Rész,  Fej.

12565 Elbe|                    föccsenti birodalmad,~E possadó palozsnát, hogy maga a~Mindenható
12566  Lir|                   szél, a bús hangok~Gyors postája; lengedezve~Szétoszolnak
12567  Lir|                szakaszt;~Ujjongva csörtet, postaként~Hirdetni a tavaszt.~Míg
12568  Lir|                     kósza sors int,~Künn a postakocsi vár...~Menni kell, hát isten
12569 Elbe|                 Tetézi még a sors haragja:~Pour comble a mama belép...~A
12570 Elbe|                 Emberek között is sok ám a pozdorja...~És kivált bizony, ha
12571 Elbe|          tekintgete,~Mint egy dióverõ nagy pózna;~Jó egy öl a legénynek hossza.~
12572 Elbe|               ablakán hamar!~S mint hosszú póznán leereszkedém~Nyelén az utcakövezetre.
12573 Elbe|                            28~A szõke haj, pozsgás arc, kék szem~Rossz hírbe
12574  Lir|                  Neki jó a matéria,~Brávó, prakszis, faktum, affér -~Egetverõ „
12575 Elbe|            kibõjtölte.~Megehült az is tán, préda után látott.~Hát õ is nyakába
12576 Elbe|                    most melyiknek leszen õ prédája?~Hát ím a griff ott fönn
12577 Elbe|                  sebes röptével gyõzze meg prédáját -~Úgy hadát, mely haladt
12578  Lir|                 órán késõ...~Kapzsi, éhes, prédalesõ~Banda élve eltemet.~Még
12579  Lir|                tüzokádó~Füstgomolyba.~Mint prédára kerekedõ~Gyors karvalyok,~
12580  Lir|                Sötétség ocsmány denevérei;~Prédát lesétek egy nép éjjelében,~
12581 Elbe|               Kárpát.~Ott sok erõs szélnek próbáit megállta,~Míg belé szerelmes
12582  Lir|                elõre.~Tesznek most a végsõ próbakõre,~Szûz szent Imre herceg!~
12583  Lir|               tündérvitézek,~Országvilágot próbáló~Királyfiak, óriások:~Hogy
12584 Elbe|                Alunni már ez éjszakán.~Egy próbanap a házasságból,~A lét e szép
12585 Elbe|                violer toutes les~règles et produire une oeuvre parfaite~sur
12586  Lir|                csodatévõ~Szentek, jósok és próféták~Mind kétségbe voltak esve,~
12587  Lir|                  õk, a papok, látták,~Mint prófétát ülni Isten jobbja felõl.~
12588  Lir|                                         De profundis~Mint az árva holt anyára,~
12589 Elbe|         tagadhatlan,~Föladva, szegve már a programm...~Valami abba csúszhatott,~
12590  Lir|                     szankcionál -~Vakáció, protekció,~Akció, demonstráció,~Consideráció -
12591  Lir|                    Telegrafál, fotografál,~Protezsál, angazsál, szanál, -~Nüansza,
12592 Elbe|                   benne sok~Bár legerõsebb psycholog.~            31~Én nem takargatom
12593  Lir|                  Én vagyok a szerencsétlen~Pszamnit, Égyiptom királya.~Szerettem
12594  Lir|               világ lakói:~Ezek a tisztelt publikum.~Egy-egy halál a bemenetdij.~
12595  Lir|                aztán a megkeményedett fa~A puhákkal nem tudott hajolni,~S nem
12596 Elbe|                  mint egy legyezõvel~Csihi puhi, veri õket nagy erõvel,~
12597 Elbe|                 csattokba,~Mint egy kevély pulyka, szárnyával kattogva?~Mi
12598 Elbe|                              19~Megmondta. Punktum. És ez ellen~Ernõ mit is
12599  Lir|                    ugass hát már!~Ne sírj, purdé, jön a balek.~Csakhogy még
12600 Elbe|               kidõlt fa zöld mohos tövére,~Puruszli zsebébõl veszi ki bicskáját,~
12601 Elbe|            Tekintget is, kapkod, hol van a puskája!~Bezzeg, hogy letette hetykén,
12602 Elbe|              járatosabb tudós sógorokra.~A puskapor úgyis föl van már találva,~
12603 Elbe|                    baja,~Meglövi õ, hogy a puskaszót se hallja.~Itten oszt elváltak,
12604 Tore|                Magyar költészet: kiáltás a pusztában.~                                                  
12605 Elbe|              partjára.~Egyre elhagyottabb, pusztább lett a vidék.~Nem hogy ember,
12606  Lir|                   itt?~Benépesítni a vadon pusztákat,~Hol most rideg tanyák,
12607 Elbe|                 Földmívelõ népem hegyeken, pusztákon,~Ki szûk ablakot is papirossal
12608 Elbe|                hang;~Mint messze csöndben, pusztaságban~Ha szólal a lélekharang.~
12609 Elbe|                    képzeli.~A vadon erdõt, pusztaságot~Elragadón ecseteli.~A nagy
12610  Lir|                  született hentesek~Ölnek, pusztítanak,~Azért hegyetek-völgyetek~
12611  Lir|                 szét a nagy világban,~Minõ pusztítást tett özvegyek, árvákban...~
12612  Lir|               törzse még jó,~Csak lombjait pusztítja ronda hernyó,~Mit megnövelt
12613  Lir|                 kénkõ, ragad az ár;~Minden pusztul, fogy a sziklán.~Csak e
12614 Elbe|          kárörömmel~Szemléltem a borzasztó pusztulást.~Mohón sovárgva, lesve,
12615  Lir|                  ne bántsatok,~Távozzatok, pusztuljatok...~Nincs már szavam, nincs
12616  Lir|                   a fény sarki forgójáról,~Pusztultak a szörnyek õ nagy haragjától.~
12617 Elbe|            gothiques que~nous répétons, et qu’on nous impose, il y~a tout
12618  Lir|                     Esdekelve térden neki.~Rá-ráhajol és hallgatja:~Nincs-e vajjon „
12619 Elbe|               arany alma.~Hát azután még a ráadása ennek!~Soha ennél édesb
12620  Lir|                   De ki éli kedvén életét?~Rabbá lettem, s e kemény falak
12621  Lir|                    egy fogoly vitéz, kit~A rabbilincs meggörbített,~- Fecskék,
12622  Lir|                anyám, ki istent kérje,~Míg rabbilincsben szenvedek.~Hazám fecskéi,
12623  Lir|                     most úgy van csinálva;~Rabbilincsre verve istenek munkája!~Vendégfogadó
12624  Lir|                   Még e hóban,~Aki, hogyha rábeszélni~Nem tud épen~Úgy, miként
12625  Lir|                    tölgy állott~A határon,~Rábeszélõ bús dal szólt az~Egyik ágon;~
12626  Lir|                   szabadban, pusztán,~Csak rabkalitban csenevész oroszlán?~Vagy
12627  Lir|                    mi maga itten~E vergõdõ rabképzeletben~Az öröklét - egy pillanat?~
12628  Lir|                  ki szenved ottan~Utálatos rabláncokban,~Nem tudod-e, hogy jegyesem,~
12629  Lir|                  hatalmat~Szerezve másnak, rabláncot magadnak.~Immár nem is magyar,
12630  Lir|                  túlvilági nyelven~Zokogva rablétünk panaszait,~Hogy lenni, lenni
12631  Lir|                   keressen föl a kalmár,~S rablócsapat ha ránk talál,~Csak rabul
12632 Elbe|                    rejtett ibolyája,~Üdvöd rablójának most ütött órája.~Legyen
12633 Elbe|                 menyekzõje~A vitézzel, aki rablóját legyõzte,~S ezzel a nagy
12634 Elbe|            egyenkint páros viadalban,~Mert rablóm kezében szertelen erõ van.~
12635 Elbe|                 róka?~A tolvajt rabolta, a rablót meglopta.~De mire való is
12636  Lir|                derülj, vigadj,~Szegény bús rabmadár.~Nem örök a hó, sem a fagy;~
12637  Lir|                 biró kínpadra vont~Vonagló rabnak ad, hogy újból~Életre hozza,
12638  Lir|                  létben~Megannyi élõk mind rabok vagyunk.~Mint neked itt
12639 Elbe|                  lélek,~És koldul egyre és rabol,~Amint lehet és ott, ahol.~            
12640 Elbe|                   rejtekét, legédesb~Mézét rabolja szemtelen halandó -~És végre
12641  Lir|                   rövidíted,~Mintha idõmet rabolnád;~Végtelen hosszúra nyujtod -~
12642 Elbe|              elõször - még ez estve~Mennek rabolni - az eget,~S még azt is
12643  Lir|                    rabolt, s a szegényt is~Rabolták idegenek,~No de már ezt
12644 Elbe|                 mint egy útonálló~S ki nem raboltam Izidóra tündér~Szépsége
12645  Lir|                     S szabaddá tesz minden rabot,~Ki most dermedve ül.~A
12646 Elbe|                  szoktasd álomra,~E szokás rabságát hagyd a késõ korra.~Könnyedebb
12647  Lir|                    Uraim nem voltatok!~Aki rabságomban engem~Bántani mert - gyáva
12648  Lir|                   Zsarnokok! - egy percnyi rabságot még,~Itt már az, ki szabadságot
12649 Elbe|             akadémiai kritika~Fegyelmezett rabszolga népe közt,~És e kitüntetés
12650  Lir|                  hogy hóhérolták,~Lányomat rabszolgamezben~Hogy vezették zsoldos õrök.~
12651  Lir|            Kéregetve áll elõttem.~Koldus a rabtól: nem ismert,~Világtalan
12652  Lir|            rablócsapat ha ránk talál,~Csak rabul vinne: ami ránk vár,~Koldus
12653  Lir|                  mult tavasszal~A bolondos rác hadat;~Akkor nem mertük
12654  Lir|           börtönödnek~Rázod kérlelhetetlen rácsait,~Képzelmem rezgõ szárnyai
12655  Lir|                     A leány a kútnál~      Radicsevics Sándortól.~      Szerb eredetibõl~
12656 Elbe|                  könny tolult szemére, -~S ráejtette bátyja remegõ kezére;~„Bátya! -
12657  Lir|                    Cselédség, ki most mind ráér,~Lovagol faparipán.~Ablakok
12658  Lir|                 mit ha hûn viseltél,~Végre ráfeszítenek.~Minek hittél, mért reméltél!~
12659  Lir|                    ne hallja,~Veri a húrt, ráfülelve -~„Hej Nagyida, veszett
12660  Lir|                     ember,~Ki ide tévedél, ragadd kezedbe~A hit koporsókötelét
12661  Lir|                    dal?~Emlékezet szárnya! ragadj el magaddal!~Vissza oda,
12662 Elbe|                   S ha beérik, füle tövébe ragadnak,~Mig a vadász kése véget
12663  Lir|                  ibolyáinak~Bokraihoz csak ragadozni száll.~Nézz ránk, kik küzdünk
12664 Elbe|                 szóla olykor, dús képzelme~Ragadván õt, miként az ár: -~„Volnék
12665  Lir|                    a világ,~Hogy legvadabb rágalmazóid~Kik voltak... a jezsuiták!~
12666  Lir|             Féreghazába szállni le! Ki nem~Ragaszkodik e léthöz görcsösen,~Habár
12667  Lir|                 izenkint harapdáltalak,~És rágicsáltam a kis ujjadat.~És mégis
12668  Lir|               kukoricát!...~Mily kéjelegve rágicsáltunk~A nyomor sótlan kenyerén...~-
12669  Lir|                 csontokon.~A csontokon sem rágódnánk,~De hát - ez a kenyerünk.~
12670  Lir|               koporsódon~Mint a féreg, nem rágódom,~Ott halok tested fölött,~
12671  Lir|                 Hanem mert a torban, éhen,~Rágódunk a csontokon.~A csontokon
12672 Elbe|                    jég a vetést, elverte a ragya,~Jobb, ha õt most mindjárt
12673  Lir|             kedvesem szemében;~Olyan égés, ragyogás volt ottan,~(Bárcsak e tûz
12674  Lir|              írhatnék rólad tökélyest,~Kit ragyogásod elvakít?~S mégis, ha nálamnál
12675  Lir|                 mégis éget,~Nem érez, hogy ragyoghasson;~Legyen átkozott tevéled!~
12676  Lir|         szappanbuborékok,~Most hát ti csak ragyogjatok,~Kit föld porába letiportok,~
12677  Lir|                 tud a roskadt öreg!~Oh, ne ragyogna csak más hon ege fölött~
12678  Lir|                    feküdni a lebujba járt.~Ragyogni fenn, alunni lenn jó.~De
12679  Lir|          hajnalfényben~Fehér liliomlevélen~Ragyogóan rengõ harmat;~Vagy miként
12680  Lir|             leányok:~Akkorában réges-régen~Ragyogóbb nap járt az égen,~Rózsa
12681  Lir|                virág, fa.~Csak a csillagok ragyogtak~Öröm mián fényesebben.~És
12682  Lir|                   senkisem,~Csak szemeidet ragyogtatnád~Odább egy perccel édesem!~
12683  Lir|            lágyították.~Csak figyelt, csak ragyogtatta~Szép szemének édes lángját:~
12684  Lir|                    Csábítgattam.~Szemeimet~Ragyogtattam.~Hõ sziveket~Gyujtogattam.~
12685  Lir|                   elolvadok.~Szemeidet rám ragyogtatva,~Ajkam, szivem dermedt,
12686 Elbe|              örökbe vette~S idõvel mindent ráhagyott.~És mert azon tul is szerzett
12687  Lir|                   lomb körül jár,~Honnan a raj anyja pedig~Régen elszállott
12688  Lir|                   harangszó,~Fekete hollók raja száll.~Szárnyuk verésének
12689  Lir|                   arra,~Merre jár a felhõk rajja,~És ahonnan hozzád eljõ,~
12690  Lir|               mégis~Józan, épnek mondanak,~Rajongóbb a lázasénál,~Õrültnél oktalanabb!...~
12691  Lir|                viráguk,~Szerelemnap sütött rájuk;~Ölelkeztek a szellõvel,~
12692 Elbe|                   képem,~Aligha lenne hû a rajz,~Ha úgy mutatnám õt be nektek,~
12693 Elbe|                   elsõ szerelem hajnalának rajza~Volt az a pír, melytõl ége
12694 Elbe|                         12~Képzelt jövõjét rajzolgatva,~Ily szép szinekkel festi
12695  Lir|          pártfogolják õk már a cigányt is?~Rajzot, festészetet a makaón,~A
12696 Elbe|             kétségbe inkább a jövõtõl:~Nem rajzott az eszme hajdan a fejekben, -~
12697 Elbe|                    ügyes volnál.~Nyereség, rakás pénz, igen közel hozzád,~
12698 Elbe|                Gyömöszöli mint a sós halat rakásba,~Úgy feküsznek ott, mint
12699  Lir|                    vége?~Mennyi bolygó egy rakáson!~Örökké forog a nyárson?~
12700  Lir|                vedd el örömimet,~Bánatidat rakd reám tehernek.~De még így
12701  Lir|                   hajón.~Mint a salétromos rakéta,~Mely égbe vágyva, sustorog.~
12702  Lir|                  köztársaság!~És ti, a kor rákfenéi,~Királyok - le veletek!~
12703  Lir|              mondjon el - az útas~Rémülten rákiált: oh, hallgass, hallgass!~-
12704  Lir|                     A helyett most a pénzt rakják hüvelyébe...~Jobb is! nem
12705  Lir|                beteg,~Ti vagytok a létõrlõ rákok.~Egész más a mi istenünk~
12706 Elbe|                 állja.~Olyan nagy a kedve, rakoncátlan, pajzán,~Úgy nevet, hogy
12707 Elbe|                 ember?~No hát mit vétett a rakparti „pálya”?~Ezt eltaláltam.
12708  Lir|              Zsivioztak: mulattak,~Ezrivel raktak minisztert~S választák vajdáikat.~
12709  Lir|               csillagot,~S midõn szerelmét rálehelli:~Csupán szeme, a nap ragyog?...~ ~
12710 Elbe|                 Hazafájdalom szent csókját rálehellve:~„Legyek én teérted földönfutó
12711 Elbe|                    mintegy kinálta.~Valaki rálép. Félre néz~S dühös a dandy. „
12712  Lir|                   Kikre még nem jött fel a ránc,~Azok aztán megtanulták,~
12713 Elbe|                   olyan arcra, mit a himlõ ráncol,~Jobb az apáca-, mint a
12714 Elbe|               boszorkány,~Sarkantyúja örök ráncot vág az orcán.~Arca testvér
12715  Lir|                   lapu,~Ott volt a legelsõ randevu.~Itt csókolt a kedves Zsuzsika...~
12716  Lir|            Peregrin -~Szellemének ideálja.~Rándevút ad néki Hermin.~A fogyó -
12717 Elbe|                  is kiváncsi már.~Miért ne rándulnának hát ki~Most, mig diszében
12718  Lir|                    magas rang,~Nyomasztja, ránehezedik.~Ha minden, ami üdvöt ad,~
12719 Elbe|               betakarva hóval,~Hanem amint ránéz, mozdul és megszólal:~„Jaj,
12720 Elbe|                      Vad rémület görcsétõl rángatott~Szederjes arccal, reszketõ
12721 Elbe|         markolatján~Holta után is még keze rángatózván.~Nyílva maradt ajka - gúnyolva
12722 Elbe|                   Lakása ez s ez szálloda.~Rangját, nevét a szobapincér~Megmondja
12723  Lir|                 imádkozván,~Fuldokló imája rángva elhal ajkán.~Szomorún, habozva
12724 Elbe|                  Olyan sokáig véreze,~Most rántaná ki szívsebébõl~Tán a való
12725  Lir|                 egyetértõ szózatára~Kardot rántanak a zsarnok mostohára...~Ezalatt
12726  Lir|                    adj egy darabot nékem.”~Ráösmére a hegy s ellenállni nem
12727  Lir|                vezette, és~Hogy szeressen, ráparancsolt.~Az én szép kis vadgalambom~
12728 Elbe|                   látja,~Kedvese is inkább rásimúl karjára.~Régi õsök vitéz
12729 Elbe|                  utóbbi erõsebb lett?~Vagy rásüvöltött sors szele?~Nem bíbelõdöm
12730 Elbe|        Keresztülbotorkál tizenkét határon.~Rászakad az éjjel, nagy a szomja,
12731 Elbe|                  Hitszegõ barátok mi rútul rászedték.~Ha ez üregen át kirepülne
12732 Elbe|                   szemed,~Ha pedig valóban rászorulsz, jót válassz,~Mert ha kelleténél
12733  Lir|                    szeme,~Mely mindenünnen rátapad.~A bámulat, a hír szele,~
12734  Lir|                 vég bucsúmat;~Azután menj, rátapodva~A vérre, mit szivem hullat.~
12735  Lir|         gyöngyvirágom,~Légy hamis, begyes, rátartó:~Nyujtsd magasra fejecskédet,~
12736  Lir|                népek,~A híresebb, erõsebb, rátartóbbak~Kik mindazáltal már megfutamodtak~
12737  Lir|                    Melyik mi fajta, hogyha rátekint.~De ezt az egyet - ezt nem
12738  Lir|              állhatá ki senki.~Aki egyszer rátekintett,~Ragyogó szemébe nézett,~
12739  Lir|                   Elmennék az óperenciára,~Ráülnék ott a világ sarkára;~Rá
12740 Elbe|                  még csak egy kis nyomás a ravaszra,~S meg se rugja magát az
12741  Lir|       egyedüllétére.~És már visszamenne kõ ravatalába;~Egy csöpp piros vér hull
12742  Lir|               feledte.~Meghalt. Tetemét kõ ravatalba zárták.~Az árhuszi érsek
12743  Lir|                  majd gyökerednek állanak,~Rázd meg haragodban törzsöködet,~
12744  Lir|                 recsegõ hajói gép~Ki tudná rázni mind együtt,~Mi elméjében
12745 Elbe|                 leszállott.~Nemsokára eget rázó zajra ébredt, -~De hadd
12746 Elbe|            királygriff föltekint a lyukba,~Rázogatja farkát, „ez nem könnyü munka.~
12747 Elbe|             tüskön-bokron át;~Fenyegetõleg rázogatva~Cikk-cakkos villámpallosát.~
12748 Elbe|                    tajtékzó~Hullámsörényét rázva, eltiporva,~Hátára kapva,
12749  Lir|                   rút vétkedért...~Tekints reánk, kiket nem ismerél,~Mert
12750 Elbe|              ismeretség.~Ernõ néhány bókot rebeg.~Minõ szerencsés végzetesség!~
12751 Elbe|                     Izidóra!~Bocsánat!”... rebegém féltérdre esve.~De íme õ
12752 Elbe|               fojtaná kacaj,~De Ernõ tart „recidivátul”,~Ki nem vergõdik a tréfábul,~
12753  Lir|                   A rohanó mozdonykerék,~A recsegõ hajói gép~Ki tudná rázni
12754  Lir|               szemfedõjén sem lebben meg a redõ.~Csak elõre halad; fátyla
12755  Lir|                  homályán az éjnek.~Fátyol redõjén ezek a vércsöppek~Elkeveredvén,
12756 Elbe|               szorgalmasan.~            49~Redõtlen szürke pongyolája~- Amint
12757  Lir|                 bíborát.~Bepókhálózza csúf redõvel~Fölséges arcod hímporát.~
12758  Lir|              Hazafi száj és honvédõ torok,~Reformerek pókhálós szívei...~Ördög,
12759  Lir|                tudnák úgy, miként én~Még a régebbieket,~Igaz mondásért milyen sok~
12760  Lir|               megköszönvén~Ilyeténkép szép regéjét:~„Kedves, énekes, jó fácska;~
12761 Elbe|                  lombok,~Voltak altatódalt regélõ dorombok.~És a völgy csöndes
12762 Elbe|                 jól tudom.~Fekete, barna a regényben~Mind valamennyi Seladon.~
12763  Lir|                    éjszakára,~Adogatják át regényed~Unokáról unokákra,~Mialatt
12764 Elbe|              tökéletes?~Hát nem hazudnak a regények?~Volnának még e földön lények,~
12765 Elbe|                  tisztességes cél?... ohó!~Regényt ki írna most ilyenrõl?~Nem,
12766  Lir|               lélekhangon~Monda nékem szép regét.~Ah, azóta egyre hallom!~
12767  Lir|                   Fáradatlan tánchõsöknek.~Reggelenkint dagasztották~A puha magyar
12768 Elbe|                     Aki fölvirradtál e nap reggelére.~Ne káromold halált ohajtva
12769 Elbe|                 engedi, menj délnek elõtte~Reggeli s ebéd közt ideje alkalmas,~
12770 Elbe|          korszakában)~Együtt ülénk világos reggelig,~Már mindenen túl, tarjagos
12771  Lir|              királyok széke hajdan~Õs Alba Regia.~Kegyeletes emlék mostan,~
12772  Lir|                   egykor bevehetlen várak,~Régiek helyébe nyomban újak állnak.~
12773  Lir|                sipkás~      (Hõsök dala)~A régiekbõl ide hozzám,~Kik élve együtt
12774 Elbe|                elle peut violer toutes les~règles et produire une oeuvre parfaite~
12775  Lir|                Szerelme, mint egy távirat.~Régmult, jövõ dalomban élnek~S egymással
12776 Elbe|             nõszeszély?~Vagy tán gyülölség rejlék ebben,~Dac az elõkelõség
12777 Elbe|                    benne,~Tolakodó könnyet rejteget alatta,~Másokon örvendve,
12778 Elbe|                   jó napot:~Boltozatos fák rejtegetnék~Világ elõl a kis lakot.~
12779  Lir|                 benned is, megengedem,~Mit rejtegetsz;... de hát nekem~- Csodálatos! -
12780  Lir|                  Fák árnyai nyúlnak elõre.~Rejtek sürübõl most indul a vad~
12781  Lir|               völgy ölébõl~Erdõs hegyoldal rejtekébõl~Országutaktól félre, távol~
12782  Lir|             csörrenõ patakja~Zengedez majd rejtelmedrõl~Szaggatott hangon, zokogva.~
12783 Elbe|                    azt, sugám fülébe~Rémes rejtelmesen, fenyegetõleg,~Hogy ekkoron
12784 Elbe|                 egy mindent kimagyarázó,~A rejtelmet fölfejtõ látománnyal~A szenvedély
12785  Lir|                 Öröklét, elmulás, istenség~Rejtélyeit mind ismerem.~Mind, mind
12786  Lir|               õrültem meg erre.~Tenyerembe rejtém arcom,~És erõmet összeszedve~
12787  Lir|                   az örök gyalázattól!~Nem rejtenek el ég-föld ûrei!~Halhatlanítva
12788 Elbe|                     Ezt az õ számára õ ide rejtette.~„Kezebelinek jó ez hazamenetbe.”~
12789 Elbe|                    tárházának~Legbûvösebb, rejtettebb kincseit;~Felém legyinte
12790  Lir|                hogy betanult.~Egyik sûrûbe rejtezik~S ott mondogatja: kukk!~
12791 Elbe|                  lész.”~Aztán a király nem rejthetõ örömmel,~Jóságos szemében
12792 Elbe|                 szélvésszel.~Szög szemölde rejti szeme játszó fényét,~Mely
12793  Lir|               amikor rájok virad,~E földbe rejtik arcukat,~Hogy meg ne gyúljanak
12794  Lir|                     hallgatózva~A titkokat rejtõ bozótba’~A hõn sohajtó lebke
12795  Lir|                holló szárnya.~Éjszaka van, rejtõzik~Vadon sûrüségbe,~Leásná
12796  Lir|                    öröklétbõl szemeidben~A rekapituláció.~Hogy is lehetne hát menyország~
12797  Lir|                  Egetverõ „Szarvas” marha~„Rekcum kerdáj” neked, „magyar”!~
12798 Elbe|                     A nyájas köszöntés ott reked a torkán,~S útnak ered megint
12799  Lir|              közelebb?”~A szakadt bordáju, rekedt torku szikla,~Sötét felhõk
12800  Lir|               Legalább nem bõgsz, torkodba~Rekedvén a „Heuréka!”~               
12801  Lir|                  kerülnél?~Elõtted a sötét rekesz...~Még egy csuszamlás a
12802  Lir|                   Nem bírt maradni e sötét rekeszben.~Oh, boldogok, kik a máglyán
12803  Lir|                   Lelkemnek, ím ládd, a te rekeszednél~Nem tágasabb e mérhetlen
12804 Elbe|            megbontott csillagtábor,~Mint a rekeszeiken áteresztett~Fenevad-állatok
12805 Elbe|                elég.~Palotám falával Dunát rekeszthetnék.~Kinek szive jóra bátor
12806  Lir|                  valóban árnyék,~Mit bûnöm rémalakja vet;~Mely nem enyészik el
12807  Lir|                    a halott;~Megörökítik e rémalakot.~Hallgassa, tehetetlen,
12808  Lir|                 aludj ki hamar;~Hóváll, ne remegj, az éj betakar.~                
12809 Elbe|                zörögtek~S mint nyárfalevél remegtek csontjai.~Vagy kacagott,
12810  Lir|                 barnul a fehér szemfátyol.~Remegvén, miként a nyárfalevél, látja,~
12811  Lir|                   Kétségbeejt a sötétség -~Rémeitõl megõrülsz, vagy~Elõbb megfojt
12812  Lir|                     És vezeték a babonának~Rémeivel a népeket.~Eloltották az
12813  Lir|                 lettek a tündérek?~Gnómok, rémek, gyíksárkányok,~Óriások,
12814  Lir|                    égi egyezményben~Benned remekké egyesül,~Eloszlik, mint
12815  Lir|                multat, szeressük a jelent,~Reméljük a jövõt, imádjuk az istent,~
12816  Lir|                   látván, eljött és mondá:~Reméljünk még egyszer és utószor!~
12817  Lir|                     Szeretlek én, hiszlek, reméllek,~Mert nagyon büntetsz engemet;~
12818 Elbe|                    nagy hazának,~Menhelyet remélõ egy idõre nálad.~És hogy
12819  Lir|                    az idõnek:~Vársz-e még, remélsz-e még?~Az esztendõ vénül immár~
12820  Lir|                 ritkán látott.~S elviszik, remélve jót elõre.~Tesznek most
12821 Elbe|              pillant,~Gondjai ködében ez a reménycsillag.~Mintha sejtené, hogy el
12822  Lir|                világon.~Vagy talán van még reményed, - érzesz~Új villámot lelked
12823  Lir|                  hogy vágyaimnak~Nincsenek reményei;~Jövõm üres végtelenség -~
12824  Lir|                    Gondolkozik, nagyralátó~Reményein ringatózva:~„Valamint egy
12825 Elbe|                   Határtalan, merész, bohó remények!)~Még éjhomály köpenybe
12826 Tore|             emlékezeted~Nekem nincs az se, reményem sincs~ ~
12827 Elbe|                    Eszébe jutottak vágyai, reményi,~Nagyratörõ lelke biztató
12828  Lir|                  lesz homlokomra...~Rózsás reményim mámorában~- Mit most irigylek -
12829  Lir|                   sohse látod többet~- Igy reménykedék az ellen -~Azt az áldott
12830 Elbe|                      tán a gyönyörû képre.~Reménykedett, várt még, de hiába vára,~-
12831 Elbe|                mint a jó kotlós tyúk.”~Így reménykedik jó Ábel, de Aranka~Egyre
12832  Lir|             Féllábbal a sírban... vagy még reménylsz?~Mig ifju voltál, oh! volt
12833 Elbe|                   Mint haldokló. A kéjnek, reménynek~Gondolatával nem találkozám.~
12834  Lir|                   az üres ugyan,~De hitem, reménységem van~Olyan, hogy - kifogyhatatlan!~
12835 Elbe|           árbocfája,~Útat, irányt vesztve, reménységhagyottan~Tévedez fölötte urrá lett
12836 Elbe|                   van messze nagy vidéken,~Reményül se hagyva egy nyilás az
12837  Lir|                hiszünk, még szeretünk,~Bár reményünk - titok.~Zengd te nekünk
12838  Lir|                 alatt.~Oh!... e legédesebb reményünknél~Nincsen egyéb birtokunk...
12839 Elbe|                    csöndélet,~De nem ohajt remeteséget.~Mindent, mi jó, úgy véli,
12840 Tore|               várok mégis itt tovább?~Mért rémít a bizonytalanság~Ugrani
12841  Lir|                  riasztott oldaladtól,~Bár rémitett börtön, halál.~Szegény valál
12842  Lir|                   se tudjuk, mi a jobb?~Mi rémítõbb, halál, öröklét?~Oh, hidd,
12843  Lir|                   oly merõen,~Mozdulatlan, rémitõen?...~Oh, a halál képe rajtad~
12844 Elbe|                örökkévaló csak én vagyok.”~Rémletesen üvölt „igent” e szavakra~
12845  Lir|                egybe az erdõ, mint a pokol~Rémmel telik el, besötétül.~Mint
12846  Lir|                   foganatja;~A szolgabírók rémmesében élnek,~Mágnás nem áll fölötte
12847 Elbe|                     mi hiába?~Tizszer is e rémnek nem hosszabb-e lába?~És
12848  Lir|                    sírbolti csöndességet~A rémteli sötét erdõ alatt,~Amig a
12849  Lir|            Elátkozott lélekként, hittelen,~Rémtelt, örök, siket, vak éjszakába~
12850  Lir|                    lehet.~Majd vadregényes rémtörténet,~Hajszálmeresztõ szörnydarab.~
12851  Lir|                    Indul egy a békés tájon~Rémülést, iszonyt gerjesztõ~Szélviharos,
12852  Lir|                Szédíti képzetem,~Kétségbe, rémületbe ejt.~Valóba’, nem az elmulás,
12853  Lir|            legszörnyûbb eset:~Utálatosabb, rémületesebb,~Amit belõle emberek csinálnak:~
12854 Elbe|            Hivatalosan bejelentõ hírnök:~A rémületesen fölséges, fényes,~Útján
12855 Elbe|                bajnok élt a völgytorokban.~Rémületgerjesztõ képpel, szikla vállal,~Vállaira
12856 Elbe|                 Sejdítve Ernõ szándokát.~A rémületnek erejével~Ragadja mellen
12857 Elbe|                  itt Leon’ ajkán~Versenygõ rémületsikoly -~S Etelke, aki fuldokol...~            
12858 Elbe|                 aztán õ volt a legény,~S a rémülettõl megdermedt érzékek~Köznémasága
12859  Lir|               vigasz,~Ki az élettõl félsz, rémülsz:~Emlékezzél rá, hogy meghalsz.~
12860  Lir|          rohanásait...~El, vissza innen, e rémûletes~Szédítõ meredélynek peremérõl!~
12861 Elbe|                 jelfa keresztúti parton,~A rendbiztos mereven áll...~Haha... gyönyörû
12862  Lir|                 Csak dicsõség volna nekik.~Rendelem: hogy egy-egy sátor~Emelkedjék
12863  Lir|                   hallgatja épen~A teremtõ rendeletét?~Vagy tán az isten átölelte~
12864  Lir|                szerint hangyák, földgömbök~Rendeltetése buboréklét...?~Alakok, tömbök,
12865  Lir|                   nem mutatja~Soha magát a rendezõ.~Sõt halhatatlan költeménye,~
12866  Lir|                  még se fogtál rajtam:~Nem renditettél meg hûségben.~De engedd,
12867 Elbe|         megohajtott, amit irigyelt õ,~Az a rendíthetlen, szemtelen bátorság:~Nem
12868  Lir|                     miként az orsó,~Világi rendnek körhintája.~Bölcsõ, menyasszonyágy,
12869  Lir|                    nevette érte senki,~S a rendõr sem fülelte le...~                  
12870  Lir|            pillanatra föltámadnak,~Ihattam rendszerint csak ollyat,~Mitõl gyöngébbek
12871 Elbe|                  azonos csodát mivel:~Hogy rendületlen nézi a világ~Bomlását, mint
12872  Lir|                   Világok és idõk tünedezõ~Rengetegének tüskén-bokrain...~S mert
12873  Lir|               játszik a szellõ vele,~És mi rengeti a galyt,~A sürûben mi sohajt?~
12874  Lir|                   világot,~Mit hirdetél, a rény helyett.~Hol a pokol, mely
12875 Elbe|              csúfolódnak,~Nevezi az ország renyhe hájhalomnak.~De nagy akadék
12876  Lir|               husvéti bárány.~Egy kis lány repes feléje,~Angyal, templomok
12877  Lir|                   balra,~Vérzõ szárnyakkal repesve,~Önmagam elõtt szégyenben~
12878  Lir|                    miveltem,~Csak sziveket repesztettem;~Ezreket koldussá tettem;~
12879 Elbe|                        66~A jelenet szivet repesztõ;~Nagy a kelepce, a veszély.~
12880 Elbe|           classiques ou gothiques que~nous répétons, et qu’on nous impose, il
12881 Elbe|                   jó cég,~A sans peur sans reproche lovag.~De neki ennél is
12882  Lir|                   kik ezek itt e pharizeo-~Republicanus övesek?~E gõg, e fény tanítni
12883  Lir|            fenekére süllyed.~Gondolatgyors repüléssel~Ott terem a bájos isten,~
12884 Elbe|           szerszámmal, kócsagos huszárral;~Repülhetni abban versenyt a madárral.~
12885  Lir|                  Ámitásod tengerébõl?~Csak repülj velem tovább is;~Én vándormadár
12886  Lir|                  Ha te volnál cserebogár s repülnél~Sebesebben, mint a madár,
12887 Elbe|              gyalog, legfölebb lóháton.~De repülni? soha még nem is reméltem.~
12888 Elbe|                    szaladnak~Utána a félig repülõ szarvasnak,~Mely midõn eltikkad
12889 Elbe|              egyszerre, mintha~Hetet-havat repültem volna át,~Éjféli villámlás
12890 Elbe|                  nélkül, zajtalan~- Inkább repülve, észrevétlenül, mint~Az
12891  Lir|               vigyáz,~Nem ötlik-e vad ki a résen?~Rí a csalogány, - ott valami
12892 Elbe|                    óra hosszáig hevernek a restek,~Kilenc óra való csak tunya
12893  Lir|                 követi a boldogság!...~Nem részegít-e meg a csók,~Nem szédítnek
12894 Elbe|                    s ily csók~Vajh kit nem részegítne meg?~Egyébiránt biz õ nem
12895 Elbe|             Lengyelhon legszebb leányáért.~Részegitõ-édes volt ez a pohár bor!~Menyország-nyitó
12896  Lir|                  Vénûlten, fáradt betegen,~Részegnek tart az elmenõ majd;~Annál
12897  Lir|             visszatérsz.~Majd látni fogunk részeidben;~Egészben, ah, többé nem
12898  Lir|            ezekével én~Minden szerelembéli részemet!~             II~Nyargal
12899 Elbe|                  népnél, amely mûveletlen,~Részesül az orvos kevés tiszteletben.~
12900  Lir|                    Hallgatózó csillagoknak~Reszketeg szelíd fényében;~Nagy, nehéz
12901  Lir|           megállott~Csodájára s láthatólag~Reszketett minden sugára,~Mint a nyárfalevél,
12902  Lir|                   a langy levegõ~Délibábbá reszketi magát,~Melyen a majd széjjelolvadó~
12903  Lir|                    és falevelek~Ijedtökben reszketnének;~Rám fekete felhõk közül~
12904  Lir|          Végösszegé, amely nem változik.~A részlegek számára megnyilik~A síri
12905  Lir|                  zene?~Minek neked parányi részlet,~Ha tied az egész világ?~
12906  Lir|                   könnyü sor! mi drága még részletben -~Egészben szinte semmit
12907 Elbe|                    Költeményem~Paradicsomi részletéhez értem.~A mûi szempont és
12908 Elbe|                erdõ alján~Egy vadregényesb részletet.~Im itt egy csöndes hûvös
12909 Elbe|                  dolga~Kivánatos inkább mi részünkre volna.~Ha Mervát elejtjük,
12910  Lir|                   És szíve gyengül, érezõn részvétet.~Nagy, titkos fájdalom,
12911 Elbe|                   szemeid kisírva?”~Szelíd részvéthangon kérdi a leánytól,~Az pedig
12912  Lir|                egyetem~Hallgat közömbösen, részvéttelen.~Tehetlen, véges minden
12913  Lir|                  aztán fölöstökömöt.~Ott a rét, hol forró nap alatt~Estig
12914  Lir|               csillagja~A sötétségben alvó réteg~Lámpáit sorra gyujtogatja.~
12915  Lir|               pazarol fényt, meleget;~Holt réteken uralkodik csak;~Te szellemek,
12916  Lir|                  nyári délben,~Mikor a hûs réti érben~Itatgatta kis libáit,~
12917 Elbe|               siratva.~Élõ, halott, vagy - rettegek! -~Tán mindakettõ - ég veled!~ ~
12918  Lir|            seregeknek,~Kit népek, országok rettegnek,~E szép szemeknek sugarától~
12919  Lir|                   hydrát;~Életét egyszerre rettegték s áldották.~Nemzete sokáig
12920 Elbe|             szarvas a sót nyalni járt,~Nem rettegvén a pór-ruhát.~            
12921 Elbe|                   a rövid idõt,~Ha meg nem retten, hogy Leona~Szava betûin
12922 Elbe|         menyasszony keble átrezzennek.~„Ne rettenj meg, erdõk rejtett ibolyája,~
12923 Elbe|                állna ellen õ e vágynak?~Mi rettentné attól el õt?~Hisz a mélységes
12924 Elbe|               zörgõ fák alatt,~Midõn az ég rettentõt csattant,~Pokolsötét éj
12925 Elbe|                    Hamar tûnõ árnyat vet a rétvirágra,~De kiér az ismét a szép
12926 Elbe|                    szemébe, hogy itten~Ami retyemotya, az övé de minden.~Hogy
12927  Lir|                  Mint hányt-vetett hajós a révben,~A gyermek anyja kebelén,~
12928 Elbe|                  tükrözõdik,~Míg egy hideg révén széttörvén - elömlik...~
12929 Elbe|                    húnyt szemmel az Álom a révész.~Ez bevette könnyû, ringó
12930  Lir|                     Kéjkörútas végezet:~Au revoir jövõ nyáron!~Addig add -
12931  Lir|                    tönkre vágta~Szegényt a revolució;~A jó öreg! õ volt hazánkban~
12932  Lir|                 egyre ingerli?~Az utonálló revolver,~Aki gázol becsületbe -~
12933  Lir|                 gondol.~A pillangó szárnya rezdül,~A virág kelyhében alva.~
12934  Lir|                  Végtelen hullámi szomorún rezegnek.~Megy elõre, mondván: „Itt
12935 Elbe|                 szabályos.~Homloka aranyos rézsisakba vész el,~Mely fölött kócsagtoll
12936 Elbe|                   találta:~Taraja lehatolt rézsisakján át a~Koponyába s fûre csorrantá
12937  Lir|                    magamat,~Im hangos órám rézszavára~Az õsz idõ meglátogat.~Mint
12938  Lir|                 lovat.~Pörg a dob, cseng a réztányér;~Boltinas, szobaleány,~Cselédség,
12939  Lir|                szenvedélyed láza.”~„Meg se rezzenj, ha velõdbe~A féltés villámai
12940  Lir|                    az erdõn;~Néha hull alá rezzentõn~Egy-egy levele a fáknak,~
12941 Elbe|                  vadászat vala belsejében.~Riad a vadászkürt, az erdõk harangja,~
12942 Elbe|                  szemének,~S ereiben a vér riadtan kerengett.~Már ültõ helyén
12943 Elbe|                    annyi tisztelettel,~Nem riasztalak el a név-szörnyeteggel.~
12944  Lir|           megmozdíthatja,~De õ tûr, el nem riaszthatja.~Anyagban nincs erõ, sem
12945  Lir|               Halál és õrület vad szörnyei~Riasztják vissza véges emberi~Elbizakodott
12946 Elbe|                    van erre is már szörnyü ribillió.~A fészek szélérõl kilátszik
12947 Elbe|                   a jó estebédet,~Béla már Richszától minden jót megértett.~Sok
12948  Lir|                   ismerétek~Örökké - szóla ridegen.~Mirõl a mult beszél tinektek,~
12949 Elbe|               robognak,~A kocsisok „EO”-ot rikoltnak;~Sok ragyogó szem ezalatt~
12950  Lir|                 kiáltasz;~Hiába itt minden rimánkodás,~Sirás-rivás és fogcsikorgatás...
12951 Elbe|                   vitéz cselekedeteit~Szép rimekben lantos ifjak énekelik.~Szíve
12952  Lir|                    dulják pondrók,~Kimélik rímelményimet.~Mindennek, ami itt remek
12953  Lir|                 Mire jó e száraz firka?~Mi rimelne össze szebben,~Mint két
12954  Lir|                Mégis egyre ostromoltok~Pár rimelt sorért, emlékül~Fehér könyvetekbe
12955  Lir|                    éltemet~Szebb jövõ álma ringatá el,~Hoznátok egy üzenetet.~
12956 Elbe|                   dolga.~Bóbiskol a madár, ringatja a fészek,~Tetõ alatt van
12957  Lir|                  nagy ajándékával~Keblökön ringatnak, oh, azok, azok,~Melyeket
12958  Lir|               valami tilalmas~Nehéz titkot ringatnának;~Nyögnek a fák, reng a felhõ,~
12959  Lir|                  Tegyetek le egy örökzöld,~Ringató fenyõbokorba,~Hol fölöttem
12960  Lir|                    a dob;~A hegy oldalában~Ringatón zörgõ malom~Dörömböl magában,~
12961  Lir|                    neki,~Édes ölében addig ringatott.~De elválasztá tõlem õt
12962 Elbe|                   veszélyes örvény sodra~A ringatózó tengeren,~Imádók suttogó
12963  Lir|                    hangok árján~Láthatólag ringatózott.~Engem is megállitottak~
12964 Elbe|                 Hátha õt is aranybölcsõben ringatták -~Csakhogy az övét is elverték
12965  Lir|            fejthetlen álmodásba~Beszövõdve ringatván a~Szunnyadozó lég bölcsõjét.~
12966  Lir|              szellemhang szól,~S merengve, ringva bús sejtésen,~Gondolsz magast,
12967  Lir|                   Amilyet a föld még~Vajmi ritkán látott.~S elviszik, remélve
12968  Lir|                  Hogyan táncolt, kacagott, rítt~Tárt kebellel, bomlott hajjal,~
12969 Elbe|                    anyjuk?~A kis madárfiak ríva könyörögnek,~Addig-addig,
12970 Elbe|                  sem végezhette;~Lelkesült rivalgás támadott mellette;~Sok vitéz
12971  Lir|                  hajnalja.~Nézd ez örömben rivalgó népet,~E nemes nép szeret
12972  Lir|        Megkeresztelkedett világ~Üdvözülten rivalja: éljen~A testvérség, köztársaság!~ ~
12973 Elbe|           összeverje, neki nem volt párja,~Rivalkodik Lator: „Odébb innen, kócos!~
12974 Elbe|                 így szavait, az erdõn~Kürt rivallott végig, jeladólag zengõn.~
12975  Lir|                   Feketére soha, soha!~Oly rivó piros maiglan,~Mintha most
12976  Lir|                 Fönn az égen bûvös fénnyel~Robban el a meteor.~Ámulattal nézve
12977  Lir|                betyárja!~Eredj, vidd hirül Róbertnek,~Elfogadom a kegyelmet,~
12978  Lir|                   a síkra ereszkedtünk.~Mi robog, zúg el mellettünk,~Vissza
12979 Elbe|            szerelem fakad!~A fogatok vígan robognak,~A kocsisok „EO”-ot rikoltnak;~
12980 Elbe|                    Órája épen arra hozza~A robogó helyi hajót.~Tajtékozón
12981  Lir|                    Koszoruzottan tündököl;~Robogtok címeres hintókban,~Rám a
12982 Elbe|                    jobban fáj, mint néked.~Ródd föl ezt ne nékem, hanem
12983  Lir|                   Csillag, nap válna porló röggé,~E tûztõl nem menekszel
12984 Elbe|                 gyúanyag.~Hogy azt eloltsa rögtönében,~Õ arra soh’se volt hanyag.~
12985 Elbe|               csepp kétsége sincsen.~Ülvén rögtönözve fölhányt gyepszinágyon~- „
12986 Elbe|                   úgymond, hogy lépése~Ily rögtönûl, szerénytelen.~Választ azért
12987 Tore|                                 Töredékek, rögtönzések~~~
12988  Lir|                        Emlékkönyvbe~      (Rögtönzet)~Az óriás nap képe elfér~
12989  Lir|              megváltotta.~Gyógyíthatatlan, rögzött bárgyuság!~Nem fog ki rajta
12990  Lir|                   illõn mosolyognak,~Ebben röhögni is lehet.~Majd vadregényes
12991  Lir|         szállongnak,~Fecske földet szántva röpdes,~Minden oly merengõ, csöndes.~
12992 Elbe|                    át a „Hattyu”, „Fecske”~Röpdös vigan Budáról Pestre;~Csöndesb
12993 Elbe|               hazatére~(Sietett is, de meg röpitette hamar~Sok szép sárga csikó:
12994  Lir|                    mely a gallyon~Suttogva röpked szanaszét,~A bús idõ fohászát
12995  Lir|                 rög,~A lepke, mely fölötte röpköd,~Egy porszemét megmozdíthatja,~
12996 Elbe|                Vándormadárnak szárnya van,~Röpködhet a látképdús kék ég~Mérhetlen
12997 Elbe|                    Álom tündére is rémülve röppent~Odább, ha olykor pilláimra
12998 Elbe|          összeégetett sügérek.~Szétrobbanó röppentyü tarkabarka~Sziporkarajjaként
12999  Lir|               mondhatatlan~Távolságok felé röppenve el,~Kérdéseimre, hol a vég
13000  Lir|                 széditett le~Gondtalan víg röpte közben~Szerelemvágyat lehellõ~
13001 Elbe|           kiterjeszti szárnyát,~Hogy sebes röptével gyõzze meg prédáját -~Úgy
13002  Lir|                    pázsit,~Pillangó játszi röptiben,~A szél, mely fürteim közt
13003 Elbe|                 Fémlõ fogú farkas, csöndes röptü holló,~Gyülekezõ varjak
13004  Lir|                  döbbentõ csöndesség lett,~Röpülése hallik ördög~Pillangónak -
13005 Elbe|                   megsajnálja õket.~Szinte röstelné, ha nem egyedül volna...~
13006 Elbe|                    pedig annál jobb, minél rövidebbre.~Sürû fésû, kefe tisztogassa
13007  Lir|                 lesz, virágom?~Ki nappalom rövidíted,~Mintha idõmet rabolnád;~
13008  Lir|       Csecsebecséinek szépét-javát;~És oly rövidre szabta és csalókán~Hajszálra
13009  Lir|                   Kik elõkészítették jól a rõffel.~De hát ha így van - s így
13010 Elbe|                   Hogy a szép zsákmány ott rohad!~A vezetõ csak szemlélõdik,~
13011  Lir|                    szomorú, gyász végezet!~Rohadni, lassankint, büzhödve,~Mig
13012 Elbe|             szökött.~S a régi édes almáját rohadtnak~Csufolva, meddõ vert aranyt
13013 Elbe|                    zászlók körül~Pèlè méle roham után a katonák.~A víznek
13014  Lir|                     Mahomet császár utolsó~Rohamát most parancsolja,~Haragban
13015  Lir|                ellen.~Világhires, félelmes rohamod~Egyszerre lép át egy félszázadot.~
13016 Elbe|                  nagy tragédiának vége már~Rohamosan közeledett. Amerre~Haladtam
13017 Elbe|                    végre Izidóra ittasító,~Rohamra lelkesítõ bájai,~Fényének
13018  Lir|                 képzelem merész,~Öngyilkos rohanásait...~El, vissza innen, e rémûletes~
13019 Elbe|                   fölingerelt lelked~Sebes rohanásban keres menedéket.~Elmarad
13020 Elbe|                  El ne hamvaszd lelkem - e rohanást látva!~Míg nagyért hevülõ
13021  Lir|                  csókolkozunk.~Akkor aztán rohanjon ránk~Az a szolga muszka
13022  Lir|            jelenvilág képébe!...~Hagyjatok rohannom olykor-olykor~Vadon erdõk
13023  Lir|                   vonitása:~Néma sivatagba~Rohanok én; de mi haszna?~Nyugtom
13024  Lir|           felismert titeket.~Ti éhesen oda rohantatok~Utósó ékeit elorzani...~
13025  Lir|                világok istene!~Látom, mint rohantok a lég ürében,~Koporsótokban
13026  Lir|          tisztesség nem eshetik kimondva -~Rojtos gatya... kerülnek muzeumba:~
13027  Lir|                   egy leharapott~Megtépett róka- vagy csak nyulfarok!~Ti
13028  Lir|                látod,~Hogy csak a nyúl- és rókafark hiányzott?~Hát ezt meg õk -
13029 Elbe|               elmarad~Az arszlán - az hogy rókahad.~            27~Csak egy
13030  Lir|               nagyitón se lát.~„Amelyben a rókát kergettem én”~- Kárminnal
13031  Lir|                    sírni tud,~Nincs párja, rokona.~Ó, jer közénk, maradj velünk,~
13032 Elbe|                   Majd kiadja õt is közeli rokonnak.~Különben mit bánja, akármit
13033  Lir|                  néptengerben,~Páratlanul, rokontalan, egyetlen,~Segítve még mást,
13034  Lir|                  tér,~A pár sort, mely még rólatok szól,~Kirágta a könyvtár-egér,~
13035  Lir|         számüzessél~És sírod leld a hódolt Rómában?~Kiégett már néped Aetna-lelke,~
13036  Lir|                 dal~      Midõn vezéreik a rómaiaknak meghódoltak~                 
13037  Lir|             novellát ad Peregrin,~- Vége a romantikának! -~Nem érti magára Hermin.~
13038 Elbe|               egykor amaz égõ fáklya,~Mely Rómát gyujtogatta föl.~Van, aki
13039  Lir|                    tölgyet,~Tornyot, falat rombadöntött,~És nem bírja elragadni~
13040  Lir|             fölverték templomodat,~Oltárod rombolják ördögfiak,~Szent orgonádat
13041  Lir|                 letûnõ a földön.~Hulljon a romlás kéntüzesõje;~Mint Sodomát,
13042 Elbe|               szemlátomást~Az anyagi világ romlása is.~Kirúgva már e gömb szokott
13043 Elbe|                    ha napok, hetek óta már~Romlásnak indult volna a világ.~Miként
13044 Elbe|               fehérek,~Bizonysága ez, hogy romlatlan a véred.~De ha szádnak is
13045 Elbe|                    és minél nagyobb távol,~Romlik a közeltõl s igen apró tárgytól.~
13046  Lir|                  veled, gyalázatos halott,~Romlottságodban öngyilkos haza!~Nem úgy
13047 Elbe|                 kisértetes szél düledezett romnál~Énekel zokogva a mulandóságról -~
13048 Elbe|                    Mint még álló oszlop~Õs romoknál, melyek fala rég leomlott,~
13049  Lir|            ohajtott birodalma~Fölépülend e romokon.~S a bûnök áldozat-vérében~
13050  Lir|         kiváncsisággal~Száll a holdfény õs romokra,~Egymást boldogítja ottan~
13051  Lir|                  gondoltam.~Oh, hivalkodó, romolt szív,~Földi gyarló véges
13052  Lir|                  neki váltott~Rengetegnek, rónaságnak,~S addig epedt, sirdogála,~
13053  Lir|                    jól eladom.~A halált, a rondát, kikacagom.”~                
13054  Lir|                 egyben,~Csak mi egymást ne rongáljuk~Eztán ketten.”~Nem volt
13055  Lir|             reménységet látod~A szegénynek rongyai alatt.~Oh!... e legédesebb
13056  Lir|                    Falunkban a zsidógyerek~Rongykérõ sípja hangozik,~Ez legbizonyosabb
13057 Elbe|                   mindenféle szerdék?~Ha a rongyok alól valami kilátszott,~
13058  Lir|                 rongyos élet,~Naprul napra rongyosabb!~Arra vársz tán, gyönge
13059  Lir|                gúnykacajt,~Mint a harcos a rongyot, mit~A csatagolyó szakajt.~
13060 Elbe|                   villámlásként szemeinket rontja.~Hogy mi jó a szemnek, mi
13061 Elbe|                  meg azt is, hogy a szemet rontják,~Az igen nagy és a kevés
13062  Lir|              füstölgõ, vért párolgó~Földig rontott Memphisz térén:~Fiaim hogy
13063  Lir|               állja - és kacag.~Hadd üsse, rontsa, fáradjon bele~Az istennyila:
13064 Elbe|          ingerültséget,~Indulatossággal ne rontsad a véred.~Ha pedig gyógyfürdõt