Rész,  Fej.

13565  Lir|                   Ez az idõ monológja.~Mit sug a virág fülébe?~Van-e neki,
13566 Elbe|                gondolatja,~Jobb, gonoszabb sugallatok~Rettentõ harcot vivnak ott.~            
13567 Elbe|                nyelvének~A szív a szavakat sugalló szent lélek,~És szívünk
13568 Elbe|                sorsa,~Hiszem, mintha isten sugallotta volna.”~- Csöndes, hallgatózó,
13569 Elbe|             eltéveszti sodrát,~S csak bõsz sugalmakat követ.~S hogy a kinos fesz
13570  Lir|                                        III~Sugalmas, rejtelmes éjjel.~Kéjtõl
13571 Elbe|              csattanását;~És tudd meg azt, sugám fülébe~Rémes rejtelmesen,
13572  Lir|                   azt, hogy szép szemednek~Sugárai hõk, igazak.~Hamis bálványt
13573  Lir|                érvén,~Leül ott és koronája~Sugarait szétterjesztvén,~Ünnepélyes
13574  Lir|              Nagylelküen, mint nap ragyog.~Sugárait mint távol csillag~Rád verje
13575 Elbe|               habbal,~Játszadozó égi forró sugarakkal,~Melyben egész világ - ég,
13576 Elbe|                   gyermeke a napnak,~Benne sugarának bûbájai vannak.~Piros rózsát
13577 Elbe|                magával,~Elhozott e zordon, sugaratlan völgyre~Elhervadni - sötét
13578  Lir|                rettegnek,~E szép szemeknek sugarától~Remegsz, a földön csúszol-mászol.~
13579  Lir|                   mennydörgéseiddel,~Napod sugarával olvadozni!...~Borostyánt...
13580 Elbe|               Fonva a legforróbb mennyeibb sugárból:~Leányszembõl, mely most
13581  Lir|           fübársonyos partok~Fürödve a nap sugáriba’.~Mindent, mi édes, ami
13582  Lir|                    tekintek,~S szép szemed sugáriban eltévedek,~Aki téged megteremtett,
13583  Lir|                mire az ifjú hajnal~Ragyogó sugárözönnel~Önti el a várkörnyéket:~
13584  Lir|              nagyobb;~Ott, honnan szerelem sugároz,~Maga a mindenség ragyog.~
13585  Lir|                    úsztak érzõbb~Csillagok sugárpillái.~Legkeményebb fáknak ágit~
13586  Lir|                    A nap összekapva fényes~Sugárszárnyait az égrõl.~Lebukott a mély
13587 Elbe|              Porába burkolózva, fénytelen,~Sugártalan csüng ottfeledve a föld~
13588  Lir|                 ezelõtt!~Pedig míly kedves sugáru~Boldogító csillag ez!~Az
13589  Lir|                 legzordonabb arc kiderült, sugárza.~Õs erény, bölcs törvény
13590 Elbe|                   Sõt oly kegyes volt, úgy sugárzott:~A föld egy óriás gyémánt
13591  Lir|                  fény.~A titkos, örök lény sugásit~Jól hallom a szín fenekén.~
13592  Lir|                értenéd-e, illatnyelven~Mit sugdos a nyiló virág?~Egy gondolat
13593 Elbe|                  megszólamlott.~S merészen sugdosá: „bátorság, hit, remény!~
13594  Lir|                   engem a vadon,~Rejtelmes sugdosásit lesve,~Hõ áhitattal hallgatom.~
13595 Elbe|                elõállt~Ezuttal is és egyre sugdosott:~„Ne hagyd magad, még minden
13596  Lir|                templom ez, úgy érzi itten;~Sugdossa azt körülte minden;~Az egyszerûség,
13597 Elbe|                  név-szörnyeteggel.~Annyit súghatok, hogy: Brzna, így volt írva,~
13598  Lir|                 Hát még ha tréfából fülébe~Súgnám e szót: köztársaság!...~ ~
13599 Elbe|                 merész, édes hit,~Mely azt sugta mindig: bejárhadd a földet,~
13600 Elbe|                   sátora elébe,~E szavakat súgta Hadonár fülébe:~„Vívni megyek.
13601  Lir|                     Közbe-közbe sebesebben~Suhan el a habokon,~Odaszólva
13602 Elbe|                  Akár a májusfát vetélkedõ suhancok. -~Vad rémület görcsétõl
13603  Lir|                tömbök, mindig újak~Jönnek, suhannak, mint a felhõk.~Örök a léte
13604  Lir|                koporsó alatt...~Szél, mely suhansz e hamuval,~Fû a holt ajkból,
13605 Elbe|                    a cudar kártyát jól oda suhintja,~Hogy csak ugy repül szét,
13606 Elbe|                 Sõt pláne tán hallottam is suhogni~Fejem fölött fenyegetve,
13607 Elbe|                 éji pille, vagy a nagyfejû~Suholy... S jutalmul, koronázatul~
13608  Lir|                   haragjában~Vitt százfelé sujtó förgeteget,~Mely fölgyújtá
13609  Lir|                   a mennynek -~És azért az sujtol itt engem.~Több vagyok,
13610 Elbe|            elkészülve várna~Az uralkodó ég sujtoló nyilára. -~Most az ifju
13611  Lir|                Csorranó kéjek mézének~Nagy sulyától lenyomatva,~Gyönyörûségekbe
13612  Lir|                    követ el nem veti~Úgy a súlykot;~Mert a jámbor vala épen~
13613  Lir|          Emlékezzél rá, hogy meghalsz.~Kit sulyos bûn tudata üld,~Kit erényed
13614 Elbe|                    mivel nem volt több két sunyó szeménél,~Nem is szurhattak
13615 Elbe|               produire une oeuvre parfaite~sur un modèle contraire à tous
13616  Lir|                  Amit hogy betanult.~Egyik sûrûbe rejtezik~S ott mondogatja:
13617 Elbe|                   kápolna tornya~Mindegyre sûrübben köhint.~Tizenkettõ immár
13618 Elbe|                  kedves a hely, meghivó.~A sûrübõl, csalogatólag,~Füttyent
13619 Elbe|                csónakába,~És evezett egyre sûrüdõ homályba;~Õ pedig lenézett
13620 Elbe|                    dühe dagályához mérten,~Sûrüebben csattog kardja pajzson,
13621  Lir|                   béke.~Boltozatos, titkos sûrük mélyén~Háborítlan alacsony
13622 Elbe|                    szégyenébe,~Amit elárul sûrüsége...~Holott szem, pilla, tûzajak~
13623 Tore|                  virág~Lelkünkben az erdõk sûrûje és a lomb~      láttalak~      
13624 Elbe|          templomába,~Belecseveg a fák halk susogásába.~Monda volt, hogy aki erre
13625  Lir|             hallani,~Csak a te „szeretlek” susogásodat!~Édes ölelésed bezáró mennyország,~
13626  Lir|                  gazon.~A habok oly halkan susognak,~Mint a haldoklók ajkai,~
13627 Elbe|                fegyverük volt - jól tudtak susogni,~Hogy harcoljon a hõs ellene
13628 Elbe|                     Mintha a futó szél ezt susogta volna...~Mintha Béla szíve
13629  Lir|                    Ölelkeztek a szellõvel,~Susogtak az éneklõvel...~Kétségbeesetten
13630  Lir|                Megszólamlott a jávorfa;~És susogva, lélekhangon~Monda nékem
13631  Lir|                   szünet nélkül~Megemészti sustorogva.~Gyûlölj hát - oh, csak
13632 Elbe|                  Mily andalitó összhang” - suttogám~Tompán, nehézkesen. „Minõ
13633  Lir|               megyek hozzájuk,~Hallgatom a suttogásuk,~Ha nekem is felelnének.~
13634 Elbe|                 Kisérgetik hátul, titokba,~Suttognak, fölsohajtanak:~Ah, és oh!
13635 Elbe|                        Azonnal. Indulunk a svájci~Határra. Hozz kemény segédeket...”~ ~                 
13636 Elbe|                 bomfordi bon-tont,~Befutja Svájcot, Párist, Londont.~Megtérve
13637  Lir|                 szerzetes~      Lenau után~Svédföldön áll egy ó torony,~Kesely
13638 Elbe|                 szép, mint itten~E keringõ syrén örvényben -~Akármit mondjatok
13639  Lir|                 olyan rab,~Aki zsarnokánál szabadabb.~Enyim az igazság s szenvedés,~
13640  Lir|                  Az ember ha látja, szinte~Szabadabban lélekez.~Csak az a baj,
13641  Lir|                mind igaz.~(Hazudni, csalni szabadalmad~Csupán neked van, emberarc!)~
13642  Lir|              felségem, édesem,~Kizárólagos szabadalmat~E találmányra adsz nekem?~                 
13643  Lir|                napom~Mindent megaranyoz.~S szabaddá tesz minden rabot,~Ki most
13644 Elbe|                     mint ha mondta volna:~„Szabadíts meg engem, el vagyok rabolva!~
13645  Lir|              hozzád apám, anyám, kedvesem;~Szabadságé a legelsõ szerelem;~Szent
13646  Lir|                    hír és dicsõség, amit~A szabadságnál jobban szeretél;~Meggyûlölt
13647  Lir|                   ajándokul~Adandja vissza szabadságodat!~Oh, nemzetem, magyar nép!
13648  Lir|               madárka a szomszéd bokorban!~Szabadságról zengett a madárka~S szerelemrõl...
13649  Lir|                régi sírok lelkei,~Elrabolt szabadságunknak hõsei!~Nézzetek ránk, s
13650 Elbe|                   no, hogy biz igy már nem szabadul innet!~Már nyilvánvaló,
13651  Lir|                 Eszeveszetten oda dobtad~A szabadulás perciben!~Legjobbjaid hiába
13652 Elbe|                  szép királykisasszonnyal.~Szabadulásának örül ez mód nélkül,~És egy
13653  Lir|               nemes, fogoly királya!~Amint szabadulásod keresed.~Jársz kelsz, forogsz
13654 Elbe|                nagy szükség van erre,~Mert szabadulást csak nem talál semerre.~
13655 Elbe|                    1886)~Arany tanácsok és szabályok a testi-lelki erõ és egészség
13656  Lir|                 Elõveszik a végrendeletét.~Szabályszerü az, rá ütve pecsét.~Sugallta
13657 Elbe|                   lel.~De hogy ember ezt a szabályt követhesse,~Szükséges, hogy
13658 Elbe|                Azért öltözeted kényelmesre szabasd,~Egészségre úgy, mint dologra
13659 Elbe|                   Hóna alá köti jobbfelõl: szablyáját,~Melynek fûrész-élén ütések
13660 Elbe|                   Hiába huzódik szerényen, szabódva,~Nem használ az semmit,
13661 Elbe|                  is mondjam -,~Szemed vagy szád ingerli jobban?~És hamarjában
13662 Elbe|                   sok dohányzástól támad a szádban rák.~Ahol pedig ez van,
13663 Elbe|                   romlatlan a véred.~De ha szádnak is jól nem viseled gondját,~
13664 Elbe|              illata:~Gyászfáklyafüst fojtó szaga.~            80~Nyomasztja
13665  Lir|                     hogy rohannak -~Moslék szagát ha szél orrukba hozza,~Egymást
13666  Lir|              jótét-lélek!~Dúl, ful a szél, szaggat fákat,~Mint valami dühödt
13667  Lir|                 Zengedez majd rejtelmedrõl~Szaggatott hangon, zokogva.~Arató lányok,
13668 Elbe|                 igy elõbb?~Tán visszatér - szaggatva kíntul;~De a hajó meg tova
13669 Elbe|                     De hogyha egyszer vért szagolt, hát~Jöhet az isten angyala,~
13670  Lir|                Haragtorzas sörényszárnnyal~Száguldoznak~Jobbra-balra sarkantyúzott~
13671  Lir|              Csodás, ködös távolba, mint~A Szaharában, messze, messze,~A még kilátszó
13672  Lir|               keblek jó fohászai...~Hazafi száj és honvédõ torok,~Reformerek
13673  Lir|                 forgó szerencsére,~A világ szájából véve a parancsot.~Napja
13674  Lir|                    nem ölt - kiált,~Miként szájas ellensége, -~De a harcra
13675 Elbe|                    megcselekedte:~A kulacs szájával esett szerelembe;~Béla herceget
13676 Elbe|                   dicsekedhetném vele...”~„Szájhõs!” vélék ezek magokban;~Jó,
13677 Elbe|                igérni.~Csillagot lehozni - szájjal, neki semmi.~De siet is
13678 Elbe|              megölt egy marquis-t.~Ilyesmi szájról szájra jár.~Szép kettes
13679 Elbe|                  híre messze terjedt,~Róla szájrul szájra histórják kerengtek.~
13680  Lir|                   fák, reng a felhõ,~Sötét száju barlang mormol~Nehéz rémes
13681 Elbe|           megvetéssel.~Amott vérre szomjas szájú csataebek~Néma lihegéssel
13682 Elbe|               Színt egyesít, mint az opál.~Szaka van otthon, mint az évnek,~
13683  Lir|                világfürdõkön divat.~Orvos, szakács, gépész, hajós,~Bohóc és
13684 Elbe|           ismerhetõleg, mint kirántott~S a szakácsné gondatlansága folytán~Szálkástól
13685 Elbe|                   mezítláb egy kisgyerek~A szakadékon átmehet.~            42~
13686 Elbe|                    vér szerint...~Most már szakadhat össze ég, föld,~Legragyogóbb
13687  Lir|                 akad,~Kíntól csak te magad~Szakadj szivem?!~            II~
13688 Elbe|                  ennyi boldogságot,~Fejére szakadó egész menyországot.~Voltakép
13689  Lir|                    alattam; forog a világ;~Szakadozik az égbolt, hullanak~És lenn
13690 Elbe|                   Felhõk a szélben, szerte szakadoznak;~Márvány és vászonangyalkák
13691 Elbe|                 Tört ki lassu kínok között szakadozva,~Végimája gyanánt Richsza
13692  Lir|                    Mézes mázos cérnaszála!~Szakadozz el, hagyj lehullnom~Akár
13693  Lir|                  rongyot, mit~A csatagolyó szakajt.~És hiába félek tõled,~Hiába
13694  Lir|                 maga is beléöregedik.~Hó a szakálla már, gyér fürtje len,~-
13695  Lir|           beszédemet!~Mohácsról szólok, és szakálladon~Egy drága gyöngyöt látok
13696  Lir|                 érzete?~Hová fér el kevély szakállodon~A gyalázatnak annyi bélyege?~
13697  Lir|         Fölbokrétázza kebelét,~Partvirágot szakaszt;~Ujjongva csörtet, postaként~
13698  Lir|                  mit hallott?~Mintha epret szakítnának,~Olyan hangot!~Kõmeredt
13699  Lir|               égetett, mig ottan~Darabokra szakitott...~ ~
13700  Lir|                  se tartós az élet babéra!~Szakíts élõ virágot tavaszkor,~Jön
13701 Elbe|                   s alakban más a dráma;~A szakma mindig egyezõ:~Van hõs,
13702  Lir|                  kiengesztel -~Áldott az a szál is,~Melyet emléked szõ,~
13703  Lir|                 szélben?~Ékes fürtje, haja szála...~Úgy viódik vele a szél -~
13704  Lir|                   nép,~Fogadom, hogy sírva szalad~Hazájába, aki ép.~Akkor
13705  Lir|             tündérvilágot,~Hol kész sonkák szaladgálnak,~Vége nincsen a kolbásznak...~
13706  Lir|                 Olyan pillangóra,~Aki után szaladnom is~- Szemtelenség volna!...~ ~
13707  Lir|                   ha komondor ûzi avarban,~Szaladoznak a hamvas fellegek,~Egymásra
13708  Lir|                     cimet nem koldult rend szalagja:~A szellem és erkölcs fensége
13709 Elbe|                    E síma aszfalt-burkolat~Szalagján egy-egy pillanatban~Ah,
13710  Lir|                mint a szérü,~S még kiégett szálait is~Zordonul süvöltõ szélvész~
13711  Lir|            köszörül~A lappon és a macedon.~Szalámigyáros talián~Hõs elõdök nyomába
13712 Elbe|                 csaplárnénak nem lesz, kit szalasszon,~Majd fölkeresteti a - hercegkisasszony.~ ~
13713 Elbe|                  Nem, nem, lehetetlen.~Úgy szalasztották el, tán maguk is harcban,~
13714 Elbe|               megtanuljátok.~Mert igaz egy szálig, mint a kétszer kettõ,~Váljék
13715 Elbe|                 szeme,~Pislog, mintha épen szálka volna benne,~Tolakodó könnyet
13716 Elbe|            szakácsné gondatlansága folytán~Szálkástól összeégetett sügérek.~Szétrobbanó
13717  Lir|                 Mind, mindörökre!... Sírba szállani,~Ahonnan többé nincs föltámadás;~
13718  Lir|                   Oh, maradj erõs és le ne szállj a porba!~Fáj nem-bírhatásod,
13719  Lir|   élethalál-versenyben,~Hogy fehér vállára szálljanak!~Körülötte a langy levegõ~
13720  Lir|                 felõle mit se fogok tudni!~Szálljon el mellettem az égnek villáma,~
13721 Elbe|                   rá nagy tettek dicsõsége szállna,~A felhõbe tekint, oda vágyna
13722 Elbe|                   istenek polgárosodnak~És szállnak alább-alább.~Olymp szirtorma
13723 Elbe|                  Nem is fölfelé, de lefelé szállnának.~Semmi jele még fönn derengõ
13724 Elbe|                    s hazámért bátran síkra szállnék,~Ám de tán nem szégyen vallanom
13725 Elbe|                  ha tudjuk,~Lakása ez s ez szálloda.~Rangját, nevét a szobapincér~
13726  Lir|                    ó torony,~Kesely bagoly szállója;~Esõ, vihar játékszere~Jó
13727  Lir|                  vadonnak:~Hervadt levelek szállongnak,~Fecske földet szántva röpdes,~
13728  Lir|                   erkölccsel szembe ti nem szállotok!~Ti ekkor imádkoztatok a
13729  Lir|              hallom;~A szememre rózsafelhõ szállott,~Elfeledtem az egész világot.~
13730 Elbe|                    leráz egyik ágról,~Tova szállsz, és gúnyul vígabban danázol.~
13731 Elbe|             gúnyosan kacagja:~Oly mihaszna szálltak Merva óriási~Nagy erõvel
13732  Lir|                   Mint visszaröppenõ láng, szálltok égnek,~A végtelen, szabad
13733 Elbe|                szerelem madara.~Ágrul ágra szállva ébredésre hívón.~Egyet-egyet
13734  Lir|                  láng hídja,~Rajt a földre szállván...~Balzsama a sírnak,~Mely
13735  Lir|                  Vagy szénásszekérbõl~Puha szalmaágyat?~A palota nagyon~Síma fényes
13736 Elbe|         éjféltájban egy a pokol fenekével,~Szalmafödeles kis alacsony kunyhóban~Arany
13737  Lir|               megkondul.~Vízben fuldokló a szalmaszálhoz~Ha már sehol menekvést nem
13738  Lir|           egészségére válik.~Alacsony ház, szalmatetõ;~Veri a szép csöndes esõ.~
13739  Lir|                  csontot vetettetek;~Alván szalmátokon, a vén csavargó~Ezért nem
13740 Elbe|                 szólanom~Nekem megtiltja a szalón!~            64~Egyébiránt...
13741 Elbe|               cselszövõ kigyót és átalán a~Szaloni öltözéket illetõleg. -~Ugyanis
13742  Lir|              becstelen;~Tenyér, ha kérges, szalonképtelen.~Vad, hosszu körmöt sem
13743  Lir|                   Hozzá bicsakra tûzve süt szalonnát.~A szomszéd csordakútról
13744 Elbe|                  Egészség és bûnügy biztos számadatja~Megcáfolhatatlan számokkal
13745  Lir|                           Egyszer volt egy számadó,~Annak volt egy szép leánya,~
13746 Elbe|                  egy kis kunyhóféle;~A vén számadónak szõlleje, borháza;~A beszakadt
13747 Elbe|                 Abban a kék házban egy vén számadónál.~Hogy az milyen gazdag,
13748 Elbe|                     Bár nem mondta, hogy a számadót megölje,~Okos ember mégis
13749  Lir|                   És következetes minden - szamár.~                 II~Egész
13750  Lir|                   abba teljék kedve~Hogy a szamárbõrt hordja tetszelegve?~S te
13751  Lir|                  Ne legyen már szíveinkben~Számatokra kegyelem!...~ ~
13752 Elbe|                  nemzetének.~A király fiai számba nem vevõdtek,~Még csak szoktatóba
13753  Lir|                    A rég bujdosó szabadság~Számkivetett csillaga,~Melynek Európába
13754 Elbe|            Megzördült a fegyver, s nagyobb számmal voltak,~Kik önerejükben
13755  Lir|                     jaj neked!~Ideje nincs szamócának,~És mit hallott?~Mintha
13756  Lir|                    Kréta, Kandia,~Maholnap Szamojédia,~Mind véres harcok színhelye,~
13757  Lir|                    már velem ezen~Neveket, számokat, emberfogalmat~Kinevetõ,
13758 Elbe|           csereberélõ kalmár hideg szivek,~Számoló elmétek rabjai - hiszitek,~
13759  Lir|               vagyok csak nagy uraság.~Nem számolok, nem dolgozom;~Pénzemet
13760  Lir|                 szent igéivel~Zsidóskodol, számolsz, kereskedel...~Nem cselszövény
13761  Lir|                    mit adsz, tartsd jobban számon.~Mert végre, nem lehetlen,
13762  Lir|                szép csillaghad, azért vagy számtalan,~Hogy e lélek benned menhelyre
13763  Lir|                    távolságról,~Amelyrõl a számtudomány szól~Dadogva, míglen elakad,~
13764  Lir|                    Mire vársz, talán, hogy számüzessél~És sírod leld a hódolt Rómában?~
13765 Elbe|                  lel kevés hitelre.~Vagyok számüzötte messze nagy hazának,~Menhelyet
13766  Lir|                     Mással úgy sincs immár számvetésem.~S álmadozva álmodó virággal,~
13767  Lir|                    veled~Szembe... szörnyû számvetésre~Az elmult idõk felett.~Mondja
13768  Lir|                    a vadonnak,~Szelid õzek szánakoznak.~S útjain a rengetegnek~
13769  Lir|               gúnyosan vigyorg, nevet:~Úgy szánakozol e diadalon!~Míg bujtogat
13770  Lir|                  szánlak, érezem.~Örömiden szánakozom~Jobban, mint gyötrelmiden.~
13771  Lir|                   úgy vettem észre, mintha~Szánakozott volna rajtam,~S megdöbbenve
13772  Lir|                 Szenvedésim nyomorú dijába~Szánakoztak rajtam emberek.~Nem maradtam
13773  Lir|            szerencsétlen anyának~Szerelmén szánakoztatok.~Ki haldokolva minden órán~
13774  Lir|           fotografál,~Protezsál, angazsál, szanál, -~Nüansza, sansza van,
13775 Elbe|            siralomházi kép!~            69~Szánalma, szivettépõ kínja~Nem tudja,
13776 Elbe|                   helyett~Jó szivében fájó szánalmat érezett.~„Bujdosásom társa! -
13777  Lir|                minden,~Mely azt hivé, hogy szánandó rab~Az üldözésben iramló
13778  Lir|                    kéjért cserébe hull.~Ne szánd e korcs, önzõ világot;~Marcangolj
13779 Elbe|                    sorsuk ezt így rendelé.~Szándék-e vagy véletlenség-e?~Elérnek
13780 Elbe|            szenvedelmek.~S csak tréfa volt szándéka bár,~De vágya többre készti
13781 Elbe|                    neki is beválik.~Ebbeli szándékát maga édesanyja,~Hogy megérti
13782  Lir|                  szemed elõttem látom: -~E szándékos kínozásért~Mi jutalmam lesz,
13783 Elbe|             ajtaját~Önkéntelen s talán nem szándékosan~Elõttem és maga mögött betette,~
13784 Elbe|                   Épen hátra nézve látja a szándékot.~Már a kiméletre itt nincsen
13785 Elbe|                  bízva van karomra.~Sõt ha szándékunkról a király vagy a had~Neszt
13786 Elbe|                  habozzon a szív,~S legyen szándokához halálában is hív!~És így
13787 Elbe|                  borzadálya,~Sejdítve Ernõ szándokát.~A rémületnek erejével~Ragadja
13788 Elbe|                  szerelem.~A fekete földön szánhadd a virágot,~Melyet zivatarnak
13789 Elbe|                    a mentség.~Szegény fiú! szánhatjuk õt,~Szülõtelen, sínlõdve
13790 Elbe|                         74~Szegény Etelkét szánja-bánja,~A szíve majd belé hasad;~
13791  Lir|                     Aminek örülni tud más,~Szánjuk vagy nevetjük azt;~S ami
13792  Lir|                   van, trafál,~Argumentál, szankcionál -~Vakáció, protekció,~Akció,
13793  Lir|               siratna haldokló anyát? -~Ki szánná vérét, anyjától vett vérét,~
13794  Lir|               megraboltak? -~Õk most téged szánnak, engemet gúnyolnak!...~                                    (
13795  Lir|                    a könny szemembõl,~S én szánni kezdelek nagyon.~Mindent
13796  Lir|              adósuk magam sem:~Szerettem e szánó tömeget.~És mivelhogy nem
13797  Lir|                     De ez alakos csoportot~Szánom én és megvetem!...~Marcangolja
13798 Elbe|                többet, még nagyobbat,~Mély szánom-bánommal teli,~Aggó szivén könnyiteni.~            
13799 Elbe|                   új bálványa?~Mi szerepet szánt hát neki?~No hát, igen...
13800  Lir|                  Mit most irigylek - akkor szántam!~És szivemet hõ napnak hittem,~
13801  Lir|                     mit ledúlt csatája.”~S szántott-vetett, épitett békében~Amerika
13802  Lir|                     mi kár!~Hogy a mennykõ szántson a hátán:~Ott jár a dezentor,
13803  Lir|                 szállongnak,~Fecske földet szántva röpdes,~Minden oly merengõ,
13804  Lir|            franciák országa, te neked~Volt szánva e jövõ... sirasd, sirasd...~-
13805  Lir|                       II~Csak ki vele most szaporán~Ez a titkos hajnalóra.~Most
13806  Lir|                   forma hangon~Így beszéle szaporázva:~„Én is voltam,~Szép, nagyon
13807 Elbe|                Mert különben csak a bajunk szaporítja.~Hát mialatt én sok messze
13808 Elbe|                    sok, nagyon is sok.~Mit szaporítni az üres szót.~Itt nincs
13809  Lir|                    magyar nem hogy fogyna,~Szaporodik tán eközben.~Ki-kicsapnak
13810  Lir|               Kárhozatos életemnek~Követõi szaporodnak.~Jaj azoknak, jaj azoknak.”~
13811 Elbe|           Tisztaságra dohány annyi, mint a szappan.~Hogy megakadályoz nem egy
13812  Lir|                 csókot váltanak.~Ti fényes szappanbuborékok,~Most hát ti csak ragyogjatok,~
13813 Elbe|                 harci emlékjellel.~Tornyos szára fölött játszadozó bojtja,~
13814  Lir|                    a dicsõség és a hír?!~- Szárazbetegség ölte el!~A költészet szép
13815 Elbe|           Fölsikolt a vércse, összecsörg a szarka,~A rengeteg csöndje végkép
13816 Elbe|                vigan füstölnek;~Sorfákon a szarkák csörögnek~S a bennlevõket
13817 Elbe|              fényes nemzetséged.~Mert hogy származásod magas, nem is kétlem,~Noha
13818 Elbe|                   királya - ám kivánatodra~Származásom s nevem hadd legyen tudtodra.~
13819  Lir|                Szabadságért kifolyt vérbõl származik!~Isten hozzád apám, anyám,
13820 Elbe|                  pihenés percére.~Fülbajok származnak öröklött hajlamból,~De azonkép
13821  Lir|                 társasága.~(Minthogy onnan származott is)~Ártatlan szép két szemével~
13822  Lir|                  meg forróbban... végy fel szárnyaidra,~Repüljünk, repüljünk némán,
13823 Elbe|                  idõ sûrü érverése,~Hallik szárnyaiknak éles süvöltése.~Mintha mondaná
13824  Lir|            Iránytalan jobbra, balra,~Vérzõ szárnyakkal repesve,~Önmagam elõtt szégyenben~
13825  Lir|         Szerelmetlen, hitetlen lány -~Hogy szárnyam van, mennybe viszlek.~Hol
13826 Elbe|                    Mint egy kevély pulyka, szárnyával kattogva?~Mi hiába várjam,
13827 Elbe|                  Hattyu” fölsikolt ijedve,~Szárnycsattogását szünteti.~Az elõzékeny örvény
13828 Elbe|      Beleillesztették szellemét a testbe~S szárnyeresztve álltak háta mögé, lesbe’.~
13829  Lir|               alkatja~Egyetemében létez õ.~Szárnyfal mögött van, nem mutatja~
13830  Lir|                   újnak látja,~S nem lát a szárnyfalon belül.~Kit csalogat a színi
13831 Elbe|              ezernyi~Legfényesebb pillangó szárnyiból~Szövött lepelt, midõn alatta,
13832 Elbe|                   Mézzel illanó méh, forró szárnyu szellõ,~Vagy suhogva szálló
13833  Lir|                  Fekete hollók raja száll.~Szárnyuk verésének hallatszó~Ütemje
13834 Elbe|              cseléd.~Egyszer a padláson, a szarufán lógva~Leli és levágja, megmenti
13835 Elbe|             szaladnak~Utána a félig repülõ szarvasnak,~Mely midõn eltikkad oldalán
13836 Elbe|                délceg fejedelme~Ágas-bogas szarvát háta fölé vetve,~Hátra forgó
13837  Lir|                  nem volt farsangi fánk!~A szászok is eljátszották~A hurrah
13838  Lir|            állitott dicsõ trónt.~Legyõzött szászt, piktet, vandalt, amennyi
13839 Elbe|           fogódzott.~Mint bátorságot áruló szatócshoz,~Tódult elém csoportban
13840  Lir|              vétkem;~Nálad jobb szeretni a szátyár világot!~Hogy hiuságomnál
13841  Lir|                nyomába,~Nevet halk, szelíd szavába:~„Õrizkedjetek betûktõl;~
13842 Elbe|                Berezina mégis gúnyt érzett szavából.~És fojtott haraggal szólt: „
13843  Lir|               halálomért;~Áldlak, hazám, e szavadért:~Volt - nagyobb hõst nem
13844 Elbe|                    Legyen - szólt a király szavaiba esve -~Legyen támadási bûnötök
13845  Lir|              volnék is lábadnak,~Felemelem szavaimat hozzád,...~Hisz az isten
13846 Elbe|               körülállók komoly hallgatása~Szavainak vala tanubizonysága.~Éltüket
13847 Elbe|                választom.”~Alig végezé így szavait, az erdõn~Kürt rivallott
13848 Elbe|               papja~Gyõzelemért esdõ imáit szavalja.~Komoly csöndességben mindkét
13849  Lir|                     Gonosz házasság~      (Szavaltatott az ápril 9-iki népgyûlésen)~
13850  Lir|                     De mit érne? lekacagná~Szavamat a fájdalom.~És te mégse
13851 Elbe|           szeretlek - mondják ki,~Legyetek szavamnak tanubizonysági!...”~Amíg
13852 Elbe|                     A beszélõt õ megösmeré szaváról,~Könnyü pillangóként leszökellt
13853  Lir|                  ember~Nincs teremtve,~Kit szavával, - mire akar -~Rá ne venne.~
13854  Lir|                 Itt most igazat adjanak?~A századokba nyúljanak, bár~Létük forgása
13855 Elbe|                 adja majd~A milliókat késõ századokban.~(Álomvilág, tündérvilág
13856  Lir|                    miatt;~És láttuk eltûnt századoknak~Porát gyors lábai alatt.~
13857  Lir|                   pokol, mely megtorolja~E százados gazságokat?~Oh, magyarázd
13858  Lir|               kilencben,~Bevégzendõ a nagy századot,~„Fáradt vagyok” - gondolá
13859 Elbe|                    egy bolond másik tizet, százat.~Sok fiatal ember így magát
13860  Lir|                     Ah de épen ez ok ellen~Százezer példa beszél,~Hogy ki tízszer
13861  Lir|                sors vétkes haragjában~Vitt százfelé sujtó förgeteget,~Mely fölgyújtá
13862  Lir|               helyébe nyomban újak állnak.~Szebbek, haj de gyöngék! Omló vár
13863 Elbe|             csakhogy visszatére~E világnak szebbik, innensõ felére.~A madárkirálynak
13864  Lir|                  földi, jobbnak hittem,~És szebbnek láttam, mint valóban -~Aztán
13865  Lir|                 négyféle nyelven,~Megannyi szebbnél-szebb hazafiságot;~Több nem lehet
13866  Lir|              nevess.~Mit törekszel jobbra, szebbre~Erõszakos útakon?~Öldöklésen
13867  Lir|                    Akkor telik be jósigéd, Széchényi!~Dicsõség, boldogság lesz
13868 Elbe|           elkeverés közbe~Alul a kis ujjal szedegetni össze.~És ha elemelték,
13869  Lir|                Hogy az idõ tavaszodik.~Nem szedek én kikericset,~A gólyákat
13870 Elbe|                  lehetnék,~Ha kissé én is „szédelegnék”;~Ha ütve-verve a dobot~
13871 Elbe|               elrejti égõ arcom.~A tornyok szédelegtek, templomok~Táncoltak, mint
13872  Lir|            Gondolhatok-e jövõre,~Ha lázban szédelg fejem?~Szép vagy, azt beszéli
13873  Lir|                kertajtót, minden bokrot,~A szederfát az udvaron,~A „Hattyut”,
13874 Elbe|                rémület görcsétõl rángatott~Szederjes arccal, reszketõ ajakkal~
13875  Lir|               egykor a vidámság~Édes epret szedett volna,~Kérlelhetlen mérgû
13876  Lir|              Háromszázas láncokat,~S holmi szedett-vedett néppel~Veregette orrunkat.~
13877 Elbe|                     rossz embertõl.~Dugja, szedi-vedi, majd ide, majd oda.~Ha
13878  Lir|            szegényt, erõsen édes~Illatával széditett le~Gondtalan víg röpte közben~
13879  Lir|               Borzasztó eszme mély örvénye~Szédíti képzetem,~Kétségbe, rémületbe
13880  Lir|                 részegít-e meg a csók,~Nem szédítnek meg a hangok~Szerelmesed
13881 Elbe|          megolvasztó kohóját...~Egy szóval széditõ volt, mint az örvény~A Lomnic
13882 Elbe|                Pénzüket ily könnyü szerrel szedje össze?~Úgy cselekedjék-e,
13883  Lir|                 Mikor nyári nap süt rátok:~Szedjétek meg a virágot,~S élvezzétek -
13884 Elbe|                  belsõ része,~Mégis szinte szédült, aki belenéze.~Mint a csillagos
13885  Lir|                   is, emberre!~Nézek én, s szédülvén ámulok;~Gondolok, és sápadt
13886  Lir|              fényes égen ragyogó nap~Arany szegélyt fest a lomboknak,~S alattuk
13887  Lir|                    parasztgyerek, asszony;~Szegénybe’ pedig meg-megfagy a vér,~
13888  Lir|               Szegénységben adtad énnekem,~Szegényen adom én is meg neked.~S
13889 Elbe|               tündér, hallgatag~(Mert félt szegényke untalan, rideg~Elmém leharsogó
13890  Lir|                    ne legyen egyiké sem:~A szegénykét megrontották.~Hogy imádták,
13891 Elbe|                  már, hogy mi az a vagyon?~Szegénysége most fájt elõször, de nagyon.~
13892  Lir|              szeress engemet,~Aranyozd meg szegénységemet.~Alacsony házamba jöjj be
13893  Lir|                    nem én, hogy mi vagyok.~Szegénységemre büszkeségem~Szerénységednél
13894  Lir|                  szûzi csók.~Hogy koldussá szegényült a lét;~Leélte tündöklõ nyarát.~
13895 Elbe|                            3~Itt még az õs szegetlen parton,~Közvetlen a habok
13896 Elbe|                    szavát elröhögte -~Égre szegi fejét - vajjon nem dörög-e? -~
13897  Lir|                    Elképzeli, ha kerülõnek~Szegõdne el, hogy élne õ meg?~Ám
13898  Lir|                szivéhez újra~Édes ábrándok szegõdnek.~Hasad a hajnal keletnek,~
13899 Elbe|           találnának,~Öltözött parasztnak, szegõdött bojtárnak.~Ez a szép cseléd
13900  Lir|               kicsiny malomba én~Legénynek szegõdtem.~Feleségem lett a kis~Kecskepásztor,
13901 Elbe|               ütések nem fognak~- Halálhoz szegõdve létemésztõ fognak -~Ezüst
13902 Elbe|               hiába, tagadhatlan,~Föladva, szegve már a programm...~Valami
13903 Elbe|            udvaromnál,~Egyenes nagy lelked szégyell is kitérni -~- De neked
13904 Elbe|                 még csak meg se emelinték.~Szégyen-szemre ment el valamennyi innét.~
13905 Elbe|              szónoklása közben megzavarva,~Szégyenbe s illetõleg tengeri~Kinokba,
13906 Elbe|                mély seb,~Most sütve van rá szégyenbélyeg!...~De mért szerette - szereti~
13907  Lir|         szárnyakkal repesve,~Önmagam elõtt szégyenben~Égõ arccal kelek-járok,~
13908 Elbe|                    irul-pirul, haloványul.~Szégyene füröszti melegbe pogányul.~
13909  Lir|                 föld, mely gyalázatod~Nagy szégyenében égsz talpunk alatt,~Isten
13910  Lir|              Nagyot kacag ottan:~„Ily nagy szégyenemben~Még sohase voltam!”~Száll
13911 Elbe|                 oly halottját, aki gyászos~Szégyenhalállal mult ki a bitófán...~Majd
13912  Lir|                    egész világ~Utálata nem szégyeníti meg,~Én szenvedek s utált
13913  Lir|                   Minden márványát sötétre~Szégyenítõ jégkarok közt~Isteni gyönyörüségben~
13914  Lir|                   ki, hogy pirul:~Eltörpül szégyenkedve minden~Hiábavaló bölcselet.~
13915  Lir|                    adós, fizetni képtelen.~Szégyenkezõn süket a végtelen.~S hozzá
13916  Lir|                     de ifjú szép anyát,~Ki szégyenkezve, esdve néz reád,~Mint kéregetõ
13917  Lir|                bukás is ejt parányi mézet,~Szégyenkínja mégis férfiszívben oly nagy,~
13918 Elbe|             kérdezém vonagló~Szerelmi bú s szégyenkinok között, -~Mig ott feküdtem,
13919  Lir|                 szûz szemérem~Vére az ott, szégyenlángja,~Örök néma panaszával~Az
13920  Lir|              bizony, ha~Eltakarod képedet.~Szégyenled tán kicsapongó -~Sohse szégyeld -
13921  Lir|             önérzeted.~El kell magad kissé szégyenlened.~Sõt néha, bízván szertelen
13922  Lir|                  Szülõd elõled elrejtõzik.~Szégyenli tán magát miattad?~Vagy
13923 Elbe|               dologra~Halovány szent arcát szégyenpír futotta)~És boldognak látta
13924 Elbe|              fejemre mért csapást, õ~Elõre szegzett kardhegyembe dõlt.~ ~                 
13925 Elbe|                   zavart, s tiltó haraggal~Szegzi elõre szemeit.~A dandy hosszu
13926  Lir|                    Szemünket rögtön földre szegzõk~Barázdás homloka miatt;~
13927  Lir|              reszketi magát,~Melyen a majd széjjelolvadó~Nap sugára törekedik át.~
13928  Lir|                   mely örök, mert igaz.~És széjjelomló földi lényem -~Az én lelkemnek
13929  Lir|                Csontjaim hamvát is kivesd, széjjelszórjad?~                                                      (
13930  Lir|                   a vihar, mely összetört, széjjelszórt,~Kerülne vissza legalább,~
13931 Elbe|                     három lépésre.~Amott a szék, a negyedik.~Úgy hát; minek
13932 Elbe|                  önmagát hunyt szemekkel a széken,~- Mialatt a szárnyas ajtó
13933 Elbe|        szelídséggel. -~Nézd amott a göncöl szekerét az égen,~Még magason áll,
13934 Elbe|                 Rakja hosszu vendégoldalas szekérre.~De hogy aztán a sok pénzzel
13935  Lir|               templomon belõl.~Elhagyván a székes egyházat a papok,~Síri nyugalomban
13936  Lir|                                            Székesfehérvárott~             Aug. 11. 1869.~
13937  Lir|           Kedvesemnek képe volt~Ebb’ a kis szekrénybe.~Mindazáltal pörg a dob,~
13938  Lir|                 ruhát nagy becsben tartja,~Szekrényében, elsõ helyen.~Ez elsõ és
13939 Elbe|                   parton halászgat,~Holott szélcsöndes éjeken~Holdfényes tengeren
13940  Lir|                   De hát a térben, melynek széle nincsen,~Hol a közép? -
13941  Lir|                 megdermesztesz,~Érezem már szeledet.~Itt van, itt leng fürteim
13942  Lir|                   Földi élet, hol a réved?~Szélei nádligeteknek~Tünedeznek,
13943 Elbe|                    mély örvénybe,~Amelynek szélein megállt a bokros,~A gyáva
13944  Lir|           légparányokká oszolva;~Rohanva a szelekkel, megpihenve,~Suttogva búsan,
13945  Lir|                  bejárja.~Rólad zúg majd a szeleknek~Méla bánatos hárfája.~Költõk
13946 Elbe|                   hasa, a lábszára vékony;~Szelekótya esze, szíve változékony.~
13947  Lir|                    étel, dal, ital!”~Ilyen szelet hallunk is már.~Ki legtöbbet
13948 Elbe|               szerencsének,~Hogy már látja szélét erdõs hegyvidéknek.~Ha nagy
13949 Elbe|                 menekedett meg.~Hogy a két szélhámos cimbora ezt hallja,~Mintha
13950  Lir|                     Csak úgy zsong, mint a szélhárfa.~És talán jobb! - sejtem,
13951 Elbe|                    vele magad,~Hogy legyen szelidebb éji nyugodalmad.~Nagy hidegben,
13952  Lir|                toronyból~Szólott volna egy szelídebb~Érzelemdús hang imígyen:~„
13953 Elbe|                betanitott~Vérengzõ vadak a szelíditõ~Mester körül, kimélve óvatosan
13954  Lir|                    útakon?~Öldöklésen vett szelídség:~Káron vásárolt haszon.~
13955 Elbe|                  Szólt küzdése közben Béla szelídséggel. -~Nézd amott a göncöl szekerét
13956 Elbe|                  És amily igaz, hogy sírom szélin állok,~Neked utaidban minden
13957 Elbe|                    húzta föl cselõre,~Mint szélingatott tölgy, csikorgott a bõre.~
13958 Elbe|              földön sûrü tábortüzek égnek.~Széllel-játszi tüzek mellett heverészve~
13959  Lir|                    nyaka csigáját~Kitekerõ szellembakók;~Országkerítõk, népzsebvágók,~
13960 Elbe|                 kimaradásomon~Sajnálkozó - szellemdús társaságom~Élvét kikérõ (
13961  Lir|                     Mikor éjjel siránkozva~Szellemeik hozzád jõnek.”~„És örökké
13962  Lir|                   egy életet;~Ifju voltam, szellemem szikrája~Világitott nékem
13963 Elbe|              mélységes pokol~Eméssze meg a szellemet! Sziszegte~Érzékiségem paradicsomi~
13964 Elbe|           leereszkedének.~Beleillesztették szellemét a testbe~S szárnyeresztve
13965  Lir|                némaságból~Hozzád rejtelmes szellemhang szól,~S merengve, ringva
13966  Lir|                    szirom;~Mint láncolat a szellemlétben,~Egy hang, mely örök, mert
13967 Elbe|            tébolydák kiszabadult~S immár a szellemrokonult világ~Rendes lakói... Égen
13968 Elbe|                   õrangyal~Intené átlátszó szellemujjaival; -~S szól a szent király
13969  Lir|                    beszél az Isten~Suttogó szellõben, illatárban...~- Mással
13970 Elbe|                  Láthatatlan méhek: gyönge szellõk járnak.~Harcok gyõzödelmes
13971  Lir|                     Lovagolnak az árnyak a szellõn.~Víg torku rigó most bujva
13972 Elbe|                   merész fuvalma csintalan szellõnek,~S szárnyai szétválnak a
13973 Elbe|                    állatok, emberek~Mind a szellõs, száraz földeken termenek.~
13974  Lir|                    Bimbót tûz keblire,~S a szellõtõl üzenve mond:~Jer, jer, feküdj
13975  Lir|                 sütött rájuk;~Ölelkeztek a szellõvel,~Susogtak az éneklõvel...~
13976 Elbe|              növelé a Kárpát.~Ott sok erõs szélnek próbáit megállta,~Míg belé
13977  Lir|                     Tünékenyebb, semmibb a szélnél,~Mely elhal, alig születik.~
13978  Lir|                    el kitöltve~Földünk s a szélsõ naprendszer közét~Esztendõszámok
13979 Elbe|                    csapkodott az égre föl.~Szélsõségének lajtorjája~Hej! majd annál
13980 Elbe|                     Óvja kiki magát minden szélsõségtül.~Ne legyen túl kényes, ijedõs,
13981 Elbe|               eltaláltam. Épen jól beértem~Széltében az egész járdát a partig,~
13982 Elbe|            vastagabb kelmébõl,~Ez óv meg a széltõl, nyári nap hevétõl.~A többire
13983  Lir|               méltatom.~S ti mai naphõsök, széltrombiták!~Babérotok: csinált hamis
13984  Lir|                   lomb,~És ne félj a kerge széltül.~Fû, fa, levél mind megbomlott~
13985 Elbe|               midõn a nyári napközépi égen~Szélüzött kicsiny kis gyapju felleg
13986 Elbe|                  fölött kócsagtoll dacol a szélvésszel.~Szög szemölde rejti szeme
13987  Lir|                szálait is~Zordonul süvöltõ szélvész~Messze hordta, mint a pörnyét.~
13988  Lir|                 hõsök sohajja~Elvegyülve a szélvészben~Jár a szomorú térségen.~
13989  Lir|                     S jöttek a fölingerült szélvészek~Megingatandók keménységében;~
13990  Lir|                     Mint odakünn kiállni a szélvésznek?”~Az ázott nyerget, zabolát~
13991  Lir|                  Jöttén az esthomálynak.~A szélviharban orditozva reszket~A rengeteg,
13992  Lir|                Rémülést, iszonyt gerjesztõ~Szélviharos, jeges felhõ,~Mint valami
13993  Lir|                 meggyujtottad,~Ne éleszd a szélviharral.~A te zenéd épen átkos,~
13994 Elbe|                    Ronda alakjának gúnnyal szembenézni.~Mely zsarnok, ha gyáva,
13995 Elbe|                  beszédes szemekkel,~És te szembeszállasz minden szörnyeteggel;~Egy
13996 Elbe|                   át és kibú.~Eláll urának szeme-szája,~Majd visszahíja, kiabálja.~
13997 Elbe|              bajnok.~Haj, de hogy kivillog szemébül a zsarnok!~Annak láng az
13998  Lir|               Rozamunda~                 I~Szemedbõl mindent megtanultam.~Elõttem
13999  Lir|                   Én hittem azt, hogy szép szemednek~Sugárai hõk, igazak.~Hamis
14000  Lir|                    az erdõ napsugártól,~Én szemedtõl meggyuladtam;~És elégek,
14001  Lir|                Nekem mártiromság.~Két szép szemefénye~A csalóka méreg:~Olyan erõs,
14002  Lir|              Ámítanak maguk az égbolt~Szép szemei, a csillagok.~A hajadoni
14003 Elbe|                 írva,~Menyországa vesztett szemeid kisírva?”~Szelíd részvéthangon
14004  Lir|                    lelkemben.~- És ha a te szemeidbe tekintek,~S szép szemed
14005  Lir|                édes, ami jó.~Az öröklétbõl szemeidben~A rekapituláció.~Hogy is
14006 Elbe|                    Hej, szerelmes vagy te, szemeidbõl látom.~No de hát, azt mondják,
14007  Lir|                  Mikor a zöld erdõn járok,~Szemeiddel hát nem onnan~Integetnek
14008  Lir|             panasszal eltelt~Beszédes néma szemeik:~Hát kellett a világba menned,~
14009  Lir|              Mintha hóhér keze volna,~Mely szemeiket befogja.~Halálcsöndesség
14010  Lir|                 fátyolában az idõ felhõje;~Szemeimre borul csodatévõ álom,~S
14011  Lir|                   jobb.~Bûvös, csodás, hõs szemeinkben~A romboló lángész a sátán,~
14012 Elbe|                 eloltva,~Éji villámlásként szemeinket rontja.~Hogy mi jó a szemnek,
14013 Elbe|                   kéjdühönc,~Ki vérbeforgó szemeivel a~Legközelebbi percet látja
14014  Lir|          elmélyedve~Az egykor gyilkos szép szemekbe,~Hol máskor a dölyf lángja
14015  Lir|                    meggyilkolt egy fiad~Ki személyednek viselõje volt,~De átkozott
14016  Lir|                    gaznak, szépnek, rútnak~Személyesítõje mind egy~Célra, egy alapeszmének~
14017  Lir|                 nagyon.~Az ég adott látást szememnek,~És én vak voltam - bárgyu
14018  Lir|                 mond, de én alig hallom;~A szememre rózsafelhõ szállott,~Elfeledtem
14019 Elbe|                    nem volt több két sunyó szeménél,~Nem is szurhattak ki többet
14020  Lir|                 Eleinte a kacérja,~Végül a szemérmesebbje.~A delelõ verõfénytõl~Mély
14021 Elbe|                volt Etelke~Oly szende, oly szemérmetes.~Elõbb üditõ fényessége~
14022 Tore|               Lehullt a fátyol mindkettõnk szemérõl~Eltünt a köd az - ábrándok
14023 Elbe|                  is van a fehér cselédnek?~Szemesnek a világ! Aki nem mer, nem
14024 Elbe|                sírba,~Mint urasági béres a szemét-~Gödörbe az istálló-almot...
14025 Elbe|             Kaparászgat, mint a vak tyúk a szeméten.~De kinek kezében tudomány
14026  Lir|             napsugártól:~Gyöngyfekete szép szemétõl,~Annak olvasztó tüzétõl,~
14027  Lir|            Börtönét még körüljárja~Búcsúzó szemevilága...~Lába elõtt egy fehér
14028  Lir|                menthetetlen barnul a fehér szemfátyol.~Remegvén, miként a nyárfalevél,
14029  Lir|                  gyászfelhõbe~Készül már a szemfedõje,~És egyszerre majd eláll,
14030  Lir|                   néma, akár a temetõ.~Még szemfedõjén sem lebben meg a redõ.~Csak
14031 Elbe|            könyörülõ~Álom nyugasztaló lágy szemfedõjét.~Eszembe hozta nekem is
14032  Lir|                   fenyves erdõn járnék~Hol szemfedõként leng az árnyék...~S egy
14033  Lir|                    Az, melyet egy pár szép szemfénynek~Üdvözitõ kegyelme ad.~Örök
14034  Lir|               ember arca rém nekem.~Gúnyos szemfényök a lángostor,~Mely ûz-hajt
14035  Lir|                   gyöngysor,~A sok gyémánt szemfényvesztõn~Úgy hever, mint jó terméskor~
14036  Lir|             szeretet hamva~Legyen a tartós szemfödel.~Múlnak az évek, és ha fölötte~
14037  Lir|            születik, mint mára a holnap.~A szemfödelet rángatja hideg szél:~Elhervad
14038  Lir|                kidöntött szálfa, télen,~Hó szemfödéllel betakarva,~Mély csöndü erdõ
14039 Tore|                 lakom,~A szél süvöltöz, és szemfödélnek~A hamut hordja át az ablakon...~
14040  Lir|                    föléje az irigység~Keze szemfödõt keres...~Bélpoklos, gyógyíthatatlan,~
14041  Lir|                  fenyõkoporsó.~Belefekszik szemlehunyva,~Födelét magára vonva.~Ki-kifut
14042 Elbe|                   volna.~Még maga Jankó is szemléli borzongva.~Megáll és tünõdik,
14043  Lir|                nekem e gyilkos tûz-zuhany;~Szemlélni, hogy rémül a gyáva gaz!~
14044 Elbe|                   ott rohad!~A vezetõ csak szemlélõdik,~Vadász még nem járt ezelõtt
14045  Lir|                   Álmodozzál, ábrándozzál,~Szemlélõdjél, csak ne kérdezz;~Alkoss
14046 Elbe|                   megszégyenítõ kárörömmel~Szemléltem a borzasztó pusztulást.~
14047  Lir|                  menelnek, mint a fõvezéri~Szemlére kivezényelt hadsereg.~Kisebb-nagyobb
14048  Lir|                   hajta soha féltében még.~Szemmeresztve bámult a vak éjszakába,~
14049 Elbe|            körülményesen~Azt a cégéres dús szemöldet,~Mely meghajol szemérmesen,~
14050  Lir|               Tekintete parancsoló.~Tüskés szemöldöke alól~Két héja szem villog,
14051 Elbe|            elhajítja torzonborz gucsmáját;~Szempilláin öklét végighúzogatja,~S
14052 Elbe|                    rémlett elõtte, - amint szempilláját~Égetõ sebének kínjai lezárták.~
14053  Lir|                  Égen földön semmi nesz...~Szempillánk is csuklik immár...~S ha
14054 Elbe|                    pázsit:~No még csak egy szempillantásig!~Hogy fut a vén idõ vakon,~
14055  Lir|                  Fûnek-fának parancsoltam;~Szempillantásomra földet~Ingató hadak forogtak,~
14056  Lir|             Szeretnél egy kicsit, csak~Egy szempillantatig:~Majd tudnám én, hogy mit
14057 Elbe|                   részletéhez értem.~A mûi szempont és költõszabadság~Ezuttal
14058 Elbe|             Egyszer csak megállnak, néznek szemre, fõre,~Majd elõttük egy
14059 Elbe|                    csak az a gondja, nézel szemre-fõre,~Hogy mehetne innen ki a
14060  Lir|                   hiteget,~Azt olvasom két szemsugárból:~Nincs más menyország, nem
14061  Lir|                 vagy, a világ még~Nálad is szemtelenebb!...~ ~
14062 Elbe|                volt, hogy ezuttal~A fráter szemtelenkedik.~A hölgy zavart, s tiltó
14063  Lir|         sötétségtõl,~Hét ország megszaladt szemtelenségétõl;~Hát ily szép termettel,
14064  Lir|                  rád gondolok,~(Hát még ha szemtül szembe látlak!)~Ugy remegek,