Rész,  Fej.

 1    1|     nyugalommal szólt:~- Engemet az Isten sebesített meg.~- Az Isten?
 2    1|          Isten sebesített meg.~- Az Isten? Ugyan mivel?~- Az ő akaratjával,
 3    1|             hagyj engemet meghalni. Isten rendelte ezt így.~- Igen
 4    1|            ám, barátom; csakhogy az Isten azt is rendelte, hogy én
 5    1|        poéta vagyok. Engem ugyan az Isten arra méltatott, hogy keringéssel
 6    1|       keserűsége vala igen nagy, de Isten súlyos csapásokkal látogatta
 7    1|         vagytok egymásnak, mert egy Isten teríti rátok az ő palástját?~
 8    1|               Maradj, édes uram, az Isten szerelmére kérlek, maradj,
 9    1|             így, édes apám uram, az isten áldja meg.~- Vakarj tova!
10    1| harmadmagammal vagyok; és csak a jó isten a megmondhatója: bujdosásunkban
11    1|            mit csinálsz. Eredj hát, isten hírével, sok szerencsét
12    1|       fölpillantott: - Hát akkor... Isten áldjon benneteket. Azzal
13    1|        idekint is. Sőt jobb, itt az isten szabad ege alatt. Ottbenn
14    1|           Bölcsesség reájuk mért.~- Isten osztoznunk adta, - szólt
15    2|             Ez példás röst volt, az Isten nyugtassa. De ti, fiaim,
16    2|           et publice, - mert bizony isten eltöröm a lábadat! Semmiféle
17    2|           győzetnétek le magatokat. Isten áldj!~Mondta a vitéz és
18    2|          rajta!~A tréfás urak tudja Isten hányszor járatták még a
19    2|              Akkor hát én elalhatok Isten hírével.~Mondta és elnyujtózott
20    4|           őt igazán arra teremtette isten és Papanikola mester. Elég
21    4|              meg a kéz-láb - bizony Isten nem hosszabb egy írónádnál
22    4|          szeretni! őt! Ó nagy és jó Isten! Nyomorult kis testéből
23    4|            kis hű cselédem... És az Isten áldjon meg.~- Köszönöm,
24    4|             úszóövet és menekülj... Isten vezéreljen, jó uram.~Resid
25    4|       gondolj vélem. Megsegíthet az Isten. Hátha nem vesznek most
26    4|            és kiszabadít. Csak menj Isten hírével, Resid efendi.~-
27    5|           Ugyan mi leli?~- Tudja az Isten. Hátha himlője van?~- Holnap
28   10|              A jó flegmatikus török isten szánakozón pillantott rá
29   14|          betüi világítanak elénk.~- Isten veled, édes barátom, szólt
30   14|           ugyan székre is; de tudja Isten, elegánsabb, ha az ember
31   16|          Ennek a mesterségnek, hála Isten, nincsen magyar neve. Ami
32   20|         Boldogult valamennyi, mert (Isten tudja miért) mindnyájunkban
33   20|        társaságot.~A Csapkin Jóska.~Isten a lelkem, máig sem tudom,
34   21|             az Ur és mennyünk innen Isten hírével.» Ő mondá, én megtselekvém
35   21|         Lucie igen marasztal. Tehát Isten ő szent Felségének akartával,
36   21|        szerint meg mondani, hogy az Isten éltessen édes kis Klariszom
37   21|            a’ mythologie beli Görög Isten asszonyokét elől simán le
38   23|            botsássa meg nékem az Úr Isten, hogy ime ő szent akarattya
39   23|            mindenütt jelenlévő nagy Isten közelségét, sőt még azokét
40   24|           deák - de annak csak a jó Isten a megmondhatója, ki fog
41   24|           is út, alá is út kendnek, Isten hírével.~Szólott és a virágot
42   24|        budai basa parancsolatjával, Isten irgalmazzon minekünk!~...
43   24|            is; talán megbocsátja az Isten, ha egy kis próba alá vetjük:
44   24|          hóna alá csapta a sarut és Isten hírével odább állt.~A nevető
45   24|              csak annyit mondtam:~- Isten hozzátok, uraim! Én békességgel
46   24|      becsületes és boldog ember. Az Isten áldja meg azt a derék, jámbor
47   24|           No, édes fiam, most eredj Isten hírével és légy becsületes
48   24|      veszteségről panaszkodott. Hát Isten és ember előtt a te tulajdonod