Rész,  Fej.

16578 Elbe|                  ami tetszik, azt magaddal vihedd.”~„Ha csak ez a bajod -
16579  Lir|                  elment,~De tovább már nem vihette~El a szégyent.~Terebélyes
16580 Elbe|                 pihent lovak is tombolnak, vihognak.~Te szilajon ülsz fel kényes
16581 Elbe|          emberkézbe,~Milyet nem fogott még világ-életébe.~Szökdös erre-arra, hederegve
16582  Lir|                rövidek sohse voltak.~Egész világ-életükben~Soha annyit nem táncoltak.~
16583  Lir|                  esett remek lövése rajta?~Világbiró nagy õsök nemzedéke,~És
16584 Elbe|             nincsen irgalom?~Vagy ama nagy világbirónak~Haragja, kiket alkot jónak,~
16585  Lir|               szegény, aggastyán, gyermek,~Világbölcsek és tudósok;~Megtanulni,
16586  Lir|              szeretõ szived.~Lehetsz egész világé, ámde abból~Egészen semmi
16587  Lir|         Szemfényvesztõ csalárd sülyesztõ~A világegyetemnek színpadán.~Hogy ami itten
16588 Elbe|        megélemedtem,~Mondhatom, hogy egész világéletemben~Mindenekben csak az igazat
16589 Elbe|                  volna föl vezéri sátrát~A világeseményeket vezényelõ~Parancsnokló tábornok:
16590  Lir|                 Tanács~      elkeseredett, világfájdalmas lelkeknek~      Jovanovits
16591  Lir|                 istennek!~Én vagyok a nagy világfi~Ki hajamat illatoztam,~Mandolatóban
16592  Lir|                  mit fellengsz?~Ez itten a világfolyás.~A fellegekben amig jársz-kelsz,~
16593  Lir|               Ét-háló-társalgó terem,~Mint világfürdõkön divat.~Orvos, szakács, gépész,
16594 Elbe|                     Eleinte menne innen el világgá.~Haj, de mikor úgyis maga
16595  Lir|                     aki neked állna ellen.~Világhires, félelmes rohamod~Egyszerre
16596  Lir|                    Jöttek aztán seregestül~Világhíres nagy vitézek,~Mint a cédrus,
16597  Lir|                egész haza;~S azóta nem nap világít nekünk,~Hanem a te híred
16598  Lir|                 Kivillannak a hüvelybõl,~S világítnak:~Hír, dicsõség ösvényére~
16599 Elbe|                    Ablaksora pazar fénnyel világitva,~Messze hallik a síp, recseg
16600  Lir|         megfoghatlan, láthatlan~Legnagyobb világköltõnek:~A Mindenhatónak titka.~
16601 Elbe|                    fölséges, fényes,~Útján világokat fölforgató,~Aranyhajú nagy
16602  Lir|                 odahagyja, holott~Már neki világosodott.~Bilincseit meg-megrázza~
16603 Elbe|                széttörvén - elömlik...~Dél világossága - melyben ugyan vannak~Árnyak
16604  Lir|             tisztaságát,~Midõn közelíti ég világosságát,~Mindig érezi a fátylára
16605 Elbe|          király-utcai~Barlangban, az „örök világossághoz,”~S hogy megszalasszuk az
16606  Lir|                  Nyomában mindenütt a hír.~Világraszóló hír dicsfénye,~Mit annyian
16607  Lir|                  szomja kutatásra készti~A világrend még föl nem fedezett~Nagy
16608 Elbe|                  hogy Izidóra most már~Egy világrészben sem marad velem.~Kerülni
16609  Lir|               fapadon végignyujtózkodom,~A világról beszélgetek.~Most a földet
16610  Lir|                    lélek,~Hogy az álmodott világszabadság~Belõle még vágyban is kivészend:~
16611  Lir|                 egykor oly dicsõnek láttam~Világszabadságért vivott csatákban,~Midõn
16612 Elbe|                áldozatot hozzá verbuválja.~Világszerte ennek a neve: alkohol.~Gonoszabb
16613  Lir|                  szorgalom.~Kalmár a hõs a világszínpadon.~A csatatér kockája voltaképen~
16614 Elbe|                 nem adtam volna a tiédért;~Világtörténelem vakító napja,~Legfényesebb
16615 Elbe|                    falun; palota, páholy a~Világvárosban voltak - egyedül~Az õt megilletõ,
16616  Lir|             Szálljon el mellettem az égnek villáma,~Adjon földrepesztõ rémes
16617  Lir|               rezzenj, ha velõdbe~A féltés villámai ütnek.~Maradj józan, mikor
16618  Lir|            Kétségbe, õrületbe ejtõ kínnal,~Villámcsapásként járja át velõnket~A gondolat,
16619  Lir|                    kemény márvány,~Az egek villámesõjét~Csak nevetném, csak kacagnám.~
16620  Lir|            Ágaskodva és bömbölve,~Csattogó villámfogakkal~Indul egy a békés tájon~
16621 Elbe|                   a két vihar~Felhõt, hogy villámharcra keljenek.~Az afrikai oroszlánok
16622 Elbe|                  Oly sebes volt bárdja éle villámlása.~És azután csönd lett -
16623 Elbe|          meggyujtva, hirtelen eloltva,~Éji villámlásként szemeinket rontja.~Hogy
16624 Elbe|          hattyuvállra!~S mint menydörgés a villámlásra,~A gondolat után a tett~
16625 Elbe|                Mint a mennydörgés a gyujtó villámlással -~Egy a szerelem az elsõ
16626  Lir|                 szivem?!~            II~Ti villámlós szemek,~Te csattanós ajak;~
16627 Elbe|                 gyakorta,~Méhökben haragvó villámmal rakodva;~Elsötétül a táj,
16628  Lir|                    repül,~Vihar, mely szór villámokat,~Átkot, melytõl a vér kihül...~
16629  Lir|            gyülekezve a felhõsereg~Hadában villámokká lettetek,~A védtelenre lerohantatok,~
16630  Lir|                  végig beborulva~Haragosan villámolna;~Virágok és falevelek~Ijedtökben
16631 Elbe|                  eközben arculatja~A harag villámos felhõit mutatja.~Mert õ
16632 Elbe|         Fenyegetõleg rázogatva~Cikk-cakkos villámpallosát.~Lihegve, fújva, mintha
16633 Elbe|                 Mindezt magában elgondolja~Villámszerûleg, hirtelen;~Sok, sok van
16634 Elbe|                  közönséges tûz-víz harca,~Villámtüz ez, jéggel teli;~Megátkozott,
16635 Elbe|             életére.~Mint az erõs tölgynek villámütött gallya,~Erõtelen holtan
16636 Elbe|                     Egy szép nap odakünn a villán -~E gondolat gyujt, mint
16637 Elbe|                    Csillagos sötét éjszeme villantotta~A nyilat, mely Béla szivét
16638  Lir|                  édes kardom,~Éled már nem villogatom!~Oh hogy a gyülölt kezekbõl~
16639 Elbe|                    háztól,~Lengyel mellett víni tiltva volt apjától.~Ki
16640  Lir|                  ha ránk talál,~Csak rabul vinne: ami ránk vár,~Koldus halála -
16641 Elbe|           csoportosulnak;~Egy drága hullát vinni lát.~Tömeg zaján az õsz
16642  Lir|                   II~Szegény fejem, mit is viódol,~Hogy honnan e nagy fájdalom?~
16643 Elbe|                 nem volt kalandok hijával,~Viódtak idõvel, viharral, homállyal.~
16644 Elbe|           semblable~à la nature, elle peut violer toutes les~règles et produire
16645  Lir|                  mélyén,~Ahol élve meg nem viradsz:~Egyedül, csöndben, sötétben,~
16646 Elbe|              fojtani...~És mint kelet buja virágai~Üvegházának nyitott ajtaján~
16647  Lir|                   Együtt élve, ott elhalva~Virágaid mézkelyhében.~S minden önzõ
16648  Lir|                   És szerte árad el dalom.~Virágától benépesül majd~Tenger mezõség,
16649  Lir|                   látlak mindenütt:~Fûben, virágban, a harmatban,~Amelyre isten
16650 Elbe|            el-mu-landó!”~Mint a hózuzmarás virágbokor,~Mit fagyos szél szakít
16651  Lir|                    tarkabarkaságban~Nevetõ virágcsoporttal~Hegyet, völgyet és mezõket.~
16652 Elbe|              Ugyanis a fügefalevél helyett~Virághimes hálószövet födé~Féltékenyül
16653  Lir|                   Fecskékre és a zöld mezõ~Virágira nem ügyelek,~A legelõre
16654  Lir|                ormokat,~Úgysem terem többé virágokat!~Ne is kimélje dacos homlokát,~
16655 Elbe|                    a sötét jövõt.~Most még virágokhoz vezetnek~Utai, hát kövessük
16656  Lir|              hallom, mit a szél~Fölöttem a virágokkal beszél;~A fû is oly szép
16657  Lir|                   viharod!~Öld el a még ép vírágot,~Ezután én kacagok.~Fájdalom
16658  Lir|                 annak.~Volt bimbójuk, volt viráguk,~Szerelemnap sütött rájuk;~
16659 Elbe|                tetõit”,~Az olasz félsziget virányait;~S a Rigi csúcsán a kelõ
16660 Elbe|                szerzett õ.~Lett gazdag úr: Virányi Ernõ.~Hatalmas ifju, óriás,~
16661  Lir|                 Büszkesége maradt nála,~Ez virasztja, ez dajkálja,~Hogy majd
16662  Lir|                tallér.~Gyomrocskádra ünnep virrad,~Nossz’ elejbe, csak elejbe -’~„
16663 Elbe|                   s ugyan ott is háltál, -~Virradatkor keltél - de nem paripádra,~
16664  Lir|                  Hogy akár a hajnal soh’se virradjon rám!~Hajnali szép édes álom -~
16665 Elbe|                  Okul elég volna tán, hogy virradóra~Két nemzetnek sorsa bízva
16666  Lir|                   a füves bozótba,~Mint ki virraszt, hallgatózva,~Ágya mellett
16667  Lir|                Végtelen hosszúra nyujtod -~Virrasztásim éjszakáját.~Nálad mulat
16668  Lir|                   elvesztettem.~Éjjel fönn virrasztlak,~Nappal megsiratlak!~                                    (
16669  Lir|                 tömjén fellegek közt,~Mint virrasztó éji lámpa,~Vándorolt a nagy
16670  Lir|                                          A virrasztók~Itt a nagy halott elõttünk,~
16671  Lir|            körmeimmel a~Penészes hantokat, virrasztom a~Bonctermek bûzhödõ halottjait,~
16672  Lir|                alusznak s nem álmodnak;~Mi virrasztunk ébren, haj csak~Ébren is
16673  Lir|                   földön, sokszor.~Ha majd virrasztva õszi éjen,~Hallsz lépteket
16674  Lir|                  És látom, hegy-völgy mint virul;~Szûz rózsabimbó szép hajnalban~
16675  Lir|                    dicsõbb nagy fordulóra.~Virulni fog a második ezerben,~Meglombosodva
16676  Lir|                    nap járt az égen,~Rózsa virult minden ágon,~Sok megesett
16677  Lir|                    könnyeznének?~Hiszen õk virultak, éltek.~Az, hogy mostan
16678  Lir|                                            Visegrádon~      Emlékezés Zách Klárára,
16679  Lir|             divatja -~Mit annak jelvényéül visel õ,~Hogy íme õ is munkakerülõ...~
16680  Lir|                szivemben,~Mit vértanúdként viselek.~Egyetlen zsarnok, szép,
16681  Lir|                Szerettem éretted a kínt,~S viselem a gúnykacajt,~Mint a harcos
16682 Elbe|                           40~Leona szóban, viseletben~Szeszélyes, mint az oceán.~
16683  Lir|                 fogja védeni.~Háborúkat is viselhet,~De nem a más javáért;~Saját
16684 Elbe|               hideghöz szoktassad.~Kalapot viselhetsz kisség magasabbat;~Téli,
16685 Elbe|                 Honfi-bánatunkat megosztva viseljük.~Hogy ha ütni fog a cselekvés
16686 Elbe|               mégis vannak ám elegen,~Akik viselkednek épen megfordítva,~Aztán
16687 Elbe|                    annyi volna,~Könnyebben viselné vele terhes róna,~Mint amily
16688 Elbe|                   ilyet már még nyárban is viselnek.~Pedig ezzel fejét úgy elkényezteti,~
16689  Lir|                   gyalázat~Szeplõit el nem viselném,~Dicstelen, de szennytelenül~
16690  Lir|                unalmas halhatlanság,~Minek viselnõk terhedet?~Ha ez az egy perc,
16691  Lir|                     God dam! vörös frakkot viselt.~Chic-kel kötött nyakára
16692  Lir|               ismered?~Kereszt, mit ha hûn viseltél,~Végre ráfeszítenek.~Minek
16693  Lir|                    az égbõl,~Hogy ez arany vissz-sugarak~Rád özönölve a lelkembõl~
16694 Elbe|                 lett volna.~Akaratlanul is vissza-vissza nézett,~De feléje már csak
16695  Lir|                 épen,~Oly hûn, amint vagy, visszaad.~Nem, többé nem panaszkodom
16696 Elbe|                   Mig az elõbbi hõ eredben visszaáll.~Meleg fürdõ után magad
16697  Lir|                   tölt a teremtõ sem,~Mely visszaásit onnan rája,~Mint a halott
16698 Elbe|              szörnye, réme.~Tûnõ álmodását visszacsalogatva~Édesen csicserg a szerelem
16699 Elbe|                    Amíg õ nagylelkû gõggel visszadobja.~Hát imhol megint egy nála
16700 Elbe|          drágaságra nem is gondolt többet,~Visszaeresztette a nagy tábla követ,~S azután
16701 Elbe|       Vigasztalásodra~Mondom, hogy mikorra visszaérsz honodba,~Elõbbi szerelmed
16702  Lir|                    a föld és ég mindensége~Visszaesett volna semmiségbe.~Csillag,
16703  Lir|           született a pillanat,~Amely után visszafelé mén~A lét, a hasonlót már
16704 Elbe|                mondom, el-elfogott~Az alig visszafojtható gyönyörvágy~Rabláncait tépõ
16705  Lir|             Szemeit lekapja róla,~S mondja visszafordulóban:~„Adjatok helyet fejének;~
16706 Elbe|                 történt,~Mire Ábel tüstént visszafordult önként.~Mint a villám akként
16707  Lir|              szived.~És e varázslat rád is visszahat.~E lélek a te Veszta-templomod.~
16708 Elbe|                   urának szeme-szája,~Majd visszahíja, kiabálja.~Csak még egy
16709 Elbe|                mind, utána!~Ez bátorít, az visszaint,~De félti és csodálja mind.~            
16710  Lir|             virágra méhek,~E földre vágyva visszajárnak,~E nyugtalan, ártatlan árnyak,~
16711 Elbe|                  kedvezõ;~Néhány nap mulva visszajõ.~            47~Közömbös
16712  Lir|               másik~A vivott vár kapujáig.~Visszajöttek érdemjellel,~Mellen égõ
16713  Lir|       végetlenségben,~Melytõl minden fényt visszakap;~De kebléhöz nem fér, csak
16714 Elbe|                   közelít a vég!~És mintha visszalépett volna az~Idõ, mint támadásra
16715  Lir|                  Nagy csillagbetûi állnak.~Visszamegyek gyönyörködni~A gazdagabb
16716  Lir|               gondol egyedüllétére.~És már visszamenne kõ ravatalába;~Egy csöpp
16717 Elbe|                    Ha mikor elõttük, onnan visszamennek?~Hisz ím a kötél is az egyik
16718  Lir|               Mögöttem minden ellapult.~Ha visszanézek, egy kietlen~Szomoru sivatag
16719 Elbe|                kezet nyujt - hidegen;~Majd visszarántja hirtelen.~            77~
16720  Lir|                    esik le fehér lepelére;~Visszarezzen s gondol egyedüllétére.~
16721  Lir|                    a máglyán elégtek,~Mint visszaröppenõ láng, szálltok égnek,~A
16722 Elbe|                    öntudat~Szivébe s onnan visszaröppenõben~Lerántja róla a könyörülõ~
16723 Elbe|                    görbül,~Paizs, a lemeze visszarugó bõrbül.~Ami neki mégis leginkább
16724  Lir|               hordja,~Lelkem a szép multat~Visszasóhajtgatja.~Vajha most is, mint rég~
16725  Lir|                 remegni.~És ez okból Kanut visszatántorogván,~Nem mert megjelenni - a
16726 Elbe|                    istennek hála, csakhogy visszatére~E világnak szebbik, innensõ
16727  Lir|                    Sundabunda és Sarolta.~„Visszatérek és elveszlek~- Esküszöm -
16728 Elbe|              szerencse,~Ha netán helyettem visszatérne e cseh,~Menj, tudakold,
16729  Lir|                mindenben.~Csillagba, napba visszatérsz.~Majd látni fogunk részeidben;~
16730 Elbe|                    el Izidóra.~Majd sebten visszatért és haloványan~Remegve, fuldokolva,
16731 Elbe|               kályhában több tüzelõ ég el,~Visszatérül az mind erõ-egészséggel.~
16732  Lir|                    Aki látta e fürt árnyát~Visszatükrözõdni hónál,~Habnál is fehérebb,
16733  Lir|                  csupán csak~Egy menedéke, visszautja van:~Ha megragadja azt a
16734  Lir|                   a nap keble, vagy csupán~Visszaverõdõ sugara?~Lehet-e az, hogy
16735  Lir|              szükség kivánta -~S hírvivõül visszaverték~Igy a Kázmér táborába.~-
16736  Lir|                  Elverték a tátos csordát,~Visszavették tõlük a hont,~Azt a szépet,
16737  Lir|          kételkedõt.~Hajh, hát igen, nincs visszavezetõ~Ösvény egyéb számomra sem,
16738  Lir|             Lantomat is elviszem magammal,~Visszazengik legalább a bércek;~Szabadon
16739  Lir|                    lelkem tükörén a felhõ,~Visszfénytelen, bús ingovány.~Nem, nem,
16740  Lir|                   is elenyészik egy félénk visszhangban,~S tetszhalotti álom nyomul
16741 Elbe|                mint a méltóságos sziklafal visszhangja~Tehetlen csapásit gúnyosan
16742  Lir|             mondtad volna...~De talán csak visszhangom volt -~Olyan halkan volt
16743  Lir|               dobban arra, mi igaz;~Erdõ a visszhangos hegyekben,~Mezõkön liliom
16744  Lir|                 oly keservesen.~De a falak visszhangozhatnák,~Szél elvihetné sohajom -~
16745 Elbe|                    kiért a csodahõs elébe,~Visszhangoztak e szók akkor is szívébe.~„
16746  Lir|                   azt rá vissza nem verik.~Visszhangtalan az üres végtelen...~- Ez
16747  Lir|                  köztársaság!~Reng a föld, visszhangzik a lég,~Elbujdosnak a sasok;~
16748 Elbe|                  épen.~Midõn kétségbeesve, víszabályt~Mellõzve rám rohant, s míg
16749  Lir|              Kunyhómban idegen parancsol~S viszályt szõ húgom s férje közt~S
16750  Lir|                  1856)~            XIX~Nem viszem bánatom~Meghalni közétek,~
16751  Lir|             sziklája;~Tán, ha század mulva viszhangozza,~Megkérdik, ki volt a völgy
16752 Elbe|                  csak~Szunyogcsipés okozta viszketegség~Az irigység és boszuvágyhoz
16753  Lir|                 Hogy szárnyam van, mennybe viszlek.~Hol vagy most? - oh, hogy
16754 Elbe|                    a cherubim lángpallosa,~Viszonozatlan epedés pokol~Tüzére - tán
16755  Lir|                 engem?...~            XVII~Viszontszerelem! te égbõl~Lelkeinkre hulló
16756 Elbe|                    összezavarodtak és~Nemi viszonyba elegyedve, fattyu-~És üszögivadékkal
16757 Elbe|                   ne is kimélje itt õt,~Ha viszonzásra nem talált.~Igér hüséget
16758  Lir|                    I~Ha csak szeretsz, bár viszonzatlan,~De térdelhetsz hõ áhitatban~
16759  Lir|              palotában~Hadvezérek országos vitában.~A gyülés-teremnek~Szomszédja
16760 Elbe|                  rejlik a pipában,~Orvosok vitassák, én csak annyit mondok,~
16761 Elbe|                    kell egypár esztendõre.~Vitézei során újra végignézett~A
16762 Elbe|                 háborúja lészen~Keresztény vitézhez illõ harc egészen.~Mert
16763  Lir|                 hagyjátok cserbe zászlótok vitézit,~Ha e földi hüvely majd
16764 Elbe|                 elül, nem hátul,~Ne féljen vitéztül, csakis a gyáváktul:~Épen
16765 Elbe|     Királykisasszonynak áll a menyekzõje~A vitézzel, aki rablóját legyõzte,~
16766 Elbe|             histórják kerengtek.~Sok vitéz vítt avval nevezetes harcot.~
16767  Lir|                   embert,~Hanem erõs ember vitte a vas fegyvert.~Mindörökre
16768 Elbe|             gázfény, mint korunk minden új vivmánya,~A magához való értelmet
16769 Elbe|                  ember megy a háborúba.~Új vívmányok újabb bajokat is hoznak;~
16770 Elbe|                 sugallatok~Rettentõ harcot vivnak ott.~            74~Szegény
16771  Lir|                Rajtuk üssek, nem érdemlik:~Vívniok egész hadammal~Csak dicsõség
16772 Elbe|                 vagy a had~Neszt vehetne - vívnunk sem leendne szabad.~Itt
16773 Elbe|                   Szemben talpon áll a két vívó meg újba.~Pomerán vezérnek
16774  Lir|             földingató erõvel~Szabadságért vívott: hallgattatok;~Hitványak! -
16775 Elbe|                  az - isten ujja,~Mi ott a vízbõl fölmered?~Örvény kavarja,
16776 Elbe|                     Összetalálkoztak a Lék vize mellett;~Tenger volt a magyar,
16777 Elbe|                    telik most.~Szabadban a vized bármi hideg lehet,~Nem árt,
16778 Elbe|                   föl a már medreikbe térõ~Vizekbõl az a föld-oáz, az a~Tündérsziget,
16779 Elbe|               Niagarán andalgó dereglye,~A vizesés szörnyü torkához közelgve~
16780  Lir|                  Mint a vézna, vad sikárfû~Vizmosott hegy oldalában~Nyárközépi
16781 Elbe|                  Izgató hatása van a hideg viznek.~Megcsalódnak, akik ellenkezõt
16782 Elbe|                    roham után a katonák.~A víznek árja száll alább-alább~S
16783 Elbe|                   keveréke.~A tûzre víz, a vízre tûz; fölváltva,~Ellensulyozva
16784  Lir|                    süti szemeit,~Talán azt vizsgálja,~Melyik út nem vezetné~Szomorú
16785  Lir|              borért...~Mint mikor a hajó a víztölcsérben,~Haj rá, neki! hol a pezsgõs
16786  Lir|                    felhõben,~Lenn a fénylõ víztükörben.~Itt az ég a földet éri.~
16787 Elbe|                    nincs a földön semmi,~A vizzel is lehet jót vagy rosszat
16788 Elbe|                 egy rejtett tanyára,~Sötét völgye, melyet sziklasor bezára.~
16789  Lir|                 szeretted,~Tartsa meg õket völgyed sziklája;~Tán, ha század
16790  Lir|            fölszaggatom.~„Ti lenge fák, ti völgyek, halmok,~Ti napsugáros ligetek,~
16791  Lir|             képmutatást!”~S a lenge fák, a völgyek-halmok,~A napsugáros ligetek,~A
16792  Lir|                    kétségbeesve~Szöki át a völgyeket,~De mi haszna, bárhová fut,~
16793  Lir|                  mosva, kivasalva szépen~- Völgyén csatorna; mozdony a hegyélen -,~
16794  Lir|                 lángja.~Siratni e siralmak völgyét,~Az éden sok titkos gyümölcsét,~
16795 Elbe|              Elhozott e zordon, sugaratlan völgyre~Elhervadni - sötét árny
16796  Lir|            Láttátok zsupkunyhómat úgy-e?~E völgyrõl, oh, beszéljetek!~Tán egyitek
16797 Elbe|                   Egy iszonyu bajnok élt a völgytorokban.~Rémületgerjesztõ képpel,
16798 Elbe|                   A víz fenekén két alakot vön észre.~Richsza volt az egyik -
16799  Lir|                  Peregrin -~Telik a hold - vörösödik,~És - már megcsalatva Hermin.~
16800  Lir|                  sem olyan dõre~Kérdeni: a võlegénynek~Van-e rangja, kutya-bõre?”~ ~
16801  Lir|               elenyészett?~Szomoru bár, ez voln’ a jobbik végzet.~De hátha
16802  Lir|           Valamennyi jó rokon.~Talán mi se volnánk ébren,~Hanem mert a torban,
16803  Lir|                    a pokolban.)~Nem tudom, volt-é vihar felettem,~Annyi igaz,
16804 Elbe|                 Áldja isten hozzám való jó voltáért.”~Ilyen emberséggel szólva
16805 Elbe|                 becsülte udvaroncait,~Mint voltaképi „szarvas” állományát.~Hja,
16806  Lir|                hogy harc, pedig csak~Halál vonaglása volt.~Fönn az égen, lenn
16807 Elbe|                  kebelét elállja~A düh, és vonaglik tajtékozva, szája.~Vadul
16808 Elbe|             Csuklókötéstõl önhitten lenézõ~Vonakodás: állás elõtt kardéllel~A
16809 Elbe|                    kapuajtón~Gyöngéd kezek vonásai:~No majd kap õ a kész alkalmon:~„
16810 Elbe|             tekintetében,~Mély létiszony - vonásiban -~Nézett Etelke a habokba -~
16811  Lir|                válaszol,~S olvashatni holt vonásiról:~Hogy ha nyerne száz új
16812 Elbe|                Iszonyélesztõbb és ördögibb vonások~Soha emberarcon nem láttak
16813 Elbe|                  ez isteni szikra -~Merész vonásokban kiül arcaikra.~Melyet megbámulva
16814  Lir|                 tengeren,~A szárazon külön vonat.~Ét-háló-társalgó terem,~
16815  Lir|                    Semmi hír harangja~Ebek vonitása:~Néma sivatagba~Rohanok
16816  Lir|                  véren,~Hallod, mily vadul vonítnak~Elõre kiéhezetten?~Köszörülik
16817 Elbe|              hosszában egy-egy utca,~Amint vonítva, hörgve ásitoz~A föld; s
16818 Elbe|                onnan azt ki száz bivaly se vonja;~Nincs is arra neki többé
16819 Elbe|                   adja ugyan ajándékba,~Ne vonjuk meg hát ezt egy percig se
16820  Lir|                    A vallató biró kínpadra vont~Vonagló rabnak ad, hogy
16821 Elbe|                mind erõ-egészséggel.~Ami a vontató mozdonynak a kazán,~A mi
16822 Elbe|           elhalasztás.~„Várjatok kevéssé s vonuljatok félre,~Felelek azonnal uratok
16823 Elbe|            hajnalára;~Éjre pedig a két had vonuljon hátrább,~S köztük a szabad
16824 Elbe|                Ellépdelõ katonaság gyanánt~Vonulna át emlékezetemen.~Miként
16825  Lir|                 fölött, tündöklõ légen át,~Vonulni egy különös madarat~Minõt
16826  Lir|             bánattenger,~Mégis édes, mégis vonzó,~Mint a vértanu-halálkéj,~
16827 Elbe|                  dit de s’enfermer”~Taine (Voyage en Italie.)~~Elõre mondom
16828  Lir|              Mindig egyedül vagyunk.~Forró vulkán a mi szívünk,~Fagyos hóhegy
16829  Lir|                                            Washington~Háború van Amerika földjén.~
16830  Lir|                  legyen ára.~Megválasztják Washingtont vezérül,~S szót fogad honának
16831  Lir|                   nyakára csokrot,~S ezzel Waterloot nyert e helyt.~Úgy kell
16832 Elbe|                   nem keverik.~A mindenség Wiesbadenében~Õ egy merész sou-val zsebében,~
16833  Lir|                  szép reggelen megindulnak~Windischgraec, a Jellacsics.~Ide jöttek
16834  Lir|                          1856)~            XIX~Nem viszem bánatom~Meghalni
16835  Lir|                    1856)~                  XX~Csak ostorozz, csak büntess
16836  Lir|                    1856)~                  XXI~Ha istenben hinni tudnál,~
16837  Lir|                        1856)~              XXII~Én teremtõm - milyen álom!~
16838  Lir|                    1857)~                  XXIII~Én nem tudom, mi lep meg
16839  Lir|                      1857)~                XXIV~Emlékezem rá, hogy egyszer~
16840  Lir|                1858)~                      XXIX~Oh hogy panaszkodnak, hogy
16841  Lir|                    1857)~                  XXV~Szeretlek, mert oly szép
16842  Lir|                      1857)~                XXVI~Énnekem már nem fáj semmi,~
16843  Lir|                          1856)~            XXVII~Indulnak már a barna felhõk,~
16844  Lir|                    1857)~                  XXVIII~Eltakartam képed mint kit
16845  Lir|                      1859)~                XXX~Sokat gyötörtél, öltél engem,~
16846  Lir|                          1860)~            XXXI~Mintha örvény fölött járnék,~
16847  Lir|                          1860)~            XXXII~Találkozunk majd még mi
16848 Elbe|                   et qu’on nous impose, il y~a tout un monde; que l’invention
16849  Lir|            szélvésznek?”~Az ázott nyerget, zabolát~A lovon megereszti;~A zord
16850  Lir|                 Visegrádon~      Emlékezés Zách Klárára, töredék~Erre vitték,
16851 Elbe|                    hullát vinni lát.~Tömeg zaján az õsz anyának~Bús zokogása
16852  Lir|            lóhalálban;~Nyargal vissza, vad zaját nem~Hallja már a harcmezõnek.~
16853  Lir|               Csöndes lenne e hely~Emberek zajától,~Bûnös és fertõzött~Talán
16854  Lir|                Balassa Menyhért~Gyõzedelmi zajjal, fénnyel~Viszi a szép Thurzó
16855  Lir|             Közbe-közbe hangos tapsok.~Úgy zajongnak, úgy tombolnak!~Talán csak
16856 Elbe|             felhuzott ébresztõ óra,~Elkezd zajongni szörnyükép.~És zsörtölõdik
16857  Lir|             amennyi van,~Mögöttem elmarad.~Zakatol a kerék;~Megyek, megyek,
16858  Lir|                  Elvenné kis Erzsit,~Szíve zálogát,~És szolgálná véle~A falu
16859 Elbe|                     drágakõ már hatszor is zálogba,~Amíg õ nagylelkû gõggel
16860  Lir|                  fájdalommal - oda vannak.~Záporban egy lovag közelg,~Sarkantyút
16861 Elbe|                  ám az, ha fejedben titka.~Zárat a kulcsával gyerek is kinyitja.”~
16862  Lir|                melletti fán terem.~Hússzor záratták immár reám~Ezért a börtön
16863  Lir|              hittél, mért reméltél!~Virág, zárd be kelyhedet!~Hallod, e
16864  Lir|            Csodásan, hivogatólag~Szólnak a zárdaharangok.~A világ lök, rád nehezül,~
16865  Lir|                 ami megesett,~Mitõl az égi zárdaszûz, a hold,~Izzó haragra lobban,
16866 Elbe|                   ember mind,~A tébolydába zárják Darvint.~Szóval, mi lényét
16867 Elbe|                    Egyszer az ajtót is rám zárta, - de jobban~Ki örült meg
16868  Lir|              Meghalt. Tetemét kõ ravatalba zárták.~Az árhuszi érsek elmondván
16869 Elbe|                 lázban~Tünõdnek, önmagukba zártan:~Mi volt ez, álom vagy való?~
16870  Lir|               megszaggatott, de~Becsületes zászlód alatt!...~Ábrándjaim, ti
16871  Lir|                magyar, csak István-ország.~Zászlódat horvát csatlósid tiporják.~
16872  Lir|             engemet!~Emelkedik a szabadság zászlója,~Ki ne menne, ki ne menne
16873 Elbe|                    Bókolása között nemzeti zászlónak~A királyt üdvözlik, s véle
16874  Lir|                 volt mindegyike!~Jer, hadi zászlónk bokrétája,~Ölembe jer, szép
16875  Lir|                halt.~És kezei közt látva a zászlót,~Mit kitagad most e rút
16876  Lir|                erõs törökkel~Küzd a magyar zászlótartó,~Egyik sem bir a másikkal...~
16877  Lir|          tántorodtam:~Nem hagyjátok cserbe zászlótok vitézit,~Ha e földi hüvely
16878  Lir|                     lerántja az~Utcakõre a zászlóval.~Megpillantja ezen közben~
16879 Elbe|           jelenetnek,~S azt gondolá: itt e zavar~Percében mindegy most ezeknek,~
16880 Elbe|                 így - de azért nem jött ám zavarba.~„Igy a lakodalom késik -
16881 Elbe|               volnék eme látszatos~Zûrnek, zavarnak. Napvilág, sötétség,~Tûz,
16882  Lir|                    Ne panaszkodjanak, hogy~Zavartuk farsangjukat...~Ott is jókor
16883 Elbe|             zenekar a Traviáta~Pezsgõdalát zendíti meg;~A kárhozottság elszántsága~
16884  Lir|                 Mint aeolhárfa, emlékemben~Zendül bübájos éneked -~Tündérvilág,
16885  Lir|              fogadj el!~Veled fogok ezután zenegni,~Mennydörögni mennydörgéseiddel,~
16886  Lir|                 jár fölöttük õsrég~Suttogó zenéjü, tenger vad mezõség.~Rég
16887  Lir|            tinektek a bor.~Fenséges volt a zenéjük;~Ágyudörgés, harckiáltás;~
16888  Lir|                   A fû is oly szép altatót zenél.~Oh, én szerelmem, örök
16889 Elbe|                    A vacsora végén pendülõ zenére~Mindegyiknek újjászületett
16890 Elbe|                Hogy táncra kelni vágynék a zenésszel.~A borban és a versben az
16891 Elbe|                    angyal~Csodálatos, édes zeneszerû hanggal:~„Akarod, hogy végre
16892 Elbe|               ismert arcok, emberek...~Víg zeneszó, örömdal, ének,~Mind temetõi
16893  Lir|                    pokolnak,~Kínaimhoz vad zenéül,~Szintúgy harsog, úgy kacagnak...~
16894  Lir|                     Bár reményünk - titok.~Zengd te nekünk a csodadalt,~Mit
16895  Lir|                    Halkan csörrenõ patakja~Zengedez majd rejtelmedrõl~Szaggatott
16896 Elbe|                   zajt,~Hol víg madár szól zengedezve,~Az erdõ illatot sohajt.~
16897  Lir|                    végén láthatatlan~Húrok zengenének, olyan~Fényesek, fehérek,
16898  Lir|            szomszéd bokorban!~Szabadságról zengett a madárka~S szerelemrõl...
16899  Lir|                   járnak;~A harangok nevét zengik~Szent István királynak.~
16900  Lir|                 madárdal~A bucsuztató imát zengné el:~Ott, hol a világi lárma
16901 Elbe|                 rivallott végig, jeladólag zengõn.~Álmodó virágok, lankadó
16902  Lir|          mindörökre,~Aeolhangu sírjeled...~Zengve õs dicsõségedrõl,~Legalább
16903 Elbe|              mindegyik,~Egyik Nadir, másik Zenith.~            19~Egyszóval,
16904 Elbe|                   A vendég másnap lõtt egy zergét,~Az egy kõszálon fönnakadt.~
16905  Lir|               szived ver,~Hallgass rá! - a zérusoknál~Valamivel több az ember.~ ~
16906 Elbe|               pedig lángész volt,~(Nos, ha Zeüsznek egykoron~Lovaiban félistenvér
16907 Elbe|                öreg lesz a hiba.~Fáradtan, ziháló tüdõvel, izzadva~Ne vetkõzz
16908 Elbe|                 Teste mintha vasból volna, zireg-zörög;~Veri magát földhöz, dühös
16909  Lir|                      VIII~Elhallgass, mert zivatar van,~Mert alattad ing az
16910  Lir|               szivemben,~Lázas gyönyörûség zivatarja,~Mely kihajtá csónakom a
16911 Elbe|                 szánhadd a virágot,~Melyet zivatarnak vad keze levágott,~Az öreg
16912  Lir|                hozna vétekûzõ éjszakát,~És zivatart, melyben ne tudja senki,~
16913 Elbe|                   Illatot lehellõ rengeteg zöldellett.~Tele mindennémû vaddal,
16914 Elbe|                   azok gyorsan elhaladnak:~Zöldfa árnya, hol víg madár szól
16915 Elbe|                  még bõszebb szörnyeteg:~A zöldszemû féltés ikernõvére,~A meggyalázott,
16916  Lir|                    de boldog vagyok.~Nekem zöldülnek ki a vetések,~Nekem nyílik
16917 Elbe|             kellemek~Ármány hadának leverõ zöme.~„Kétségkivül jól tölté
16918  Lir|                    hárfa,~Ugy átrezeg, úgy zöng a templom.~Izzó fejemmel
16919  Lir|                 õszi levél.~S valahányszor zördül~Az õszi levél:~Keblén a
16920  Lir|              engedik!~Egyszerre, holott mi zörej se volt,~Valamennyi elõtte
16921 Elbe|                  õrzi markolatját.~Az ádáz zörejjel táncolva verdeste~Bal combját,
16922 Elbe|                    lelem.~            11~E zörgelemben, kalmár-zajban,~E síma aszfalt-burkolat~
16923 Elbe|                Azzal továbbsuhant, ezuttal~Zörgés, nyikorgás nélkül, zajtalan~-
16924  Lir|                  se vette, meg se állt rá.~Zörget a kapun merészen.~„Jámbor
16925 Elbe|                     Vagy talán csak a szél zörög a haraszton?~A hatalmas
16926  Lir|              börtönnek -~Nagy nehéz láncok zörögnek.~S a vitéz, ki szenved ottan~
16927  Lir|                  halottat;~Mintha hallanám zörögni~Saját koporsómat!...~                                (
16928 Elbe|                nyikorgott~Az állkapcája és zörögtek~S mint nyárfalevél remegtek
16929 Elbe|                     vad paripák nyerítnek.~Zörrenése hallik acél fegyvereknek.~
16930 Elbe|                   zaján az õsz anyának~Bús zokogása hallik át...~Majd elsötétül,
16931  Lir|                  Haj, de gyalázatos élet!’~Zokogják a sovány húrok;~Eb nem ugat,
16932 Elbe|                 sötét barát~E szörnyû szót zokogná untalan~Egymás után, imaszerûn,
16933  Lir|              bokorból a barát~Int, levelek zokognak...~Merõ sebet lát, jajszót
16934  Lir|                  Belém fogózva hevesen,~És zokognánk mindketten, halkan,~Szótlan,
16935  Lir|                   S még kiégett szálait is~Zordonul süvöltõ szélvész~Messze
16936  Lir|                    s szeret -~A Hunyadiak, Zrinyiek~Hazája - üdvözöl!~Légy büszke
16937 Elbe|                  több odáig hátra,~Menni a zsákmánnyal vármegye házára.~Rakja hosszu
16938  Lir|              diadalszekeremben~Meghóditott zsákmánynak néznek...~Felejts el, oh,
16939 Elbe|                   Haza dicsõséget s gazdag zsákmányt hozva.~Közel lehet már a
16940  Lir|                    ellened lázongó földnek~Zsákmányul trónod elesik.~Hódító szépséged
16941  Lir|           szüntelen.~Csóválgatja, mint egy zsákot,~Ismeretlen õs elem.~És
16942  Lir|                   s az együgyû szerencse~A zsarnok-erõre mosolyog.~Nemes harag s
16943  Lir|                    szabad volt! - Legyõzte~Zsarnokait legnagyobb polgára.~S elnökéül
16944 Elbe|                  Gyilkos fegyverébe a föld zsarnokának.~Asztalhulladékkal fizetett
16945  Lir|                     rab, de olyan rab,~Aki zsarnokánál szabadabb.~Enyim az igazság
16946 Elbe|                  csekély.~Korán nyilatkozó zsarnokság,~Ifjúi tréfa, nõszeszély?~
16947 Elbe|                akinek ezt megengedi a telt zseb.~Például vehetnõk a rég
16948 Elbe|                zöld mohos tövére,~Puruszli zsebébõl veszi ki bicskáját,~S jóizûn
16949 Elbe|                    jó kamat fejében?”~De a zsebekbõl is mindent kibetûz ám.~„
16950  Lir|              nagylelküséged~Titkon nevetve zsebelik üzérek.~Nem nyers vitézség
16951  Lir|                    a sarkantyúja még ma,~A zsebemben meg a tallér.~Gyomrocskádra
16952  Lir|              Telhetetlen valamennyi,~Pedig zsebét tele érzi,~Nekem hej az
16953 Elbe|                   lapját ne mutasd hát!~Ki zsebkendõvégbõl, ki harisnyaszárbul~Szedi,
16954 Elbe|                    dongák közül elpárolg a zseni.~~
16955  Lir|                   Kör tagjai mondják: „Ah, zseniál!”~ ~
16956  Lir|                   szemérem a csillagokban,~Zsibáru lett a szûzi csók.~Hogy
16957  Lir|                   porladásnak,~Forgó, fájó zsibbadásnak~Lenne egyszer vége, vége.”~
16958  Lir|                    Meg-megrázogatja olykor~Zsibbadt, izmos karjait.~És azt feleli
16959 Elbe|           tizenkettõ után~Álljunk ki itt e zsibsarokra,~Itt lép el a sok szép leány.~
16960  Lir|                 nélkül,~És valahol, valami zsibvásáron,~Megveszi a bõrét fölvert
16961  Lir|               képtelen; lehet belõlem~Örök zsidó, Prometheüsz, pokol~Tüzére,
16962  Lir|                  kopott dolog.~Falunkban a zsidógyerek~Rongykérõ sípja hangozik,~
16963  Lir|                 közboldogság szent igéivel~Zsidóskodol, számolsz, kereskedel...~
16964  Lir|                   Szolgájától hazaküldte~A zsineget...~ ~
16965 Elbe|                    megszalasszuk az idõt, „zsinórba”~Beszéltük el csodásb kalandjainkat;~
16966 Elbe|                tisztogassa egyre.~Növeli a zsír, de mosogasd gyakorta,~Tiszta
16967  Lir|              hagyhatád;~Pazar vagy, hej de zsíros koncaid~Idegen föld kutyái
16968 Elbe|                    göbölyöknek,~Maguk is a zsírtól csakugy tündökölnek.~Utazó
16969  Lir|              Sodoma~Javában áll a vásár; a zsivajban~Megsiketül a lelkiismeret.~
16970 Elbe|                 egymagán~Istenre gondolt a zsivány:~            60~Most, mint
16971  Lir|                    Az õszi levél:~Keblén a zsiványnak~Sajgó bánat kél.~Távol a
16972  Lir|                 Soha jobbkor! most javában~Zsivioztak: mulattak,~Ezrivel raktak
16973 Elbe|                    zajongni szörnyükép.~És zsörtölõdik véle szörnyen,~Durván, kegyetlen,
16974  Lir|              rabszolgamezben~Hogy vezették zsoldos õrök.~S mert a szégyen és
16975 Elbe|                lóditotta.~Haj de lett nagy zsongás, mint egy hangyabolyba!~
16976  Lir|                 hogy~Minden kórház tömött, zsufolt...~Eh, utca volt a dajkád,
16977  Lir|         Kristályhabú patak megett~Láttátok zsupkunyhómat úgy-e?~E völgyrõl, oh, beszéljetek!~
16978  Lir|              randevu.~Itt csókolt a kedves Zsuzsika...~S egyikünk se tudta,
16979 Elbe|                  Kitóduló, bódító illatár:~Zudult reám a bájok s kellemek~
16980 Tore|                 pusztaságon~La la la la~Ha zug a vihar, ha nap ragyog,~
16981  Lir|                  honod~A föld legmostohább zuga;~Ne hagyd el azt és halj
16982  Lir|                  zászló.~Felhõ árnya, szél zugása,~Csörgése az érnek,~Csöndes,
16983  Lir|                félre, dugva~E temetõi néma zugba;~Hírnévtelen, örök homályban~
16984 Elbe|                 Hol egy király ül, bármely zugban,~Az elsõ hely mindenkor
16985  Lir|               kegyelme~Megtölte minden kis zugot:~A temetõfüvek tövébe~Boldog
16986 Elbe|                    ember, izzé-porrá törve~Zuhan ez le mostan a csontkemény
16987 Elbe|                   Melyre tompa kettõs nagy zuhanás hangzott.~Pillanatig a két
16988 Elbe|             suhogása,~Azután elõtte a nagy zuhanása -~Buzogány és kötél elõtte
16989 Elbe|                     mit se várva;~Vagy még zuhannyal is veretni a fejet,~Sovány,
16990 Elbe|             életunt, öngyilkos~Többnyire e zuhanyhõsökbõl telik most.~Szabadban a
16991  Lir|              Lerázza jégbilincseit~A hegyi zuhatag,~S akár a zerge, úgy szökik,~
16992 Elbe|             Királyleánya ifju targoncásra,~Zultána a heréltre nem tekint~Oly
16993  Lir|                    aláhaladna~- Hol majd a zûrbe nyugoszik -~Az örökkévalóság
16994  Lir|                   mintha rája~A vad, merev zûrben valaki vigyázna.~Semmi zaj,
16995 Elbe|             központja volnék eme látszatos~Zûrnek, zavarnak. Napvilág, sötétség,~
16996  Lir|        kétségbeesve,~Mindig a legvastagabb zûrt,~Néma semmiséget, sûrû~Siket
16997 Elbe|                 kék acél hegyével.~Sisakot zúzó nagy gömbös buzogányát~Hóna
16998 Elbe|                  édesebb, mint a menyecske zuzza”.~Hanem hogy belépett, hátra
16999 Elbe|                     Egymást tiporja össze, zúzza, marja...~E zûr kengyelfutó