Rész,  Fej.

 1    1|     paulinus barátok közé állani. Ott hagyta szép nagy birtokát,
 2    1|       emberre nagy szükség vagyon ott, ahol a pogány török az
 3    1|        Nagy maszat fröccsent szét ott. De nagytiszteletű Sólya
 4    1|  átsurrant az utcán a templomhoz. Ott meglapult a kapunál és tapogatózva
 5    1|       megmutatom...~A dervis most ott termett az ámbituson.~-
 6    2|           udvari cselédnek jussa.~Ott feküdt a jámbor egynéhány
 7    2|  füstölgették. De hogy nem hagyta ott a fogát a szegény, azt mégis
 8    4|        mozogni és sétálni kezdett ott lent magától. Aztán ha szakálát
 9    4|         vagy pástétomba bújjak és ott fújjam a réztilinkót? Meghalok,
10    4|  őrszemeket, akik máskor napestig ott malmoztak a márványlépcsőkön.
11    4|       turbánt. Egy csövet találsz ott. Önts bele egy kis vizet,
12    6|       érkező csodálatos hír, hogy ott mostanában keletkezett egy
13    6|        mikor megkondult a harang, ott mosolygott rá a rózsás arcú
14    6|        rózsás arcú Lalage édesen, ott csacsogott neki az aranyhajú,
15    7|  egynéhány perccé öregszik, mikor ott állok az aranyhajú kisasszony
16    7|         ma már nem is látni. Volt ott, végszámra, kék selyem,
17    7|           felöltő sötét bársonyán ott ragyogott egy hosszú, hullámos
18    8|    vásárol perzsa szőnyeget, mert ott csak a legsilányabb angol
19    8|          reggelizni a kávéházba s ott a leghátulsó asztalnál,
20   11|        vihogott; a nagy komédiára ott feledkeztek, kezökben a
21   12|         leül a Fiume-kávéházba és ott virraszt hajnali négy óráig
22   12|         hideg zuhanyok termébe és ott kísértetbe viszi a boldogtalant,
23   15|        szava van minden segédnek. Ott elmondhatják, amit jónak
24   17|    szerelem bánata, szerelem kéje ott az élet vége. Mert itt minden
25   17|          kezdtek.~«Dahin, dahin!» Ott lakik Perotti, az igazi,
26   17|          Németországból jött ide. Ott hagyta a zúgó erdőket, a
27   17|           ahol még van romantika; ott hagyta népét, melyet még
28   17|           gyári lombik, a század; ott hagyta azt a csöpp saját
29   17|          az istenverte Európában; ott hagyta, pedig talán nem
30   18|          éjfélig egy kő sem marad ott a helyén.~Don Marzio még
31   19| egyedülvalóságból, amelyben nincs ott a más, aki még mindig az
32   19|        vidámság, a boldogság csak ott lehet, ahol legalább két
33   21|       Hatvanig; de a’ társzekeret ott kelle hagynunk az útban
34   21|          vetek a’ Hertz Dámára és ott hagyám sokáig, mert én,
35   21|         előtti nagy bált Kallóban ott voltunk mind tsudálatos
36   21|          ez volt az én első bálom ott volt Jósika Miklós is és
37   21|          Indiáner nyelven is. Van ott Majom akkora mint egy Granatéros
38   21|          sár. Mikor lementünk már ott vólt a’ nagy vendégség én
39   21|      Fecske megint kocsit húzhat, ott kellett hagynom Hatvanban
40   21|           megint bedűl az ajtó és ott teremnek Angyal Bandiék: «
41   23|          mennyi adót kell fizetni ott eggy-eggy füst utánn?~Maradjanak
42   24|           híres a jó konyhájáról. Ott lakmározik, ott is hál meg
43   24|      konyhájáról. Ott lakmározik, ott is hál meg és holnap reggel
44   24|        Csibukdsián háza födelére. Ott meghúzódom s mikor észreveszem,
45   24|          törött mind a két lábam. Ott hevertem az utcán véremben,
46   24|     maradásom. Kalmár nem lehetek ott; minden sarokból hitelező
47   25|           Szilasbalhásán lakik, s ott is csak a cigány soron.~
48   25|           fogalom, mint minálunk. Ott már vőlegény mindenki, aki
49   26|       amellett, hogy egész valója ott csüggött azon a fiúcskán,
50   27|        Perzsia felé törekszik. De ott nem marad sokáig, mert visszatér