Rész,  Fej.

 1    1|       összehúzódva ült a földön és mintha mereven bámult volna maga
 2    1|            harsogott, olyan módon, mintha legalább is egész káptalan
 3    1|     pennája hegyét a pergamentről. Mintha valami különöset hallott
 4    1|         oltár örökfénye. De mégis, mintha fölötte, mögötte meglibbent
 5    1|           És csöndes volt a világ, mintha nem is akarna fölébredni
 6    2|             az egyik azt mondta:~- Mintha tűz volna.~Egyre jobban
 7    2|       aztán oly félénken feleltek, mintha maguk sem hinnék, amit mondanak:~-
 8    2|            vékony fiú lett belőle, mintha sose lett volna meg az a
 9    4|          gyermekarcok. A legtöbbje mintha nem is élne. És ez serkenti
10    4|    egyszerűen a kaftánja szélében, mintha dinnyét cipelne.~De valaki
11    4|       olyan jókedvű, olyan kegyes, mintha nem is tömlőcben találkoznék
12    5|            volt!» Rettenetes hang. Mintha csak alatta állanék és ütője
13    5|          nem riadoz, zengése lágy, mintha nehéz bársony födné a krétai
14    5|        török ágyúk metallját, vagy mintha a tenger alól búgna föl
15    5|       Tiszta Kállay-arc. Az orrunk mintha egyforma volna. Haj, de
16    5|            a borotvája nem serceg; mintha csak bársonymoha volna a
17    5|           szépapám előtt.~Szépapám mintha elkedvetlenednék. Hirtelen
18    5|       terem. Én most olyat láttam, mintha húsvét vasárnapján székesegyházban
19    5|           oldalt lógott a madzaga, mintha elfeledte volna megkötni.
20    5|            fűzőbe. Hatalmas kebele mintha nehezen emelkedett volna
21    5|       szólt aztán olyan nyugodtan, mintha valami bókot mondana. -
22    6|          elkészül egy ív kópia! És mintha máris vetélkedni akart volna
23    6|          írogatta szép lassacskán. Mintha az egészség e törvényei
24    6|        turbékoltak az eresz alatt, mintha a világon nem is volna codex,
25    8|            párbaj körülményeit is, mintha idegen nyelven beszélne.
26   11|            suhintott, olyanformán, mintha előtte hancurozó kölyköket
27   12|           és oly ünnepi léptekkel, mintha processzióra indulna, nekivág
28   12|            de ő mégis úgy tekinti, mintha csakis az övé volna.~Pont
29   12|         fölszínre kerül, úgy tesz, mintha ez a dolog igen közönséges
30   12|       áldozat felugrik a levegőbe, mintha a fejével akarná kiütni
31   13| elhalaványodott. Az apám nevetett, mintha szörnyen mulatna ezen a
32   13|           szeme olyan tágra nyílt, mintha bámulna. Én még jobban sírtam.
33   13|          és oly mereven ül székén, mintha törékeny üvegből volna a
34   14|        ajakkal varrt, oly gyorsan, mintha félne, hogy elkésik. Lábánál
35   15|         oly meghökkenve nézett rá, mintha elvétette volna az ajtót
36   15|         léptekkel ballagott végig, mintha még egyre az ő nagy, meggyőző
37   16|     titokzatosság és rejtelmesség. Mintha minden réteg galléra, mintha
38   16|       Mintha minden réteg galléra, mintha minden ránca tele lett volna
39   16|             vala neki olyan színe, mintha borzasztó titkokat tartogatna
40   16|         csöndesen beszélgettek. És mintha most már hárman is lettek
41   17|            is csak olyanok voltak, mintha a Józsefvárosból jöttek
42   17|       járnak-kelnek.~Egyszer mégis mintha megtaláltam volna őt. Egy
43   17|      regényolvasó fiatalok homloka mintha elborulna. És irígykedve,
44   18|        olyan bömbölés hallatszott, mintha ezer ágyúval adnának sortüzet,
45   18|      minden vakító fényesség volt, mintha a tenger lánggá változva
46   19|        Pillám már nehezen mozdult, mintha homok került volna közéje
47   19|   engerészesen nyugodtak... mindez mintha csak könyvből íródott volna
48   19|    megijesztett. Olyasmit éreztem, mintha gyomorba vágott volna egy
49   19|           árvaságban, elhagyottan, mintha a világtér közepén suhannék
50   19|   magányosságot, mely üres hangján mintha azt mondaná: «Ez egyszer
51   19|            Aztán futásnak eredtem, mintha kergetne valami. De a józan
52   20|         fehér lett. Szája mozgott, mintha le akarná tagadni ezt a
53   21|            a’ szála is ollyan vólt mintha nem volna vége hossza. A
54   21|           ollyan furcsán mosolyog, mintha moquirozná magát rajtunk.~
55   21|          mondom, hogy jobb ez így, mintha ama gonosz szép Dámák valamelyike
56   24|       enyhén száll le a mélységbe, mintha angyalok hordoznák a tenyerökön.~
57   25|           olyan nagy és erős vala, mintha legalább is harminc esztendős
58   26|          háborító világfájdalom is mintha rajta volt volna butácska
59   26|            asztalkendőt! De legott mintha fölvidult volna. Beszédes
60   27|           olyan félvállról mondta, mintha holmi kis kirándulásról
61   27|      egy-egy kifejezésnél elakadt, mintha keresgélnie kellene emlékezete
62   27|         olaszra és úgy nézett rám, mintha bocsánatot kérne feledékenységéért.
63   27| körvonalait épp olyanoknak láttam, mintha Corsica vagy Elba emelkednék
64   27|           látszott a szeme fehére, mintha messze távolba tekintene.~-