Rész,  Fej.

15067 Elbe|                ajtó nyílik épen;~Egy olasz testõre óvakodva lép be,~Tõrhegy-fényü
15068 Elbe|            gyónásához.~Hanem ez a gyónás - testõrök vezére~A galád Péternek
15069 Elbe|              eshetik kár.~Mindenekfölött a testre kell ügyelni,~Laza dongák
15070 Elbe|                 csak egyelõre lassan még a testtel,~Jó elõre látni s élni okos
15071  Lir|                   neme~Annál, melyet saját testünk parányi~Mindenségében végbemenni
15072 Elbe|                   mozdonynak a kazán,~A mi testünknek a tüdõ épen az ám.~A tiszta
15073  Lir|                 úgy soha,~Mint ahol megúnt testvéred~Él, a gyászos mostoha!~Azt
15074  Lir|            elhagyottan könyörgök hozzátok:~Testvéreim, jertek, segítsetek!~Csak
15075  Lir|                   sebeink;~Hadd mondják el testvéreink:~Õk voltak és él a haza!~ ~
15076  Lir|                 Összezúztam lelkem erejét!~Testvéremmé nõtt már itten a lánc,~Nélküle
15077 Elbe|                    szépen,~Mint himbán két testvérgyerek,~Ellensulyozta küzdõ szellem~
15078  Lir|                  diadalének~Az elesett hõs testvérnek:~Éljen a megszabadító!~Olyan
15079  Lir|                Üdvözülten rivalja: éljen~A testvérség, köztársaság!~ ~
15080  Lir|                  cserélne~Azzal, ami ottan testvértelenül,~Vigasztalhatlanság bizonyosságával,~
15081 Elbe|                seregével.~Elbeszélte Vazul testvérük kimultát,~Kinek orgyilkosok
15082  Lir|                    erdõt érte,~Majd eleget teszek érte.~Eggyel-mással tudja,
15083 Elbe|                  Forrón megártanak kenyér, tészta, kása.~Hogy az egészségre
15084 Elbe|                    a kemencét, dagasztja a tésztát,~Üresen ne vigye útra a
15085 Elbe|                     látjuk e világba’;~Mit teszünk mi jobbat elaggott korunkba’?~-
15086 Elbe|               Tartsd magadnak, ha jó van a tetejében;~Alóla a rosszat másnak,
15087  Lir|                   Fekete rom néz le~A hegy tetejérõl;~Ijesztõ kisértet~A mult
15088 Elbe|              összejárják,~Paloták és házak tetejét föltárják,~Látott is sokat - (
15089 Elbe|                 messze - végesvégig,~Fátra tetejétõl le a tengerszélig;~Beborult,
15090 Elbe|                    ezere csillámlik,~Midõn tetejökben nap sugara játszik.~Igy
15091  Lir|                     Csüggeteg, undok törpe tetemboly~Sírja alatt ott lel föl
15092  Lir|                   S szellemed elköltözött:~Tetemeden, koporsódon~Mint a féreg,
15093  Lir|                   Pompéjit,~Rendre kiásván tetemeinket,~Nézi az arcok betûit.~Csüggeteg,
15094 Elbe|               dühében meredt meg.~Halomnyi tetemén amint végignéze~Béla vezér -
15095 Elbe|               pillantott.~Nem boríta senki tetemére hantot.~Félig nyilt szemével
15096 Elbe|                   egészségben tesz egyként tetemes kárt.~Kiváltképen nálunk
15097  Lir|                  azonban feledte.~Meghalt. Tetemét kõ ravatalba zárták.~Az
15098 Elbe|            tömegbõl~Félrevonult késõbb fia tetemével,~S lettek hárman együtt
15099 Elbe|               erre-arra, hederegve hátrál,~Teteti a valót, hogy megijedt,
15100 Elbe|                  mi több? E végzetes napon~Tetézetül egy illatos levelke~Izidórától...
15101  Lir|                   Minõt az magára maga nem tetézhet!~Vaj, mi haszna volna képed
15102 Elbe|                  még csak ez kell, zavarát tetézni!~Aranka is oda áll elébe
15103 Tore|                    mélybe,~Elbukni hatalom tetõfokán,~Alámerülni kiontott vérbe,~
15104 Elbe|               hosszú kõrös dárdát,~Viharos tetõin növelé a Kárpát.~Ott sok
15105 Elbe|             Bejártam~Helvétiának „hótakart tetõit”,~Az olasz félsziget virányait;~
15106 Elbe|                   hazavágyott... s mikor e tetõket~Elérték, leborult - s nem
15107 Elbe|             szõlleje, borháza;~A beszakadt tetõn õ maga, elázva.~A bankóval
15108 Elbe|                    legszebb lovagnak,~Útja tetõpontján tündökölõ napnak.~Szerelemkeltõ
15109 Elbe|                bokrétája!”~Öreg Hadonárnak tétováz a szeme,~Pislog, mintha
15110 Elbe|                  oka, ha szavam gunyolónak tetszék.~Áldás-e vagy átok? - a
15111  Lir|                   Hogy a szamárbõrt hordja tetszelegve?~S te tûröd ezt mind, tûröd,
15112  Lir|                 Azért nincs rád hasonlat.”~Tetszenek a cifra bókok?~Ládd, mi
15113 Elbe|                     igy is szépnek látlak.~Tetszeni akarsz tán az egész világnak?~
15114 Elbe|              beszédet.~Nem fösvénykedett a tetszetõs szavakkal,~Beszélt egyremásra
15115 Elbe|                   vele,~Még az istennek is tetszetõst mivelne!~A nemes királygriff
15116 Elbe|                   urak és cselédek~Testben tetszhalottak, de mind élõ lélek,~Nyitott
15117  Lir|                 egy félénk visszhangban,~S tetszhalotti álom nyomul az erdõre.~Minden
15118  Lir|                 felõle jött az a hang,~Úgy tetszvén tökéleteskép,~Mintha gyöngén
15119  Lir|                   S ennek dícséretes vitéz tetteirõl;~Miként kalandozott szét
15120  Lir|                    bûnhödésül neveteknek~S tetteitek hirének élni kell,~Míg él
15121 Elbe|                    gazdája,~Mintha rá nagy tettek dicsõsége szállna,~A felhõbe
15122 Elbe|              kapával?~Többnyire egy merész tettel, bátorsággal.”~„Ejnye, forgós
15123  Lir|               halálnak látszata;~Nem álnok tettetés-e a merev~Élettelenség? Vajjon
15124  Lir|          emlékünkben~Minden bölcs irásunk, tettünk;~Csak az óra feledhetlen,~
15125  Lir|              gyõztes, ellene fölé,~Sírodra téve lábomat:~Én élek, és te
15126  Lir|         Fenyegetõleg: ember, ember,~Ki ide tévedél, ragadd kezedbe~A hit koporsókötelét
15127  Lir|                   éj immáron!~Kiszenvedve, tévedésben~Fáradottan itt bevárom.~
15128 Elbe|                vesztve, reménységhagyottan~Tévedez fölötte urrá lett habokban,~
15129 Elbe|                  siralomvölgye!...~De hova tévedtem már megint - a kõbe!~Korhely
15130 Elbe|                  meleg, jó, rossz érzések.~Téves, magasztos indulat~Õbenne
15131 Elbe|           Addig-addig, hogy már semmit sem téveszt õ;~Úgy csinál meg mindent,
15132  Lir|                   sziklán ül a méla bánat,~Téveteg szemekkel, elmerengve~Képein
15133  Lir|             elgyötörve, tiporva.~Akkor sem tiéd a gyõzelem;~Büszkén emelem
15134 Elbe|                   Melyet nem adtam volna a tiédért;~Világtörténelem vakító
15135  Lir|                    én átkom,~Ha képzelem a tiedet?!~Nem is nekem; - a legdicsõbbnek,~
15136  Lir|                    én panaszom, mondd el a tiédet,~Értem én is, te is az enyimet
15137 Elbe|                 Bármibe kerülne - hadunk a tiednek.~Elgondolhadd azt is: ha
15138  Lir|                   midõn~Csatlósok voltak a tiéid.”~Szomszédja spleenes gõggel
15139  Lir|                gondolat most szivetekben~S tiétek lenne a világ!~És szól a
15140 Elbe|                gyönyörvágy~Rabláncait tépõ tigris-dühe,~S csak isten õrizett a
15141 Elbe|                  állat.~Oroszlánok, mérges tigrisek csapatja~Menekül, a farkát
15142 Elbe|               ismét a féltés, e kigyófejü,~Tigrisszemü szörny kezde marcangolni...~
15143  Lir|                  bús árnyak,~Mintha valami tilalmas~Nehéz titkot ringatnának;~
15144  Lir|                   engem ott a~Mereven álló tilalomfa!~- Most mintha fenyves erdõn
15145 Elbe|                lehet~A kéj, amelyet ekként tiltanak~S az örök kárhozat pokoltüzével~
15146  Lir|             meghalni ottan, -~S még ezt is tiltja csillagod:~Hogy mi az átok,
15147 Elbe|          szemtelenkedik.~A hölgy zavart, s tiltó haraggal~Szegzi elõre szemeit.~
15148  Lir|                   magyart? - jaj neki!~Jaj tinéktek ti hazánknak~Újabb ellenségei!~
15149  Lir|                   jövõd.~Tépd a virágot és tipord el,~Hisz új tavaszra kivirul!~
15150  Lir|                  gyülölj, utálj meg engem,~Tiporj édes lábaiddal;~Szörnyeteg
15151  Lir|                 Zászlódat horvát csatlósid tiporják.~Õs címered, szineid megtagadva,~
15152  Lir|                igaztalan.~Te porba vérezõn tiport szív,~Nyugodj meg hát te
15153  Lir|               felséges lovas volt.~Lábával tiporta a kiveszett hydrát;~Életét
15154  Lir|             teremtett férget,~Miért el nem tiportatok?~Vagy mindenek javára tenni~
15155  Lir|                  ezután,~A kérelem nem fog tirajtatok...~Átokra hívom föl anyátokat,~
15156  Lir|              gyalázat,~Mely a legfehérebb, tisztább~Homlokot szerette meg, hogy~
15157  Lir|               kisdedére.~S láthattad arcod tisztábban, mint~Tengerszemében a Kárpátnak,~
15158 Elbe|                    az igazságot~Kimondanom tisztára kell:~Ha volna ép e szabadságod,~
15159 Elbe|                    egyik régi elve,~Hogy a tisztaság is egyik föltétele,~De a
15160 Elbe|                   vagy s gyönge idegzeted,~Tisztaság-fürdõnek vedd a langymeleget.~Mint
15161  Lir|              lehelleted?~Hát lelkem fénye, tisztasága~Legyen számomra kárhozat,~
15162  Lir|                 nem nyerhetvén vissza régi tisztaságát,~Midõn közelíti ég világosságát,~
15163 Elbe|                    De külsõkép is gyógy- s tisztaságfürdõnek.~Ennek is bár legjobb a
15164 Elbe|                  és lehet némi való abban,~Tisztaságra dohány annyi, mint a szappan.~
15165 Elbe|                  Középen világos hosszudad tisztásnak~Egymás ellenébe fordulva
15166 Elbe|                   vizek jók a májbajosnak,~Tisztátlan gyomorból régi kórt kimosnak,~
15167 Elbe|                    is kell siratnom benne.~Tisztelem fájdalmát jó nemes szívednek,~
15168 Elbe|                  érveit.~Egy régi jobb kor tisztelendõ~Szokásait, erkölcseit!~Nos
15169 Elbe|                  harang;~Legjózanabbul élõ tisztelendõt~Szent szónoklása közben
15170  Lir|                  veled...~            II~A tisztelet-disz, a babér~A nép kezébõl sokat
15171 Elbe|                    Részesül az orvos kevés tiszteletben.~Bizonyságát látjuk mûvelt
15172 Elbe|        tiszteletlen.~Igy Ernõ épen apropos~Tiszteletet parancsoló.~            
15173 Elbe|                  tölgy, csikorgott a bõre.~Tiszteletgerjesztõ egy pár csizma volt az!~
15174 Elbe|                cseh olyformát iránta,~Mi a tisztelethez igen közel álla.~Kivált
15175 Elbe|                 mérhetetlen,~De néha kissé tiszteletlen.~Igy Ernõ épen apropos~Tiszteletet
15176  Lir|                 inkább;~S ez átkozott nagy tiszteletrõl~Örökre bár, feledkeznél
15177 Elbe|              távolból nézve bõsz haragját,~Tiszteli magában isten akaratját.~
15178 Elbe|                  És a pomeránok szerették (tisztelték!),~Mert csupán ez egy mén
15179 Elbe|                  Kit most egyedüli urunkul tisztelünk -~A csatának könnyebb végzését
15180  Lir|                     mit tennem kellend,~Mi tisztem és gondom vala.~Vajh annyi
15181 Elbe|                szivében tiszta láng ég,~És tisztességes cél?... ohó!~Regényt ki
15182 Elbe|                    Valahol nem nyerne illõ tisztességet,~Elviselhetlenül fájna ez
15183  Lir|                hiven betegét.~És eltemette tisztességgel.~És tovább hitt, tovább
15184  Lir|               ettem kócot,~Amellyel puskát tisztitottak.~Nem tartozom leányaidnak,~
15185 Elbe|                rövidebbre.~Sürû fésû, kefe tisztogassa egyre.~Növeli a zsír, de
15186 Elbe|                 csoda.~Ami gunyáját õ maga tisztogatja,~Végig ezres annak belsõ
15187  Lir|            haldoklók ajkai,~Kik jobb világ titkába látnak,~De nem bírják kimondani.~
15188  Lir|                  még föl nem fedezett~Nagy titkainak hegygerincein;~Míg végre
15189 Elbe|                volna, hova éjszakákon~Örök titkiról merengeni járjon.~Holdsugárnyi
15190  Lir|               emberi törekvés:~Bevenni ama titkok várait,~Amelyek kapuin kétségbesés,~
15191 Elbe|                    festi ki.~Etelke bajjal titkolhatja,~Hogy mily nagyon tetszik
15192 Elbe|                   S elmondja itt - már mit titkolja~A különös históriát,~- Volt
15193 Elbe|                 nagyon tetszik neki.~Pedig titkolni kell okvetlen,~Maradni szigorún
15194 Elbe|             csavarjam?~Már jobb, ha mitsem titkolok...~Midõn, mit gyógymütét
15195 Elbe|           Eltekintenek a sûrü zöld erdõbe,~Titkolózva támadt képeken tünõdve.~-
15196 Elbe|                   sarjadéka...~Ezt azonban titkul tartani kivánta,~Mert ugy
15197 Elbe|             pillantanak.~Kisérgetik hátul, titokba,~Suttognak, fölsohajtanak:~
15198  Lir|                    volt írva róla~Végzetek titokkönyvében,~Hogyha népe bûneért õ~A
15199  Lir|                   szemed,~S benne egy édes titokra~Megvillámlik az öröm...~
15200  Lir|                   Leirhatlan boldogságtól!~Titoksejtõ csöndes éjjel~Ereszkedik
15201 Elbe|                 Elõkelõ egykedvûségemen...~Titokzatos, homályos, ám de annál~Csodálatosb
15202 Elbe|                  szegény embernek nem való tivornya,~Jó munkára való erejét
15203 Elbe|               csakhamar elértek.~S onnan a tizedik éjnek hajnalára~Barnult
15204  Lir|                 védje meg~Õt és szeretteit~Tizediziglenig -~Ezt hõn kívánja~Hálás
15205 Elbe|            felhõben.~- Égi útját a nap már tizedszer járta,~Hogy fölért a Kárpát
15206 Elbe|                      Fal mellett a háznép, tizen is egy végben;~Kinek fejsze,
15207  Lir|                  letenyerel.~Egy pofonátul tízen esnek el.~Van, aki megmered
15208 Elbe|                 közelg a zûr~Teljességének tizenkettedik,~A tökéletes elsötétedés~
15209  Lir|              betakar.~                 III~Tizenkettõt ver az óra,~Vigyázzatok
15210  Lir|                  hátra s nem elõre~Elfolyt tizennyolc század év.~Az elv, amelynek
15211 Elbe|              kezében szertelen erõ van.~Ma tizenötödik évem napja épen,~Gyászos
15212 Elbe|                    csinál egy bolond másik tizet, százat.~Sok fiatal ember
15213  Lir|             Százezer példa beszél,~Hogy ki tízszer is elûzött,~Újra abba szeretél.~
15214 Elbe|            finomodás, sokkal több a munka,~Tízszerannyi ember megy a háborúba.~Új
15215 Elbe|            eltalálva a kellõ adagot.~De ha tízszeresen vennél be belõle,~Megnyomorítana,
15216 Elbe|               halmozza bókra;~Nem végtelen toasztivó.~Az üres fecsegést utálja...~
15217 Elbe|                Mint más közönséges veréb a tóban,~Mely ingó nádról ingó nádra
15218  Lir|                  tanyája,~Éhes sáskarajtól tõbül mind kivájva...~Szív helyett
15219 Elbe|               bátorságot áruló szatócshoz,~Tódult elém csoportban a tömeg,~
15220  Lir|              csókolja meg.~Kiáltsatok majd többiek~Helyettünk: éljen a haza!~
15221 Elbe|             tekintetre:~„Ez jobb, nemesb a többinél.”~Kirõl elõször gondolt
15222 Elbe|              széltõl, nyári nap hevétõl.~A többire nézve úgy intézd, hogy nyáron~
15223  Lir|                    az a hang,~Úgy tetszvén tökéleteskép,~Mintha gyöngén reszketõ,
15224  Lir|                 Benne örökké imádván~Hideg tökéletességét...~Halovány vagy, nagyon
15225  Lir|                 mind szünetlen~- Nem hiába tökéletlen -~Magával elégedetlen.~Nem
15226 Elbe|              szemfényvesztõ látomány!~Minõ tökélye idomoknak!~Minõ csodák a
15227  Lir|                   itt!~Hogy írhatnék rólad tökélyest,~Kit ragyogásod elvakít?~
15228 Elbe|                 nehézkesen. „Minõ fölséges~Tökélyû négyes hangkar e toronyban!...~
15229  Lir|                 fenyõbokorba,~Hol fölöttem tölgycsoportnak~Koronás királya szólna -~
15230  Lir|                kiszállunk, ott beszállunk.~Tölgyei a rengetegnek~Álmaikból
15231 Elbe|               szélvihar erõszakja~Ezeréves tölgyek tövét hasogatja,~Szörnyû
15232 Elbe|                    erõ benne?~Vagy a zömök tölgynél erõsb a jegenye?~Könnyen
15233 Elbe|              leverõ zöme.~„Kétségkivül jól tölté napjait!~Talán föl is találta
15234  Lir|                   szíttam,~Mikor épen teli töltem,~Úgy lehulltam, úgy leestem.~
15235 Elbe|                  fattyu-~És üszögivadékkal töltik el~A föld szinét, amelynek
15236  Lir|            mindaketten.~A napot majd avval töltjük el,~Várjuk a szép éjt, hogy
15237 Elbe|               csalogatva.~Édes merengésben töltött rövid óra,~S már szerelmesével
15238  Lir|               ugy-e õket?~De nyaradat hogy töltötted?~Ábrándoztam - megkönnyeztem,~
15239 Elbe|               Asztalon a betyár pisztolyai töltve.~Kapja föl, az ajtón hirtelen
15240  Lir|        Rendeltetése buboréklét...?~Alakok, tömbök, mindig újak~Jönnek, suhannak,
15241  Lir|                     csalók közé bezárva.~E tömegben nincsen mit keresnem.~Hajh,
15242 Elbe|                   Bánatát takarta. Aztán a tömegbõl~Félrevonult késõbb fia tetemével,~
15243  Lir|                   csak „hasznos” van.~És a tömegek kicsinye, nagyja~Aranyat
15244  Lir|                   aljasult az~Éhnyomorban, tömlöclégben.~Míg utóbb elárultatva,~
15245 Elbe|                    selyemgubó~Új keverékbe tömörül s szintén~Épebb, üdébb,
15246 Elbe|              megszállt anya körül,~Elkezde tömörülni a világ.~Alakot öltve rendre
15247  Lir|              agyafurt hada~Nyelvünket hogy tönkretette -?~Telegrafál, fotografál,~
15248 Elbe|             tarisznya?~S abban a jó omlós, töpörtüs pogácsa?~Édesanyja keze
15249  Lir|                 magamat?~Kiéhezem, míg így töprenkedem,~Tovább lógázom lábamat.~
15250  Lir|             megalázva!~Feledd el sértésem, törd nemes szivedbe,~Nem éget
15251  Lir|             gyümölcs hajt,~Mit egyre-másra tördelek.”~Ah könyörülj! - szól neki
15252 Tore|                                            Töredékek, rögtönzések~~~
15253  Lir|                 siralomének,~Mit keserves, töredelmes~Búcsujáró nép zokogva~Énekel,
15254 Elbe|               király trónja zsámolyához,~S töredelmesen kezd bûne gyónásához.~Hanem
15255 Elbe|         hagyományos dalba,~Illik a nótához töredezett hangja.~„Összetalálkoztak
15256 Elbe|                 verõdtek~S mint a tojáshéj töredeztek össze.~Nyilvánvaló volt,
15257  Lir|                   széjjelolvadó~Nap sugára törekedik át.~S õ, a jó, a szûz, a
15258  Lir|            hiábavaló~Minden halandó emberi törekvés:~Bevenni ama titkok várait,~
15259 Elbe|                   ellen~Sem elég erõnk, de törekvésünk sincsen...”~„Legyen - szólt
15260  Lir|                    erdõbe’,~Törött út vagy töretlen,~Mindegy már elõtte.~Földre
15261 Elbe|               oroszlán,~Uralkodó szerelmem törhetetlen~Zsarnok szeszélye, bõsz
15262  Lir|                    föld.~A dühödt lég hadd törje ki nyakát.~Ki érti meg,
15263  Lir|                  és nem fog meghajolni!...~Törjék bár akárhol vagy szakadjon!...~
15264  Lir|                akinek nem kell igazság,~Mi törjük be majd fejét!~Nem volt
15265 Elbe|                 mondja:~Ki iszik egy liter törkölt egy huzomba?~S ez ostobaságot
15266  Lir|                    se kevesebb,~S isten se törli azt le végkép,~Mi egyszer
15267  Lir|                    ide, hej!~Másik is hadd törne el...!~ ~
15268 Elbe|                 szörnyüködve nézte,~Hogyan törnek õ szent jámbor életére.~
15269 Elbe|              koholt gyanu terhel:~Életemre törnél kibérelt fegyverrel...~Bátor
15270  Lir|                  fordíts hátat,~Hisz õ sem törõdik véled;~Ha lát, megvet, és
15271 Elbe|                  gyarló világgal többé nem törõdnek.~A Tündérországban laknak
15272  Lir|         Békességben, csöndességben!...~Nem törõdni a világgal,~A világ ezer
15273  Lir|              boldogságom;~A bevétellel nem törõdtem.~De te, ha emberek megcsaltak,~
15274  Lir|               egyenesen tart a várnak,~Nem törõdve gyásszal, vésszel?~Milyen
15275  Lir|                    zászló;~Egy merész erõs törökkel~Küzd a magyar zászlótartó,~
15276  Lir|               Mátyáshoz~Föl Budára,~Mondd, törökök ura neki~Ezt kivánja:~Hogy
15277  Lir|                   Mig a magyar átkarolva~A törököt, lerántja az~Utcakõre a
15278  Lir|                  fejét ily~Gyász sor érte.~Törökország határáig~Szótlan elment,~
15279  Lir|                    rohanni~Nagy Hunyadit a törökre!~Belgrád vára elõttem van,~
15280  Lir|                  sugára,~S én azt szivembe töröm.~Szeretlek én téged nézni,~
15281  Lir|                 nélkül~Jár-kel az erdõbe’,~Törött út vagy töretlen,~Mindegy
15282  Lir|             legmerészebb képzelem!~Csigává törpülök ijedten;~Féreggé õrl a gondolat:~
15283 Elbe|                    az~Idõbe, és ezen hézag története,~Ellépdelõ katonaság gyanánt~
15284  Lir|                Ennyi áll majd írva rólad~A történetek könyvébe.~De azért nem léssz
15285  Lir|                Belenézek Magyarország~Szép történetes könyvébe.~Magyarok történetkönyve~
15286 Elbe|              pályanyertes a következõ~Eset történetével, melyet ím~Szereplõ hõse
15287  Lir|                   haszna! Többé~Csodák nem történnek,~Le a földre hozzánk~Nem
15288  Lir|                   most is, mint rég~Csodák történnének,~És a földre hozzánk~Jönnének
15289  Lir|                   és nem történtté~Teszi a történteket;~S érezem, hogy vágyaimnak~
15290 Elbe|       megbotránkozik;~Mig szép nyakára s a történtre -~Duzzogva bár - fátyolt
15291 Elbe|                  szerte kételkedve tekint;~Törülgeti szemét, nem-e álom ez mind?~
15292  Lir|                örökkévalóság~Emlékedet nem törülheti el!~Az angyalok nem tûrnének
15293  Lir|             Tábládon égni látok egy sebet.~Törülhetõ-e, ami megesett,~Mitõl az
15294 Elbe|                elszalasztott mozdony,~Mely törve-zúzva ront a pályafõre.~Én arra
15295  Lir|                   ihlett költõk,~Szónokok, törvénybuvárok:~Ki tud megfelelni nékem?~
15296  Lir|                tavasz?~Bús, méla gondolat:~Törvényed földiség,~Mért oly fukar,
15297  Lir|                   néha sikerül~Megcsalni a törvényeket,~Miket szeszélye sérteget.~
15298  Lir|                 magyar hazája~Szabadság és törvényért.~Majd a hadi sátrak alatt~
15299  Lir|                    Kinyujtja széles ágait.~Törzsén mindennap új gyümölcs hajt,~
15300  Lir|                egyedül?~„Egy lábig kiöltük törzsödet,~Add meg magad, vesd el
15301  Lir|               állanak,~Rázd meg haragodban törzsöködet,~S gyümölcsöd, férgeid lehullanak!~
15302 Elbe|                   nem is iszákos.~És ámbár törzsökös magyar,~Csak bõkezû, de
15303 Elbe|                     De több, mint a bokrok tövében~Illatozó kis ibolya.~Nem
15304 Elbe|                   egy kidõlt fa zöld mohos tövére,~Puruszli zsebébõl veszi
15305 Elbe|                mint karvaly lecsapó,~Fákat tövestõl, szentegyházakat~Fájó fogakként
15306 Elbe|                 erõszakja~Ezeréves tölgyek tövét hasogatja,~Szörnyû ropogásuk
15307  Lir|                rózsafádnak, szerelem,~Csak töviseit, csak szilánkját,~Bimbóit
15308  Lir|                 Égbekiáltó panaszra,~Véres töviskoszorútok~Dicsõsége meghaladja~Diadalmas
15309  Lir|               élvezzétek - nem gondolva~Se tövisre, se kigyóra...~Elmegy a
15310 Elbe|          Tündöklenek a csapodárok.~Szegény Toggenburg lovagon~Nevetnek utcán,
15311 Elbe|             templomtetõk verõdtek~S mint a tojáshéj töredeztek össze.~Nyilvánvaló
15312 Elbe|                  gallyakat aratja.~Sí-rí a tojáson ülõ fülemüle,~Ez az erdõk
15313 Elbe|             Játszik, mint a gyerek a piros tojással.~Kiáll a középre, szétterpeszti
15314 Elbe|                    csakhogy ezt megfogtuk,~Tojik ez mindennap, mint a jó
15315 Elbe|                 lábát mind a kettõ,~Mint a tojó galamb: de hát épen ezér~
15316  Lir|                   porció rang,~Majd egykor tõkepénz, kamat.~És felemás csizmám
15317  Lir|               házam nincsen,~Egy pár kéz a tõkepénzem;~Majd a szabadság harcában~
15318  Lir|           fizetgeti~Jó kis öcsémnek a nagy tõkepénzt,~A kamatot - mondá - elengedi.~
15319  Lir|                 soha nem haragszom.~De mit tolakodol emlékembe,~Gyûlöletes képe
15320 Elbe|                  ott mindent kivall,~S még toldja is tulságival.~            
15321  Lir|                    mit beszélek,~Mi hijába toldom a szót!~Elég volna mondanom,
15322 Elbe|                  utóbb, a kõbe!~Hozzá is - toldva még - bejut.~Pedig biz az
15323  Lir|           szerelmes ifjuságnak.~Hol ecset, toll, mely leírja,~Vakmerõ ajk,
15324 Elbe|                   maga irta:~Hathatós nagy tollal - két öles dárdával,~Milyet
15325 Elbe|                 sisakján a szél rázta sûrü tollát,~Úgy a sötét harag hideg
15326  Lir|                   Bohóc és gyóntató barát,~Tolmács, hierogliftudós~Kisérik
15327  Lir|               annyi apró baja-búja~Az, mit tõlök mégis úgy irígyelek.~Azok
15328 Elbe|                   Imádók suttogó csoportja~Tolong körülte szüntelen.~A bámulat -
15329  Lir|                    Kiriglár bég épen akkor~Tolta föl fejét elõre,~Az aztán
15330 Elbe|                   is menteni akarja!~A hab tolul, egy mozdulat~És kész az
15331 Elbe|                 Béla is megindult... könny tolult szemére, -~S ráejtette bátyja
15332  Lir|                   vala,~Lettem annak fõ-fõ tolvaja.~Enyhelyen a méhes amoda,~
15333  Lir|              bitóra köttet~Kontár, szegény tolvajhadat.~Van opera és látványosság.~
15334  Lir|     Szerencse-hajhász emberek~Ez általános tolvajkulcsát?~Ha magatok sem értitek!~
15335 Elbe|               kacagása közben~Hánykolódik, tombol, hogy a föld megdöbben.~
15336 Elbe|                egyszer egy kissé elkéstek:~Tombolhat a viharfutár,~Õt Ernõ csak
15337  Lir|                     Hozzá ugyan a magasból~Tomboló kedv morajja szól;~De a
15338 Elbe|                   tartományban vitéz alatt tombolt.~És a pomeránok szerették (
15339 Elbe|              andalitó összhang” - suttogám~Tompán, nehézkesen. „Minõ fölséges~
15340 Elbe|                   a királynak.~És igéretet tõn azonnal Bélának,~Hogy ha
15341  Lir|             ragyogó nap.~Csillanó tükrén a tónak,~Mint az árnyék, leng a
15342  Lir|           tündérkirálylány~Megfürödni le a tóra.~Orgazdád lesz a sötét lomb,~
15343  Lir|                   éd’s anyámat~Vagy elmult torát siratja...”~,Haj, de gyalázatos
15344  Lir|                volnánk ébren,~Hanem mert a torban, éhen,~Rágódunk a csontokon.~
15345 Elbe|               Megmered a gyilkos, elesik a tõre,~Ónnehéz bûnbánat húzza
15346 Elbe|                    lesbe’.~Emeli a gyilkos tõrét a királyra,~Kinek fölnyilik
15347 Elbe|                   testõre óvakodva lép be,~Tõrhegy-fényü szemmel - késsel a kezébe,~
15348 Elbe|            legnagyobb a szája,~Ennek is bõ torka tehetetlen, gyáva.~De mikor
15349 Elbe|                dereglye,~A vizesés szörnyü torkához közelgve~Sebesebben halad,
15350  Lir|                 béka -~Legalább nem bõgsz, torkodba~Rekedvén a „Heuréka!”~               
15351  Lir|                csõcselék,~Fölakad a kenyér torkomon.~Akik elõbb szerettek, hajgálnak~
15352 Elbe|                  lelkiismeret.~De végre az torkon ragadja~És egyre jobban
15353 Elbe|                  kell lenni:~Itt nem marad torlatlan semmi.~Csakhogy bizonnyal
15354 Elbe|                 Városi gyereknek hasznos a tornászat,~De csak úgy, ha reá van,
15355  Lir|                   egy város, ott egy zárda~Tornyai rohannak hátra.~Milyen álom,
15356 Elbe|                    és elrejti égõ arcom.~A tornyok szédelegtek, templomok~Táncoltak,
15357  Lir|                     Búcsú~Az itélet szól a tornyon:~Üt az óra, fönn a horgony;~
15358  Lir|              nagyon szerettelek.~Halálos a tõröd szivemben,~Mit vértanúdként
15359  Lir|                     Add meg magad, vesd el tõrödet.”~Már e szóra szóval nem
15360  Lir|                     Hazafi száj és honvédõ torok,~Reformerek pókhálós szívei...~
15361  Lir|                 azoknak.”~Erre, mintha más toronyból~Szólott volna egy szelídebb~
15362  Lir|                 iszony nélkül a lovag,~S a toronyboltozatban~Beállitott lovához így~Szól
15363 Elbe|              színre egy epernyi bimbó,~Egy tõrszuráshoz teljesen hasonló! -~Meghalt!
15364 Elbe|              szinre egy epernyi bimbó,~Egy tõrszúráshoz teljesen hasonló” -~A katasztrófa
15365 Elbe|                      21~Úgy érzi, mintha a tõrt, melytõl~Olyan sokáig véreze,~
15366  Lir|                 Még tovább is mondta volna~Tõrül-hegyre híven szépen,~Milyen boldog
15367 Elbe|                   jõ nyerítve, fujva,~Sûrü torz-üstöke tûzszemére hullva;~Föllobog
15368 Elbe|               sátorán kül álla~S kacajában torzult ajakát nem látta.~Nagy erõvel
15369  Lir|                 azonban és pediglen~Csak a tõszomszéd határban~Egy kicsinyke csordapásztor,~
15370 Elbe|                    Itt-amott egy gombaképü tót lézenge,~De az a magyart
15371 Elbe|                  sur un modèle contraire à tous ceux,~dans lesquels on lui
15372 Elbe|                   nature, elle peut violer toutes les~règles et produire une
15373 Elbe|                Ahogy aztán ketten haladnak továbbat,~Nem soká egy zömök legényre
15374 Elbe|    vénasszony-beszédre”~Csak jót nevetsz s továbbhaladsz.~Aggódik otthon, sír Etelke?~
15375 Elbe|               hátamra megvetõleg, és~Azzal továbbsuhant, ezuttal~Zörgés, nyikorgás
15376 Tore|           gyöngyélet~Tra lá lá lá lá lá lá trá lá!~Haj! minden napra egy
15377  Lir|                       Nüansza, sansza van, trafál,~Argumentál, szankcionál -~
15378 Elbe|                  vár reád,~Nincs hátra még tragédiád?~            83~De mindegy...
15379 Elbe|                    felhõk fölött! -~A nagy tragédiának vége már~Rohamosan közeledett.
15380 Elbe|                             75~A zenekar a Traviáta~Pezsgõdalát zendíti meg;~
15381 Elbe|                   tehet,~Ha átcsap illemes tréfába~S a rossz kártyák közé nevet.~
15382  Lir|                     mint a rák,~Hát még ha tréfából fülébe~Súgnám e szót: köztársaság!...~ ~
15383 Elbe|            recidivátul”,~Ki nem vergõdik a tréfábul,~Az alkalom jó, jobb se
15384  Lir|               megversenygenek;~Ûzik szelid tréfáikat,~Keresvén kedvemet.~Elõveszi
15385  Lir|                   szólok a nagyokról,~Csak tréfáikról beszélek,~Hogy mi volt tréfája
15386 Elbe|                    a valót, hogy megijedt, tréfál.~De hiábavaló minden huzavona,~
15387 Elbe|                   akár csata morajja szól,~Tréfás beszédeket hallhatsz ajakamról.~
15388 Elbe|         kengyelében,~- Jelt adatott hármas trombitafuvással,~És rohant merészen szemben
15389  Lir|                 sírokat kinyitja,~Az idézõ trombitát?~Fölkel a történet, a mult~
15390  Lir|                   mennyezetes mohos csertõ~Trón, bölcsõ, páholy, nyoszolyám.~
15391  Lir|                 dicsõn uralkodó nap~Delelõ trónjára érvén,~Leül ott és koronája~
15392 Elbe|             Melynek ily szép nemtõ ékesíti trónját.~Most hogy ijedelme jelét
15393  Lir|                   sarja és komák mind,~Bár trónjuk másfelé ragyog.~Leülnének,
15394  Lir|                 lázongó földnek~Zsákmányul trónod elesik.~Hódító szépséged
15395 Elbe|                szentnek...~Azért a jó öreg trónörökösének~- Tanusítva mélyen járó
15396 Elbe|                   Az isteneknek s átalán a trónok~Lakóinak az égen, mint a
15397  Lir|                 édenkertet,~Ahol üdvössége trónol~A szerelmes ifjuságnak.~
15398 Elbe|              elvetemült Péter,~Lecsapták a trónról a magyarok kétszer.~És mivel
15399 Elbe|                    le,~Nem dicsõbb-e lenni trónus közelébe?~Jó István király
15400 Elbe|                 Hogy felüljön Magyarország trónusára;~„Már ugyis csak hálni jár
15401  Lir|                  téged,~S nem osztja véled trónusát!~- Oh, csak gyötörj, csak
15402 Elbe|                   uszályát sorba hóditott,~Trónvesztett napkirályok emelik;~Kinek
15403 Elbe|                kért,~Legyünk mi eztán te s tu cimborák;~Hisz végre most
15404 Elbe|           elmerülve nagy munkában.~Kezében tû és cérna van~És öltöget
15405 Elbe|                  ezzel mulatok most!~Ugy-e tubám?” s ezzel Arankára kacsint.~
15406  Lir|                gondol~Az uristen odafenn:~„Tud-e már egyetérteni~Az én magyar
15407 Elbe|                  visszatérne e cseh,~Menj, tudakold, hol van kedves bátyám,
15408  Lir|               lehet~Ez egyszerû õs emberek~Tudása, érzelemvilága?~Kérdez,
15409 Elbe|              fogadásod nem ellenzi, kérlek~Tudasd velünk neved, fényes nemzetséged.~
15410  Lir|                  célja ép ellenkezõ.~Nem a tudásnak szomja bántja,~Hajh! bár
15411  Lir|                    még alatta?~Álom talán, tudat- s álomtalan;~Embernek végre
15412  Lir|                   meghalsz.~Kit sulyos bûn tudata üld,~Kit erényed nem jutalmaz,~
15413 Elbe|                   Mi biztos, messze fénylõ tudatában! -~A kasza kiesett kezembõl!...
15414 Elbe|                 azonnal~Elátkozottságomnak tudatát.~A tegnap átkát, Izidóra
15415  Lir|                   S nincs vigaszom, csak e tudatban,~De legyen! - ez nekem elég.~
15416  Lir|                    a hazában?~Minden által tudatik;~Egünkön egy régen látott~
15417 Elbe|                jobb lesz egyelõre~Kezdeni, tudatlan, faragatlan körbe.~Van elég
15418  Lir|                 Vak hiedelmek mákonyával~A tudatlanság éjjelét.~Átok reád, te hét
15419  Lir|                    cél.~De átka van csak e tudatnak;~Tovább, jobb hitre nem
15420  Lir|                  áld,~- Ez elégtételt kéri tudatom:~Válaszra egyiket se méltatom.~
15421 Elbe|                  már, egybe reá támad.~Nem tudhatni: ember vagy fene vadállat.~
15422  Lir|                hiszem, hogy~Én - csupán én tudhatom;~És oly édes - bár egyetlen -~
15423  Lir|                  Ki nem tépi képedet...~Ne tudjak én semmit rólad,~Csak hogy
15424 Elbe|               ellenére...~És elesni, halni tudjanak nyugodtan,~Nem átkozva istent,
15425  Lir|                hazánknak~Újabb ellenségei!~Tudjátok-e, hogy magyart még~Egy ember
15426  Lir|         kimondhatatlan sok a te bünöd!~Meg tudnád-é gyónni büneidet?~Elfeledél
15427 Elbe|              fojtogatni,~Hogy erõködve sem tudnék hangot adni;~Most is ahogy
15428  Lir|                    nem köszönték;~- Akinek tudnillik orra~Vagy füle nagy volt
15429 Elbe|                 ugy-e, akár el se mondjam?~Tudnivaló úgyis, hogy mi történt ottan...~
15430 Elbe|                mint a kétélû kés.~Jó eleve tudnunk, mi annak a nyitja,~Mert
15431  Lir|               hitványakat leparancsolja.~S tudod-é, honnan jõ hozzád e nép~
15432  Lir|                   Megtalálja,~Vezérek közt tudományát~Veti-hányja.~Mondja, hogy
15433 Elbe|                bátran,~Ami ördögsége az új tudományban.~No de hát már most õ ezeket
15434  Lir|                      A hitvallás, a vak,~A tudománynak, e világtalan~Koldusnak,
15435  Lir|                    a lányok!~Minden egyéb, tudományok -~Haszontalan bolondságok.~
15436  Lir|             boritva,~Sötéten szomorún, nem tudommal felelt,~Fagytól gémberedve
15437 Elbe|            Származásom s nevem hadd legyen tudtodra.~Merre három tenger viszi
15438  Lir|                    a hazát,~Mert rajta nem tudunk segíteni -~Hol a pohár?...
15439 Elbe|                   kazán,~A mi testünknek a tüdõ épen az ám.~A tiszta levegõ
15440 Elbe|                 véle.~De hogy étvágyadnak, tüdõdnek ne ártson,~Fogadd meg és
15441 Elbe|              mozgástól föl vagy melegedve,~Tüdõlobot vagy bélhurutot kapsz egybe.~
15442 Elbe|                   a hiba.~Fáradtan, ziháló tüdõvel, izzadva~Ne vetkõzz és ne
15443  Lir|                  elõttem.~Ez egyetemes kis tükörben~Láttam, mi írva odafönn.~
15444  Lir|           Mérhetlen arany oceán.~De lelkem tükörén a felhõ,~Visszfénytelen,
15445  Lir|               illatja;~Kristályfehér teste tükrében~Látszik a harmatcsepp árnyéka.~
15446  Lir|                  butor, bár kedves, drága,~Tükröd maradjak én neked,~Kit soha,
15447 Elbe|                kardot,~A szív elszántságát tükrözõ szem fényét,~S a kardok
15448 Elbe|             Melyben egész világ - ég, föld tükrözõdik,~Míg egy hideg révén széttörvén -
15449  Lir|                 Átmegy a tengeren, melyben tükrözõdnek~Elzenõr-, altona- és árhuszi
15450 Elbe|                fenevadja.~A boszorkány - s tündércsoport -~Mind itt ez utcán sürg-forog.~            
15451 Elbe|                mozdul; a könyörületes~Álom tündére is rémülve röppent~Odább,
15452  Lir|        Boldogság-oceán.~Tajtékban fürdenek~Tündérfi, hableány.~Pár mindnek itt
15453  Lir|                méla csönd.~Fülembe égi kéj~Tündérharangja csöng.~Remegve két kezem~
15454 Elbe|                volt hanyag.~De hát hogy? A tündéristennõ~Mögött a delhad hirtelen
15455  Lir|                hüvelyébül.~Csodák csodája, tündérjáték~Minden csalóka látszat,
15456  Lir|              titkos hajnalóra.~Most megy a tündérkirálylány~Megfürödni le a tóra.~Orgazdád
15457  Lir|                tündérek!~Osztán a tündérek~Tündérkirálynéja~Mindent adna, mit csak~Az
15458  Lir|                   gyötrelmem,~Felséges kis tündérkirályném,~Házi oltárom, szentségem,~
15459 Elbe|                     ezt a férget,~Mint egy tündérkirályt. Kerestem arcán,~Szemében,
15460  Lir|                    a kerek föld~Legszebbik tündérleányát,~Kinek kõ szivét csupán
15461  Lir|                 legnemesb sziv,~A legszebb tündérleánynak~Dalimának szûz keblében.~
15462  Lir|                   Hulló levélnek a tavasz!~Tündérmesés bölcsõ danája~A temetõnek -
15463 Tore|                    látok~Én téged fényalak~Tündérnek, istennõnek láttalak~Kit
15464 Elbe|             világgal többé nem törõdnek.~A Tündérországban laknak õk már ketten,~Vagy
15465  Lir|                    vert acél vár,~Az egész tündérországgal,~S benne a legszebb királylány.~
15466  Lir|                   ez útnak,~Ez volt útja a tündérországnak,~Melyben most lakom - s
15467  Lir|                 förödni járnak.~Te nekem a tündérországot~Mutattad erdõben, mezõben.~
15468  Lir|                ágon a madár szól~Elveszett tündérországról!...~Nem is arról, ami megvolt;~
15469  Lir|                   kenyerem,~Te, te, te, te~Tündérregebeli csodakalácsom,~Kit egyre
15470  Lir|              örvendj a cserének.~Szárnyain tündérregének~Neved a földet bejárja.~
15471  Lir|                    tavasznál;~Szebb volt a tündérregénél,~Mit boldog gyerekkorában~
15472 Tore|                    Most már mindennek vége~Tündérregénknek vége~Eltünt az árnyerdõ
15473 Elbe|                    palotában vala.~Mikor a tündérszép Richsza kezét kérte,~És
15474 Elbe|               Vizekbõl az a föld-oáz, az a~Tündérsziget, mely írmagul maradt~...
15475  Lir|               lángol: rólad gondolkozom, -~Tündért vesztve, nem kell földi
15476  Lir|                légben~Líljomerdõ közepében~Tündérvárat, édenkertet,~Ahol üdvössége
15477  Lir|                  nekem boldogságot,~Valódi tündérvilágot,~Hol kész sonkák szaladgálnak,~
15478  Lir|              jöttek messze földrõl~Bujdosó tündérvitézek,~Országvilágot próbáló~Királyfiak,
15479  Lir|                tudom, mit vesztettem;~Hogy tündérvoltod is titok a világnak,~Hogy
15480 Elbe|                    gyönyörnek?~Minél hõbb, tündöklõbb a nap,~Borúl, ha lefelé
15481 Elbe|               könny fátyolán,~Mint amilyen tündöklõt, szentet~Ez életben nem
15482 Elbe|                 Maguk is a zsírtól csakugy tündökölnek.~Utazó kalmárok, ravasz
15483 Elbe|                 lovagnak,~Útja tetõpontján tündökölõ napnak.~Szerelemkeltõ csók
15484  Lir|                réved?~Szélei nádligeteknek~Tünedeznek, megjelennek.~Képe a forgó
15485 Elbe|            dicsvágyat kétségbeejtõ,~Kábító tünemény, Napoleon!~      Kimondhatatlan
15486  Lir|                                            Tünemények~Puszták örök lakója néha
15487 Elbe|                   Egy darabig vélte tündér tüneménynek.~S mert szemét a népség
15488 Elbe|            napsugárban nevetõ~Szép úri lak tünik elõ.~            42~A hölgyek
15489 Elbe|               legyen bár kétszer erõsebb - tünõdék -,~Annál becsesebb lesz
15490 Elbe|                írul,~Égõ sebére.~      Így tünõdhetém~Magam elé meredve szótlanul;~
15491 Elbe|                  Mámorban õ, Etelke lázban~Tünõdnek, önmagukba zártan:~Mi volt
15492  Lir|                  Úgy van! nincs mit tovább tünõdnöm,~Hivatal után sietek.~Menj
15493 Elbe|                    tudva, hova nézzen?~Mit tünõdöm... hisz bárminek mondanálak,~
15494 Elbe|               felelet szavára.~Hallgattak, tünõdtek, mig a csöndességet~Megtörvén
15495  Lir|                   talán egyéb is kéne már!~Türelmes minden gyáva birka,~És következetes
15496 Elbe|                 isten~Megteremti, szívesb, türelmesebb nincsen.~De ha ez a sátán
15497 Elbe|                  is szép,~Elviselhetlenül, türhetlenül,~Martirrá kínozólag szép
15498 Elbe|                    Alig képes tovább magát türtöztetni.~Mint a fulladozó rab, ha
15499  Lir|                   Bandi melle,~De haragját türtõztette.~„Nagyságos erdõkerülõ uram!~
15500  Lir|                  is.~Fû, virág közt kígyó, tüske lehetne,~S Örzsikének, puha,
15501  Lir|                kavarogva.~A cinege fázik a tüskebokorba’.~A kerti haraszton zokogja
15502  Lir|                 idõk tünedezõ~Rengetegének tüskén-bokrain...~S mert útjának határa
15503  Lir|              araszt.~Tekintete parancsoló.~Tüskés szemöldöke alól~Két héja
15504  Lir|                 puha, gyönge - mindene.~Ha tüskétõl egy csöpp vére hullana,~
15505  Lir|                   fogad.~Üvölt, fúj a szél tüskön, bokron át.~A nyár, az õsz
15506 Elbe|                   dolog történt,~Mire Ábel tüstént visszafordult önként.~Mint
15507  Lir|                   ajak;~Ti delejdús kezek,~Tüzáramos hajak...~Ha csak kisértetek,~
15508  Lir|            reménység nélkül~Olthatlan vágy tüze ég.~Lény, kit egy kimondhatatlan,~
15509 Elbe|           tábortüzek égnek.~Széllel-játszi tüzek mellett heverészve~Izesen
15510  Lir|                  vázak, de már mit ér?~Még tüzel az agy, de már fagy a vér.~
15511 Elbe|                     Habár a kályhában több tüzelõ ég el,~Visszatérül az mind
15512 Elbe|           kétségbeejtõ~Dölyfével önt olajt tüzemre, mely~Olthatlan, mint a
15513  Lir|               emberek!...~Én hiszek szemed tüzének,~Mely hajnalfényben ragyog.~
15514  Lir|                Kenyeret pirítván~Szemérmes tüzénél.~Anyám lenne a föld,~Fa,
15515  Lir|                 terem, mi bûvösb annál?~Az tüzesebb, mint a pokol,~És édesebb
15516 Elbe|                    majd elvette eszét,~Ami tüzesebben ragyogott feléje:~Két fekete
15517 Elbe|                   nagyobb itt a hideg,~Ott tüzesíti a sebet.~            35~
15518  Lir|                 égen~Iszonyodva,~Takarózik tüzokádó~Füstgomolyba.~Mint prédára
15519  Lir|                  vászonnak, õ meg~Forgatva tûjét, ollaját,~Megvarrta szépen
15520  Lir|                 énfölém!~Nézd magad lelkem tûkörén.~Mint a nap a miljom habokban,~
15521 Elbe|                    ráhagyott.~És mert azon tul is szerzett õ.~Lett gazdag
15522  Lir|                 tenni kell!~Az õsapák szép tulajdonait~Kifajult lélekkel megtagadád;~
15523 Elbe|                   állottak az ajtósarokra;~Tulajdonkép maga állította õket~Oda,
15524 Elbe|                fenyéren azt a keresztutat?~Tulnan azt a tanyát, fala kékre
15525 Elbe|              mindenben, itt is veszélyes a tulság,~Jégzuhany, gõzfürdõ nem
15526 Elbe|                    kivall,~S még toldja is tulságival.~            40~Egyébiránt -
15527 Elbe|                 királyi vér volt, ki rajta túltett.~De ez mind csekélység...
15528  Lir|                   ing az ág?~Dalod a vihar túlzengi,~Nem figyel, nem ismer senki,~
15529  Lir|                    sietnek szembe vélem,~S tûnnek el fák, ligetek.~Így foly
15530  Lir|             örvénybe~Hull alá imádód,~Tova tûnsz, s hogy érted~Halt el -
15531 Elbe|               restek,~Kilenc óra való csak tunya nemesnek.~Délelõtti idõ
15532 Elbe|              Akárhová, csak el hamar.~És a turbékoló galambok~Magányt keresnek,
15533  Lir|                   keritõje az.~Tûrjön, aki tûrhet frank urat,~De az szolga
15534 Elbe|                  Mi rég várok úgyis, és mi tûrhetetlen,~Hogy elérjek végre hozzád
15535  Lir|                  Gyáva lelkek keritõje az.~Tûrjön, aki tûrhet frank urat,~
15536  Lir|              törülheti el!~Az angyalok nem tûrnének meg ottan,~Ki nem találnám
15537 Elbe|                halni százszor inkább,~Mint tûrni olyan önvád kinját,~Hogy
15538  Lir|                 engemet;~S mert szenvedek, tûrök, hiszem, hogy~Meglátom egykor -
15539  Lir|                   a kisasszony s a vadász?~Túrt hangyaboly, zúg, forr a
15540  Lir|               erényeim nagyok.~Hallgattam, tûrtem, mit se tettem,~Én, ládd,
15541  Lir|              leszen, mert szapora a féreg?~Turul, kesely szolgája a verébnek?~
15542  Lir|                    tanulta, nem volt~Ilyen tusban.~Meg nem tudja fogni, hogy
15543  Lir|                   udvaron, hol ép a szolga~Tuskót, csomósat hasogat szét,~
15544 Elbe|                  Neki nehezebbnek, nagyobb tusnak tetszik.~Nem telik belé
15545  Lir|                   adja a hõst és huzatja a tust,~Kinek te mondád: ik huszár,
15546 Elbe|                          34~Nem közönséges tûz-víz harca,~Villámtüz ez, jéggel
15547  Lir|                   Kéj lesz nekem e gyilkos tûz-zuhany;~Szemlélni, hogy rémül a
15548 Elbe|            sûrüsége...~Holott szem, pilla, tûzajak~Már úgyis annyit mondanak!...~            
15549 Elbe|                   boldog szerelem.~Ez házi tûzhelyed parázsa,~Mely meg-megújul
15550  Lir|                  életet,~Szeretõ családot, tûzhelyet?”~Nézd, e tiszta szem hogy
15551  Lir|                  El-elmerengenék~A csendes tûzhelynél,~Kenyeret pirítván~Szemérmes
15552 Elbe|                    fekete szemében.~Mint a tûzkõszikra barlang éjjelében.~Lobogó
15553  Lir|                    majd a nap,~Egyszerre a tûzláva mind kicsap,~Alattatok megint,
15554 Elbe|                királylyánt,~És alatta õrzõ tûzokádó sárkányt.~Rád mosolyg a
15555  Lir|                  volt,~Hogy benéze Árviola~Tûzszemébe bizton-bátran,~S rajta nem
15556 Elbe|                    fujva,~Sûrü torz-üstöke tûzszemére hullva;~Föllobog sörénye
15557  Lir|                   nap válna porló röggé,~E tûztõl nem menekszel többé;~Ha
15558 Elbe|                      34~Úgy szép a ház, ha udvarából~Jár a mezõre fürge nyáj.~
15559  Lir|              kihajt egy-egy naprendszer~És udvarának keretén~Boldog, kegyelt
15560  Lir|                 Ezek lesznek majd utóbb jó~Udvari bolondjaink...~Tavaszodik
15561 Elbe|             Izidórától... bár hideg, simán~Udvarias, de mégis kérlelõ;~A gúnykacajjal
15562 Elbe|                 szokása,~Ez egyszer minden udvarlása,~- Min a kacér hölgy jól
15563 Elbe|                 veszélynek, mely tán érhet udvaromnál,~Egyenes nagy lelked szégyell
15564 Elbe|             koronáik ágai~Szerint becsülte udvaroncait,~Mint voltaképi „szarvas”
15565 Elbe|                     oly szemérmetes.~Elõbb üditõ fényessége~Most mint a nyíl,
15566  Lir|                 szemérmes szemek?~Mindenki üdvezül,~Csak te vagy egyedül.~Hallgass,