Rész,  Fej.

11564 Elbe|                   a zaj mindakét seregben,~Nyughatatlan fõkép hullámzik az ellen.~
11565  Lir|                 hamvát sem leled.~Mert nem nyughattak abban õk!~Az õsök, a nagyok,
11566  Lir|                megjelensz, és~Fölriasztasz nyughelyemrõl,~Hogy rohanva meneküljek~
11567  Lir|                   gondolj magadra,~S végsõ nyughelyet keress,~Hová el ne érjen
11568 Elbe|                   Csak Berezinának nincsen nyugodalma,~Lázas indulatok hörgõ szavát
11569 Elbe|                  Hogy legyen szelidebb éji nyugodalmad.~Nagy hidegben, hegynek
11570 Elbe|              követségbe.~És azóta nem volt nyugodalmas éje.~Két kisértõ kép jött
11571  Lir|                örök a sír, nincs benn örök~Nyugodalom; nem menhely az, csupán~
11572 Elbe|                 Õrjöngenek az ép elméjüek;~Nyugodtak s józanaknak látszanak~Csupán
11573  Lir|               bujdokolni,~Mást altatva nem nyugonni;~Nyomoruság ablakában~Siránkozni -
11574  Lir|              aláhaladna~- Hol majd a zûrbe nyugoszik -~Az örökkévalóság napja~
11575  Lir|                                    I~Mikor nyugosznak már békén, mikor~Az ezeréves
11576  Lir|                    halma~Vajh - ha tudja - nyugosztalja!~ ~
11577  Lir|                 Mily vidám, örömtelt~A nap nyugovása!~Talán most pillant be~Abb’
11578 Elbe|                 Leona napja süt;~És ez nem nyugszik ám le percre -~Mint az a
11579  Lir|                     Embernek végre csöndes nyugta van?~Örökre minden elmult,
11580 Tore|                 gyarló halandót,~Nem látja nyugtalannak, feldúltnak senki ez arcot.~
11581 Elbe|                            48~Valami lázas nyugtalanság,~Homályos aggály szállja
11582  Lir|                   és üdv~Itt csak a napnak nyugtán jön,~S a nagyok napja, nem
11583 Elbe|                nyíljék többet~És ne legyen nyugtod méhiben a földnek.~Most
11584 Elbe|                    az emeletbe;~Leon kezet nyujt - hidegen;~Majd visszarántja
11585  Lir|               szívem,~Hogy új seb fájdalma nyújt csak egy kis enyhet.~Leégett
11586  Lir|                rabolnád;~Végtelen hosszúra nyujtod -~Virrasztásim éjszakáját.~
11587  Lir|             Homálykarjait elõre~És elõbbre nyujtogatva.~Fönn a mérhetetlen égnek~
11588 Elbe|                elhallgatott, és csak kezét nyujtotta,~Mélyen érzett bánat nagyon
11589 Elbe|                ember fölöttébb hosszúra ne nyujtsa.~Mint más egyebet is, vedd
11590  Lir|                    hamis, begyes, rátartó:~Nyujtsd magasra fejecskédet,~Szökdelj,
11591  Lir|                   mégse látod,~Hogy csak a nyúl- és rókafark hiányzott?~Hát
11592 Elbe|              természet rendje;~Róka, sas a nyulat, más vadállat meg mást~Gyilkol -
11593  Lir|                  Megtépett róka- vagy csak nyulfarok!~Ti gyermekded olympi istenek!~
11594  Lir|               igazat adjanak?~A századokba nyúljanak, bár~Létük forgása pillanat?~
11595 Elbe|                biborujja~Egészen a szívéig nyulna,~Megnyomva ott egy idegét,~
11596  Lir|                 száll le a nap.~Fák árnyai nyúlnak elõre.~Rejtek sürübõl most
11597 Elbe|                Igaz is biz az, hogy amihez nyult épen,~Menten összetörött
11598 Elbe|                embert,~Ki a fát gyomlálja, nyûvi mint a kendert.~„Minek itten -
11599  Lir|             Bánkodott gyorsabb beszéddel:~„O juventus, ventus, ventus!~
11600 Elbe|                   Téves, magasztos indulat~Õbenne mind csak hangulat.~            
11601 Tore|                  Mint nap, mit elnyel izzó óceán...~Letörni, mint egy óriási
11602  Lir|                 testem e világból,~Mert az Oceánba szakad?~A lángoló nap elhunyása~
11603  Lir|                fölmerül egy pillanat,~Mint oceánból elsülyedt sziget;~És látom
11604  Lir|                 foghatnak...~A végtelenség oceánja~Soha ki nem fogy az anyagból.~
11605  Lir|              olvadó~Tünékeny játszi hab az oceánon:~E sír örökkévalósága csak~
11606  Lir|                 dicsõséget, hírt,~Sötétség ocsmány denevérei;~Prédát lesétek
11607 Elbe|                    mikor belõle lassanként ocsudik,~Lót-fut erre-arra, cselédeket
11608  Lir|                    Feszítse meg szívemet -~Odaadom... de belõle~Ki nem tépi
11609  Lir|                mivelhogy nem volt egyebem;~Odaadtam érte lelkemet.~No de egyet
11610  Lir|             világon,~Mi itt örökre elmuló.~Odadnék én jó szívvel mindent,~Mi
11611 Elbe|              Azonban, hogy a nagy griff is odaére,~Volt anyai szive nagy aggodalomban,~
11612  Lir|               égbolt.~Valami árny vonul el odafönt.~A mozdulatlan levegõ meredt,
11613  Lir|                    egyre sötétedik -~Ez is odahagyja, holott~Már neki világosodott.~
11614  Lir|                     több se kellett nékem!~Odahagytam tisztes tanítómat,~S a madárka
11615 Elbe|                    ejté szerencséje,~Mikor odajára náluk követségbe.~És azóta
11616  Lir|     Elfelejthetetlen nagy Mátyás királyát.~Odamegy hozzája, vigasztalni kezdi,~
11617  Lir|                Hogy az ég minden csillagja~Odanéze a lugasba,~Ahol a csodás
11618 Elbe|                 kapa, pisztoly is kezében.~Odaszól ezekhez: „Be az istállóba!”~
11619  Lir|             sebesebben~Suhan el a habokon,~Odaszólva érthetetlen~Túlvilági hangokon.~
11620 Elbe|                    csak a halál.~Ivás után odaugrat Béla mellé,~S mert az a
11621  Lir|                 színpompája~Végkép, örökre odavész.~Hóhér idõ, ádáz kezével,~
11622 Elbe|                  párja,~Rivalkodik Lator: „Odébb innen, kócos!~Téged meg
11623 Elbe|                    s ledérnek áll a vásár.~Ódondásznál penészlenek~A Heloizek,
11624 Elbe|                   szörnyü óriás,~S mint az odujából kipiszkált vad darázs,~Úgy
11625  Lir|                  integetnek;~Ásítozó sötét odúkból~Kelõ nehéz, fojtó illattól~
11626  Lir|              harang~Egyre fizetgeti~Jó kis öcsémnek a nagy tõkepénzt,~A kamatot -
11627  Lir|                    áldott jó leány?~És kis öcsémnél hol volt jobb gyerek? -~
11628 Elbe|                  nyakravalója.~Torkán Ábel ökle olyan csomót vetett,~Nem
11629  Lir|               arcom,~És erõmet összeszedve~Ökleimmel összenyomtam~Halántékom
11630 Elbe|          torzonborz gucsmáját;~Szempilláin öklét végighúzogatja,~S nagy sokára
11631 Elbe|                  mondja az elõtted,~Vaskos öklöddel hogy jól tarkón ütötted;~
11632  Lir|                    nem látta ennek mását -~Ököllel ostromoltál és vettél be...~
11633 Elbe|                 kéke fémlett.~„Hej bár egy ökölnyi magyart hoztam volna~- Gondolá -,
11634 Elbe|                    tyúk kodál az asztagon,~Ökör, bivaly bõg vastagon...~            
11635  Lir|             Ismerve Európát, cselbõl~Elõbb ökörré változott.~ ~
11636 Elbe|              esetlen ökörnek?~Ám de nyugot ökre meglakol halállal,~Valamennyi
11637  Lir|                torku rigó most bujva elül.~Ökrészfiu füttyöt eresztget.~Tévedt
11638 Elbe|                   volt a kebelben.~Hogy az öldöklés volt a dicsõség útja:~-
11639  Lir|                  szebbre~Erõszakos útakon?~Öldöklésen vett szelídség:~Káron vásárolt
11640  Lir|               világot vetnek,~Megy nyomába öldökölve~A bomlott futó seregnek.~
11641  Lir|                  hol forró nap alatt~Estig öldöstem darázsokat.~Egy gombostûfoknyi
11642 Tore|                 kis galamb.~Jó vacsora, hû öle.~Szabadság hej! stb.~                            
11643 Elbe|                 felesége,~Babája, veszi õt ölébe -~Lecsókolgatja könnyeit,~
11644  Lir|              angyalom!~Ha elkárhoznám szûz öledben,~Jobb lenne, én azt gondolom...~
11645  Lir|                   És nem látok semmit édes öleden:~Nem látom, hol vagyunk,
11646  Lir|                 hazafiság...~Szép szeretõd ölel, csókol,~Fölment ez a vádak
11647 Elbe|                    tudnád, hol kezdjed el?~Öleld-e vagy csókold, s hol és mit?~
11648  Lir|         elsötétedik...~S vakmerõen már-már ölelem...~- Ah! bosszúsan néz le
11649  Lir|               szeretlek” susogásodat!~Édes ölelésed bezáró mennyország,~Benne
11650  Lir|                   Édes-bús dallal a madár;~Ölelgetésében a pázsit,~Pillangó játszi
11651 Elbe|                   mennyezetes ágyban!~Most öleli át a menyország a földet;~
11652  Lir|                     ugymond, majd összeád;~Öleljem örökké szûz derekát.~„Ölelni
11653 Elbe|                    járt~Vagy épen össze is ölelkezett~És táncra kelt az álom a
11654  Lir|                  lakója~Élve egymással nem ölelkezhetik:~Úgy választja ketté az
11655  Lir|                   Mindörökké, föl-alá.~Így ölelkezik a földön~Születéssel a halál.~
11656  Lir|                     nép és sereg~Diadalban ölelkeznek...~Szép leányok fölemelik.~
11657 Elbe|                  bezára.~Melyek oldalán az ölelkezõ lombok,~Voltak altatódalt
11658  Lir|                  Szerelemnap sütött rájuk;~Ölelkeztek a szellõvel,~Susogtak az
11659  Lir|                   s homályban~Találkozunk, ölelkezünk.~Itt van egészen - a szememben~
11660  Lir|                  Szellõ a fûvel, virággal,~Ölelkezve, csókolózva~Szerelembe volt
11661  Lir|                 ajkad, mint a vampir...~És ölellek, és csókollak,~Besohajtlak,
11662  Lir|                  berekben.~Fegyveremmel az ölemben~Ringatózom önfeledten.~Nézem
11663  Lir|             gyilkos haragja -~Mert csak te ölhetsz meg engem!~                                    (
11664  Lir|                    el azt és halj meg ott!~Öljön meg ott a fájdalom,~Mert
11665  Lir|                     megevõ falatom.~Bezzeg öljt kiált a csõcselék,~Fölakad
11666 Elbe|                     Emberek láttára meg ne ölné szégyen.~Ha valaki jönne!
11667  Lir|                   bár e született hentesek~Ölnek, pusztítanak,~Azért hegyetek-völgyetek~
11668 Elbe|                     hogy aki halni indul s ölni,~Elõtte való nap nem is
11669 Elbe|                    meg,~Patvarba! meg kell ölnöm, ezt, remélem~Természetesnek
11670 Elbe|                 örvény~A Lomnic élén, ezer ölnyi mélység~És ama zúgó Tarpatak
11671 Elbe|                 Megfulladok, ha még ma nem ölök.~Hogy kit? tudod, sõt csak
11672  Lir|                   még ez is kerülve~Tér ki õelõlük, oh, hogy~Még a vész is
11673  Lir|                       XXX~Sokat gyötörtél, öltél engem,~S én csak nagyon
11674 Elbe|          Játszhatta kortesûl a „nemzetit”.~Öltem, temettem. Ez jó munka volt.~
11675  Lir|                  föld alattam.~A pokol rám ölti nyelvét,~Azt a lángot, mitõl
11676 Elbe|                 ügyû csatának.~Vérpalástot öltõ piros csatatéren~Lesz dicsõ
11677 Elbe|                 Kezében tû és cérna van~És öltöget szorgalmasan.~            
11678 Elbe|              lapját -~S mintha órjás kígyó öltögetné nyelvét:~Kardjával az eget
11679 Elbe|               ásitoz~A föld; s lángnyelvét öltögetve, fojtó~Párát lehelve tátogatja
11680  Lir|                   jövõ.~Kik csak azért nem öltök testet,~Mert nincs reá hatalmatok;~
11681  Lir|             halhatatlan.~Csak a testet nem öltött ábránd,~Be nem telt vágy,
11682 Elbe|               minden mozdulat, arcjáték~És öltözék hajszálig ugyanaz volt...~
11683 Elbe|                 kigyót és átalán a~Szaloni öltözéket illetõleg. -~Ugyanis a fügefalevél
11684 Elbe|                  gyógymütét kivánt itt,~Az öltözéki fesz korlátit~Tágítni kelle
11685 Elbe|                termet nem szabályos.~Azért öltözeted kényelmesre szabasd,~Egészségre
11686  Lir|                 úgy, ahogy volt~Hajadonfõ, öltözetlen~Rohan a vár kapujára,~Hova
11687 Elbe|                   Még érzik rajta a vadon.~Öltözködik tisztán, szerényen,~De nem
11688  Lir|                     Megújulás bibor mezébe~Öltözködõ vidám tavasszal~Az ébredés
11689 Elbe|              beszélt itt, viszi a terembe,~Öltöztetve elõbb úrias ruhába,~Ami
11690 Elbe|                  tested.~Mielõtt kimennél, öltözz föl melegen,~Mert kimelegedve
11691  Lir|                   fillértek!~Vörös kabátot ölttetek,~Talán azért, hogy példázzátok:~
11692  Lir|                    be a zöld erdõ,~Arcomra ömleszt dus illatot.~Engem legyezve
11693  Lir|                 könnye,~Vér, mely ártatlan ömlik el -~Ki van csinálva mind
11694  Lir|              szerezni,~Most száz felé kell ömölnie,~De megromlott honáruló
11695  Lir|                  költõ monológja. Teljesen önálló ~      része egy nagyobb
11696 Elbe|                   igen jól esének,~És csak önbizalmát növelék szivének.~Mert midõn
11697 Elbe|                    felhatalmazása~Folytán, önelbeszélõ modorában~Közölni van szerencsém;
11698 Elbe|                 nemest, nagyot kell tenni.~Önéletét áldozza fel,~Megmentve kettõt
11699 Elbe|                nagyobb számmal voltak,~Kik önerejükben bízva hánykolódtak.~Pomerán
11700 Elbe|               vérbozontos fejjel a~Sértett önérzet, a halálra sebzett,~Kigúnyolt,
11701  Lir|                   én.~El-elpihen, szenderg önérzeted.~El kell magad kissé szégyenlened.~
11702 Elbe|                    még mindig bosszulihegõ~Önérzetem); kimaradásomon~Sajnálkozó -
11703  Lir|                  Halva fekszik a királyfi;~Öngolyója fúrja testét.~Népek vándorolnak
11704 Elbe|                    neki járandóságából?~Az öngyilkosság - mert ily rossz lábon áll
11705 Elbe|                fitogtatása;~Csuklókötéstõl önhitten lenézõ~Vonakodás: állás
11706  Lir|            liberiáért -~Erõd óriási, nagy!~Önjavadra semmid sincsen.~Idegennek
11707 Elbe|                    háló) szobája - ajtaját~Önkéntelen s talán nem szándékosan~
11708  Lir|                                            Önkéntes dala~Isten hozzád apám,
11709  Lir|               igazság s szenvedés,~Tied az önkény s a büntetés.~Szenvedek,
11710 Elbe|                    Zsarnok szeszélye, bõsz önkénye ellen.~„Gyalázatos, bélpoklos,
11711  Lir|                  ollaját,~Megvarrta szépen önkezével~A tisztes koporsóruhát!~
11712 Elbe|                  beteg volt; lázból lázba,~Önkívületbe esve át.~Ébred lakában,
11713  Lir|                  ég, a föld~Kétségbe esnék önmaga fölött;~Kiviszem a szabadba
11714  Lir|           Hasztalan!~Mintegy kikelve kissé önmagábul,~Gondolkozik, a semmiségbe
11715  Lir|                 végtelenség itt az úr,~Bár önmagával õ is tehetetlen.~Hajh! rettentõ
11716 Elbe|                    Etelke lázban~Tünõdnek, önmagukba zártan:~Mi volt ez, álom
11717 Elbe|                   legerõsb embernek~Jó, ha önök ezzel most megismerkednek.~
11718 Elbe|                vele.~            33~Hagyom önökre megvitatni.~Elmondom úgy,
11719 Elbe|                  gyalázkodik.~S eszébe jut önsorsa, átka:~Rideg, kinos apátlansága...~
11720  Lir|                 Mint boldogtalan szerelmes~Önszivébe mártott gyilka~Az utolsó
11721  Lir|                   õk~Napot aranyból tudnak önteni!~Vagy a gaz mellett nincs
11722  Lir|                   véghetetlent,~Csak ottan önthetem ki bánatom.~Hol legsürûbb
11723 Elbe|                     Olajat a tûzre mért is öntögetnek?~És ha kelleténél korábban
11724  Lir|             szerelemmel.~Ha valahol ki nem öntöm,~Maradásom nincs e földön.~
11725  Lir|                   oh, felejts el engem!~Az öntudatban megvan átkom,~S még van
11726 Elbe|                 vagyok? Való-e, nem csal-e~Öntudatom? Nem nõ-e õ vagy én~Nem
11727  Lir|                 érzés, nincsen gondolat~És öntudatra ébredés soha -~Soha, soha!~      
11728 Elbe|                   bûnbánatkép,~Mert fáj az önütötte seb,~Belátja, õ a vétkesebb...~            
11729 Elbe|                   inkább,~Mint tûrni olyan önvád kinját,~Hogy kit halálba
11730  Lir|               szidja eleinte halkkal,~Majd önzajától nekibátorodva,~Arcátlanabbá
11731  Lir|                   a hiúság,~Vonít az írigy önzés éhesen.~Itt már hiába átok
11732  Lir|                  tán akad még, aki igazán,~Önzetlen, mint én, eztán is szeret...~ ~
11733 Elbe|                  mondom én is, fájdalom! -~Önzõbb okod hiányzott erre, ámde~
11734  Lir|                  Leggonoszabb, legfeketébb~Ördögei a pokolnak,~Kínaimhoz vad
11735  Lir|                 forr a vér~Megvívni sorsod ördögeivel...~Vér és halál szerezte
11736  Lir|             templomodat,~Oltárod rombolják ördögfiak,~Szent orgonádat verdesik
11737 Elbe|               magadra!”~Iszonyélesztõbb és ördögibb vonások~Soha emberarcon
11738 Elbe|                    most nem jó idõ jár;~Az ördögnek sem köllenek.~Hûtlen s ledérnek
11739 Elbe|                    magával~Bár a pokolbéli ördögök hadával!”~„No hisz, felel
11740  Lir|                  angyalok,~És csábitóbb az ördögöknél.~A vállad oly hideg, fehér,~
11741  Lir|                   mint a tarack.~Istenrõl, ördögrõl, eszményben~A rege képeket
11742 Elbe|               ugyan mutathatná bátran,~Ami ördögsége az új tudományban.~No de
11743  Lir|                    most a keresztet.~De az ördögtõl sem fél a vadász,~Õ egymaga
11744  Lir|                 Legeslegutószor õt~Hetedik öregapáink~Háromszázzal ezelõtt!~Pedig
11745  Lir|                    hajh! és mégsem öl.”~Az öregek félnek tõle.~Messze térnek
11746  Lir|                 itten a kétségbeejtõbb:~Az örök-e vagy a soha?~Elnézek e tündöklõ
11747  Lir|                   bolygótûz lesz e láng is~Örökálmú rideg sírokon...~Jer mihozzánk,
11748 Elbe|                nevet, vagyont.~A gazdag úr örökbe vette~S idõvel mindent ráhagyott.~
11749  Lir|                  feledkezik magáról,~S nem örökíti kellemed!~Hogy isten alkotód,
11750  Lir|                    képzelet tehetlen,~Hogy örökítse alakod.~Ki festené való
11751 Elbe|                    a jövõtül,~Amelynek ily örökje van.~De csak miként egy
11752  Lir|                    lángszellemének~Kincsei örökkévalók.~Olcsóság: élik ezredévek,~
11753  Lir|         Elhervasztó irigységgel ne ölje~Az örökkévalóságot magát:~Mert volt egy lény,
11754  Lir|                anyagba életet lehell,~Tedd örökkévalóvá s ezredév~- Az öröklét egy
11755 Tore|                  jobb voltam az égbe jutok öröklétbe~Te meghaltál mert az ég
11756  Lir|                     bátran.~Ha õ csodás az öröklétben,~Légy nagyszerû te a halálban...!~
11757  Lir|                 Mind, ami édes, ami jó.~Az öröklétbõl szemeidben~A rekapituláció.~
11758  Lir|              hangya elme, pillanatlény~Egy öröklétre emlékezhet?~E szüntelen
11759 Elbe|               percére.~Fülbajok származnak öröklött hajlamból,~De azonkép tartós,
11760  Lir|                   földi jónak,~Dicsõségnek öröklõje,~- Ó, csodája szörnyü sorsnak! -~
11761 Elbe|                   a küszöbön~Epedve, várva örökön?~            16~Silány a
11762  Lir|             kenyerünk.~Nem maradt ránk dús örökség;~Fizet minket a nemzetség,~
11763  Lir|                  áhítanak,~Az már családja öröksége,~Mely egy nagy õs névhöz
11764 Elbe|                     Melyeket apjától nyert örökségképen -,~Mostan a hajszását húzta
11765  Lir|                Becsületben és fegyelemben;~Örökségük rend, szorgalom.~Aztán megáldva
11766 Elbe|               fejedelme volt ádáz fajának,~Örökszabad síkján forró Afrikának.~
11767 Elbe|                virágnak illatában~Ne élne, örökülne a bünös,~A boldog pillanat
11768  Lir|                   miért nincs számára vég?~Örökzsidó-szakállát rázza~Ott a sikáros part
11769  Lir|                  se helyemet,~Siratva amaz örömcsarnokokban~Mi idelenn örökre elveszett!~ ~
11770 Elbe|                    emberek...~Víg zeneszó, örömdal, ének,~Mind temetõi hang
11771 Elbe|               vezértek kimultán,~Mondjatok örömdalt a nagy isten ujján.~Egy
11772  Lir|             multakat megtagadjátok~A jelen örömeiért.~Ez a ti istentek, bálványtok,~
11773  Lir|           irigyelem õket~A megenyhülésért, örömeikért.~Jólesik, ha látom ujjongni
11774  Lir|                  menyország~Képzelhetetlen örömeivel?~Kétségbeejtõ örökkévalóság~
11775  Lir|                    Álmodó mezõket, halmot,~Örömének könnyét, áldó~Harmatot lehelt
11776 Elbe|                     használhatsz hazádnak,~Örömére válhatsz még apád s anyádnak.~
11777  Lir|        megteremtett, virágom,~Az istent is örömestebb imádom!~                    
11778 Elbe|                    kérdések kérdése,~Jelen örömével síremlék fölér-e?~De ne
11779  Lir|                   dala, olyan~Éltetõ vidám örömhang~Csendül a gyönyörüségtõl~
11780 Elbe|             megholt...~- No de írmagul egy örömhíre is volt,~Hogy a boldogultat
11781  Lir|                    Jobban szánlak, érezem.~Örömiden szánakozom~Jobban, mint
11782  Lir|              jobbágya;~Adó gyanánt vedd el örömimet,~Bánatidat rakd reám tehernek.~
11783 Elbe|                    Richsza volt az egyik - örömkönnyben úszva,~Szerelemmel Béla
11784 Elbe|                    orcája,~Csakhogy egypár örömkönnye pereg rája.~„Nem vagyok
11785 Elbe|                arcával elenyészett a hold.~Örömkönnyeiben a harmatos földnek~Szerelmetes
11786 Elbe|                 Sõt épen kinevetni azt,~Mi örömkönnyeket fakaszt.~            13~
11787 Elbe|                   lyány s apja elindultak.~Örömkönnyes szép szem hálás pillantása~
11788 Elbe|                    Mostan harmatozza rá az örömkönnyet.~Hej ha életében õ is, bár
11789  Lir|                   Alattam délceg a paripa.~Örömkönnyeznek fübársonyos partok~Fürödve
11790 Elbe|                jelet, midõn alig hogy épen~Örömlövésként dobbanó szivemmel~Fölismerém
11791  Lir|               börtönöd.~Melyben se búd, se örömöd;~Hol csak azt láthatod,~
11792  Lir|            nemzetet~És a díj érte: percnyi örömök.~S a nemzet milliója szenvedett~
11793  Lir|                    multat.~Mulass a hûtlen örömökkel.~Ha majd azok mind, mind
11794  Lir|                Sötétség borítja az eget,~S örömömben elhalványodom,~Ha te majd
11795 Elbe|                  ismét folytatá legottan,~„Örömömre szolgál, hogy nem csalatkoztam.~
11796 Elbe|                   fösvény kupábul.~Búra és örömre... különben a vénség~Búja
11797  Lir|                   a búhoz van szokva.~Nagy örömrõl, boldogságról,~Szerelemrõl,
11798  Lir|                              V~Mily vidám, örömtelt~A nap nyugovása!~Talán most
11799  Lir|                  Egymásban~Élünk, találjuk örömünk.~Ismerjük egymást; fény
11800 Elbe|                    E miatt van kettõs nagy örömünnepje.~„No hadd legyen hármas!”
11801 Elbe|              istened,~Nézd a kelõ napot, s örülj életednek...~Örömben ragyogó
11802 Elbe|                   Magát az ifju bemutatja;~Örülnek, örvendeznek, és~Megtörtént
11803  Lir|                 mosolyog~Szûz ártatlansága örvében.~Szép szeme úgy ragyog,
11804 Elbe|                    a megtérésnek szivembõl örvendek,~De föltétlenül ne várjatok
11805  Lir|                 járok szabadon.~És örülök, örvendezek,~Ujjongok és sirok.~Embert,
11806 Elbe|                   ifju bemutatja;~Örülnek, örvendeznek, és~Megtörtént az ismerkedés.~            
11807 Elbe|              mondókát;~És tünõdött, titkon örvendezve, ekkép:~„Vajmi bölcs egy
11808  Lir|             Veszteségét a világnak -~De te örvendj a cserének.~Szárnyain tündérregének~
11809 Elbe|                   rejteget alatta,~Másokon örvendve, önmagát siratva.~„Nincsen
11810 Elbe|                 mint itten~E keringõ syrén örvényben -~Akármit mondjatok nekem:~
11811  Lir|                híres nagy népeket~Sötétség örvényébe küldtem -~Hol ti is eltünendetek.~
11812  Lir|                  gyöngybúvárom~A veszélyek örvényében,~Keserédes szenvedésem~Rózsa-tövis
11813  Lir|                Egyszerre mintha feneketlen~Örvényed látnám: végtelen.~Leborulok
11814  Lir|                   az õrült hableányok~Mély örvények fenekére~Lerohannak, temetkeznek...~
11815  Lir|           vész-ösvényen,~Áldozatra tátongó örvényen;~Szörnyek ellen csatába
11816  Lir|                   pillanatra.~Szépségednek örvényétõl~Elkapatva, fuldokolva~El-elmerülök,
11817  Lir|                   Míg mindenütt szédületes örvényszél~Ásít felém, ijesztve: ne
11818  Lir|             fölviszi õt oda,~A végtelenség örvényszélire,~Ahonnan aztán azon az úton,~
11819  Lir|                    lopott jószágot.~Hej de Örzsi mégse jön,~      Oda minden
11820  Lir|                 azt a szegény magzatot,~Ki Örzsike ölében megfagyott?~                  *~
11821  Lir|                   erdõ szélére~Várta Ferke Örzsikéjét~      Malac pecsenyére.~
11822 Elbe|                   Honfitársaimnál soha nem ösmérek.”~És a körülállók komoly
11823 Elbe|             Fohászkodik - „ej no! majd nem ösmerélek,~De hogy is nõttél meg ennyire
11824 Elbe|                    csatát ajállom.~Nagyján ösmerem mind fogósb ifjainkat,~Egyre
11825 Elbe|              mennek.~Megtér önmagának jobb ösmeretére,~És az élet vágya visszatér
11826 Elbe|                    hallgatásba.~S elmult - ösmeretlen életben-halálban.~Béla elfeledte
11827 Elbe|             legyõzne téged,~Õt uralkodónak ösmerje el néped.~Kivüled vezérünk
11828 Elbe|                   ennyire deréknek.~Hogyne ösmernélek - hát apád’ anyádat!~És
11829 Elbe|                   óriással érted.~Õt ugyan ösmerni még szerencsém nincsen,~
11830 Elbe|                  alkalmat javára.~Mint már ösmerõs a lyány elébe lépett,~S
11831 Elbe|                   elhagyja.~Sejtve egy nem ösmert rettegett istenség:~Az ember
11832  Lir|             elbizakodtam.~Urat, istent nem ösmertem,~A halálra nem gondoltam.~
11833 Elbe|                    Kifogyhatatlan kebelén!~Összalkotása emberkéznek~Azokhoz képest
11834 Elbe|                    csodáljuk,~Úgy borzong, össze-összerázkodik,~Mint a vadult mén oldalbordabõre,~
11835 Elbe|               pörgetve,~Sarkantyus bokáját össze-összeverve,~Hejje-hujja szóval lép
11836  Lir|                   vigyem el, ugymond, majd összeád;~Öleljem örökké szûz derekát.~„
11837 Elbe|                 már a határnap,~Midõn majd összeadja a pap...~S ha szabadságát
11838 Elbe|                   alattomba, hátul?~Szinte összeborzad e gondolatátul.~Pedig mégis
11839 Tore|            hegyélen ül.~Fényszárnyait majd összecsapja,~S az örök éjben elmerül.~
11840  Lir|                  rég!~Fejemen a Duna árja,~Összecsapott volna régen!~Vagy haragos
11841 Elbe|                elindult, a tükörbe nézett.~Összecsapta kezét: jaj! hisz így õ még
11842 Elbe|                     dõledeznek,~S fülökben összecseng-bong a harang;~Legjózanabbul
11843 Elbe|           csengetyûje;~Fölsikolt a vércse, összecsörg a szarka,~A rengeteg csöndje
11844  Lir|                  Majd megrázza sarkait, és~Összedönti, újat épít~Az a kéz, kit
11845  Lir|                    rég jeltelen sírdombok;~Összedõlnek egykor bevehetlen várak,~
11846 Elbe|           gondatlansága folytán~Szálkástól összeégetett sügérek.~Szétrobbanó röppentyü
11847  Lir|                    Fû a holt ajkból, ha az összeért~Az õ legédesb ajkival:~Im
11848  Lir|                Dunán~- Vér is talán -, mig összeérünk.~ ~
11849  Lir|               átrohan az egyik~S a kapunál összeesik.~Rokon nép van a városban,~
11850  Lir|               rohanva lábaidnak~Oltárához, összeesten~Ott könyörgök, esdek - ah
11851 Elbe|                    griff ott fönn szárnyát összefogja~S jön lefelé szörnyû sebesen,
11852 Elbe|                    A betük elõtted már-már összefolynak;~Ha a nyomtatást vagy írást
11853  Lir|        Hieroglifjét feledik.~Országhatárok összefolyva;~Sok szer, ma ünneplõ divat,~
11854 Elbe|                  elsõ szerelemnek,~Mely ha összeforrad vérével szivednek,~Boldogítja
11855 Elbe|                    csókra csók...~Érzések, összeforradók...~            17~- De jaj,
11856 Elbe|                 csillag-ostáblája~Kezedben összefüggõ játszma:~De mérhetetlen,
11857 Elbe|                  az ifju. Bágyadó szemében~Összefutottak a csillagok az égen,~És
11858  Lir|               Amellyel ama kifejezhetetlen~Összeg se több, se kevesebb...~
11859  Lir|                   miriád évezredet~Jelentõ összegekkel, és ugyan~Hová jutottunk
11860  Lir|                 elõttünk?~Az örökkévalóság összegének~Egy észrevétlenül parányi...
11861  Lir|                  mind együtt,~Mi elméjében összegyûlt!~Kegyetlen vámpír a tudás!~
11862  Lir|             bajából~Ezer esztendõ fájdalma~Összegyûlve mind egy szívben~És egy
11863 Elbe|                    De hamar a függöny újra összehajla,~S már a szellõ nem is könyörüle
11864  Lir|                   szegény?~A mindenség itt összehalmozá~Csecsebecséinek szépét-javát;~
11865  Lir|                   És a profán szél mindent összehord;~Ha az idõ, enyészet, a
11866 Elbe|                Magyarország földjét végkép összejárják,~Paloták és házak tetejét
11867  Lir|                 lebegtében nyíl ére,~A nap összekapva fényes~Sugárszárnyait az
11868  Lir|                  egyaránt?~Hogy ezeket úgy összekeveri,~Ki-kicseréli, mint álomtalan~
11869 Tore|                elválaszt bennünket - kezed~Összekötik szivünk~Enyém a soll tied
11870  Lir|                    hol volt jobb gyerek? -~Összekuporgatott~Sok krajcárt és erszény
11871 Elbe|               Kétszer megpihennek, meg-meg összemennek,~Látnivaló, vége nem lesz
11872  Lir|                  Mint az anyányi verebek.”~Összenéz a víg komaság;~Ez a beszéd
11873 Elbe|                   Király és vezéri szótlan összenéznek~Mintha valamennyi kérdené
11874  Lir|               erõmet összeszedve~Ökleimmel összenyomtam~Halántékom kétfelõl, hogy~
11875  Lir|                 sugara.~S ha a magyar égen összeolvadt~Két századnak minden éjszakája,~
11876  Lir|                 sír, hol dics, fény, ennyi~Összeomlott, semmivé lett?~S jertek
11877  Lir|              Múlnak az évek, és ha fölötte~Összeomolva már a föld:~És a mezõ s
11878  Lir|                kardját, az eltörhetetlent.~Összerezzent a bérc az ádáz hõs elõtt,~
11879  Lir|                  van a városban,~A kapunál összerobban...~Tesz nagy esküt s összefogva~
11880  Lir|                  folynak,~S alig áll meg - összeroskad!...~            XIII~A tükörbe
11881  Lir|                   lesz vérünk tava,~Sugári összes sebeink;~Hadd mondják el
11882 Elbe|               palotalányok~Rémületes zajra összesikoltának.~Sebesen közelgõ ropogás
11883 Elbe|                    égett õsvadont,~Aljában összesült embercsoportok~Fekete hullahalmai
11884  Lir|               csöndes erdõn a fák~Mélabúba~Összesúgva~Társaiknak mondogatják:~„
11885  Lir|                    rejtém arcom,~És erõmet összeszedve~Ökleimmel összenyomtam~Halántékom
11886 Elbe|                nótához töredezett hangja.~„Összetalálkoztak a Lék vize mellett;~Tenger
11887 Elbe|                 Nagy leveleket irogat,~Meg összetépi azokat.~            52~Ernõ
11888  Lir|                    Enyim az örökkévalóság.~Összetépted az én szívemet,~A magadét
11889  Lir|                  javakra.~Imre herceg keze összetéve,~Elmerülve szentek szent
11890  Lir|                koszorút, a gúny koronáját,~Összetiprom és megátkozom!~S érezem,
11891 Elbe|                  nagy darab szikla mellett~Összetöpörödött öreg embert látott,~Ahogy
11892  Lir|               mellett úgy elvágtatok,~Hogy összetörik lõcse, tengelye...~Úgy van;
11893 Elbe|                  amihez nyult épen,~Menten összetörött minden a kezében.~Ha ásóra
11894  Lir|                   között?~Óh a vihar, mely összetört, széjjelszórt,~Kerülne vissza
11895  Lir|           Kámbizesz, a vad hódító~Hadaimat összetörte~A pelúziumi téren.~Népemet
11896 Elbe|                  kis csodapásztor~Sasokkal összeütközött,~Midõn azok fészkébe tört.~            
11897  Lir|                   A rendet, mely hajszálig összevág?~E szakadatlan haladó gomolyban~
11898  Lir|                  tudom, mi történt,~Mintha összevegyült volna föld, ég;~Mintha a
11899 Elbe|                 szemközt kettõnek az orra,~Összeveri õket dévajon egymással,~
11900 Elbe|                 hogy aztán nemsokára~Kivel összeverje, neki nem volt párja,~Rivalkodik
11901 Elbe|                 Erkölcs és anyag~Egymással összezavarodtak és~Nemi viszonyba elegyedve,
11902  Lir|                 megcsal téged.~Ha a terhek összezúztak,~Lelkedre sötétség borul.~
11903  Lir|              lettem, s e kemény falak közt~Összezúztam lelkem erejét!~Testvéremmé
11904 Elbe|                    Persze hátgerince végig összezúzva.~No ennek elég; ez nem eszik
11905  Lir|                  kétfelõl, hogy~Koponyámat összezúzzam...~De hisz egyiptomi volt
11906  Lir|                 egyesül~Benned, csodálatos összhangban.~Szemedben, mely felém ragyog.~
11907 Elbe|                  igazán,~Maradna boldogabb ösvényen,~S lehetne hû nõ is talán?~
11908  Lir|                  világítnak:~Hír, dicsõség ösvényére~A harcfinak.~S mintha majd
11909 Elbe|              fizetve.~De a griffmadár csak ösztökélte, kérte,~Hogy igy-amugy,
11910 Elbe|       özvegyasszony lakására,~Kinek nyakán öt-hat neveletlen árva,~S nincs
11911 Elbe|               egy-két jó forintér;~Sõt már ötért mindent kitud,~Belopja esdõ
11912 Elbe|                mindezek.~            63~Az ötlet meglepõ, váratlan.~Ernõ
11913 Elbe|           legfeketébb~Eszméje, minden ádáz ötlete.~Elöször is a közvetlen
11914 Elbe|                põre jelmeze;~A jelenet, az ötletek kisértõ~Alkalmisága csiklandozni
11915 Elbe|                   sem ad.~Fenyegetõn elébe ötlik~Egy szép kis ujj: „hej,
11916  Lir|              egerész, neszelve vigyáz,~Nem ötlik-e vad ki a résen?~Rí a csalogány, -
11917 Elbe|                   ohajtotta,~De sehogy nem ötlött most eszébe módja.~Már mulóban
11918 Elbe|                                            Ötödik ének~Ragyogó csillagok tetején
11919 Elbe|               homlokára.~Ürül az üveg, már ötödik-hatodik.~Várja, várja, kedve mikor
11920 Elbe|                 les~règles et produire une oeuvre parfaite~sur un modèle contraire
11921 Elbe|              legszebb virágok~Számodra, és övék az átok...~Erõs melledben
11922 Elbe|         Parázs-ajakára, darázs-derekára...~Övének kell lenni, bármi legyen
11923  Lir|              messze ég alatt találhatok~Az övénél is nagyobb bánatot.~A fák
11924  Lir|                   e pharizeo-~Republicanus övesek?~E gõg, e fény tanítni avagy~
11925 Elbe|                    ringatták -~Csakhogy az övét is elverték az apák?~Mert
11926  Lir|               fátylad,~Mit tisztelet, dics övezett,~A mennyezettel, haj! ahonnan~
11927  Lir|                   Egyedül kilátszani a bûn~Özönébõl, mint egy Ararát!~Egy az
11928 Elbe|             szerencse és természet~Kincsét özönnel hinti rád;~Ha csak játszatnád
11929  Lir|                    arany vissz-sugarak~Rád özönölve a lelkembõl~Fürösszék hiuságodat.~
11930 Elbe|             mellett;~Tenger volt a magyar, özönviz a német.~Valóságos özön -
11931  Lir|               nemes, a dús, a dicsõ.~Utána özönvíz - bánja is õ!~A frakk, a
11932 Elbe|                 mindegy már?~Tör a szegény özvegyasszony lakására,~Kinek nyakán öt-hat
11933  Lir|                  ölte el!~A költészet szép özvegyasszonya~Énekszóval temette el.~Gyászolja
11934  Lir|             világban,~Minõ pusztítást tett özvegyek, árvákban...~Ez a szépséges
11935 Elbe|                virágot szõke Duna partján?~Özvegyen az asszony, a szeretõ árván,~
11936  Lir|                    az esküvõre,~Ott a szép özvegyet szépen le is fõzte...~Mert
11937 Elbe|                õhozzá illõ lenne.~Ilyen az õféle igazi nagy vitéz,~Annál
11938 Elbe|                  rája.~A zaj oszt egyenest õfeléje tartott,~- Egyszer csak
11939 Elbe|            kimondja,~Hogy ez komoly, forró ohajja.~S mihelyt Etelke arra kész,~
11940  Lir|                  ami üdvöt ad,~Mit emberek óhajtanak,~Hír, fény, dicsõség, rang,
11941 Elbe|                 násza éjén boldog võlegény~Ohajtja titkon, vajha hordaná el~
11942  Lir|                talán,~Ki úgy imádlak, mint ohajtod~- Ezernyolc s fél száz év
11943 Elbe|    királykisasszony.~Elindulta elõtt látni ohajtotta,~De sehogy nem ötlött most
11944  Lir|                   Ne találj emlékezetre.”~„Ohajts örök életet, ha~Majd jövõdet
11945  Lir|                    világnak bájai,~Hogy ne ohajtsd, köztünk, velünk~Bilincseinket
11946 Elbe|              reggelére.~Ne káromold halált ohajtva istened,~Nézd a kelõ napot,
11947 Elbe|              beszélnem hosszát a csatának?~Óhatatlan veszni kell a pomeránnak!~
11948 Elbe|         gyönyörködik benne,~Mintha az épen õhozzá illõ lenne.~Ilyen az õféle
11949  Lir|                   Ennek, hogy nem volt, ki ójja,~Ki eszölje: nem is félté~
11950 Elbe|                   benn elég kárt.~Példának okáért: mi van olyan drága?~Mint
11951  Lir|                  Kanut kezd remegni.~És ez okból Kanut visszatántorogván,~
11952 Elbe|                   hagyott vallani,~Sietett õkelmét karóba huzatni.~- Azután
11953  Lir|               emlék - s e kedves helyem~Mi okon most mégis idegen?~Szemem
11954 Elbe|                 jõnek.~És beszélt hozzá az okosabb közöttük:~„Az erõsebb isten
11955  Lir|                     Hanem azt a támadó had~Okosabban magyarázta:~- Vissza innen!
11956 Elbe|            meglopta.~De mire való is e sok okoskodás?~„Ha én meg nem teszem,
11957 Elbe|                    síremlék fölér-e?~De ne okoskodjunk - hagyjuk ezt másokra,~Benne
11958 Elbe|                  tartani kivánta,~Mert ugy okoskodott helyesen, hogy hátha~Valahol
11959  Lir|                  hazának~Veszedelmet, kárt okoz!~Én édes atyámfiai,~Szólanék
11960 Elbe|              erõsen, mondhatom, veszélyes.~Okozója lehet bél-, hashártya lobnak,~
11961 Elbe|                hogy igazat szóljak:~Fájást okozott a bámulat szemének,~S ereiben
11962 Elbe|               vérszomja csak~Szunyogcsipés okozta viszketegség~Az irigység
11963  Lir|              csupán csak - aranyé...~És én okoztam csak neked bút:~Szerettelek
11964  Lir|                    azért nevetni nem fogsz~Oktalan érzelmimen.~Az én átkom,
11965  Lir|            Rajongóbb a lázasénál,~Õrültnél oktalanabb!...~Jól tudom, hogy nincs
11966 Elbe|                   Ügyeljetek, hogy a dajka oktalanul~Ne erõszakolja sokáig, ha
11967 Elbe|                     Velem jön õ is? Minden okvetetlen.~Ne bírjam én, ne én se,
11968 Elbe|                    hitvány csalótól.”~Mint olaj a tüzet, villámok az eget,~
11969  Lir|                    kezében~Korbács lesz az olajágból,~S mint bélpoklost hevenyében~
11970 Elbe|                forró vérû ifju embereknek,~Olajat a tûzre mért is öntögetnek?~
11971 Elbe|                 kétségbeejtõ~Dölyfével önt olajt tüzemre, mely~Olthatlan,
11972 Elbe|                 korára megfordult a kocka,~Olaszok állottak az ajtósarokra;~
11973  Lir|                   Cseh-, Lengyel- s a szép Olaszország.~Kezet fogva csupán azért
11974 Elbe|              Például vehetnõk a rég mûvelt olaszt,~Emeletre épít az utolsó
11975 Elbe|             komondor fekszik boglya közé - ólba,~Mintha tudná, hogy most
11976  Lir|       lángszellemének~Kincsei örökkévalók.~Olcsóság: élik ezredévek,~Használják
11977  Lir|                    valál.~El nem riasztott oldaladtól,~Bár rémitett börtön, halál.~
11978 Elbe|     össze-összerázkodik,~Mint a vadult mén oldalbordabõre,~Ha nyári délben marja a
11979  Lir|           vászonnak, õ meg~Forgatva tûjét, ollaját,~Megvarrta szépen önkezével~
11980 Elbe|                     Bár ellenfél és ok nem ollyan,~Hogy dicsekedhetném vele...”~„
11981  Lir|                   Ihattam rendszerint csak ollyat,~Mitõl gyöngébbek szörnyet
11982 Elbe|                  se menne,~Ha a pádimentom ólomból nem lenne,~De ez engedett
11983  Lir|              egymást váltja.~Karácsonyesti ólomöntõk~Játéka hát a nagy mindenség?~
11984  Lir|               lélek a te Veszta-templomod.~Oltára képében látod magad;~Mi
11985  Lir|                  arcod hímporát.~Szépséged oltárából, melyhez~A dicsõség hódolni
11986  Lir|                     S én rohanva lábaidnak~Oltárához, összeesten~Ott könyörgök,
11987  Lir|               drága -~Leteszik ím a - haza oltárára...~Csak ne legyünk durae
11988  Lir|                   mint a! no hát vezess az oltárhoz.~De erre a lovag hüledezni
11989  Lir|                fejem.~Majd mintha gyóntató oltárnál~Csak hallok még egy gyönge
11990  Lir|                     fölverték templomodat,~Oltárod rombolják ördögfiak,~Szent
11991  Lir|                 ezután is~Könnyel szentelt oltárodat,~Hadd harcolok megszaggatott,
11992  Lir|                  tûz, láng volt szivemben,~Oltárodon elégettem;~Mindenem föláldozám.~
11993  Lir|                  kis tündérkirályném,~Házi oltárom, szentségem,~Mindennapi
11994  Lir|              Fenséges képedrõl - álljon az oltáron.~Amelynek forrását bûnbánat
11995  Lir|               igent el,~Halni szállt le az oltárról!~Jaj azoknak kik ez átkos~
11996  Lir|                 biztat még, a tudat:~- Nem olthatá ki annyi kárhozat -~Hogy
11997 Elbe|                 tûz van!~Nagy tûz van itt, olthatlanabb,~Mint mit a szél terjeszt,
11998 Elbe|                 lángra gyúl,~S lobogva ég, olthatlanúl...~            33~Miként
11999  Lir|                  Világ a vár ablakában.~Ki oltotta el? - talán a~Szép menyasszony
12000  Lir|                 csak gúnyolja a sír:~Ha ti oltottatok belém, halandóba~Indulatot,
12001  Lir|                  Ti szemtelen vak majmolói~Olümposz isteneinek!~Ha volna mégis
12002  Lir|                 sugarát;~Azért még föl nem olvadok.~De néha csöndes éjszakán~
12003  Lir|              Érdemelt lángjaiba!~Fejeteken olvadozzon~Koronátok aranya!~E pokol...
12004  Lir|                                     Petõfi olvasásakor~Elõ-elõ veszem~S olvasom
12005  Lir|                 helyett kardja válaszol,~S olvashatni holt vonásiról:~Hogy ha
12006 Elbe|              tetszik, mintha írva volna és~Olvasnám a rettentõ végzetet, hogy~
12007  Lir|                    történetkönyve~Be nehéz olvasni téged...~Alig bírható örömnek~
12008 Elbe|              közelébe?~Jó István király az olvasóhoz látott,~Leimádkozandó minden
12009 Elbe|          tisztelettel~Maradván a kegyelmes olvasónak~Alázatos szolgája - -~~              
12010 Elbe|               talán nem is hinnéd el,~Szép olvasónõm, képzelem.~De Ernõ esküszik
12011  Lir|             barátok~Morogják a miatyánkot,~Olvasót pörgetve ottan~A meredek
12012 Elbe|                    Hogy õ viszont arcomról olvasott,~S mindent leolvasott, sõt
12013  Lir|           jószágaink legelnek,~Gyermekeink olvassák,~Minõ nagy és hatalmas lett~
12014  Lir|          Gyöngyfekete szép szemétõl,~Annak olvasztó tüzétõl,~Csak ha róla álmodnátok,~
12015 Elbe|              meséddel, gyáva ész!~Vagy nem olyan-e, mint a nap, a szerencse,~
12016  Lir|                     Zúgva-búgva szomorúan;~Olyanformán, csakhogy annál~Még százszorta
12017 Elbe|               bûvös álmom ébresztõje volt,~Olyannyira, hogy percig azt hivém:~
12018 Elbe|             Sirattam és temettem Izidórát.~Olyforma kínnal, mint erényes, jámbor~
12019  Lir|                  leányhoz,~S ha ugyan van, olyformához,~Aki ilyen magamféle~Szegény
12020 Elbe|                  szülte.~Érezett is a cseh olyformát iránta,~Mi a tisztelethez
12021  Lir|               tenger éjszakába~Ki-kinézünk olykoron.~Mert nem tudjuk, hány az
12022  Lir|                   nyulfarok!~Ti gyermekded olympi istenek!~Mik voltatok ti?
12023 Elbe|                    amugy útbaejtve.~Míg én õmiatta el vagyok felejtve.~Ezért
12024  Lir|                    a profán jelenbe~Mélázó omladékain.~Elmélyedek a messze multba,~
12025  Lir|                    jövõben~Siromon is, rég omladó~Porom fölött, habos mezõben~
12026  Lir|                   könnyek ragyognak.~Várak omlanak, bedõlnek~Koronás fejek
12027 Elbe|                    tarisznya?~S abban a jó omlós, töpörtüs pogácsa?~Édesanyja
12028 Elbe|               Bocsánatért, találkáért esd.~Omol az élc, a bók, a csók;~Fölkelnek
12029  Lir|                  az, hol jól van dolga.~És õnekik semmi bajuk,~Sok a pénzük,
12030 Elbe|                    gyilkos, elesik a tõre,~Ónnehéz bûnbánat húzza le a földre;~
12031  Lir|                   világ fegyverkezik,~Vért ont harctéren, vérpadon,~Puskát
12032  Lir|               veszély fölött?~Ki a hazáért ontaná el vérét,~Bánatba haljon
12033 Elbe|                    Mert én szeretném vérét ontani,~Mert nekem van sokkal nagyobb
12034  Lir|                 akarod?~Ki a hazáért bõven ontod véred,~Ne tudnál adni érte
12035  Lir|                  vétkeit,~Majd egykor érte ontom életem!~Hallgass meg hát
12036 Elbe|                    álló nap tán vért hiába ontunk.~Külön istenünkért küzdenénk
12037 Elbe|              leírva, mind javadra válik.~~.oOo.~
12038 Elbe|              minden~Színt egyesít, mint az opál.~Szaka van otthon, mint
12039  Lir|                   szegény tolvajhadat.~Van opera és látványosság.~Villám
12040 Elbe|                     58~Megy hangversenybe, operába,~Mindenhová ellátogat;~Szépség
12041  Lir|               Egész hajórengeteggel~Túl az óperenciáról:~Gazdagabb minden királynál,~
12042 Elbe|             Kezednek mily csodás mive!~Vén õr a városháztoronyban~Verd
12043 Elbe|                   Feledi az egész világot,~Õrá vadász csak egyedül.~Valóba,
12044 Elbe|                     Éjfél elõtt egy-egy jó órai álom~Bizony majd annyi,
12045  Lir|                 barátim lettenek,~És sötét óráimba kívülük~Senkit, semmit nem
12046 Elbe|             kicsapnak medreikbõl~Naptárak, órák józan emberekként~Ütköznek
12047 Elbe|                   kifelé, kotródva.~Hagyva õrállókat kapun, ajtón kível,~Maga
12048 Elbe|                 Elhihedd, mit mondok utósó órámon,~Erõsebb vitéz nincs nálad
12049 Elbe|                 törvénye a kalmár fejének,~Óramutatója kéjencek szivének.~Úgy van,
12050  Lir|                emberéleten...~Egy cudarnak órányi kéjeért...~Hah!... bûnhödéstek
12051 Elbe|                   Magányt! ha bár csak egy órára is,~De rögtön... És hol,
12052 Elbe|                 ebéd,~És a lefekvésnél pár órával elébb.~A szegény embernek
12053  Lir|                        Piruljon~      Szép orcád.~      Csak az isten~      
12054  Lir|                     Mandolatóban fürödtem,~Orcáimra húst kötöztem,~Tépett rózsapárnán
12055 Elbe|                    a nyiló rózsa, olyan az orcája,~Csakhogy egypár örömkönnye
12056 Elbe|              magára,~Ne merjen kiülni hõsi orcájára.~Szép egy arc is volt az
12057 Elbe|             Sarkantyúja örök ráncot vág az orcán.~Arca testvér volt a május
12058  Lir|               haraszt, mindent beföd majd.~Ordas csiba! ne fájjon a fogad.~
12059  Lir|              országút ez,~Csak oly bitang, ordináré;~Nem is urak járnak erre.~
12060  Lir|                  erdõbõl elkergettek;~Most õrebek csaholnak benne,~És néma
12061 Elbe|                 szépen ír és szónokol.~Az „Orfeumba” is hogy eljár?~Hja... a
12062 Elbe|                    se rugja magát az a vén orgazda.~Csak egy kis nyomintás,
12063  Lir|     tündérkirálylány~Megfürödni le a tóra.~Orgazdád lesz a sötét lomb,~És ne
12064 Elbe|                    elcsent éjszakán át,~Ez orgazdánál reggel itt~Keresve mindig