Rész, Fej.
1 1| csirizével. Utolsó napja lesz, tudom, mikor azt a könyvet elolvassa,
2 1| innen, gonosz! Most már tudom szándékodat. De szembeszállok
3 2| kezébe, senkinek se másnak. Tudom, szolgám, hogy nem vagy
4 3| a némánál. De azt mégsem tudom méltóképpen megmondani nektek,
5 3| mindentudó vagyok, tehát tudom azt is, hogy ezt nem te,
6 4| Meghalok, uram, ha nem tudom meg, miért nem nevetsz soha
7 4| kockázhatsz vele. Úgyis tudom, hogy szeretsz tavlát játszani.
8 5| hogy én azt konstatálni tudom. Be szép okos embernek lenni!
9 5| sötétkék tengert, de nem tudom, melyik van a másikon. A
10 5| fölzúdult. Kiabált mindenki, nem tudom mit. Azt hiszem, én is közbe
11 7| nevét és lakását szintén tudom, de csak a sajtóbírósággal
12 7| gazdagságra. És magam sem tudom hogyan, miképp, valami szégyenkezésféle
13 8| megöleltem barátomat, nem is tudom már hányadszor.~Másnap a
14 9| eltakarodott onnan.~*~- Igazán nem tudom: érdemes-e iskolába küldeni
15 9| olykor eljárogatott hozzá.~- Tudom, miért jössz ! kiáltott
16 9| kellemetlenül mosolyogva. Előre tudom, úgy se járna be soha a
17 9| kiáltott a hivatalfő. És azt is tudom, hogy most majd színlelt
18 10| én ördög vagyok és mégse tudom, mitévők legyünk vele. Én
19 10| én, dohányos létemre, föl tudom fogni tragikumodat és ezennel
20 13| gyermekkoromban láttam őket? Nem tudom. De szinte félek tőlük,
21 13| csizmáját viseli. A neve - én is tudom - Chewthewrthewky (de eadem)
22 14| gyönyörű szép... le sem tudom írni, milyen gyönyörű szép.
23 15| ahol még sohasem volt. Nem tudom, micsoda ügyben kellett
24 15| melléből zokogás fakadt föl:~- Tudom én azt, tudom én azt! De
25 15| fakadt föl:~- Tudom én azt, tudom én azt! De mikor az ő életéről
26 15| mindnyájunkat elveszni. Tudom, micsoda rettenetes vádat
27 15| fizetnek? Ah, Istenem, én tudom, hogy holnap ezt a vádat
28 18| és szerzőjét.~Ezt onnan tudom, mert a hajón együtt utaztam
29 18| miért cselekszi ezt? Nem tudom; és ő alkalmasint még kevésbé
30 19| meg, testi félelem. Nem tudom, mutatkozik-e ez a tünemény
31 20| Isten a lelkem, máig sem tudom, ki volt. És azt sem tudom,
32 20| tudom, ki volt. És azt sem tudom, hogy hívták becsületes
33 21| schuwichsolja ki a’ tsizmámat.» Tudom, hogy Apánk Urunk is kéntelen
34 21| derekatskáját, hogy bizony nem tudom, miképpen szuszogának; de
35 21| eztet a chčre cousine, nem tudom; c’étoit un tonnerre d’applaudissemens,
36 21| megnevete szörnyen, hogy nem tudom lejteni és szédülök bele.
37 21| van ez? Nem értem csak azt tudom benne van a’ su és a’ n’
38 21| Mert hogy van azt tudom de azt nem tudom hová kell
39 21| van azt tudom de azt nem tudom hová kell rakni a magyarban.~
40 21| Uri Dámák szobaleányaitól tudom. Aranyával fizettem meg
41 22| szükség van rájuk.~Valóban nem tudom, dicsérjem-e vagy kárhoztassam
42 23| leveleimet olvassa, bizony nem tudom, nem fog-e kétségeskedni
43 23| baratzk, mosolygó alma? Nem tudom, és nem is keresem, mert
44 24| mert akármi legyek, ha tudom, miért tanította táncolni
45 25| szomorúság volt.~A vőlegény tudom is én hányadszor búcsúzott
46 25| hányadszor búcsúzott már el s tudom is én hányadszor indult
47 25| ember tudja ezt. Én azonban tudom. És bánat borul a lelkemre,
48 26| szóltam alázatosan. - Nem is tudom, hogy fényes nevének örököse
49 27| vagy hatszor, magam sem tudom már. Elfecsérlett idő az.~
50 27| már. Elfecsérlett idő az.~Tudom, hogy a nagy utazók szeretnek
|