Rész,  Fej.

 9041 Elbe|                    a mélységes Gyehennának~Lángnyelve már nem égetõbb!~Egy csókot
 9042 Elbe|                    hörgve ásitoz~A föld; s lángnyelvét öltögetve, fojtó~Párát lehelve
 9043  Lir|                    a pirongó szobrok arcán~Lángnyelvükkel csókolódnak.~Míg az egyik
 9044  Lir|                    mesterek:~Mint déli nap lángözönében~Fönnlebegõ kevély sasok,~
 9045  Lir|                 Kihozom, megmentem képed a lángokbul,~Elhajtom a füstöt fényes
 9046 Elbe|             Egyszerre most meg már Leona~A lángolóbb, a lázasabb.~Miként ha Ernõ
 9047  Lir|                 villámot lelked fenekében,~Lángolóbbat, mint a régi, mely gyujt~
 9048 Elbe|                meredõ hajától,~Sötét szeme lángolt nagy indulatától.~„Uram,
 9049  Lir|                   tettem, mint te. Szórtam lángom~Mindenfelé, körös-körültem.~
 9050 Elbe|           feleségem~Készítené a bablevest,~Lángost, pogácsát, izletest.~            
 9051  Lir|                 nekem.~Gúnyos szemfényök a lángostor,~Mely ûz-hajt hegyen-völgyeken.~
 9052 Elbe|        halálitéletem,~Mely mint a cherubim lángpallosa,~Viszonozatlan epedés pokol~
 9053 Elbe|                     intve~Esdeklõ cherubok lángpallosát... de épen~E rettenetes
 9054 Elbe|                    És hallotta forró keble lángsohajját,~Mely „szeretlek” szót vitt
 9055  Lir|                  fogalom!~Shakspere, Homér lángszellemének~Kincsei örökkévalók.~Olcsóság:
 9056 Elbe|                  Tisztaság-fürdõnek vedd a langymeleget.~Mint mindenben, itt is
 9057 Elbe|                    zengõn.~Álmodó virágok, lankadó levelek,~És a bús menyasszony
 9058  Lir|                   a villám elhal szomorún, lankadtan.~Járt az éjgerinces sötétség
 9059  Lir|            Legkeményebb fáknak ágit~Földig lankasztotta a bú.~És a hegy vidám patakja~
 9060  Lir|             szinében fénylõ~Hulla a dalnok lantjára,~Szerelemnek jeleképen.~
 9061  Lir|           Aetna-lelke,~S te égetted azt ki lantodon...~Jer mihozzánk, ez a föld
 9062  Lir|                   Hogy imádtak!~Dicsõségem~Lantok, hárfák~Versenyezve~Énekelték.~
 9063  Lir|                éneklek,~Nem vagytok méltók lantom dalára...~Beléd költözködöm -
 9064  Lir|                 Dalaimnak kedves iskolája!~Lantomat is elviszem magammal,~Visszazengik
 9065 Elbe|                cselekedeteit~Szép rimekben lantos ifjak énekelik.~Szíve földobog
 9066  Lir|           Imádhatja benned a föld legszebb lányát;~Imádsága egész földi nemzedéknek~
 9067  Lir|                  1854)~            XI~Apró lanyha õszi esõ,~Sirdogál a vén
 9068  Lir|                    Hogy nem tudok szeretni lanyhán,~Csak szertelen, szörnyen,
 9069  Lir|                  látom,~Mi bajod van, édes lányom?~Mire figyelsz, hallgatózol -~
 9070  Lir|                     Fiaim hogy hóhérolták,~Lányomat rabszolgamezben~Hogy vezették
 9071  Lir|           Valamennyi elõtte áll, a holt.~A lányra eresztik pókkarjokat;~Nem
 9072 Elbe|                 Haj, mi szép nyelvet tud a lányszem sugára,~Hogy megérti minden,
 9073  Lir|                             A természetbõl~Lányszív, ha sok a búja, megreped;~
 9074  Lir|                  van.~Ki rózsabimbót, szép lányt alkot,~Nem lehet rossz,
 9075  Lir|              szóljak~Én szegény nõ, gyönge lányzó?~Férfinak segít erõ, dac,~
 9076 Elbe|                      56~Kezébõl vízbe hull lapátja;~A fölkavart dühödt habok,~
 9077 Elbe|             törvény,~Ha mit a Duna folyama~Lapátot, dereglyét, gerendát~Valahol
 9078  Lir|                  mind amennyi van~Erdõkön, lápok ingoványiban,~Egyszerre
 9079 Elbe|             históriát,~- Volt szó felõle a lapokba,~Ó, piaci profán világ! -~
 9080  Lir|                    magában,~Távolabb füves lapon~Kecskék fürge nyája,~És
 9081  Lir|                 alakja.~S ki tudja, vaj mi lappang még alatta?~Álom talán,
 9082 Elbe|                  gondolja - itt már valami lappanghat;~Be kell ide menni, ha törik,
 9083  Lir|                    tölt, kardot köszörül~A lappon és a macedon.~Szalámigyáros
 9084  Lir|                lakolt.~A sövénynél sátoros lapu,~Ott volt a legelsõ randevu.~
 9085  Lir|       Országutaktól félre, távol~A kapzsi, lármás nagy világtól,~Lakása egy
 9086 Elbe|                    Míg kezébe fogva~- Hogy lármát nem üssön - ura csititotta.~
 9087  Lir|                 magadat, gyúlt szívedet.”~„Láss körülted boldogságot,~S
 9088  Lir|                     ha baj van,~Hagyogatja lassan-lassan~A rossz tápon testereje -~
 9089 Elbe|                   rajta.~Csak mikor belõle lassanként ocsudik,~Lót-fut erre-arra,
 9090  Lir|                  vissza se tekintsetek.~Ne lássatok nagyobbat itt:~A megõrült
 9091 Elbe|             érdekes?~            34~De hát lássátok, a természet~Olykor minõ
 9092 Elbe|                 szemek?...~És a pomeránnak lassudik már karja,~És szivét dühének
 9093 Elbe|                  kapva vitt~Tovább-tovább, lassudva egyre, míg,~Gondos, figyelmes
 9094 Elbe|                ügyetlen rüpõk!” - „Ohó!~Ám lássuk, hol hát a nemesb vér?~Uram,
 9095  Lir|                 meg.~Haj mert nagyon régen láták~Legeslegutószor õt~Hetedik
 9096  Lir|                  bûnöm nagyon.~Az ég adott látást szememnek,~És én vak voltam -
 9097  Lir|                   csak életünk?~Hátha csak látásunk téved?~Az idõ áll, mint
 9098 Elbe|                   duzzadó~Erére mutatott: „Láthadd magad,~Megfulladok, ha még
 9099 Elbe|                   két figyelõ hadsereg~Nem láthata semmit, csak remélt és sejtett.~
 9100 Elbe|         kiállhatatlan,~Izzón közel... hogy láthatám, miként~Vet árnyat a vékony,
 9101 Elbe|               élénk látomány!~Minõ világos láthatár; mi mély,~Valóhû érzés,
 9102 Elbe|                     Hallgatózva körülnéz a láthatáron.~Kis tücsöknek hangja rezg
 9103  Lir|              rózsaláncot vet nyakadba,~Bár láthatatlant, s meg vagy fogva.~Ki ura
 9104 Elbe|                   egyrészt a föntebbiekbõl~Láthatni, hogy fölösleges.~Ha csak
 9105  Lir|                elborult lélek bánatja~Csal láthatóbb lesz azon át.~Útján a szomszéd
 9106  Lir|            Beborult az ég fölöttem,~És nem láthatom azokat~Az örök hír jeleiként~
 9107  Lir|                   mégis oly szépen ragyog!~Láthatom-e ott a multat,~Hol vakító
 9108 Elbe|                 kegyelmes marad életednek;~Láthatsz közepette a veszedelemnek;~
 9109  Lir|                  Reá mosolygó kisdedére.~S láthattad arcod tisztábban, mint~Tengerszemében
 9110  Lir|                 nem fogy a csodám:~Hogy is láthattam oly sötétnek?~S magamba
 9111 Elbe|              elõttünk~S kétely fog el, nem láthatunk.~Majd megjelensz ismét közöttünk.~
 9112  Lir|               lángban ég bár testetek:~Nem látjátok a menny ajtaját!~Égek én
 9113 Elbe|                   szárnya van,~Röpködhet a látképdús kék ég~Mérhetlen távolságiban;~
 9114  Lir|                   az éjjel~Úszva-csúszva a látkörben~Homálykarjait elõre~És elõbbre
 9115  Lir|                   éje hát csak emberi~Szûk látkörû szemünk elõtt örök, holott~
 9116  Lir|                     megbocsátsz szivemnek,~Látlak-e valaha? - nem tudom, nem
 9117  Lir|                Villog a fal, mikéntha égni látnád,~A lovag szedi össze bátorságát.~
 9118  Lir|                hogy mit gondoljak?~Örömest látnálak boldognak.~Fájna a szivem
 9119  Lir|                 mintha feneketlen~Örvényed látnám: végtelen.~Leborulok kétségbesetten,~
 9120  Lir|                 fák,~És csak egy csillagot látnék...~Örökké emlékezem rád.~
 9121 Elbe|          megpihennek, meg-meg összemennek,~Látnivaló, vége nem lesz itt már ennek.~
 9122  Lir|                    kiégeté tüzével~Szemeim látó világát.~Most vakon, kétségbeesve,~
 9123  Lir|                birodalmát.~Nincs idõ, hogy látogassák, -~Mindegy - nem óhajtja.~
 9124  Lir|            Megbántottam szentségedet.~Hadd látogassam ezután is~Könnyel szentelt
 9125 Elbe|              kérdõleg a mosolygó égre.~Két látogatója volt, az is civódó:~Fémlõ
 9126  Lir|                    Hitvány és üres fejûket~Látogatsz meg, mint magad,~A nagy
 9127 Elbe|        Keresztessyt~Szorgalmasan, kitartón látogattam~Öt éven át s fölényemért
 9128 Elbe|                    Sok, sok van itten is - latolja -,~De több amott a mérlegen...~
 9129 Elbe|          kimagyarázó,~A rejtelmet fölfejtõ látománnyal~A szenvedély bélpoklos ördögét,~
 9130  Lir|             nemzedéknek~Föl nem éri tündér látományom báját.~Oh, maradj erõs és
 9131 Elbe|              ilyenforma tárgyú a beszédem,~Latra vetem a szót, hogy ne lenne
 9132  Lir|                  nem kérdem.~Azt se tudom, látsz-e, ahogy itt térdelek;~Nem
 9133 Elbe|                  fajta?~Mintha ilyen tempó látszanék is rajta.~Biz aligha úgy
 9134  Lir|                 tündérjáték~Minden csalóka látszat, árnyék,~A roppant tömeg
 9135 Elbe|        keveredésben~S központja volnék eme látszatos~Zûrnek, zavarnak. Napvilág,
 9136  Lir|                 Ölelõ karoddal~Oly közelre látszol:~Mért vagy nekem mégis~Elérhetlen
 9137  Lir|                Úgy-e fönn az égben voltál?~Láttad isten fényes arcát,~Üdvözültek
 9138  Lir|                    dicsõültet õk, a papok, látták,~Mint prófétát ülni Isten
 9139 Elbe|                   Fogta föl, - mint villám láttalan leszállott,~S ellene sisakja
 9140  Lir|                   Mindazokból, mit világod láttat,~Karjaimban szeretõm - vagy
 9141  Lir|                  Kristályhabú patak megett~Láttátok zsupkunyhómat úgy-e?~E völgyrõl,
 9142  Lir|                  még~A jó fiúknak csapatát~Láttátok-e lakodalomban,~Halljátok-e
 9143 Tore|                    elmerül.~Már nem sokáig láttok engem~Itt járni köztetek,~
 9144  Lir|                 Barázdás homloka miatt;~És láttuk eltûnt századoknak~Porát
 9145 Tore|                    gyászvég nem ott van...~Látványnak tetszõ szomorújáték...~Óh,
 9146  Lir|                  tolvajhadat.~Van opera és látványosság.~Villám megüt egy gyereket.~
 9147 Elbe|                  És a természeti nagyszerû látványra,~Roskad vágyainak üres fellegvára.~
 9148  Lir|                          Két románc~      (Laukádia)~                  I.~     
 9149  Lir|           Herkulanum és Pompeji~Végnapján, láva-temetõ alatt,~Volt még egy hû,
 9150  Lir|                 mosolytüzében,~Itt ez izzó lávaajkak~Velõforraló hevétõl,~Ezek
 9151 Elbe|                   kitörõ Vezúv~Parázsszerû láváját még sürûbb~Jégzápor oltja
 9152 Elbe|      Mindenekfölött a testre kell ügyelni,~Laza dongák közül elpárolg a
 9153  Lir|                    éget~Átkos szenvedélyed láza.”~„Meg se rezzenj, ha velõdbe~
 9154 Elbe|          kétségbeesve?~Ez fenyítésre méltó lázadás,~Melynek csiráját el kell
 9155 Elbe|                    jóra.~Merva noha vétkes lázadó vagy bármi,~Kihivásának
 9156 Elbe|                     Megsértett büszkeségem lázadott föl,~Ez a halálosan sebzett
 9157  Lir|                épnek mondanak,~Rajongóbb a lázasénál,~Õrültnél oktalanabb!...~
 9158 Elbe|                        76~Soká beteg volt; lázból lázba,~Önkívületbe esve
 9159 Elbe|           lépésnyirõl.~Minden parányi ízük lázit;~Ruhájuk élõlénnyé válik,~
 9160  Lir|                Gyujtogattam.~Bölcs fejeket~Lázitottam.~Népeket, nagy~Országokat~
 9161 Elbe|                  képzelem?~Fénylátomány hõ lázrohamban,~Hogy elenyész ily hirtelen?~
 9162  Lir|                    És kiáltsd el, hogy reá le-~Hulljanak a koronák,~S hallja
 9163  Lir|                 forr a grófi ház.~Egyházfi le-föl lót-fut; mi baja?~Orsó a
 9164  Lir|                alig látszik.~Olykor-olykor le-lehull egy~Közülök nagy szégyenébe.~
 9165  Lir|                álöltözetben,~Ismeretlenben le-leszállnak.~És mégsem a halál, nem
 9166  Lir|                                  XI~Legyek lealázva a porba,~Ottan elgyötörve,
 9167 Elbe|                 Azután Lengyelhon legszebb leányáért.~Részegitõ-édes volt ez
 9168  Lir|                szép,~Hanem a világnak szép leányai.~Mert hiszen ameddig szép
 9169  Lir|                 tisztitottak.~Nem tartozom leányaidnak,~Kiket dicsõiték versekben.~
 9170  Lir|                 vágyott.~Vezess engem szép leányhoz,~S ha ugyan van, olyformához,~
 9171 Elbe|               Minõkrõl, úgy hivé, hogy itt~Leányi szív csak álmodik?~            
 9172 Elbe|                kitetszõ:~Ez nem lakás-, de leánynézõ.~S az anya szól háromszor
 9173  Lir|                      I~Én gyötrelmem, szép leányom!~Hogy te, mint a nap, olyan
 9174  Lir|                    itten nem határoz.~Nap, leányszem, kisebb, nagyobb;~Ott, honnan
 9175 Elbe|             legforróbb mennyeibb sugárból:~Leányszembõl, mely most Bélára világol.~
 9176 Elbe|               Szelíd részvéthangon kérdi a leánytól,~Az pedig reája válaszképen
 9177 Elbe|                    Arany fürttel ékes ifju leányzó van,~Elmondjam-e, ne-é -
 9178 Elbe|               Nohát ide hozzám, gyermekek, leányzók,~Ha meghallgatnátok tõlem
 9179  Lir|                  vetését,~„Halál” szolgája learatja.~Ugarrá vál a nagy mindenség~
 9180  Lir|                    annál is kevesb vagyok.~Learattok, habzsoltok mindent;~Nyomaitokban
 9181  Lir|                  rejtõzik~Vadon sûrüségbe,~Leásná talán magát~A föld közepébe.~
 9182  Lir|                 viharról...~A mély völgybe lebámulva,~Hova õ is minden órán~Leszáll
 9183  Lir|             gyöngén reszketõ, nyilt~Ajakán lebegne a dal.~S ujja végén láthatatlan~
 9184  Lir|                   egy óriás arany sas,~Kit lebegtében nyíl ére,~A nap összekapva
 9185 Elbe|              vágyban égõ lelkem tépte ki -~Lebegteté a finom és ezernyi~Legfényesebb
 9186  Lir|               rejtõ bozótba’~A hõn sohajtó lebke szél,~És mint a méz a méheszárnyon,~
 9187 Elbe|                bûnbánat húzza le a földre;~Leborul a király trónja zsámolyához,~
 9188  Lir|               Nyomán a bûvös illatot?~Majd leborulnék a határon,~Megállnék úton-útfelen,~
 9189  Lir|                   ád.~S mégis... szeretnék leborulni,~Hogy meg ne látna senkisem;~
 9190  Lir|                          II~Oh, honfi, aki leborulsz~Az oceáni partokon,~Felénk
 9191 Elbe|                   mikor e tetõket~Elérték, leborult - s nem is kelt föl többet...~
 9192  Lir|                  Megnehezült szivvel-fõvel~Leborultam, hallgatóztam;~Lelkem égnek
 9193  Lir|                 vége.~Be oda a sûrüségbe -~Leborulva, elfeledten~Megsiratni,
 9194  Lir|                   Sugárszárnyait az égrõl.~Lebukott a mély tengerbe.~És utána
 9195 Elbe|                  vesse meg!~Legyen az elsõ lecke fájóbb,~Kegyetlenebb, de
 9196 Elbe|                    A magasból mint karvaly lecsapó,~Fákat tövestõl, szentegyházakat~
 9197 Elbe|                lakolt az elvetemült Péter,~Lecsapták a trónról a magyarok kétszer.~
 9198  Lir|               babér~Koszorúkat látok.~Majd lecsöndesül a dob;~A hegy oldalában~
 9199 Elbe|                   Babája, veszi õt ölébe -~Lecsókolgatja könnyeit,~És ezzel aztán
 9200  Lir|                  Mi olyan mélyen hat rád?”~Lecsüggõ fejjel a barát~Megnyitja
 9201 Elbe|                tova fut, ha félig szemüket lecsukta.~Szívük bátorsága - ez isteni
 9202 Elbe|                 hát a szeszélyesb bálvány,~Ledérebb, változékonyabb,~Mint a
 9203  Lir|                  gyöngék! Omló vár kövébül~Ledéren mosolygó kéjpalota épül;~
 9204 Elbe|               esett vissza karja.~Magát is ledönték halálhozó kínok.~Nehéz könny
 9205 Elbe|               Egyet ránt, s a sok fát mind ledönti tõrül.~Jankó látja ezt már
 9206 Elbe|                    elõl~Az úr lábánál majd ledõl.~            39~Lombok közt,
 9207  Lir|                     Örökre föllelhetlenül.~Ledõlt bár, él a képzeletben~Kartágo,
 9208  Lir|                   is kell~S fölépítni, mit ledúlt csatája.”~S szántott-vetett,
 9209 Elbe|                   kémény lángja~És egészen leég a ház.~A test, a hajlék
 9210 Elbe|                   szerelem fehér galambja.~Leégtem; szén, por és kihült~Korom
 9211  Lir|                 koldussá szegényült a lét;~Leélte tündöklõ nyarát.~Üres a
 9212  Lir|                    ki ne menne alája?~Héj, leéltük a keserves idõket,~Mikor
 9213  Lir|                  féreg~Szorgalmas hangyává leendett,~S szeretett vón testvér
 9214 Elbe|                Neszt vehetne - vívnunk sem leendne szabad.~Itt a közel erdõn,
 9215 Elbe|                    jövendõ, uj emberivadék~Leendõ õse, elsõ embere,~Apajelöltje,
 9216 Elbe|                    csinál?~Hogy már szinte leér, a két szárnya szétvál.~
 9217 Elbe|                hamar!~S mint hosszú póznán leereszkedém~Nyelén az utcakövezetre.
 9218 Elbe|                    lélek,~Az angyalok erre leereszkedének.~Beleillesztették szellemét
 9219  Lir|                   a vakhit kinálja meg,~És leereszkedik rajt a sötéten~Tátongó mély
 9220  Lir|       vakmerõségétõl~Elrémûlve, álmélkodva~Leereszti véres kardját,~Népét vissza
 9221  Lir|              seregnek.~De amidõn hadakozva~Leérnek a sík mezõre~S a százszorta
 9222  Lir|                    a teste nélkül~Hamar is leért a földre;~Többi része pedig
 9223  Lir|                 fölvonásnak,~Az éji kárpit leesik.~A nézõk bölcsen kritizálnak,~
 9224 Tore|            forgószél csavar ki hirtelen...~Leesni mint Éden bosszuálló...~
 9225  Lir|                 töltem,~Úgy lehulltam, úgy leestem.~Átkozott a lelkem, testem.~
 9226 Elbe|            hidegben este, éjszakára,~Aztán lefeküdni egybe, mit se várva;~Vagy
 9227 Elbe|                    legyen szünete egy óra.~Lefekvés elõtt se izgasd vele magad,~
 9228 Elbe|               könnyebb, mint az ebéd,~És a lefekvésnél pár órával elébb.~A szegény
 9229  Lir|                    élnek biz azok:~A festõ lefestegeti...~Hát meghalt a dicsõség
 9230 Elbe|           kimondani...~Az a sok mindenféle~Lefesthetlen, leirhatatlan~Csodája a
 9231 Elbe|                    ha már csodával határos lefestve,~Milyen lehet akkor még
 9232 Elbe|                   ha már a föld oly erõsen lefogta,~Mintha lába volna gyökerezve
 9233 Elbe|              hebegnek.~Mennének el, mint a leforrázott ebek.~De nem addig ám a!
 9234  Lir|                     Ha e földi hüvely majd lefoszlik rólam?~Úgy-e, szép csillaghad,
 9235 Elbe|                   de hát már most õ ezeket lefõzze,~Pénzüket ily könnyü szerrel
 9236  Lir|               Festett arccal és mezítláb~A legaljasb söpredék közt.~S én nem
 9237 Elbe|                létráján~Csak a legfelsõ és legalsó~Fokon jár) - ez sem érdekelt
 9238  Lir|                    ez a föld, mely néked~A legbiztosb széles e világon.~És ha
 9239  Lir|            Kecskepásztor, és én~Lettem vón legboldogabb~A föld kerekségén.~Megtanultam
 9240 Elbe|               Elõszedé szépsége tárházának~Legbûvösebb, rejtettebb kincseit;~Felém
 9241 Tore|                 itt fellelte,~Mi legszebb, legdicsõbb volt benne...~A hiuság a
 9242  Lir|                 tiedet?!~Nem is nekem; - a legdicsõbbnek,~A legnagyobbnak végzete:~
 9243  Lir|                    rongyai alatt.~Oh!... e legédesebb reményünknél~Nincsen egyéb
 9244 Elbe|          megismerkednek.~Az emberi testnek legedzõbb fürdõje~A szabad természet
 9245 Elbe|                   Hogy elhal ajakán a szó.~Legékesenszólóbban a szem~Beszél csupán, majd
 9246 Elbe|        leheletjegybe.~Rá nem jön magától a legélesebb ész;~De így megmutatva gyerekség
 9247 Elbe|             gyakorta makrancos, házsártos;~Legeléskor csöndes, ehhöz semmi kedve,~
 9248 Elbe|                 föld szinén. Ne lássák,~Ne legelésszék fajtalan szemek;~Ne csussza-mássza
 9249 Elbe|                 mellett,~Tünõdve, félénken legelget.~Mert sok a nyájban az olyan,~
 9250  Lir|                tekintünk.~S míg jószágaink legelnek,~Gyermekeink olvassák,~Minõ
 9251 Elbe|                 szemben egynehány vitézek,~Legelõl egy ifjú büszke termetével~
 9252 Elbe|                 Jár a mezõre fürge nyáj.~A legelõn csikó ficánkol,~A garmadán
 9253 Elbe|               bortölt serlegekkel.~Ittak - legelõször persze a királyért,~Azután
 9254 Elbe|                  vidék legszebb, leghíresb legénye,~Egy parasztlánytól így
 9255 Elbe|                Nadrágot a szíjjal szorítni legényes,~De kivált erõsen, mondhatom,
 9256 Elbe|                  vagdalkozás és több eféle~Legénykedéssel szokta már elõre~Kivenni
 9257 Elbe|                    harcra õket.~Szép sudár legénykék - hanem még erõre -~No,
 9258 Elbe|               továbbat,~Nem soká egy zömök legényre találnak,~Ki egy kerek erdõt
 9259  Lir|              Szólni fogok én egy szépséges legényrõl~S ennek dícséretes vitéz
 9260 Elbe|                    Ahogy csavarodnék már a legénysorba,~Csak sehogy sem akart kapni
 9261  Lir|                    ilyen magamféle~Szegény legényt is szeretne.~Vezess aztán
 9262 Elbe|            dicsõség.~Nem árthatnak neked a legerõsebbek;~Csak a gyávát kerüld, azok
 9263  Lir|               Erdõk vadonában,~A szabadság leges-~Legszebb hazájával.~Csöndes
 9264 Elbe|                 ijedség végre megmozgatja.~Legeslegelõbb is azt a puskát dobja,~Honnan
 9265 Elbe|                  abból, épen~Majd csakis a legeslegnagyobb szükségben.~Hát elindult;
 9266  Lir|                    mert nagyon régen láták~Legeslegutószor õt~Hetedik öregapáink~Háromszázzal
 9267  Lir|                  föl:~Az égnek a mérhetlen léget~Átnyargaló fürtös csillagja~
 9268  Lir|                    sorsom gyalázat,~Mely a legfehérebb, tisztább~Homlokot szerette
 9269 Elbe|                   emelkedett, átistenült~A legfelségesebb kéj hetedik~Egében -, és
 9270 Elbe|                 szenvedély létráján~Csak a legfelsõ és legalsó~Fokon jár) -
 9271 Elbe|                    fújva, mintha volna~Egy legfelsõbb parancs hozója;~Félvén,
 9272 Elbe|                    ügyesen a „voltát”.~Ami legfelül van, neki való volna,~Ügyesen
 9273  Lir|               emberarc!)~Még akkor is, sõt legfõképen~Ha rekkenõ a nyári dél,~
 9274  Lir|                    melyik nagyobb?~Furának legfurább alak~Tán a szemtelen gigerli,~
 9275  Lir|                közbirtokában~Mégis te vagy leggazdagabb.~Tán a vagyontul függ itt
 9276 Elbe|                    neki;~Akár csak a gáz a léggömbbe,~Mely azt egekbe emeli.~
 9277  Lir|                    és test - de el nem ég.~Leggonoszabb, legfeketébb~Ördögei a pokolnak,~
 9278 Elbe|         meggondolja,~Sebesebb volt, mint a leggyorsabb motolla.~De csak nem pihen
 9279 Elbe|                  Soha ember nem járt ilyen léghajóban.~Mikor pedig aztán lejebb
 9280 Elbe|                 Lakó- vagy fekhelynek ez a leghelyesebb.~Második szabálynak következik
 9281 Elbe|         asszonyságok;~Õ, a vidék legszebb, leghíresb legénye,~Egy parasztlánytól
 9282  Lir|                   Szép hazádnak te valóban~Leghivebb eszménye vagy.~Egyet mondanék;
 9283  Lir|                Bimbóit én nem ismerem.~Bár leghivebbjét, emlõjétõl~Gorombán elrugott
 9284  Lir|                 megátkozott,~Legszeretõbb, leghûbb fiad volt...~Õrizzen ettõl
 9285  Lir|                   el nem hamvadok!...~S te leghûségesebb makrapipa,~Te leszesz olcsó
 9286 Elbe|                                            Léghuzam~Léghuzamról szólva sokan
 9287 Elbe|                    Oda se nézzünk az ilyen léghuzamnak.~Mint az ember, kinek legnagyobb
 9288 Elbe|                                   Léghuzam~Léghuzamról szólva sokan csak nevetnek;~
 9289 Elbe|                    De azonkép tartós, erõs léghuzamtól.~A kopaszságnak sem tudjuk
 9290  Lir|                   beszéd sehogy se dõre,~A legidõsebb fölkiált:~„Öcsém, kerülj
 9291  Lir|                   vétkeztél te az erénynek~Legistenibb áldozata?~Hogy meggyaláztak
 9292  Lir|              dobtad~A szabadulás perciben!~Legjobbjaid hiába kértek,~Hogy várakozz
 9293 Elbe|                  összecseng-bong a harang;~Legjózanabbul élõ tisztelendõt~Szent szónoklása
 9294  Lir|                hasonlónak örül,~Te pedig a legkacérabb~Minden szépségek közül,~
 9295  Lir|            Kihasadt a mennyég keleten,~S a legkedvesb angyal földre jött.~Oh,
 9296 Elbe|                 bajnokának az a nyíl,~Mely legkegyetlenebbül fájt, midõn~Merész baráti
 9297  Lir|              érzõbb~Csillagok sugárpillái.~Legkeményebb fáknak ágit~Földig lankasztotta
 9298  Lir|                    szive;~Amely hangod sír legkeservesebben,~Fölvidul és táncra kel
 9299 Elbe|                   ez jólesett szivemnek. S legkevésbé~Sem igyekeztem elszéleszteni~
 9300 Elbe|                    ezt is maga megmutatja,~Legkevesbet alszik a déli nyár napja.~
 9301 Elbe|       szerencsétlen, -~S ennek itt azonnal legkiválóbb sor jut;~Elrabol elõlem
 9302 Elbe|                 Azért hát azt mondom, hogy legkiváltképpen~Hevenyszerü lázas belsõ
 9303 Elbe|                  Ki vérbeforgó szemeivel a~Legközelebbi percet látja csak,~S annak
 9304  Lir|                    nem ülhet el soha,~Mint léglakó parány...~      És e szerint~
 9305  Lir|           arkangyal õrt áll.~A magas rang, legmagasabb,~Szól tiltakozva: „nem szabad”.~
 9306  Lir|              menhelyed, újabb honod~A föld legmostohább zuga;~Ne hagyd el azt és
 9307  Lir|                               II~És lásd a legnagyobbat ércben itt,~Amint kinálja
 9308 Elbe|                   amazé átlátszóbb.~Egy, a legnagyobbik, szinte lánggal égett,~Maga
 9309  Lir|                nekem; - a legdicsõbbnek,~A legnagyobbnak végzete:~Bukása magas isteneknek~
 9310 Elbe|                   vezérül;~A legerõsebb és legnemesebb vitéz~E világon - a ti fejedelmetek
 9311  Lir|                  égnek,~A végtelen, szabad légoceánban,~Hol örök fény, örök világosság
 9312 Elbe|                    volt az éj fölöttébb.~A legöregebb emberek~Nem értek hasonlót
 9313  Lir|             Kongnak, bongnak a harangok.~A legöregebbik (szinte~Látom, ahogy csóválgatta~
 9314  Lir|                 aki megmered tekintetétül;~Legokosabb, ki elfut esze nélkül,~És
 9315  Lir|                 sülve fõve, majd~Láthatlan légparányokká oszolva;~Rohanva a szelekkel,
 9316 Elbe|               Kõpadja lágy moh-bársonyán~A legpompásabb ottomán.~            46~
 9317 Elbe|                  szakadhat össze ég, föld,~Legragyogóbb délpontja eltölt;~Már ezután
 9318  Lir|               kérkedõn -,~Az én családom a legrégibb.~Király volt õsöm, még midõn~
 9319 Elbe|                 kedves hadnagy, voltakép a~Legrettenetesebb „enfant terrible”.~Tehát
 9320 Elbe|                       Ha nem, érjen minket legrettentõbb átok!”~Kész az alku, adnak
 9321  Lir|                Homlokot szerette meg, hogy~Legrivóbb sötét lehessen.~Ifju voltam,
 9322  Lir|                    magyar istene,~Legyen a legrútabb papucshõs belõle!...~ ~
 9323 Elbe|                         79~Üres a föld! És legsivárabb,~Hol legzsibongóbb a tömeg.~
 9324  Lir|                   önthetem ki bánatom.~Hol legsürûbb az erdõ, legsötétebb,~S
 9325 Elbe|           kilátszott,~Termete bûbája ottan legsugárzóbb.~Ha csak szédítõ volt hosszu
 9326  Lir|                   meglágyítni dallal:~Mert legszebben, szomorúbban,~Fûbe, fába,
 9327  Lir|             Hozzátok szól e jó édesanyának~Legszegényebb, legszeretõbb fia,~Hallgassatok
 9328 Elbe|                  bûvös, határtalan~Országa legszélsõ határain.~Megmutogatta sorra
 9329  Lir|             fizetni - tenni kell!~Oh, hon, legszerencsétlenebb haza!~Szomorújáték a föld
 9330 Elbe|             csillagról~Egy lakatlan, kiadó légsziget~Magánya s csöndje menhelyébe,
 9331 Tore|                 gondolat,~Melynek marása a legszilajabb...~Van egy, mely ellen épp
 9332 Elbe|                   néma, csillagfényes ég~A legszívhezszólóbb beszéd.~            43~„
 9333  Lir|             nyugodni benne.~De lenne bár a legszörnyûbb eset:~Utálatosabb, rémületesebb,~
 9334 Tore|                            nem vérben...~A legszomorubb gyászvég az ott van~A föld
 9335 Elbe|                  El-elvonulnék hébe-hóba -~Legteljesebb inkognitóba -~Magamra öltve
 9336 Elbe|              bújnak:~Hát pedig itt is a fa legtetejében~A griffmadár fészke ingadoz
 9337  Lir|                  szelet hallunk is már.~Ki legtöbbet örökölt,~Annak van a legjobb
 9338 Elbe|                  kardra~- Mint a kötekedõk legtöbbnyire -~Egyáltalán nem volt müvész
 9339 Elbe|                   szerint különböztetendõ.~Legtöbbre van szükség az élet két
 9340 Elbe|                 voltaképen~Az emelet mégis legtökéletesebb,~Már akinek ezt megengedi
 9341 Elbe|                Tehetlenségünket álcázza.~A legtökélyesb mûalak~Hiú, erõtlen másolat.”~            
 9342 Elbe|             elcsapott hóhérinas, kopogva~A légür egyik-másik csillagán,~Keresve
 9343  Lir|            unottabb, üresebb.~Szivében egy legujabb, üde seb.~Mi béke, csönd
 9344  Lir|                   gazdagodnék meg a koldus~Legutósó falat kenyerével?!~ ~
 9345  Lir|               Midõn megtudja a világ,~Hogy legvadabb rágalmazóid~Kik voltak...
 9346 Elbe|                  ahány ábrándozó, érzelgõ,~Légvárakban lakó, képzelgõ,~A sírig
 9347 Elbe|               Halántéka iránt legyen a csõ legye.~Gyönge szél kalapját lebbenti
 9348 Elbe|                   negyedik.~Úgy hát; minek legyeskedik?~            15~Szoktatja
 9349  Lir|               Nézzetek ránk, s vígasztalva légyetek,~Nem hiába folyt el a ti
 9350 Elbe|              Bezzeg van nemulass! mint egy legyezõvel~Csihi puhi, veri õket nagy
 9351  Lir|                 ömleszt dus illatot.~Engem legyezve szolgál a szellõ,~Rám mosolyognak
 9352  Lir|                 Hogy majd õket fölhizlalja~Legyilkolt hitetlen véren,~Hallod,
 9353 Elbe|                 Hogy a puha kis kéz reá is legyintett...~Így enyelgve, lassan
 9354 Elbe|                    vigasztalása volt:~Hogy legyõzetett bár páros viadalban,~Legalább
 9355 Elbe|                    által - az õ idejében -~Legyõzetni nem volt ritkaság, sem szégyen.~
 9356  Lir|                    nappal megütközik,~S ha legyõzi, soha többé~Tõlünk el nem
 9357 Elbe|           hallhatsz ajakamról.~Úgy hiszem, legyõzlek. Mért nem mondanám ki?~S
 9358 Elbe|          koronádnak,~Valamint: vezérünk ha legyõzne téged,~Õt uralkodónak ösmerje
 9359  Lir|                  vének gyülésén mutatta,~A legzordonabb arc kiderült, sugárza.~Õs
 9360 Elbe|                  föld! És legsivárabb,~Hol legzsibongóbb a tömeg.~Idegenek, kisértõ
 9361  Lir|                 halott~Átkos szerelmi láz!~Lehajlok és az ibolyát~Megáldva csókolom.~„
 9362  Lir|                  megcsapva~Szomoruan fejét lehajtja;~A nagy, döbbentõ némaságból~
 9363 Elbe|                    édes álmaidbul,~Fejedet lehajtod s átalunni vágynád -~Mi
 9364  Lir|                  vált,~És szép fejét búsan lehajtva,~Magában halkan mondogatja:~„
 9365  Lir|             ijesztõ kételyek!~A mulandóság lehangol csak,~Az öröklét kétségbeejt.~
 9366  Lir|            fölöslegesb,~És megtalálod: egy leharapott~Megtépett róka- vagy csak
 9367 Elbe|             szegényke untalan, rideg~Elmém leharsogó gúnykacajától) -~Mely nem
 9368 Elbe|                   homlokát találta:~Taraja lehatolt rézsisakján át a~Koponyába
 9369 Elbe|                 egybe,~Mi különbség óra és leheletjegybe.~Rá nem jön magától a legélesebb
 9370  Lir|                amely~A holt anyagba életet lehell,~Tedd örökkévalóvá s ezredév~-
 9371 Elbe|                  Hajnali langy szellõ vagy lehellet-é ez?~Szellõ az bizonnyal,
 9372  Lir|                   sovárgja,~Félvén, nem ér lehelleted?~Hát lelkem fénye, tisztasága~
 9373  Lir|                   miként az emberek,~Utósó lehelletemig.~S hol a nyomornál hûségesb
 9374 Elbe|                     S testét átfutotta híg lehelletével; -~S szólt harag emelte
 9375  Lir|                    hatalmas,~Aki szerelmet lehelne~Dalimának kõ szivébe,~Azé
 9376  Lir|                     Ti mondhatlan gyönyört~Lehelõ sóhajok:~Vonagló kéjgyötört~
 9377 Elbe|                     Reám ereszté balzsamos lehének~Gyémántszivet megolvasztó
 9378  Lir|                  meg, hogy~Legrivóbb sötét lehessen.~Ifju voltam, szépnek mondtak,~
 9379  Lir|                  földön jártam,~Minõ világ lehete itt?~Mult századok, holt
 9380 Elbe|                   a mester, én csak inasod~Lehetek legfölebb... s piquét teritõm~
 9381  Lir|               valótól...~Nem ohajtom már a lehetetlent,~S tudom, édes vajmi sok
 9382  Lir|                  nemmé nem lehet...~Ha mit lehetlennek hiszek, ez üdv érne:~Borulnék
 9383  Lir|                   ér, mi haszna~Kopognom a lehetlenség konok~Vaskapuján? Mi haszna
 9384 Elbe|                  mondom, csodálatos -~Ép e lehetlenségnek látszata~Tesz konokká, vakká,
 9385 Elbe|                    Pedig hogy valami lakói lehetnek~A peremén látszó csapások
 9386 Elbe|                pipát tedd félre,~Hagyd ezt lehetõleg pihenés percére.~Fülbajok
 9387 Elbe|                   de tud igérni.~Csillagot lehozni - szájjal, neki semmi.~De
 9388  Lir|         törzsöködet,~S gyümölcsöd, férgeid lehullanak!~S ha majd világ, végsõ
 9389  Lir|                    Észrevétlenül, megérve,~Lehullani önmagától,~A kiszáradt életfáról...~
 9390  Lir|                    át~A sivatag életet;~Te lehullasz, elenyészel,~S nem találsz
 9391  Lir|                   át~A sivatag életet -~Te lehullj és elenyésszél -~S ne találj
 9392  Lir|            cérnaszála!~Szakadozz el, hagyj lehullnom~Akár le a sírhalomra...~
 9393  Lir|                Mikor épen teli töltem,~Úgy lehulltam, úgy leestem.~Átkozott a
 9394 Elbe|              mindnyájan kitértek;~Az pedig lehullván, gödröt vájt magának~S ki
 9395 Elbe|                 hármas!” gondolá magában~S lehúzott sisakkal megjelen a várban.~
 9396 Elbe|                     mikor vele számol,~Nem lehuzza neki járandóságából?~Az
 9397 Elbe|                király az olvasóhoz látott,~Leimádkozandó minden gyarlóságot.~S amint
 9398 Elbe|                   mindenféle~Lefesthetlen, leirhatatlan~Csodája a bájnak...; valóban~
 9399 Elbe|               hitem volt és fürödtem ennek~Leírhatatlan gyönyörében, az: hogy~E
 9400  Lir|                    nyelve oly nehéz lett -~Leirhatlan boldogságtól!~Titoksejtõ
 9401  Lir|          ifjuságnak.~Hol ecset, toll, mely leírja,~Vakmerõ ajk, mely beszélje,~
 9402 Elbe|                  hogy vannak dolgok,~Miket leírni nem lehet.~Miket sem én
 9403  Lir|                  sem a fagy;~Fogságod majd lejár.~Most egyedül vagy, a világ~
 9404  Lir|                   muló létünk mutatóját,~S lejárja, de õ maga helybe marad.~
 9405  Lir|                    imává lesz a dal:~Ezért lejársz hozzám az égbõl,~Hogy ez
 9406 Elbe|            vadkanja makkal álmodott) hogy:~Lejárt a föld pillangó élete;~Föloszlik
 9407 Elbe|      Aranybálványimádó, csenevész~Korcsfaj lejárta léte fordulóját.~Megváltozott,
 9408 Elbe|                  reád, mit a sors kezedrõl lejátsza, -~Igázzák meg véle a kerek
 9409 Elbe|              léghajóban.~Mikor pedig aztán lejebb s arra jártak,~Hol a följárója
 9410  Lir|             elõtted mondanom;~De mit érne? lekacagná~Szavamat a fájdalom.~És
 9411  Lir|                   nagyot sohajtván~Szemeit lekapja róla,~S mondja visszafordulóban:~„
 9412 Elbe|                     Béla látta - szemét de lekapta róla,~Hogy eszébe jusson
 9413  Lir|                    s összefogva~Az õrséget lekoncolja...~Szabad a vár, nép és
 9414  Lir|                   S imádkozni készül fejét lelankasztva.~Egy csöpp vér esik rá.
 9415  Lir|                  hogy számüzessél~És sírod leld a hódolt Rómában?~Kiégett
 9416  Lir|                    Ül a szellõ, a madárnak~Lélegzete is alig van.~Rózsabimbó
 9417  Lir|                  látja, szinte~Szabadabban lélekez.~Csak az a baj, hogy sokáig~
 9418  Lir|       Megszólamlott a jávorfa;~És susogva, lélekhangon~Monda nékem szép regét.~
 9419  Lir|                hogy mind hiába,~Elátkozott lélekként, hittelen,~Rémtelt, örök,
 9420  Lir|                   a vádak alól;~Minek az a léleknagyság,~Nem követi a boldogság!...~
 9421  Lir|                álom a vágynak nem használ.~Lélekvesztõn egy tó közepében~Voltam
 9422 Elbe|                    sereg~Kiváncsiság miatt lélekzeni felejt.~Meredtek a szemek
 9423 Elbe|              mélység rémületes éje,~Hogy a lélekzete majd elállt beléje.~Szoronkodva
 9424  Lir|                  képemen,~Majd elállt belé lélekzetem.~Láttam a zöld erdõt, mely
 9425 Elbe|                  meg;~Tán sóhajom, fojtott lélekzetemnek~Mintegy utolsó lobbanása
 9426  Lir|               mintha hallgatózva~Elfojtaná lélekzetét:~Tán várja, vagy hallgatja
 9427 Elbe|              könnyebbülve hosszún, háladón lélekzik,~Ha látja, hogy szelek más
 9428 Elbe|               szerelem,~Költõi tárgyam ott lelem.~            11~E zörgelemben,
 9429  Lir|                  munka kell csak, furfang, lelemény?~Csodát mivelsz te ott is,
 9430  Lir|                vagy hagyatva itten,~Kitett lelenc, apátlan árva.~Szülõd elõled
 9431  Lir|                   Most becsületes sírt nem lelhetek.~Isten veled föld, mely
 9432 Elbe|                 kéne - bár~Csak egy ilyent lelhetne már!~            31~Hisz
 9433 Elbe|                  látva!~Míg nagyért hevülõ lelkednek világit~E láng - énekeld -
 9434  Lir|                   Ha a terhek összezúztak,~Lelkedre sötétség borul.~Hát csak
 9435  Lir|                    Keljetek föl régi sírok lelkei,~Elrabolt szabadságunknak
 9436  Lir|               elkeseredett, világfájdalmas lelkeknek~      Jovanovits János után
 9437 Elbe|                       S szólt harag emelte lelkének hevével:~„Halj meg! - undok
 9438 Elbe|                Féléberen, hogy lássa még~S lelkére fagyjon az a kép:~            
 9439 Elbe|                 hiszem, te gyõzesz - szóla lelkesedve,~Mert miót’ e völgyben el
 9440  Lir|                     Ha e magasztos cél nem lelkesít,~Élned tovább vajh érdemes-e
 9441  Lir|              nevével indulsz hadba.~S hogy lelkesülj, elsõ parancsolat:~Hazádnak
 9442 Elbe|                  színpadon, mulattaták.~De lelkesülni csak Olymp tündöklõ~Égboltjaért,
 9443 Elbe|                beszédét el sem végezhette;~Lelkesült rivalgás támadott mellette;~
 9444 Elbe|                szemben az órjással.~Sápadt lelkesültség égi fehér lángja~El ne hamvaszd
 9445  Lir|                   szeretlek«.”~Thurzó Anna lelkesülve~Csókot ad rá válaszképen;~
 9446 Elbe|                  mérgesebb.~            72~Lelketlen, körmönfont szédelgõ,~Talán
 9447 Elbe|                   amott:~Józan esze, egész lelkiismerete;~Az az ujj egészen meg van
 9448 Elbe|                    ott egy idegét,~Talán a lelkiismeretét?...~            25~És mintha
 9449 Elbe|                 mert ily rossz lábon áll a~Lelkiismeretével - szinte szokás nála.~De
 9450 Elbe|                  lesz legerõsebb testileg, lelkileg.~Mikor a kisgyermek állni,
 9451 Elbe|              magyarabb, hívebb és nemesebb lelkû,~Semhogy - mint galádul
 9452 Elbe|                     Csodálatra méltó nemes lelkü bajnok!~Pedig lám, ez volt
 9453 Elbe|                 elárulták is, legyen rajta lelkük!~Érzi, hogy azért õ nem
 9454  Lir|                   halál -~Talán, talán, ha lelkünk végkép~Megsemmisül, nyugtot
 9455 Tore|                   árnyerdõ éke, lomb virág~Lelkünkben az erdõk sûrûje és a lomb~      
 9456 Elbe|                     Az ibolyának illatárja~Lelkünket át- meg átaljárja.~Dall
 9457  Lir|                messze,~Nyugodalmat ugy sem lelsz te;~Mig a világ végit éred,~
 9458  Lir|               mindenség~Mindenhatónak vélt leltárnoka.~Mert hát a végtelenség
 9459  Lir|                  színpadán.~Hogy ami itten leltározva van,~E lomkamra lajstromábul
 9460  Lir|                   a földön, emberekben~Nem lelve, már az éghöz fordulok.~
 9461 Elbe|                   magason áll, de az elõbb lemégyen,~És karom, megládd, még
 9462  Lir|             Kivilágos kivirradtig.~Akkoron leméne a nap,~Õk pedig alásülyedtek.~
 9463 Elbe|                    is az egyik nyakában,~A lemenetelnek ez egy módja hát’ van.~Nosza
 9464 Elbe|              szétütötte,~Még azután mélyen lemerült a földbe.~Körülállották
 9465 Elbe|                    el nem görbül,~Paizs, a lemeze visszarugó bõrbül.~Ami neki
 9466 Elbe|                    Külön is ártalmas a fog lemezének.~De egymás után a hirtelen
 9467 Elbe|                hogyha lehetséges volna ez,~Lemondanék az örök üdvösségrõl,~Mely
 9468 Elbe|                   bátorítja is:~Nem engedi lemondani, de másrészt~Kétségbeesni
 9469  Lir|                  tökélyes itt lenn,~És így lemondásom sem az.~Érzés, tudás bevégezetlen;~
 9470  Lir|                 szinte semmit ér hazánk...~Lemondott róla régen mindenik,~Adó,
 9471  Lir|             szivedben,~- Én a mennyrõl már lemondtam;~De a föld sem ad nyugalmat,~
 9472 Elbe|            huintása.~(S csak midõn az árpa lemunkálva rendre,~Némul, belefúlva
 9473  Lir|                  szakálla már, gyér fürtje len,~- Az a madár többé meg
 9474  Lir|                    szomorú szerzetes~      Lenau után~Svédföldön áll egy
 9475 Elbe|                  döntõ volt...~Mit egy tál lencseért kapott~Jákob, hej annál
 9476  Lir|                  szellõ rajta ki s be jár.~Lencsés cseréppipája a fogán,~Tarisznya,
 9477  Lir|              csodálják õt megint,~Kik most lenézik, piperés banyák, -~E föladat
 9478  Lir|                   Lombok alól, hogyha ránk lenéznek,~Megvigasztalódnak és remélnek.~
 9479 Elbe|                    Csuklókötéstõl önhitten lenézõ~Vonakodás: állás elõtt kardéllel~
 9480  Lir|                   fénymezü hold~Ül trónra, lenézve merengõn.~Ébrednek a lelkek,
 9481  Lir|                    most a szabad magyar,~S lenézvén hóhérait,~Meg-megrázogatja
 9482 Elbe|                     Ilyenkor a szellõ halk lengedezése,~Gyönyörrel tölt erdõ keble
 9483  Lir|                szellõ körülöttem~Szeliden, lengedezõn.~Közbe-közbe sebesebben~
 9484  Lir|                  tán szivembe lát~Köröttem lengõ szellemed,~És látod benn
 9485  Lir|                  mátkák,~A szomszéd Cseh-, Lengyel- s a szép Olaszország.~Kezet
 9486 Elbe|                   zord fekete szikla,~Át a lengyelekhez ugy rémlett alakja.~Nézte
 9487 Elbe|         fegyverkészen kijõ sátorából,~És a lengyeleknek táborába átszól:~„Nos hát
 9488 Elbe|                 persze a királyért,~Azután Lengyelhon legszebb leányáért.~Részegitõ-édes
 9489 Elbe|                 semmit sem határoz.~„Egész Lengyelország föle ifjusága~Itt van egy
 9490  Lir|                csillag az égen~S bujdosóvá lennél a messzeségben,~Elfognálak -
 9491 Elbe|                végiglen,~S hármas szinében lentebb a vidéken,~Játszhatta kortesûl
 9492 Elbe|                 föld~Tányérja szélén, mint lenyakazott~Embernek porba hullt véres
 9493 Elbe|                  boldogságot,~S egy kedves lényben föltalált~Mindent, mi földön
 9494 Elbe|                fénye~Elfödi mind, mi belsõ lénye;~És mi csak azt érezzük
 9495 Elbe|                pillanatban...~S ez, kérem, lényeges dolog;~Mert hát, mit is
 9496  Lir|            változtat, öl vezényszavad;~Míg lényeid itt hánykolódnak gyarlón,~
 9497 Elbe|            regények?~Volnának még e földön lények,~Minõkrõl, úgy hivé, hogy
 9498  Lir|            Korláttalan hatalmak a tehetlen~Lényektõl, kik még el sem érhetik,~
 9499 Elbe|                    ahogy a derék állat ezt lenyelte,~Jankót a szabadba úgy kiröpitette,~
 9500  Lir|                 igaz.~És széjjelomló földi lényem -~Az én lelkemnek része
 9501 Elbe|                 zárják Darvint.~Szóval, mi lényét illeti,~Természetes, eredeti.~            
 9502  Lir|                kéjek mézének~Nagy sulyától lenyomatva,~Gyönyörûségekbe fulva,~
 9503  Lir|             elveszitett ifjuságod;~A tünde lényt aranyhajával,~Halhatlanító
 9504 Elbe|                   napot.~Palermo partján a lenyugodót~Fosztotta meg bálványozóitól.~
 9505  Lir|                   Mikor nekem föltámadtál,~Lenyugodtál - hûtlen! - másnak!~                                    (
 9506  Lir|                  mint a nap, midõn fölkél,~Lenyugszik egy más világnak:~Mikor
 9507 Tore|               mennyi szép e földön!~Mint a lenyugvó napsugár ujjaival~Kapaszkodik
 9508  Lir|            Itatgatta kis libáit,~S maga is lenyujtogatta~A kristálykavics fenékre~
 9509 Elbe|         Magyarország trónja;~Majd beföstik leölt igazak vérével,~Megfertõzik
 9510  Lir|                    Mi fehér ereszkedik le,~Leoldani a láncokat,~Fölkelteni a
 9511 Elbe|               arcomról olvasott,~S mindent leolvasott, sõt voltaképen~Még a valónál
 9512 Elbe|                     még inkább vidám volt.~Leolvasta õ jól, ott hány óra vagyon?~
 9513 Elbe|                minden gyarlóságot.~S amint leolvasva szeme hatvanhárom,~Utoléri
 9514 Elbe|                  romoknál, melyek fala rég leomlott,~S rajta már a tüzes mennykõ
 9515  Lir|                 Azok a vén romok~Mind-mind leomolnak...~                                (
 9516  Lir|                  aztán, majd valamikor,~Ha leomoltak várak, templomok,~Fölszántva
 9517 Elbe|                    már a „kis kezet”.~Most Leonáé lesz a bálvány,~Amelyre
 9518 Elbe|                   hasad;~Oszt egy tekintet Leonára -~S megint csak ez hatalmasabb...~
 9519  Lir|                     XXIII~Én nem tudom, mi lep meg néha:~A nap az égen
 9520  Lir|                    dicsõet~S a hitványakat leparancsolja.~S tudod-é, honnan jõ hozzád
 9521 Elbe|                   megy azonnal valami száz lépcsõn,~Ha meglelné, akit keres,
 9522 Elbe|                  kezemben akkorára,~Hogy a lépcsõtorokban fönnakadtam.~Ki az emelet
 9523 Elbe|          mulatságos.~Halkabban, de könnyen lépdegélt a Tátos.~Mikor a leányka
 9524  Lir|                   e ködös szentegyház van,~Lépdele Szent László,~Aranyos hímes
 9525  Lir|               hozsannát hallja énekelni.~A lepel vörös volt s Kanut kezd
 9526  Lir|                    csöpp vér esik le fehér lepelére;~Visszarezzen s gondol egyedüllétére.~
 9527 Elbe|                  mostanára...~Csak az elsõ lépés lenne most megtéve!~Társainak
 9528 Elbe|                    De tudja, úgymond, hogy lépése~Ily rögtönûl, szerénytelen.~
 9529 Elbe|                égetnek~Száz mérf..., azaz: lépésnyirõl.~Minden parányi ízük lázit;~
 9530 Elbe|                 Egy, kettõ - marche! három lépésre.~Amott a szék, a negyedik.~
 9531 Elbe|                   A szõnyegen, halkan, pár lépést~Beközelíti Etikét~(Így hítták
 9532 Elbe|                  már ösmerõs a lyány elébe lépett,~S kezde véle síma hizelgõ
 9533 Elbe|                    szépen kérte,~- Mert az lepihent - tán a gyönyörû képre.~
 9534 Elbe|                 szobádba,~Fölöttébb meg ne lepjelek) ismétlem:~Meglehetõsen
 9535  Lir|                   Nem tudja már, hogy hova lépjen.~Szivedben újuló tavasszal~
 9536  Lir|             együgyûsége~Egyformán tekint a lepkére,~A virágra, fûre, sugárra,~
 9537  Lir|                   ment,~Emelt fõvel, fehér leplében, fehéren~Haladott Izlandon
 9538 Elbe|               bübáj van.~Az ember mikéntha lépne a templomba,~Hol is a természet
 9539 Elbe|                  hozója;~Félvén, gyorsítva lépteit,~Hogy hajh, ha késõn érkezik...~            
 9540  Lir|               virrasztva õszi éjen,~Hallsz lépteket a falevélen.~Holott alaktalan
 9541  Lir|                   minden órán~Hallani véli léptemet,~S hallgatva sír... de ez
 9542  Lir|                   mintha~Féltené õt minden lépten:~Túlvilági némaságban~Integetnek
 9543  Lir|                  árhuszi házak.~A sötét úr léptét figyelik az árnyak.~De õ