Rész,  Fej.

 9544 Elbe|               leszünk azonnal, mihen egyet lépünk.~Nekem egy ármányos ellenségem
 9545 Elbe|                 megjavítja már magát.~Hogy lépve szent, ohajtott frigyre,~
 9546  Lir|                   a~Mindenható” - s hármat lépvén, szólította~De az éj oly
 9547 Elbe|                 találva kiutat~S kész volt lerakni fegyverét föltétlen;~Ilyenkor
 9548  Lir|                csatában el nem estél,~Csak leraktad fegyvered.~Jó sokáig szenderegtél;~
 9549  Lir|           tépdelnék ki szárnyát.~Fösvényül lerántják ereszét a háznak,~Hol utasok
 9550 Elbe|             terajtad;~Víg madár! irígy kéz leráz egyik ágról,~Tova szállsz,
 9551  Lir|               sugár~Még fáj, falnak repül.~Lerázza jégbilincseit~A hegyi zuhatag,~
 9552  Lir|                    ki e nagy világból,~Míg lerogy kétségbesetten:~„Oh hogy
 9553  Lir|          hableányok~Mély örvények fenekére~Lerohannak, temetkeznek...~Puszta szemmel
 9554  Lir|          villámokká lettetek,~A védtelenre lerohantatok,~S fölötte állnak palotáitok.~
 9555  Lir|          temettetett...~Emlékezet, szobrod lerontaték~A képzelõdésnek sírja felett!...~
 9556  Lir|                    szakad rám,~Az alatt én leroskadok.~Karjaid közé fonódom...~
 9557 Elbe|                   ilyen, nem tehet õ róla.~Lerugja a csizmát, fölkuszik a fára,~
 9558 Elbe|                  átmehet.~            42~S lerugva bocskorát, azonnal~Megindul
 9559  Lir|                   Én már csak a kénkõ-esõt lesem.~És eljön az, hah, itt is
 9560  Lir|                  ocsmány denevérei;~Prédát lesétek egy nép éjjelében,~Míg eltakarták
 9561  Lir|              tilosban jár;~És a vadász rád lesett,~Szegény Bandi, jaj neked!~
 9562  Lir|                látta még.~Sovány kiváncsin lesi, várja rég,~Hogyha fölötte
 9563 Elbe|                  drága kéz.~            69~Lesimul a vihar; Etelke~Még újra
 9564 Elbe|                  aloé örökké nyílik~S jár, leskelõdik egyaránt~„Oroszlán”, „tigris”, „
 9565  Lir|                    ki a sötét éjjelbe!~Ott leskelõdnek a szörnyetegek;~Üzzétek
 9566 Elbe|                contraire à tous ceux,~dans lesquels on lui dit de s’enfermer”~
 9567 Elbe|                  vették. A kislány~Szemeit lesüti hamar;~Irul-pirul, majd
 9568 Elbe|                  szeme játszó fényét,~Mely lesujt vagy derít, mint a jó reménység.~
 9569 Elbe|                Oszt a lengyel tábor elején lesujta.~Futását vigyázva szemmel
 9570  Lir|                    lélek,~Míg a rongy mind leszakad?~Nem, nem, én nem arra várok,~-
 9571  Lir|                  tartottam kezem,~Mi több, leszakitám az almát,~Mely út melletti
 9572 Elbe|                   a bûnrovás,~Nehéz lesz a leszámolás.~            53~Egyszerre
 9573  Lir|                fölöttébb,~Abból egy kicsit leszeltek,~- Már mint a szükség kivánta -~
 9574  Lir|                kisértet kelj föl, eltemet.~Leszögeli, lezárja koporsóba~Magát
 9575  Lir|                   égbolt felhõvel tele~Egy leszögelt koporsó födele;~Miként ha
 9576 Elbe|              szaváról,~Könnyü pillangóként leszökellt lováról.~Jegyesét és apját
 9577  Lir|                  mintha majd itélet napján~Letaszítva~Hullanak a csillagok mind~
 9578  Lir|                  növésü napraforgót,~Kinek létcélja: nézni Maxi grófot,~Hogy
 9579  Lir|                   hasztalan, hiába minden!~Léted, világod titka zárva.~Magadra
 9580  Lir|                    itt vigasztalan átkozza lételét,~Mely jogos bosszúját csak
 9581  Lir|             másikat nem tud szeretni.~Most letelt a kínos száz év.~Dalimának
 9582 Elbe|                 fognak~- Halálhoz szegõdve létemésztõ fognak -~Ezüst pikkely lánccal
 9583  Lir|                  sebbõl,~Jaj annak, akit õ letenyerel.~Egy pofonátul tízen esnek
 9584  Lir|                amig jársz-kelsz,~A virágot letépi más.~Mért nem tanultál Jupitertõl?~
 9585  Lir|                     bár átkozottul drága -~Leteszik ím a - haza oltárára...~
 9586  Lir|                     szeretve volt,~Megõrzi létét egy mosolygás,~Mint csillagot
 9587 Elbe|                    a puskája!~Bezzeg, hogy letette hetykén, most már bánja.~
 9588  Lir|                   csak alkatja~Egyetemében létez õ.~Szárnyfal mögött van,
 9589  Lir|                   hogy vagyok, leszek. Nem létezõvé~Immár nem válhatok többé
 9590  Lir|                síri ágy hosszan pihentetõ,~Létfeledõ, jótékony éjszakája.~De
 9591  Lir|                     idõben~S térben kimért létfordulójaként...~Születnek, halnak csillagok,
 9592  Lir|                   le! Ki nem~Ragaszkodik e léthöz görcsösen,~Habár elaggott,
 9593 Elbe|                arcaikra.~Melyet megbámulva létimádó gyávák,~Hitvány könnyek
 9594  Lir|              jótékony vihar,~Élõsdi férget letipor, kimar;~Az ezeréves tölgy
 9595  Lir|                 Vaj, mi haszna volna képed letipornom,~Megátkozván rajt az olthatatlan
 9596  Lir|               ragyogjatok,~Kit föld porába letiportok,~Én csak parányi mag vagyok.~
 9597 Elbe|             hiúságát õ megölte,~Mert porba letiporva gõgje~E szívbe most uralkodó,~
 9598 Elbe|             halálvágy - tekintetében,~Mély létiszony - vonásiban -~Nézett Etelke
 9599 Tore|                   mit elnyel izzó óceán...~Letörni, mint egy óriási szálfa,~
 9600  Lir|                    A nagyszerû kényuraság,~Letörpült a polgárerény is,~S képmutató
 9601 Elbe|              lelket is, hogy abban,~Mint a letört virágnak illatában~Ne élne,
 9602  Lir|               kisfiú -~Minden könnyet majd letörül,~Közel se jön a bú.~Közel
 9603  Lir|                   kemény kõre.~Nem lehet-e letörülni,~Itt marad-e mindörökre?~
 9604 Elbe|                   minden jóra válik!”~S én letörülve a halálveríték~Jéggyöngyeit
 9605  Lir|                   mely beteg,~Ti vagytok a létõrlõ rákok.~Egész más a mi istenünk~
 9606 Elbe|                Törvénye, mely a szenvedély létráján~Csak a legfelsõ és legalsó~
 9607  Lir|              nyugtalan, ártatlan árnyak,~E létsovár, bolyongó lelkek -~Nem õk,
 9608  Lir|               jóval tovább? Mily iszonyú~A léttel szemben a halál? mi szörnyû~
 9609  Lir|              felhõsereg~Hadában villámokká lettetek,~A védtelenre lerohantatok,~
 9610  Lir|                   földi létünk!~Csak akkor lettünk boldogok,~Amidõn épen elvesztettünk~
 9611  Lir|                     Ismeretlen õs elem.~És letûnnek, ahogy útjuk,~Létük egyszer
 9612  Lir|               napja, nem rövid élet~Napja, letûnõ a földön.~Hulljon a romlás
 9613  Lir|            szerephez bennetek!~Ah egyaránt letûnt a hõsi,~A nagyszerû kényuraság,~
 9614  Lir|                    trónjuk másfelé ragyog.~Leülnének, ám a bolond int:~„Hohó!
 9615  Lir|                  Egy régi várnak romja, im~Leülök a profán jelenbe~Mélázó
 9616 Elbe|                   a cseh mindig elhárintá.~Leütött hát jobbik válla perecére,~-
 9617 Elbe|                   azonban~Kõszent atyák is leugorva a~Fülkékbõl, táncra kelnek
 9618  Lir|                   is megy utána~És ameddig Léva égõ~Házai világot vetnek,~
 9619  Lir|                Vendégfogadó tölgy lombjait levágják,~Mintha szabad sasnak tépdelnék
 9620 Elbe|                 Melyet zivatarnak vad keze levágott,~Az öreg nem hal meg, csak
 9621 Elbe|                   belé szerelmes bajnokkéz levágta.~Az a párduc, melynek bõre
 9622 Elbe|                    ki véle magad, és ha õt levágtad,~Seregünk és népünk hódol
 9623  Lir|                 asszony-vetette ágyon.~Kit levágtak, kit elfogtak,~- Annyi lett
 9624  Lir|                 szellem, és pillanatonkint~Leválik egy-egy csöpp vér a nagy
 9625 Elbe|                               67~Leona nem levállazottan,~Mint már szokásban ily
 9626  Lir|                 Érzelemvilága!~Te vagy-é a levegõ-ég,~Melynek nincs határa.~Körülvevõ
 9627 Elbe|                    A szabad természet éles levegõje.~Aki ebben tölti a nyarat,
 9628 Elbe|                  étvágyat~A legyõzhetetlen levegõkirálynak,~S tanácsosnak látja mihamarabb,
 9629 Elbe|                  Te tettél azzá, ha szörny levék; csak soha~Téged az életben
 9630 Elbe|               Mindenre jó ez menedéknek,~S levélben adja ezt hirül.~Most meg
 9631  Lir|              Táncol a hûs levegõben.~Sárga leveleit szórva~Koszorút tesz homlokomra...~
 9632 Elbe|               Etelke sirdogál magába.~Nagy leveleket irogat,~Meg összetépi azokat.~            
 9633  Lir|                    Kárminnal irott pézsmás levelén~Ez villog elõ, mint Mene
 9634  Lir|                  az égen,~Kígyó jár a zöld levélen.~És irigyen sziszeg alant;~
 9635  Lir|                 egész.~Forgatja a jegyzõ a levelet.~Nem volna egyéb? az nem
 9636  Lir|                     Mint ki könyvet olvas, levelét forgatja,~Egyet-egyet fordul,
 9637  Lir|                 Nyargal a szél a fák~Sárga levelével,~Jár a képzelõdés~Nyugtalan
 9638  Lir|               vallomást, hogyan szeretnek,~Levelezõ-könyvbõl szedik.~Mit mondjak én?! -
 9639 Elbe|                napon~Tetézetül egy illatos levelke~Izidórától... bár hideg,
 9640  Lir|                   a haldokló falombrul~Egy levélke hull a földre.~Ez talán
 9641  Lir|               virággal,~Hervadozva hervadó levéllel,~Míg fölöttem elhaló madárdal~
 9642  Lir|                   menj, minek? Hiába~Hulló levélnek a tavasz!~Tündérmesés bölcsõ
 9643  Lir|                 nehéz könnycseppek~Hervadt levélre halkan hullanak...~ ~
 9644  Lir|                    cserjébe jártam;~A zöld levélrõl azt gondolva,~Hogy koszorú
 9645 Elbe|              önmagát siratva.~„Nincsen ily levente hetedhét országon, -~Hej
 9646  Lir|                    erõs testben, lélekben.~Leventék virága, éke.~Sok nagy ország,
 9647 Elbe|                 olyan erõs, hogy mindenkit lever,~Nem bír azzal semmi fölvilági
 9648 Elbe|                   Nem akadna sehol, aki õt leverje.~De megmondom azt is: e
 9649 Elbe|              összetörve -~Sebes lódulással levernek a földre.~„Jaj az ibrikeim!” -
 9650 Elbe|                akaró.~Úgy kellett a földbe leverni gombjáig,~Mig utóbb már
 9651 Elbe|                    kellemek~Ármány hadának leverõ zöme.~„Kétségkivül jól tölté
 9652  Lir|                  Engem is megállitottak~És levertek lábaimról.~Ismeretlen bútól-gondtól~
 9653 Elbe|                     Hanem azért végre csak levertük õket,~- No de minek bántom
 9654 Elbe|                 meg~Mosolygva, s térdemrõl leverve a port.~Aztán nem láttam
 9655 Elbe|                    elég; ez nem eszik több levest.~Hanem azért Ábel még ezután
 9656  Lir|                  aki csak téged szeretlek!~Leveszem a fátyolt újra és örökre~
 9657 Elbe|                 egészen meg van merevedve.~Leveszi a puskát, meg-meg oda fogja,~
 9658 Elbe|                ezzel a nagy átkot a várról levette,~E miatt van kettõs nagy
 9659  Lir|                 Árpádok laktak?~Ez a hamva leviharzott~Nyolc, kilenc századnak?~
 9660  Lir|                   esküvésnek,~S a mesémben lévõ szépséges legénynek;~Kivánom
 9661  Lir|                    Édes álom minden szemet lezár, altat;~Midõn tanuja csak
 9662  Lir|                   föl, eltemet.~Leszögeli, lezárja koporsóba~Magát az istent,
 9663  Lir|                 kezével~Elsötétült szemeit lezárta,~S meghalt, rá se gondolván,
 9664 Elbe|          szempilláját~Égetõ sebének kínjai lezárták.~Kínok veritéke gyöngyölt
 9665 Elbe|                Itt-amott egy gombaképü tót lézenge,~De az a magyart nem várta
 9666  Lir|                  És felel a hegy oldalából~Lezuhanó vidám patak:~Elmúl-e testem
 9667 Elbe|                  nagy világba.~Nagy csapat libát vesz, hajtja a határra.~
 9668  Lir|                   harcolni másért,~Szolgai liberiáért -~Erõd óriási, nagy!~Önjavadra
 9669  Lir|                  szomorú körutas~Egyiptom, Líbia csodái,~A Péter és Pál kupolái,~
 9670  Lir|                  Az emberek lelkén zsarnok lidérc ült...~És ébredezve a nyomás
 9671 Elbe|                  vér eremben! Mozdulatlan,~Lidércnyomásszerü kinos feszélyben,~Miként
 9672 Elbe|                 volt,~Tehát szép, kedves a liget.~Minden marasztott, kedvre
 9673  Lir|                    része az!~Majd pázsitos ligetnek alján~Patak fölött, elõtte
 9674 Elbe|               szomjas szájú csataebek~Néma lihegéssel vaddisznót kergetnek.~S
 9675 Elbe|                   végig fut a hold világa;~Lik iránt van a vad, egészen
 9676 Elbe|              sárkány szelek szárnyán õket,~Liliom-erdõn át az ezüst-ligetbe,~Azon
 9677  Lir|                   kora hajnalfényben~Fehér liliomlevélen~Ragyogóan rengõ harmat;~
 9678  Lir|                 Kinek ágyát rózsakelyhek~S líliomokból vetették;~Kinek oly korán
 9679  Lir|              sugarát,~Fehér arcát a szende liljom,~A rózsa tündér illatát -~
 9680  Lir|                   gyémántból fest a légben~Líljomerdõ közepében~Tündérvárat, édenkertet,~
 9681 Elbe|               invention hu-~maine est sans limites, que, semblable~à la nature,
 9682  Lir|                                            Lírai költemények~
 9683  Lir|                                            Liszt Ferenchez~Kit hord örök
 9684 Elbe|                   azt mondja:~Ki iszik egy liter törkölt egy huzomba?~S ez
 9685 Elbe|                  Itt van még azon mód, itt lóbálja a szél.~Hát isten nevében!
 9686 Elbe|               lélekzetemnek~Mintegy utolsó lobbanása mely -~Majd vágyban égõ
 9687 Elbe|                  édes mézü kis darázs,~Nem lobbanó láng, hû parázs.~            
 9688 Elbe|                    Csak isten õrzött,~Hogy lobbot nem vetett a régi láng.~
 9689 Elbe|              Okozója lehet bél-, hashártya lobnak,~Mert alatta a vér bátran
 9690  Lir|                    bámuló tömeg ha várja~A lobogódíszes határba:~Mind hasztalan!
 9691  Lir|                    S a szabadság, dicsõség lobogóját~Mikor már õk, a nagyok,
 9692 Elbe|           fegyvereit vállukon - görnyedve,~Lobogós kelevézt három öles nyéllel,~
 9693 Elbe|            tûkörében;~Arany hajának lángja lobogott,~Mint midõn nyári éjben,
 9694 Elbe|                    Követségi jellel, fehér lobogóval~Közelg a királyhoz, ki elõbb
 9695  Lir|                   még csak ott!~Úgy sütsz, lobogsz, hogy majd elégek.~S az
 9696  Lir|            Mindezek a bitorolt kéj~Oltárán lobogtanak?!...~Hazudság, kaján hazudság!~
 9697 Elbe|                   otthon a gyertyát a szél lobogtatja,~Ha mindjárt azonnal a szemed
 9698  Lir|                elvágtatok,~Hogy összetörik lõcse, tengelye...~Úgy van; most
 9699 Elbe|                     Utazó kalmárok, ravasz lócsiszárok,~A lovat két áron adják
 9700 Elbe|                   és ugorj be fejjel,~Vagy locsold meg fejed elõbb tenyereddel.~
 9701 Elbe|              Lót-fut erre-arra, cselédeket lódít,~Hogy keressék, hozzák mindenáron
 9702 Elbe|          megcsóválta,~És egész erõvel neki lóditotta.~Haj de lett nagy zsongás,
 9703  Lir|              legvastagabb fát,~Hogy messze lódul két darabja,~Az egyik erre,
 9704 Elbe|               mindent - összetörve -~Sebes lódulással levernek a földre.~„Jaj
 9705  Lir|                Nekünk nincs annyi munkánk, lódulj,~Eredj koldulni, így feleltenek.~
 9706  Lir|                   a zárdaharangok.~A világ lök, rád nehezül,~Egyre csak
 9707 Elbe|                  életet, keres halált.~Azt lökje a halálba karja,~Ki õt is
 9708  Lir|            mindenható kezétõl~A végtelenbe lökött fáklya,~Csodálatos jelenség
 9709 Elbe|                   ereimben egymás~Hatását: lökve-kapva engemet,~Egymásnak adogatva
 9710 Elbe|                 nyilátul,~Mely úgy szivébe lövele?~Vagy tán az uti fáradalmak,~
 9711  Lir|             koronák csoportja,~Bûvös fényt lövellve szerte.~Ha tizenkét feje
 9712 Elbe|             beszélnek;~E szép szemek tüzet lövelnek,~Mely valamint a csatatûz~
 9713 Elbe|                  Uralkodói megvetés nyilát~Lövelte rám, hogy percre azt hivém,~
 9714 Elbe|                Mely midõn eltikkad oldalán lövéssel,~Hátravág az ebhez nemes
 9715 Elbe|                verekedõ,~Pisztolyra kitünõ lövõ, de kardra~- Mint a kötekedõk
 9716  Lir|                 éhezem);~A lábaim csak úgy lógázgatom,~Az orromat füstölgetem.~
 9717  Lir|                    így töprenkedem,~Tovább lógázom lábamat.~Talán efféle könnyû
 9718 Elbe|               harapva;~Görbe kardja balján lógg le kényeskedve,~Csengve,
 9719 Elbe|              Valamikor harci zászló sarkán lógga.~„Mi a neved és a nemzetséged,
 9720 Elbe|             Egyszer a padláson, a szarufán lógva~Leli és levágja, megmenti
 9721  Lir|                  voltunk”~S vissza nyargal lóhalálban;~Nyargal vissza, vad zaját
 9722 Elbe|                   mindig gyalog, legfölebb lóháton.~De repülni? soha még nem
 9723  Lir|                völgyet és mezõket.~Illatos lombfürtözettel~Ékesíti a holt erdõt,~Bokrait
 9724  Lir|                szárnyán jõnek,~Súgva-búgva lombján ezeréves tölgynek.~Temetéskisérõ
 9725  Lir|                   rabjai - sötéten járnak;~Lombkarjai a gyászfüzeknek~Feléd hivólag
 9726  Lir|                  nap~Arany szegélyt fest a lomboknak,~S alattuk néma a madár,~
 9727  Lir|                dalkarmester:~A csalogány a lombokon;~És szól a dal, és égen
 9728 Elbe|            galambok~Magányt keresnek, sûrü lombot,~Természet pázsitpamlagát;~
 9729  Lir|                 kergetett juh;~Amodább egy lomhán laffog,~Mint valami anyatúzok,~
 9730  Lir|                    itten leltározva van,~E lomkamra lajstromábul egy~Láthatlan
 9731 Elbe|             széditõ volt, mint az örvény~A Lomnic élén, ezer ölnyi mélység~
 9732  Lir|                    sem kell többé abrak;~A lónak vége, vége a lovagnak.~S
 9733 Elbe|                   Befutja Svájcot, Párist, Londont.~Megtérve aztán, némelyik~
 9734  Lir|                    mozdul õ, amíg belé nem lõnek,~De akkor azután van nemulass!~
 9735 Elbe|                édes zálogot~Etelke ajakára lop...~ ~
 9736  Lir|                 titeket.~Mint más szegény, lophattam volna;~De nem, csak tartottam
 9737 Elbe|                         14~Többé ugyan nem lopja õt meg.~Majd megmutatja
 9738 Elbe|        várparancsnok, végre õ~Üszköt vet a lõportoronyba készebb~És a romok közé
 9739  Lir|                határon;~Én látom azt, mint Lót, rég, egyedül.~De nem megyek,
 9740 Elbe|                 leányok jõnek az útszélen;~Lovad csillapitod, az meg mintha
 9741 Elbe|            hátrányos vagy veszélyes volna,~Lovag-kötelesség már ezt parancsolja.~Ha
 9742 Elbe|                  fogom föl szenvedélyed és~Lovagiasságod magasb mivoltát...~Az sem
 9743 Elbe|         bocsájtotta.~Bezzeg ez nem nézte a lovagiságot,~Alattomban háta mögül neki
 9744 Elbe|                  kiesett.~A vár mindenható lovagja,~A rengetegnek fenevadja.~
 9745  Lir|              Cselédség, ki most mind ráér,~Lovagol faparipán.~Ablakok vigan,
 9746  Lir|            nyeregbe fogták,~Nézzed - imhol lovagolják...”~ ~
 9747 Elbe|                    kiváltkép~Ha kevesebbet lovagolna váltón,~Mint séta-ménen,
 9748  Lir|                   a lelkek, mozdul a lomb.~Lovagolnak az árnyak a szellõn.~Víg
 9749 Elbe|             csapodárok.~Szegény Toggenburg lovagon~Nevetnek utcán, színpadon.~            
 9750 Elbe|                gyávaságtól,~Hogy illem- és lovagtörvényt felejtve~Meg nem rohantam,
 9751 Elbe|                        55~Ki féltené ilyen lovagtól~A jól nevelt okos leányt?~
 9752 Elbe|                 lakatlan;~Éj csöndjét zord lovagvárakban~Kisértetek föl-fölverik,~
 9753  Lir|               toronyboltozatban~Beállitott lovához így~Szól könnyeden, vidáman:~„
 9754 Elbe|                  Nos, ha Zeüsznek egykoron~Lovaiban félistenvér folyt:~Egy tévedt
 9755 Elbe|                  véletlen rohanva~Elkapott lovamról s három éjen által~Nyomtalan
 9756 Elbe|               kedvessel páros;~Játszva ing lován, mint büszke hadi gálya,~
 9757  Lir|                lovag közelg,~Sarkantyút ad lovának.~Merengés közt eltévedett,~
 9758  Lir|       Vándor-szinész felhõivel,~Az üstökös lovar pályája~Tündéri színmût
 9759  Lir|                 Hatalmas ijász és felséges lovas volt.~Lábával tiporta a
 9760  Lir|          megcsókolnád...~Kétezer jancsár s lovashad~Jött el érte Esztergomból,~
 9761  Lir|                gulyát.~Gyalog ha voltál, a lovast kergetted,~Te fogtad el,
 9762  Lir|                   ázott nyerget, zabolát~A lovon megereszti;~A zord helyen
 9763 Elbe|                 ami sok,~Hát ha még nem is lúd... azért csak nekifog.~A
 9764 Elbe|          mennykõvel vegyest hull az égbül.~Ludtojásnagyságu jégdarabok esnek.~Jaj, kit
 9765  Lir|                 minden csillagja~Odanéze a lugasba,~Ahol a csodás jelenség~
 9766  Lir|                   helyet kér~Ablak alján a lugosban,~Kõ padon az éjszakára.~
 9767 Elbe|                tous ceux,~dans lesquels on lui dit de s’enfermer”~Taine (
 9768  Lir|                                            Luzitán dal~      Midõn vezéreik
 9769 Elbe|                 mindegyik sovárga~A király lyányának egy pillantására.~Kapott
 9770 Elbe|                  Csak akkor vidul, ha szép lyányára pillant,~Gondjai ködében
 9771  Lir|               tágit:~„Ha szûröd nem, úgy e lyányt itt~Beviszem az uraságnak,~
 9772 Elbe|                 husétel,~Megrohad és ettõl lyukad a fog csontja,~S egy beteg
 9773 Elbe|                 Hogy a sötétségbõl magának lyukat vág.~De azonban mégis valahára
 9774 Elbe|                    királygriff föltekint a lyukba,~Rázogatja farkát, „ez nem
 9775  Lir|              kardot köszörül~A lappon és a macedon.~Szalámigyáros talián~Hõs
 9776 Elbe|                    garmadán baromfi váj.~A macska a padkán dorombol;~Vendég
 9777 Elbe|                  Most már kvittek vagyunk, madame”,~            jegyzém meg~
 9778  Lir|            elsompolyog,~Félvén, kinevetik:~Madaraim - kis cinkosok -~Rútul kifütyölik.~
 9779  Lir|                    át,~Vonulni egy különös madarat~Minõt nem látott még ez
 9780 Elbe|                  menedéked, - futva,~Az ég madarával egy konyhára jutva.~Pihenésed
 9781  Lir|              levéllel,~Míg fölöttem elhaló madárdal~A bucsuztató imát zengné
 9782 Elbe|                   torkán~Dühe a szót, mint madárdalt az orkán.~Hanem megcsóválva
 9783 Elbe|                 nem jön-e az anyjuk?~A kis madárfiak ríva könyörögnek,~Addig-addig,
 9784 Elbe|                     De jaj ám erdõn is kis madárfiúknak!~Szegények, az anyjuk nincs
 9785  Lir|       eszmekincseit.~Alatta egynehány fura~Madárijesztõ figura~A messze Hellaszból,
 9786  Lir|                   meg írogat a porba:~„Kis madárkák, könnyü nektek!~Egyitek
 9787 Elbe|                 szebbik, innensõ felére.~A madárkirálynak köszönetet mondván,~Azzal
 9788  Lir|                  csalitban;~Ül a szellõ, a madárnak~Lélegzete is alig van.~Rózsabimbó
 9789  Lir|                 vijjog, rí a~Kétségbeesett madárraj.~Oda minden, oda minden!~
 9790 Elbe|                Repülhetni abban versenyt a madárral.~Hiába huzódik szerényen,
 9791 Elbe|                  szentegyházban.~Az ébredõ madársereg dala~Mint hálaima áhitatszerûn;~
 9792  Lir|             Bokrait megnépesítvén~Beszédes madársereggel:~Hogy mire az ifjú hajnal~
 9793  Lir|                letiportok,~Én csak parányi mag vagyok.~De napja feljön,
 9794 Elbe|                  magát.~Mintha amit borral magából kihajtott,~Egy csomóba egybegyülve
 9795 Elbe|                  szüretkor s szórta sûrüen~Magábul a seprõt, sarat, sokáig;~
 9796  Lir|                 Sõt néha, bízván szertelen magadba,~El-elmaradsz, megkésel
 9797  Lir|              Összetépted az én szívemet,~A magadét el nem tépheted.~Megmarad
 9798 Elbe|               földet,~Bajnokot nem találsz magadnál különbet.~Most e hit díjául
 9799  Lir|                  mosolyogva,~Tekints végig magadon -~Gyönyörû vagy... az vagy,
 9800  Lir|            példámon,~Hogy úgy eresztesz el magadtól,~Mint gazdag ház fukar gazdája,~
 9801  Lir|              bánatot;~És mondja mindenik a magáéról,~Hogy már a földön az a
 9802 Elbe|                   gyülöl az ember egyenest magáért.~Kacér hölgy - jövendõ -
 9803 Elbe|                 Mintha sejtené, hogy olyan magaféle.~Mert hát biz õt sem a gólya
 9804  Lir|                 Erõnek rabja, eszköze.~Nem magamé se testem, lelkem~Egy mozdulata,
 9805  Lir|               némán ennyi bút, keservet,~A magamét én el nem mondhatom.~Keresem
 9806  Lir|                     olyformához,~Aki ilyen magamféle~Szegény legényt is szeretne.~
 9807  Lir|              Gyászolja ez mai napiglan is;~Magamfélék is siratták,~Még én böjtõltem
 9808  Lir|                 megörülve~Én? - sírdogálva magamon,~Hogy elveszítve, semmisülve~
 9809  Lir|                    és fertõzött~Talán csak magamtól.~De talán fertõzött~Se lehetne
 9810  Lir|          gyerekkorában~Oly erõs volt, hogy magánál~Kétszer akkorától sem félt...
 9811 Elbe|                  lakatlan, kiadó légsziget~Magánya s csöndje menhelyébe, hol~
 9812 Elbe|           megtalálja,~Vonul sötét, csöndes magányba,~S elhallgat árnyas ág bogán,~
 9813  Lir|              Sebeivel nekiront a~Legsûrûbb magánynak.~Hova nem hallatszik~Semmi
 9814 Elbe|                  nincs szirén a szirteken,~Magányod, az való nekem.~            
 9815 Elbe|             Nyomasztja egyedülisége,~Mégis magányra ír-adóbb.~Minél ijesztõbb
 9816  Lir|                    a napban~Száll magasan, magasabban.~Egy a másikat hirére~El-elhagyta,
 9817 Elbe|                  Kalapot viselhetsz kisség magasabbat;~Téli, nyári lehet vastagabb
 9818 Elbe|                 csak szállt, szállt mindig magasabbra,~Föl a felhõkön túl; haj
 9819 Elbe|                karjaikra véve õt, repülnek~Magasán a kéklõ mérhetetlen ürnek.~
 9820  Lir|                    szörnyü távol~Ama körök magaslatától,~Amelyben õ élt, élni fog,~
 9821  Lir|              ringva bús sejtésen,~Gondolsz magast, érezve mélyen;~Ha végre
 9822  Lir|            küzdelmei.~Csak gúnyoljátok hát magatokat~- Hisz külszin az, mi nektek
 9823  Lir|                  Kedves egy konfekt nekem:~Magjával unatkozásom~      Majd ellövöldözgetem.~
 9824 Elbe|                  miként vakbuzgó vértanu~A máglya lángját, melyrõl azt hiszi,~
 9825  Lir|             rekeszben.~Oh, boldogok, kik a máglyán elégtek,~Mint visszaröppenõ
 9826  Lir|              szolgabírók rémmesében élnek,~Mágnás nem áll fölötte a törvénynek;~
 9827  Lir|                  õk se tudtak~Se máson, de magokon se,~S mind elvesztek, mind
 9828  Lir|                     mindannyian~Hogy törik magukat,~Hogy egymáshoz valahogyan~
 9829  Lir|                  Hát mit csináljon! - Hisz maguknak õk~Napot aranyból tudnak
 9830 Elbe|              egynémely vitézek.~S kérdezék maguktól: hol az erõ benne?~Vagy
 9831  Lir|                    így édelgünk mi~Ketten, magunkban, egyedül;~Vigyázva, hogy
 9832  Lir|                    sor kisértet?~Mi jövünk magunkkal szembe,~Megfordulva vagy
 9833  Lir|          koporsónkra hányják a göröngyöt~S magunkra hagynak onnan távozó,~Siránkozó
 9834  Lir|                  csak úgy nem tudjuk,~Mint magunkról, hogy miért?~ ~
 9835 Elbe|                   apátlansága...~Szakadjon magva annak itt,~Hol õ családot
 9836 Elbe|                   csintalan, könnyelmû;~De magyarabb, hívebb és nemesebb lelkû,~
 9837 Elbe|         némelyeknek.~Az egésznek az lesz a magyarázata,~Az emberek mást-mást értenek
 9838 Elbe|                 vitt láthatatlan szárnyán,~Magyarázatul hó karjait kitárván...~De
 9839  Lir|                   százados gazságokat?~Oh, magyarázd meg, büntetõül~Van-e a sírban
 9840 Elbe|              kisebbet.~Lombon és haraszton magyarázhatlan nesz,~Mint a szunnyadó föld
 9841 Elbe|               gyerek is kinyitja.”~S kezdi magyarázni, mutatja is egybe,~Mi különbség
 9842  Lir|                    a költõ és bölcs~Ki nem magyarázott?!...~ ~
 9843  Lir|                 azt a támadó had~Okosabban magyarázta:~- Vissza innen! hogy ha
 9844  Lir|                 véretek!~Nincs ugyan már a magyarban annyi vér,~Mennyi eddig
 9845 Elbe|                  énrám”~Monda s átlépett a magyarföld határán...~ ~
 9846  Lir|            eljátszották~A hurrah komédiát,~Magyarosan megfizettük~A bemenetel
 9847  Lir|                 magyar cipókat,~Barnapiros magyarosra~Sütve - majd megszólamlottak...~
 9848 Elbe|                   nem ója.~Tudd meg - most magyarral lészen néki dolga.”~Szólt
 9849  Lir|                 napvilágot,~Nem telik le a magyarról~Soha a nagy régi átok...~
 9850 Elbe|                  páros viadalban,~Legalább magyartól gyõzetett meg abban.~És
 9851 Elbe|              Királyi vérnek vagy bizonnyal magzatja.~Légy országom földén szivesen
 9852  Lir|             olthatatlan égetõ boszúja,~Mit magzatként rejt, éleszt minden órán~
 9853  Lir|                   Megátkoználak tégedet:~E magzatod,~Aki megátkozott,~Legszeretõbb,
 9854  Lir|                 nem olyan árva;~A hálátlan magzatokat~Feledi: e hû gondolat~Szemét
 9855  Lir|               kacagnak~Az erõszak emlékéül~Maig álló délceg falak.~Délcegek,
 9856 Elbe|                   magyar isten híve vagyok máig,~És úgy is halok meg, akármire
 9857 Elbe|                 monde; que l’invention hu-~maine est sans limites, que, semblable~
 9858 Elbe|                    A sós hajtó vizek jók a májbajosnak,~Tisztátlan gyomorból régi
 9859 Elbe|                    segíthetne rajta;~Hanem majdha egykor - mint hiszem, remélem,~
 9860  Lir|                   mándlis paraszt.~Bajusza majdnem egy araszt.~Tekintete parancsoló.~
 9861  Lir|                     Viharszülte gombaágya!~Majmokat majmoljak én is?~      Nojsz’
 9862  Lir|                    Itt egy majom a másikat majmolja,~Az hogy nem is - ha még
 9863  Lir|            Viharszülte gombaágya!~Majmokat majmoljak én is?~      Nojsz’ egyéb
 9864  Lir|                    csak azt láthatod,~Hogy majmolják az ördögöt~Hiú alakosok.~
 9865  Lir|                  népeket?~Ti szemtelen vak majmolói~Olümposz isteneinek!~Ha
 9866 Elbe|                   koldusok.~            28~Majommá lenni - Don Juanná,~E föladat
 9867 Elbe|       csússza-mássza a sok ájtatos,~Akár a májusfát vetélkedõ suhancok. -~Vad
 9868 Elbe|              hangosan,~Hogy ha nem enged a makacskodó ész,~E derék várparancsnok,
 9869  Lir|                  is?~Rajzot, festészetet a makaón,~A mozgó plasztikát a színpadon;~
 9870 Elbe|             kivántam épen,~(Dühöm vadkanja makkal álmodott) hogy:~Lejárt a
 9871  Lir|                Csóválja fejét a hegyélen a makkfa:~Hogy oda megint az örömteli
 9872 Elbe|             hatalmasan rázta,~Hogy levele, makkja sûrün hulla rája.~A zaj
 9873  Lir|                    s elveték~Vak hiedelmek mákonyával~A tudatlanság éjjelét.~Átok
 9874 Elbe|                    és guny ellen gyermeteg makranccal;~Hozzám hajolt, közel, kiállhatatlan,~
 9875 Elbe|                   Tátos,~Azért is gyakorta makrancos, házsártos;~Legeléskor csöndes,
 9876  Lir|                  míg a zápor el nem oltja,~Makrapipámból füstölök.~Oh, hadd maradjak,
 9877  Lir|                                            Mákszemek~                I~Ez a világ,
 9878  Lir|                  szép volt, és úgy fénylék~Makulátlan szüz keblének~Szemvakító
 9879  Lir|               Várta Ferke Örzsikéjét~      Malac pecsenyére.~Várta soká,
 9880  Lir|                      Oda minden kedve,~S a malaccal kis kutyája~      Mulat
 9881  Lir|                    itt áll,~Rajta a sok jó malaszt:~Lesve várva, jön-e több
 9882 Elbe|                    ennek!~Soha ennél édesb malasztja a mennynek!~Nem is igen
 9883  Lir|              áhitattal, mozdulatlan,~Olyan malasztos hangulatban,~Hogy szinte
 9884 Elbe|                Étel-ital s minden földi jó malaszttal...~ ~
 9885  Lir|                   oldalában~Ringatón zörgõ malom~Dörömböl magában,~Távolabb
 9886  Lir|                    nem mehettem,~A kicsiny malomba én~Legénynek szegõdtem.~
 9887  Lir|                  Mint befogott ló a száraz malomban,~Nem tudva megnyugodni sorsodon.~
 9888 Elbe|               kapuja egy körbe,~Mint sebes malomkõ, úgy forog elõtte.~„No -
 9889 Elbe|                gyermek arca, öltözéke~És a mamáé szigorú;~A korosabb roué-k
 9890 Elbe|                  olvas csélcsap Don Juant?~Mamának is nagy a bizalma.~Hogy
 9891 Elbe|                  is igy: „Csak ne légy oly mamlasz!”~Nekiül és hévvel szenvedéllyel
 9892  Lir|              homlokomra...~Rózsás reményim mámorában~- Mit most irigylek - akkor
 9893  Lir|                volt merülve,~S a boldogság mámorától,~Csorranó kéjek mézének~
 9894 Elbe|                 élettel fölér.~Egy ölelése mámorával~Kibékit a mulandósággal.~
 9895 Elbe|                 Közûlük egyként mindegyik.~Mámorban õ, Etelke lázban~Tünõdnek,
 9896  Lir|                 most lakmározik,~Lesz bús, mámorbeteg.~Szivem, tied lesz a világ.~
 9897  Lir|                  dörgõ szavára~A fölébredt mámort vesztett~Õrsereg is megy
 9898  Lir|              történt,~Azt tudom csak: nagy mámortul~Égre, földre tekintgettem,~
 9899 Elbe|                szeme forog, ugyan mire vár mán?~Jaj ha már a föld oly erõsen
 9900  Lir|                    jó öreg,~Egy kis zömök, mándlis paraszt.~Bajusza majdnem
 9901  Lir|             világfi~Ki hajamat illatoztam,~Mandolatóban fürödtem,~Orcáimra húst
 9902  Lir|              hogyan csinál? Eltört a lába?~Mankón bicegve megy az úri bálba?~
 9903  Lir|                  úri bálba?~Megvan! hahó - mankót vesz mindenik.~A táncterem
 9904 Tore|                    kelek és mulatok,~Még a manótól sem félek.~Szabadság hej!~
 9905  Lir|                  és nevess.~Vágysz alkotni maradandó~Hibátlan mûveket?~Melyeket
 9906  Lir|                  én jó szívvel mindent,~Mi maradandót nyerhetek,~Szép Éva! csak
 9907 Elbe|               szörnyü vezérére gondol,~Nem maradhat menten szíve borzalomtól.~
 9908 Elbe|                  ki nem állja,~S most még „maradhatatlanabb”,~Amint nyilást lel, csíp,
 9909  Lir|                   megölnek a kapott sebek,~Maradjatok következetesek.~Egyetlen
 9910  Lir|                 szívem meg ne hasadna!~Itt maradnék én ezen a helyen,~El is
 9911  Lir|                 bár, koldus és rab,~De bár maradtál volna az;~Szenvedtünk volna
 9912 Elbe|                   szerencsém; tisztelettel~Maradván a kegyelmes olvasónak~Alázatos
 9913  Lir|                   tekintõk,~Szokás szerint marakodnak rajta.~Megesküszik Amerika
 9914 Tore|                 nem ez a gondolat,~Melynek marása a legszilajabb...~Van egy,
 9915 Elbe|                 megint hirtelen, mogorván,~Marasztaná pedig örömest Aranka,~De
 9916 Elbe|                     kedves a liget.~Minden marasztott, kedvre hangolt,~Becsali
 9917  Lir|               szánd e korcs, önzõ világot;~Marcangolj emberszíveket.~Nevetik a
 9918  Lir|                  Szánom én és megvetem!...~Marcangolja széjjel a vágy,~Feszítse
 9919 Elbe|                   Tigrisszemü szörny kezde marcangolni...~Hiszen még annyi ember
 9920 Elbe|                illetlenségre?~Egy, kettõ - marche! három lépésre.~Amott a
 9921  Lir|                Veritékem volt a só~Sótalan marcimba.~De szivem még nehezebb~
 9922  Lir|                vagyok...~E határtalan láng mardosó gyötrelmét,~Mely kétségbeesik,
 9923  Lir|                  õszi este, istent keresve~Mardosva bõsz gondolatoktul,~Amint
 9924 Elbe|                 anyja oldalán,~„Egy séta a Margitszigetre,~Az üde lég - jót tesz talán?”~
 9925  Lir|                 affér -~Egetverõ „Szarvas” marha~„Rekcum kerdáj” neked, „
 9926 Elbe|               Kinek feje nehéz, teli van a marka.~Aj, hogy az a kártya hogy
 9927 Elbe|            belépett, hátra fordul: „ácsi!”~Markol mindenütt a bankba! „Hallja,
 9928 Elbe|                   csak az elszánt lengyel.~Markolaton volt már keze a vitéznek,~
 9929 Elbe|                  ugrik a nyakába.~Fogja õt marokra Jankó, földhöz vágja,~Hogy
 9930 Elbe|                  Eset”-je volt: megölt egy marquis-t.~Ilyesmi szájról szájra
 9931 Tore|                    bárki másnak földi~Szép martalék, esendõ mint a többi~De
 9932  Lir|               vissza már...~És ekkor aztán martaléka lesz~A kétségbeesésnek,
 9933 Elbe|                  Melegen jó leves és a hús mártása,~Forrón megártanak kenyér,
 9934  Lir|                    Vörös kabátban, - nemde martialis?~S novemberben! kaphatnának
 9935  Lir|                    a hideg világ?~Dalnokok martir halála,~Éhhalál vár egykoron;~
 9936  Lir|                  vél szent zarándok,~Földi mártir, aki lelkét~Áhitatos ima
 9937  Lir|                  béke, csöndesség pompája,~Mártír szegénység glóriája~Avatja
 9938  Lir|                   Míg él a nemzet, bûnötök mártírja,~Hogy sírotokra átkot szórjon
 9939  Lir|                 csak azt tudom, hogy~Nekem mártiromság.~Két szép szemefénye~A csalóka
 9940 Elbe|              Elviselhetlenül, türhetlenül,~Martirrá kínozólag szép volt...~Miként
 9941  Lir|                   és én oly bolond legyek,~Mártírrá tegyem magamat?~Kiéhezem,
 9942  Lir|            boldogtalan szerelmes~Önszivébe mártott gyilka~Az utolsó csók kéjében.~
 9943  Lir|                   közt a Karrarának~Minden márványát sötétre~Szégyenítõ jégkarok
 9944  Lir|                  hiába, mind hiába!~Karcsu márványoszlopokról~Gondolatom hozzád téved,~
 9945 Elbe|              szeszélyü kényuralkodó.~Hideg márványszoborrá változott~Az élve istenített,
 9946  Lir|                   egyre hányja~A habarékot más-más habból...~...Bus, õszi este,
 9947  Lir|                 Soha világ nem látta ennek mását -~Ököllel ostromoltál és
 9948 Elbe|              hányatása~Egy indulatból át a másba~Oly ellentétes, hirtelen,~
 9949  Lir|                    komák mind,~Bár trónjuk másfelé ragyog.~Leülnének, ám a
 9950 Elbe|                szólva sokan csak nevetnek;~Másfelõl borzasztó rém ez némelyeknek.~
 9951  Lir|                 gépet csinál egyik ember a másikból...~E mostani világ egy éléskamara,~
 9952  Lir|                  sírgödörnél,~Csenditett a másikéba:~„Hallgass, hallgass! hát
 9953  Lir|        keletkeztétõl, egyik~Itéletnaptól a másikig,~Kimondhatatlan, szakadatlan
 9954 Elbe|                 sorrul,~Hevert oldaláról a másikra fordul.~Gazda eresz alól
 9955 Elbe|                       Hisz ez nem is~Lehet másképen... E kiforditott,~Eredetétõl
 9956 Elbe|            mindamellett úgy akarja;~Hiába, máskint nem tehet.~Ám vegye éltét
 9957 Elbe|              Patvarba! - mindig elakad.~Mi máskülönben nem szokása,~Ez egyszer
 9958 Elbe|                  közt nem is lesz e földön másod.~Dicsõség fényébe szerelmes
 9959  Lir|                   fejét elboritván.~Újra s másodízben változtata útján.~Mint ki
 9960  Lir|                     Jogot: megvetni mélyen másokat,~Kiknek „komisz” dologban
 9961 Elbe|                   könnyet rejteget alatta,~Másokon örvendve, önmagát siratva.~„
 9962 Elbe|                  okoskodjunk - hagyjuk ezt másokra,~Benne járatosabb tudós
 9963 Elbe|           legtökélyesb mûalak~Hiú, erõtlen másolat.”~            27~És így
 9964 Elbe|                   Nem engedi lemondani, de másrészt~Kétségbeesni sem... Vérmes
 9965 Elbe|                    magyarázata,~Az emberek mást-mást értenek alatta.~Van ennek
 9966 Elbe|                 Jankó -,~Ime, nyitva már a másvilági ajtó.”~Az idomtalan nagy
 9967  Lir|                    jó barátom,~Az leszek a másvilágon!...”~ ~
 9968  Lir|             fülembe...~Beszélt a halálról, másvilágról...~De én csak félfülemmel
 9969  Lir|                Csúszó-mászó féreg a fülébe mászik.~Egy-egy alvó bogár donog
 9970 Elbe|                  Nappal vadász, jégszirtre mászva,~Az éjet tölti kártyaházba.~
 9971  Lir|                   sok fene ció -~Neki jó a matéria,~Brávó, prakszis, faktum,
 9972  Lir|                   megtetszvén az új magyar mátka,~Kár lenne, gondolá, derék
 9973 Elbe|           elhatározott dolog.~Nõsülni fog. Mátkája angyal;~És mind a ketten
 9974  Lir|                Ezalatt a régi megcsalatott mátkák,~A szomszéd Cseh-, Lengyel-
 9975  Lir|                    több, menyasszonyágyam!~Mátol fogva ketten lakunk benne:~
 9976 Elbe|                 Hamar le a mentõ uszályba!~Matrózok, rajta mind, utána!~Ez bátorít,
 9977  Lir|               agyadban.~Eredj, hívem, nagy Mátyáshoz~Föl Budára,~Mondd, törökök
 9978  Lir|         napraforgót,~Kinek létcélja: nézni Maxi grófot,~Hogy mit, hogyan
 9979  Lir|                 úgy még sem, mint bûnüzlet máza.~Oh mert, bárha tündér,
 9980  Lir|              Ábrándozás, képzelõdés,~Mézes mázos cérnaszála!~Szakadozz el,
 9981 Elbe|                 Hogy is menne? Mintha ezer mázsa volna;~Lába oda volna nõve
 9982 Elbe|                 habokból,~Merült föl a már medreikbe térõ~Vizekbõl az a föld-oáz,
 9983  Lir|                    kavics?~Igaz-e az, hogy medreikben~Fölváltva tej, méz folydogál?~
 9984 Elbe|                    Folyók, tavak kicsapnak medreikbõl~Naptárak, órák józan emberekként~
 9985  Lir|               szennytelenül~Alunnám a Duna medrén...~..................................~..................................~ ~
 9986 Elbe|                vadkan~S az anyja, ugymond, medve volt...~Ez úgy-e bûnös kegyetlenség?~
 9987  Lir|                    Éhdühökben csattogatva;~Meg-megdörren egy rémséges~Ágyu-szörnyeteg
 9988  Lir|                  asszony;~Szegénybe’ pedig meg-megfagy a vér,~Ha zörren a szél
 9989  Lir|               magyar,~S lenézvén hóhérait,~Meg-megrázogatja olykor~Zsibbadt, izmos karjait.~
 9990  Lir|                   a falevelek~Egy fa körül meg-megrezzennek.~S bár lelkemet a sejtés
 9991  Lir|              szerint kevés vagy, ritkaság,~Meg-megrohant a gyáva sokaság.~Hogy kis
 9992  Lir|            Ajándékképen, mellyel hébe-hóba~Meg-megveszik, ez a világnak sorja!)~Így
 9993  Lir|                    reszket, mintha szólna,~Meg-megzördülnek a láncok -~Imádság-e ez
 9994  Lir|                    õket, egyedül~Föltétlen megadást fogadnak el.~Hisz és remél
 9995  Lir|                kérésem;~Nem állana sokból,~Megadhatná könnyen.~Mit is kérnék -
 9996  Lir|                   kérni~- Mondá -, a békét megadjuk.”~S Kazimér király fiastól~
 9997  Lir|                  be hozzánk jószívû halál,~Megadod te, amit emberek közt~A
 9998  Lir|                    Bár késõn, dús kamattal megadom.~Addig csalékony tenger,
 9999 Elbe|                annyi, mint a szappan.~Hogy megakadályoz nem egy betegséget,~És hogy
10000 Elbe|                    hittem:~Elbizottságodat megalázza isten.”~Kishitü föllázadt
10001  Lir|                    megátkoztál,~Viszont én megáldlak téged.~(Csak elmondom, hogy
10002  Lir|                    nagyot sikolt.~Hirtelen megállapodék~A szél, mintha hallgatóznék.~
10003  Lir|                    hull a takarójára.~Most megállapodik, sápad hõsi arca,~S imádkozni
10004 Elbe|              legjobb, második egyé sem,~És megállapodnak ebben valamennyen.~Csak
10005 Elbe|                   vakmerõt sírjába...”~Itt megállapodott a király és vára,~Lesz-e
10006 Elbe|               Belépti jegy a menyországba;~Megállhat-e a küszöbön~Epedve, várva
10007 Elbe|             bámulóra,~Mint a fölhuzott, de megállitott óra.~Valami borzongást még
10008  Lir|           Láthatólag ringatózott.~Engem is megállitottak~És levertek lábaimról.~Ismeretlen
10009  Lir|               Mégis, galambom, mégse menj, megállj!~Tégy valamit a derekam
10010 Elbe|             Növelve egy ujabbal. A segédek~Megálljt kiáltva közbe vágtak épen.~
10011  Lir|               elalszik a falevelen,~Mintha megállna percre idõ, élet, -~Leborulok
10012  Lir|                 Majd leborulnék a határon,~Megállnék úton-útfelen,~És megölelném
10013 Elbe|                   sok erõs szélnek próbáit megállta,~Míg belé szerelmes bajnokkéz
10014  Lir|              kezdtem,~Dalaim hangjára mind megálltak;~S úgy énekelj, hogy mi
10015  Lir|                   évek!~Hallga, hóha! most megállunk.~Itt kiszállunk, ott beszállunk.~
10016 Elbe|                 halovány holdnak~Látta egy megaludt sötétlõ vérfoltnak.~Aztán
10017  Lir|                    azért homálytalan,~Hogy megaranyozd, mi folt van e világon?...~
10018  Lir|         Keserüségem enyhitetted.~Felhõimet megaranyoztad.~Egedet én láttam legszebbnek.~
10019 Elbe|                   és a hús mártása,~Forrón megártanak kenyér, tészta, kása.~Hogy
10020 Tore|                színre látlak -~- Közöttünk megásott sírja ifjuságnak~Lehullt
10021  Lir|                   igaz, hogy tán ha egykor~Megátkoználak tégedet:~E magzatod,~Aki
10022  Lir|                  koronáját,~Összetiprom és megátkozom!~S érezem, hogy örülök majd
10023  Lir|                 Szégyen, gyalázat a bajom.~Megátkozottabbnak Kainnál~Az ember arca rém
10024  Lir|                gyémántod mind elszórtad,~S megátkoztad mindazokkal,~Kik hazudták,
10025  Lir|                             IX~Mivel engem megátkoztál,~Viszont én megáldlak téged.~(
10026  Lir|                    volna képed letipornom,~Megátkozván rajt az olthatatlan foltot?~
10027  Lir|                   Adtál mézet, virágot is;~Megátkozzalak-e téged,~Hogy te sem adsz
10028 Elbe|           vonásokban kiül arcaikra.~Melyet megbámulva létimádó gyávák,~Hitvány
10029 Elbe|                   vissza ezt.~De csakhamar megbánhatá, belátva~Hogy ezzel a „hajrá”,
10030 Elbe|                bort, se vizet,~Mert bizony megbánod, ha nekem nem hiszed.~Ha
10031 Elbe|                   szerfölötti erõd -,~Mert megbánta már, ki adta azt, teremtõd.~
10032  Lir|                   meg, hogy ha gondolatban~Megbántottam szentségedet.~Hadd látogassam
10033  Lir|                  fejbe verték,~És azután - megbékéltek.~ ~
10034 Elbe|                   most meg hát~A mutatóujj megbicsakolja magát.~Mintha amit borral
10035 Elbe|                   talán nem lenne késõ!~Ha megbocsájt, ha hisz nekem?~Ó, csöndes,
10036  Lir|                  légy, uram, kegyelmes,~És megbocsájtom én neked,~Hogy adtad e nem
10037  Lir|               szabadságod, -~Róbert Károly megbocsájtott,~S oly csekélység a föltétel,~
10038  Lir|                   Nagy lehet baja!~Mert ha megbocsátna~Néki a megye,~Soha õt nem
10039  Lir|        meghallgatja~Áldását a haldoklónak.~Megbocsátnám, hogy hideg vagy,~Míg szivem
10040  Lir|                Szeretsz vagy nem szeretsz, megbocsátsz szivemnek,~Látlak-e valaha? -
10041  Lir|                   népem...~Nemzetem Istene~Megbocsátsz-e nékem?”~ ~
10042  Lir|                 beszél, hogy~Jó Peregrin - megbolondul!~ ~
10043 Elbe|                  csak nem a városligetben?~Megbolondult ez a kocsis?~No már pedig
10044  Lir|               többé titok.~Higyjétek, hogy megbolondultam:~Azt mondom, én mindent
10045  Lir|                széltül.~Fû, fa, levél mind megbomlott~S reszket az mind esze nélkül.~
10046 Elbe|                  zûr éjszakája,~Amelyben a megbontott csillagtábor,~Mint a rekeszeiken
10047 Elbe|                   a vihar; Etelke~Még újra megbotránkozik;~Mig szép nyakára s a történtre -~
10048 Elbe|                 legszentebb imádság~Sátánt megbotránkoztató csáb.~Örvény, amelybe ha