Rész, Fej.
1 2| mivelhogy nekik igazság szerint soha semmit nem volt szabad cselekedniök,
2 2| az igazi röst sem tesz soha semmit; se jót, se rosszat.~
3 2| az étel, ital, mint még soha. Ez nem volt többé a tespedő,
4 3| jó vasgyúró nem köhögött soha, de annál többet korgott
5 4| pedig, aki nem nevetett soha, vala Mehemed Resid efendi,
6 4| tudom meg, miért nem nevetsz soha rajtam...~*~És amikor ezt
7 7| Bródy Sándorból pedig a soha nem egzisztált svájci képíró:
8 8| ez! Abban a kabinetban ő soha nem tűrt meg élő lelket,
9 9| legyeket adott nekik enni és soha nem történt, hogy elszakított
10 9| sóhajtott az apja. Előre látom, soha nem tanulja meg az ábécét.~
11 9| hát nem olvastatott vele soha.~*~A nagymétába nem vette
12 9| megbízhatatlan ember létére, soha, de sohase bírna tisztességesen
13 9| mégsem bízott a gonosz öcsben soha; az ételeket mindig kipróbálta
14 9| Előre tudom, úgy se járna be soha a hivatalba, mert ön maga
15 13| utcán nem találkozom velük soha. S amint a kályha mellett
16 13| hirtelen elbúcsúzott tőlünk - soha oly hirtelen, mint akkor -
17 14| vidám volt, aminő azelőtt soha. Csakhogy a vidámsága olyan
18 17| Pfennig-Magazinban: Rinaldo Rinaldini, a soha nem egzisztált bandita-kapitány.~
19 17| milyen olasz az a Perotti! Soha kecske nem viselt ilyen
20 17| viselt ilyen epedő szakált, soha rablóvezér ilyen szerelmesen
21 18| kezdett dühöngeni, mint még soha. Egy tűz lett a világ. Ahova
22 20| mosolyogva erősítette:~- Soha, soha!~- Hát nincsenek otthon
23 20| mosolyogva erősítette:~- Soha, soha!~- Hát nincsenek otthon
24 20| kapott volna levelet?~- Soha!~- No de a fiatalságában,
25 20| hiúságában sértődött meg.~- Soha, soha! - tiltakozott és
26 20| hiúságában sértődött meg.~- Soha, soha! - tiltakozott és hangjának
27 21| Szegény Zbisko hijába kiabálja Soha bizony! Diabolica mater!
28 21| Asszony Anyám, nem kártyázok soha. És igy lőn mégis, hogy
29 23| pulpitusnál. Ked, édes néném, soha sintsen velem egész héten,
30 23| ládátskámat ne illessétek soha, ti kitsid éhes latrok;
31 24| másképen sem fáj a lábam soha. Mikor megyek, nem kell
32 24| én lábbelim nem ázik át soha. Ha kígyóba botlom, nem
33 24| loptam össze világéletemben.~Soha hiúz nem hegyezte úgy a
34 25| tünődött a tiszteletes úr.~- Soha! - kiáltott Grete a küszöbről.
35 27| saru a legkitűnőbb lábbeli; soha nem fárad el benne az ember.
|