepetése, hányatása~Egy indulatból át a másba~
 5834  Lir|                    Kinek eztán a kunyhókba~Hanyatlását csak kacagják...~Nézzetek
 5835  Lir|                  éhnyomor erõt vesz rajta,~Hanyatlik már, gyöngül karja,~Mely
 5836 Elbe|                    szégyen vallanom elõre,~Hanyatlottam immár korra és erõre.~Azt
 5837  Lir|                    Miattam cigánykerekeket hányhat...~Nem bánom, légy lelkemnek
 5838  Lir|                    azután~Hogy koporsónkra hányják a göröngyöt~S magunkra hagynak
 5839  Lir|                   hogyha tiszta.~Ágaskodó, hánykódó tenger~Egy sugarát nem adja
 5840 Elbe|                    Föl a bosszuálló egekig hánykodva!”~Itten elakadt az öreg
 5841 Elbe|                   e fajt egy lábig!...~Ily hánykolódások közt tölt az éj;~Az hogy
 5842 Elbe|               erõvel esett kacagása közben~Hánykolódik, tombol, hogy a föld megdöbben.~
 5843 Elbe|                vigyen a gyalázat?~Szív, ne hánykolódjál, - vagy azt kérdezem hát~-
 5844  Lir|              vezényszavad;~Míg lényeid itt hánykolódnak gyarlón,~Elégedett volnál
 5845 Elbe|              voltak,~Kik önerejükben bízva hánykolódtak.~Pomerán vezérnek híre messze
 5846  Lir|           torzonborz csehnek s isten tudja hánynak!~De nagyon megtetszvén az
 5847  Lir|              gyíksárkányok,~Óriások, tüzet hányók?~Szörnyeinkrõl már maholnap~
 5848  Lir|                     oly vidám vagyok.~Mint hányt-vetett hajós a révben,~A gyermek
 5849 Tore|                     hó, haj, hó, hej hipp, happ, hopp!~Vadász élet a gyöngy
 5850  Lir|                  Rohamát most parancsolja,~Haragban tajtékzó ajkkal~Ott van
 5851  Lir|                    a könnyelmû sors vétkes haragjában~Vitt százfelé sujtó förgeteget,~
 5852  Lir|               Pusztultak a szörnyek õ nagy haragjától.~Húsz álló éven át, ameddig
 5853 Elbe|                   nekem nem árthat se bõsz haragjával,~Se, mi szörnyûbb volna,
 5854  Lir|                  jõne már el~,Az nap, nagy haragnak napja’~Büntetéssel, jutalommal,~
 5855  Lir|                    szinre imádtam arcodat,~Haragod üszkével magad fölgyujtottad.~
 5856  Lir|              gyökerednek állanak,~Rázd meg haragodban törzsöködet,~S gyümölcsöd,
 5857  Lir|                 elitéltem~S emlékezetembõl haragom kivégzett.~Gyarló emberboszu
 5858  Lir|                  rohantak biztos halálnak.~Haragomnak fél világot~Végig érõ ostorától~
 5859 Elbe|                    tiltva volt apjától.~Ki haragosa volt a lengyel királynak,~
 5860 Elbe|                 csak úgy sziporkázott;~Ezé haragosabb, amazé átlátszóbb.~Egy,
 5861  Lir|                    Nem, ezért rád soha nem haragszom.~De mit tolakodol emlékembe,~
 5862  Lir|                  csatazajnak~Nincsen mása.~Haragtorzas sörényszárnnyal~Száguldoznak~
 5863  Lir|                 Ott készült el a gubapipa.~Haragudtak a méhek reám~(Nagy volt
 5864 Elbe|                  harc.~A szenvedély, e vad haramia,~Ez esztelen, vak, önzõ
 5865 Elbe|            Sólyommal vadásztam, midõn mint haramja~Egy szilaj lovag rám véletlen
 5866 Elbe|             városháztoronyban~Verd félre a harangot, tûz van!~Nagy tûz van itt,
 5867  Lir|              baljós szele.~A légen át siró harangszó,~Fekete hollók raja száll.~
 5868 Elbe|                 ami fortély kártyán.~Kutya harapását kösd be a szõrével,~Nyernõk
 5869 Elbe|                   fáradt paripákat.~És míg harapásuk ropogása mellett~Föl-fölpillogatva
 5870  Lir|                 megettelek;~Aztán izenkint harapdáltalak,~És rágicsáltam a kis ujjadat.~
 5871 Elbe|                   Csintalan vonagló ajkait harapja,~Mint az olyan, aki attól
 5872 Elbe|                  reszketõ ajakkal~Nyalják, harapják szobrok lábait.~De mind
 5873 Elbe|                 Egy oroszlán tigris fejébe harapva;~Görbe kardja balján lógg
 5874  Lir|       Kétségbeesetten arcra~Hullok én is a harasztra;~Száraz haraszt, födj el
 5875  Lir|                Mintha velem csúfot ûzne,~A haraszttal körülöttem~Táncol a hûs
 5876 Elbe|                  34~Nem közönséges tûz-víz harca,~Villámtüz ez, jéggel teli;~
 5877  Lir|               tõkepénzem;~Majd a szabadság harcában~Egy öles föld lesz jutalmam;~
 5878  Lir|              legelsõ szerelem,~A szabadság harcaiba elmegyek,~S vissza csak
 5879 Elbe|                    másnap~Határnapja van a harcba-indulásnak.~Különös, hogy aki halni
 5880  Lir|                  Hír, dicsõség ösvényére~A harcfinak.~S mintha majd itélet napján~
 5881 Elbe|              valóban~Szerelemben úgy, mint harcias dolgokban.~Egykoron honának
 5882 Elbe|                   Tarts velünk, mi is most harckeresni járunk.~Lengyelek honába
 5883  Lir|                volt a zenéjük;~Ágyudörgés, harckiáltás;~A kivívott gyõzelemre~Felköszöntés: „
 5884  Lir|                 vad zaját nem~Hallja már a harcmezõnek.~Dobogó szivéhez újra~Édes
 5885 Elbe|                    vadász kése véget vet a harcnak.~Az idõben vajmi más volt
 5886  Lir|                 hatalom helyreállításáérti harcolandását nyilatkoztatá~Oh, napnyugot
 5887 Elbe|                    E láng - énekeld - hogy harcoltak apáid.~Fölvont sátorában -
 5888  Lir|                    hozzám,~Kik élve együtt harcolunk.~Miért alunnók át az éjt,~
 5889 Elbe|                 Bélára gyakoron pillanta.~„Harcotok hírére messze földrül jöttem,~
 5890  Lir|                    A mindenfelõl körülvett~Harcszomjas magyar seregnek.~Mosolyogva
 5891  Lir|               világ fegyverkezik,~Vért ont harctéren, vérpadon,~Puskát tölt,
 5892  Lir|                  ád.~Mint óriási kõvé vált hárfa,~Ugy átrezeg, úgy zöng a
 5893  Lir|                   a szeleknek~Méla bánatos hárfája.~Költõk énekelnek rólad~
 5894  Lir|                imádtak!~Dicsõségem~Lantok, hárfák~Versenyezve~Énekelték.~Csalogattam,~
 5895 Elbe|                     Ki zsebkendõvégbõl, ki harisnyaszárbul~Szedi, ami kis pénzt hozott
 5896  Lir|              tovább:)~„Huncut a fõbiró.”~A harkály a cser oldalán~Incselgve
 5897  Lir|                 ember helyett csak szerény~Harkálynak született...)~Boldog madár,
 5898  Lir|           polgártársai.~Kétszer elfogadta; harmadízben~Nem találták õt barátjai.~„
 5899 Elbe|                   várta be közelre.~És már harmadnapja, hogy magyart nem látott,~
 5900 Elbe|                   vigye útra a tarisznyát.~Harmadnapra kisül a három pogácsa,~Azzal
 5901 Elbe|               halálában is hív!~És így ért harmadszor Béla sátorához,~Rövid imát
 5902  Lir|                 sír, ott a~Mindenható” - s hármat lépvén, szólította~De az
 5903 Elbe|                   fû, erdõn, mezõn~Örömtõl harmat-könyezõn.~            39~Oh, ez egy
 5904  Lir|              mindenütt:~Fûben, virágban, a harmatban,~Amelyre isten napja süt.~
 5905  Lir|                   teste tükrében~Látszik a harmatcsepp árnyéka.~Tarka fényes, ittas
 5906  Lir|                   óriás nap képe elfér~Egy harmatcsöppben, hogyha tiszta.~Ágaskodó,
 5907  Lir|                  szép arca,~Mint hajnalban harmatgyönggyel~Hímezett szép gyöngyvirágrét,~
 5908 Elbe|              csöndes hûvös éjjel~Kihímezte harmatgyöngyök ezerével.~Melyeket mig a
 5909  Lir|                     Örömének könnyét, áldó~Harmatot lehelt a földre.~Mind hijába,
 5910 Elbe|                menyország a földet;~Mostan harmatozza rá az örömkönnyet.~Hej ha
 5911  Lir|                    de hát van ez? Barátom,~Harminchat éven át aludtál, látom.~
 5912 Elbe|                      ugymond - kezet fogva hármon,~Keresztül mehetnénk az
 5913  Lir|             népiskolád, amelyben~Tanitanak három-, négyféle nyelven,~Megannyi
 5914  Lir|                    A korsómat ejtem földre~Három-négy darabra törve.~Még mind
 5915  Lir|                  hittem, hogy nagyobb, hát~Háromannyi csak a számuk?~Nem tudják
 5916 Elbe|                mégsem kelhet föl a sirbul!~Háromezer sátoralja magyar ember~Nem
 5917 Elbe|              tetszik.~Nem telik belé több, háromnegyed óra,~Már a többi játszik
 5918  Lir|               német.~Ezért adta istenünk a~Háromszázas láncokat,~S holmi szedett-vedett
 5919  Lir|      Legeslegutószor õt~Hetedik öregapáink~Háromszázzal ezelõtt!~Pedig míly kedves
 5920 Elbe|                    vagy?” rettentõ szózata~Háromszoros egymásutánban;~Ah, épen
 5921 Elbe|                  nyilt völgybe érnek;~Ott, hársöves partján az érnek,~A napsugárban
 5922 Elbe|                    Megriad a lengyel hadak harsonája,~Béla gyõzedelmét veszi
 5923 Elbe|                    egész oda ére,~Hol lágy hártya borul az agy velejére.~Hanyatt
 5924 Elbe|         szakadatlan...~Beteg földhólyagunk hártyája, melynek~Egynémely pörsenését
 5925 Elbe|                elvesztegette.~Ennek nagy a hasa, a lábszára vékony;~Szelekótya
 5926  Lir|                erre, másik arra.~Aprózza a hasábot, rõzsét,~De nem soká tart
 5927  Lir|                hogy lettem!”~Meredek szirt hasadéka~Sírja inkább, mint hajléka.~
 5928 Elbe|                 Megindul a merész fiú.~Egy hasadékon, mint kigyóhal~Örvény fölött
 5929 Elbe|                Kaukázus~Hócsúcsai, midõn a hasadó~Hajnalnak elsõ lángja önti
 5930  Lir|              angyal trombitája -~S kétfelé hasadt az égbolt.~A mennyei sereg
 5931 Elbe|                     A legelsõ piros hajnal hasadtára.~Haj pedig baj, mert hát
 5932 Elbe|                elsõ bajvivója,~Most csupán hasának teherhordozója,~S emiatt
 5933 Elbe|             veszélyes.~Okozója lehet bél-, hashártya lobnak,~Mert alatta a vér
 5934  Lir|                    szolga~Tuskót, csomósat hasogat szét,~Kezébe fogja a nagy
 5935 Elbe|           erõszakja~Ezeréves tölgyek tövét hasogatja,~Szörnyû ropogásuk veri
 5936  Lir|                   megszabadító!~Olyan eget hasogató...~Jó barát, ki vele küzdött,~
 5937  Lir|               teremtésben,~Azért nincs rád hasonlat.”~Tetszenek a cifra bókok?~
 5938  Lir|                  között~Nem lelek tárgyat, hasonlatnak.~Hiába, szó ide-oda,~Végtére
 5939  Lir|                pályafutásod is~Ahhoz olyan hasonlatos:~Szeszélyesen derûs-borús,~
 5940  Lir|                 mért nevelted fiadat~Olyan hasonlatosnak hozzád,~Oly nyílt, igaznak,
 5941 Elbe|                    meg.~Mi különös, csodás hasonlatosság!~Mondám Izidórának, álmélkodva,~
 5942 Elbe|            tanácsomat.~Lásd, hogy ha ilyen hasonlattal~(Magunk közt) élnem tán
 5943  Lir|                   völgyet.~Oh, mi nagyobb, hasonlíthatlan:~Hogy tégedet nem látlak
 5944  Lir|                    egymáshoz valahogyan~Ne hasonlítsanak.~Hol nyiltan jár s dicsõ
 5945 Elbe|                  rá mindegyik vitéznek,~És hasonlók lenni nemes vágyban égnek.~-
 5946 Elbe|                   elhat a világra:~Bélának hasonlón egy érzése volt csak,~A
 5947  Lir|                        hogy a hasonló~Csak hasonlónak örül,~Te pedig a legkacérabb~
 5948  Lir|                   egy szörnyü fénykép~Az õ hasonmását mutatja.~De hát e jámborok
 5949 Elbe|              magadat ne fáraszd.~A hideget használd úszva vagy mozogva,~Csöndesen
 5950 Elbe|                  addig légy víg; amely nem használhat,~Férfihoz nem illõ gyöngeség
 5951 Elbe|                  csak annak, aki mértékkel használja.~Lám, maga a gyógyszer,
 5952 Elbe|                             Fürdés~A vizet használjuk nem csupán belsõleg,~De
 5953 Elbe|               próba nem fog ártani,~Ha nem használna is. El, el...~De még mi
 5954  Lir|                 hideg,~Hit, remény itt nem használnak,~E világ nagyon beteg.~Fogyatkozz
 5955 Elbe|          szabadságát veszti el,~E kis idõt használni kell...~            7~S
 5956  Lir|                    jónak éltem.~Ah, de mit használt erényem?~Kámbizesz, a vad
 5957  Lir|                hágom át,~Nem átkoz õ, mert hasznodat vevé,~S folytatja másutt
 5958 Elbe|                   így használva, válhat az hasznodra.~ ~
 5959  Lir|               halni sem mer.~S a halál nem hasznotok.~Hej hogy épen a világban~
 5960 Elbe|                    a kétszer kettõ,~Váljék hasznotokra, adja a teremtõ.~ ~
 5961  Lir|                    születik.~Halhatlanság, haszontalanság;~Ne tudna rólam senkisem,~
 5962 Elbe|                   el nem készül a kelengye~Hat-hat párnája, paplana,~Addig
 5963  Lir|        ellenõrizetlen kényerõ,~A mindenség hatalmában vagyunk.~Tehetlen birkák
 5964  Lir|                    kell... õk meg~Megvetik hatalmadat.~Szép szerencse, vak szerencse,~
 5965 Elbe|                    át,~És azt jobb kezével hatalmasan rázta,~Hogy levele, makkja
 5966  Lir|                dicsfényben,~Dúsak, nagyok, hatalmasok.~Arcképetek kirakatokban~
 5967  Lir|               öltök testet,~Mert nincs reá hatalmatok;~Mert biztosabb és nektek
 5968 Elbe|             Valamely idegen segéderõ~Külsõ hatalmi beavatkozás~Véletlen, meglepõ
 5969  Lir|                    Konstantinápolynak~Nagy hatalmu hóditója~Gondolkozik, nagyralátó~
 5970 Elbe|               Végre egyszer az is elveszti hatályát.~És mivel már e szót „orvosság”
 5971  Lir|               Árulkodik, suttog szememben,~Hátam mögött föl-fölkacag:~„Hogy
 5972 Elbe|                  szûk is a szobátok,~Benne hatan-heten dunyhák alatt háltok,~Míg
 5973 Elbe|                 várhegy megindulna,~Reng a határ, mintha földindulás volna.~
 5974 Elbe|                 éjjel gyorsan haladának,~S határában voltak Pomerániának.~Gyönyörû
 5975  Lir|                  verõdnek~A halovány tejút határaig.~És még azon túl, messze,
 5976  Lir|                Gyász sor érte.~Törökország határáig~Szótlan elment,~De tovább
 5977 Elbe|               határtalan~Országa legszélsõ határain.~Megmutogatta sorra titkait.~
 5978 Elbe|                    s átlépett a magyarföld határán...~ ~
 5979 Elbe|              kérdem;~De most a magyar föld határára értünk,~S túl leszünk azonnal,
 5980  Lir|                   Melyek közérdekûleg mért határát~Már nem „bogár” után keringve
 5981  Lir|                 rátok.”~Ellenség közeleg a határhoz,~Országtanács háborút határoz.~„
 5982  Lir|                fizethetek?~Mert a fizetési határidõ~Akkorra van, ha majd nagyúr
 5983  Lir|                   hí a világ -~Vidd a haza határin át~E nép hirét tova;~A nép,
 5984 Elbe|                   az.~Nem messze van már a határnap,~Midõn majd összeadja a
 5985 Elbe|                   kedv, mint amidõn másnap~Határnapja van a harcba-indulásnak.~
 5986 Elbe|                Édes egy hazám be nagy a te határod!”~S föltekintve a bérc ezüstös
 5987  Lir|                     Csakhogy ne itt: túl a határokon;~Mert elijed a késõ ivadék...~
 5988 Elbe|                 üdvözítõ vágyam?...”~- S a határozottság megért kebelében.~Hosszu
 5989  Lir|                  oly néma kín.~Néma és tán határtalanabb,~Mint maga a szörnyû sivatag.~
 5990 Elbe|                     Uram, király - szólott határzottan -, kérlek,~Engedj küzdenem
 5991 Elbe|                sikerrel, nyugodtan.~Izgató hatása van a hideg viznek.~Megcsalódnak,
 5992 Elbe|              Ellensulyozva ereimben egymás~Hatását: lökve-kapva engemet,~Egymásnak
 5993 Elbe|                    ám de annál~Csodálatosb hatásu elõérzet~Emelgeté szivem,
 5994 Elbe|                 botjával egyszer-másszor~A hatéves kis csodapásztor~Sasokkal
 5995 Elbe|                 csöndesen meghúzza;~Persze hátgerince végig összezúzva.~No ennek
 5996 Elbe|           Útlevelét akkor ki-ki maga irta:~Hathatós nagy tollal - két öles dárdával,~
 5997 Elbe|                                            Hatodik ének~Már a nap a tenger
 5998 Elbe|                sugára, mint a hentes kése,~Hatol be a szendergõ öntudat~Szivébe
 5999  Lir|                     Az erdõ bérc fokán~Nem hatolt át a szél.~Az ember itt
 6000  Lir|                     halhatatlanság?~Meddig hatoltál, esve, kelve, e~Kétségbeejtõ
 6001  Lir|                  vér.~És üthet az óra akár hatot,~Mindegy nekiök: az utolsó
 6002 Elbe|                   pedig a két had vonuljon hátrább,~S köztük a szabad tért
 6003  Lir|                      szelíd bakója...~Feje hátrahanyatlóba,~Ajka reszket, mintha szólna,~
 6004 Elbe|               Szökdös erre-arra, hederegve hátrál,~Teteti a valót, hogy megijedt,
 6005 Elbe|                 fia,~Nem szabad elõle neki hátrálnia.~Ha pedig kisértet, no hisz
 6006 Elbe|             búcsujáró,~Kulcsolt kezekkel a hátráló~Leányka lábához csuszik,~
 6007 Elbe|              szabad ellenállni.~Bárha ránk hátrányos vagy veszélyes volna,~Lovag-kötelesség
 6008 Elbe|                 eltikkad oldalán lövéssel,~Hátravág az ebhez nemes megvetéssel.~
 6009 Elbe|                  pongyolája~- Amint feléje háttal ül -~Imitt-amott, hogy rejtett
 6010 Elbe|                  kifestve; népség, sokaság~Háttérül, színpadon, mulattaták.~
 6011  Lir|                  Mult ifjuság tündér taván~Hattyúi képed fölmerül.~És ekkor
 6012  Lir|            dicsfényben melengõ szent arcát~Hattyúnyakú, választott angyalok~Hold
 6013  Lir|                   szederfát az udvaron,~A „Hattyut”, a hü vén komondort,~Ki
 6014 Elbe|               pongyolája,~S a lángoló fürt hattyuvállakon...~Mert notabene - meg kell
 6015 Elbe|                 égetõbb!~Egy csókot e szûz hattyuvállra!~S mint menydörgés a villámlásra,~
 6016  Lir|                    Ellene a lengyel király~Hatvanezer emberével.~Kazimér lengyel
 6017 Elbe|                    S amint leolvasva szeme hatvanhárom,~Utoléri õtet csöndes, édes
 6018 Elbe|                fogadja~À la Mencsikoff, de haut en bas.~Azonban mindent
 6019  Lir|                  elõtt,~S az magának szele havából szemfedõt,~Azalatt így szólván: „
 6020 Elbe|              idomoknak!~Minõ csodák a mell haván...~Hát még odább... de hopp!