Szobrok

                   I

Az egyik ül, a másik áll;
Ez harcra hí, az békét prédikál.
El van találva egyik, mint a másik,
Csak mindegyiknél valami hiányzik:
Amott a lábviz és a hálósipka,
Ennek nyakából a koldustarisznya.

                   II

És lásd a legnagyobbat ércben itt,
Amint kinálja eszmekincseit.
Alatta egynehány fura
Madárijesztõ figura
A messze Hellaszból, holott
Oly közelrõl kinálkozott
Az a bitó, amely alatt
A vármegye hazafiak
Nagy szelleme termékeit
Szitkok között megégetik...