Rész,  Fej.

 1    1|         osztoznunk adta, - szólt végre Sólya Gáspár és kezét nyújtotta
 2    4|          hallgatott egy darabig. Végre megszólalt olyan hangon,
 3    5|      hegyeset köp ki az ablakon.~Végre kikanyarodunk a Canal Grandéra.
 4    6|     rövid tavasz után elérkezett végre a pünkösd hava és a nap
 5    6|         sort csakhamar leírt; és végre következett az utolsó kettő:~
 6    7|        preparátum két hétig, míg végre tökéletessé lett. Akkor
 7    8|       alatt előttem felolvasott.~Végre elkövetkezett az a nap,
 8    9|           hallgatta, kopogtatta; végre pedig felhúzta a kesztyűjét:~-
 9    9|    mértékben gyanús.~*~Negyednap végre megbízott benne a doktor
10   10|      megpróbálja másszor is, míg végre édes leszen a keserű.~Egy
11   10|  szegényt Eger utcáin háromszor. Végre a nagy piacon leszállították
12   10|    Kedves pajtás úr, szólalt meg végre hosszú hallgatás után a
13   10|          szakálát, töprenkedvén. Végre azt mondta:~- Ej, rakjátok
14   10|     organizmusból a másikba, míg végre letelepszenek valahol, ahol
15   10|       része volt a dunkliban. De végre mégis huszárhadnagy lett
16   12| harmincnégyfokos vízben. S mikor végre a gőzkamara felé indul (
17   12|    gőzférfiu győz, mert a Góliát végre lihegve dől ki. A közönség
18   12|  szerkezet kiadja minden erejét. Végre vacogva, kéken kerül elő
19   13|        cinkatonák, bábuk között. Végre az íróasztal rekeszeiből
20   17|    romantikus boldogságtól, hogy végre megtalálom a rég keresettet.
21   17|        esvén le a szívéről, hogy végre hazai hangot hall.~És bemutatta
22   18|          kellett várakoznia, míg végre nagynehezen reáadtak egy
23   18|    ugyanazt, amit a kadét, mikor végre hadnaggyá nevezik ki. Valószínű,
24   19|        olvasok.~A tíznapos Temps végre kicsúszott a kezemből. Egy
25   21|     nyilalást kapott az oldalába végre hivta az inasokat a kik
26   21|           szemünket mig a’ tüzet végre valahára reggel be nem vették.
27   24|     örvendek az alkalomnak, hogy végre elmondhatom, ami a szívemen
28   24|        ezen nevetni való?~A vevő végre talált magának való facipőt;
29   24|     teherhordó fel-felszisszent. Végre, mikor megszabadult a bajtól,
30   24|         az álmélkodástól s mikor végre szóhoz tudtam jutni, csak
31   25|         ismételte:~- Békalencse!~Végre szinte ordított:~- Békalencse!~
32   26|        Leart. Hazánk e nagyjának végre eszébe jutott, hogy ez is
33   27|   türelmesen: «Garçon, un bock!» Végre rájuk reccsentett és pedig
34   27|      különös figurát látni, hogy végre ügyet sem vetünk rájuk;