Rész,  Fej.

 1    1|       vajúdás. De megyek, apám uram, mégis megyek; megyünk. Te kegyelmed
 2    1|             nagy oltár örökfénye. De mégis, mintha fölötte, mögötte
 3    1|             ablakokat. De az udvarra mégis valami nagy, nyomasztó bánat
 4    2|           ott a fogát a szegény, azt mégis csak az áldott jó Ágnes
 5    2|              szánalom; mert íme, hát mégis van egy teremtés a világon,
 6    3|             szózattal mondák:~- Íme, mégis az ostoba Mehemed efendi
 7    5|     ruhaderék és unatkozom. És nekem mégis Ave Mariára állott a szám.~
 8    6|          rézvödröket; s mikor a lánc mégis csikorgott, ijedten kaptak
 9    8|             ez az áldott névtelenség mégis keserves. Kikívánkoznak
10    9|              sem tud semmit. S mikor mégis mindenre megfelelt, azt
11   10|            megijedt e biztatásra; de mégis azt mondta:~- Hallgatok,
12   10|            azt volnék mondandó, hogy mégis csak a pajtás úr fogja neki
13   10|            az első mennyországba. Ez mégis valami kis esemény ottan.
14   10|          homályos, együgyű elméjében mégis föltámadt a jognak ereje.~
15   10|           volt a dunkliban. De végre mégis huszárhadnagy lett belőle
16   12|          amely ugyan mindenkié; de ő mégis úgy tekinti, mintha csakis
17   14|           tisztesség és becsület. De mégis iszonyú mesterség az.~-
18   16| megsüvegelték. Mert bizony szegények mégis mind rettegtek a hatalmas
19   16|            egy csomó embert s a vége mégis csak az lett a sok hosszú
20   17|      magyarok járnak-kelnek.~Egyszer mégis mintha megtaláltam volna
21   18|       tündöklő pálya a katonaság; de mégis örül a kardbojtnak, és meglévén
22   18|           azt mondja, hogy a fátyolt mégis célszerű minden erupció
23   19|              vasközfalak... De hátha mégis igazán baj van?... Gyanús,
24   19|            láthatatlan ököl.) Ez hát mégis rettentő veszedelem!~És
25   19|              de az egyedüllét érzése mégis meglep, valóságos fizikai
26   19|         tarthattam semmitől; és íme, mégis megrohant a magányosság
27   20|            két levelet a hazából, de mégis mindig eljöttek, legalább
28   20|          beszédét. De a postaváráson mégis mindig megjelent. A magyarság
29   21|          napoknak utánna valahogyann mégis felvergődtem Tisza-Eszlárról
30   21|           bosporosa és levelensültje mégis csak jobb a’ Pest városi
31   21|        egyetemben magánál tisztelni, mégis jobb, hogy nem indúltatok
32   21|             a Luxus a’ Néni házábann mégis igazi surprise vala. A kapubann
33   21|        szeretem a finyáskodást de ez mégis borzasztó volt mert ezek
34   21|              Glockenspiel.~De lelkem mégis szebb ám ennél a’ Bihari
35   21|           kártyázok soha. És igy lőn mégis, hogy oda lett minden vagyonkám,
36   21|              rá a’ fejőket. De nékem mégis ugy látszott, hogy ama V.
37   21|           viszontagságos dologba; de mégis azt mondom, hogy jobb ez
38   22|           mélyedek, vizsgálván, hogy mégis melyik óhajtás buzog bennem
39   22|            gondatlant; de mi haszna? Mégis kopasz vagyok, mert ezen
40   23|            sietek. Derék szekérke a’ mégis; hegyen-völgyön jár, ha
41   23|           írt ő a’ leányának. És ime mégis édességes vala olvasnom
42   24|          ugyan sok érkezésem, de azt mégis szeretném tudni, hogy micsoda
43   24|         vargának. Nagy nehezen aztán mégis előkerült valahonnan egy
44   24|           elgondoltam magamban, hogy mégis csak szép mesterség az a
45   24|           Ali meg a Binel Juszuf; és mégis boldogulhat. Sőt fölösleges
46   24|           hiába, az igazi megsegítőm mégis csak a kárbunkulusszemű
47   25|              a végzet útjai: elsőben mégis neki akadt vőlegénye.~Mecklenburgban
48   25|          nyugtatta a fejét; de azért mégis megszólalt:~- Jön a hajó!~
49   27|               de ez a furcsa szerzet mégis izgatta kiváncsiságomat.~
50   27|      csakhamar meggyőződtem, hogy ez mégis csak a mi régi napunk, holdunk