Rész,  Fej.

 1    4|  belekapaszkodik a duzzadó tőgybe.~- Hasszán fiam, - mondja szeretettel
 2    4|          hiszed, hogy nekem Pehliván Hasszán kell, nem Csömlek Hasszán?
 3    4|            Hasszán kell, nem Csömlek Hasszán? Bajvívó óriás, nem fazéktörpe?
 4    4|            Jól ügyelt magára Csömlek Hasszán, mert húszéves koráig, mikor
 5    4|              Az igaz, hogy a Csömlek Hasszán képe nem volt valami víg;
 6    4|              Akkor se, mikor Csömlek Hasszán egy szép nap felöltözködött
 7    4|          előgurult a fej. Ha Csömlek Hasszán sietni akart, hát végighengergette
 8    4|          neki:~- Nem nevetek rajtad, Hasszán, mert sajnállak és szeretlek.~
 9    4|            uram. Én vagyok a Csömlek Hasszán, itt a bábu fejében. A te
10    4|         vissza.~- Hát veled mi lesz, Hasszán? Neked velem kell jönnöd.~
11   10|         szattyánbőr sarut szállított Hasszán efendihez, az egri hodzsához.
12   10|             ottan látott.~Az istenes Hasszán efendi a szájában tartott
13   10|    növekedett a nagy rejtelem, mikor Hasszán efendi ígyen szólott:~-
14   10|           basa divánjában ült hodzsa Hasszán efendi is. Akitől a gonosztevő
15   10|              hiszen megmondta hodzsa Hasszán efendinek: «Hallgatok, uram,
16   10|               hogy Bilmez Ali hodzsa Hasszán efenditől kapta a dohányt;
17   10|         keserves halált, amit hodzsa Hasszán efendi minden nap tízszer
18   24|            születésű vagyok. A nevem Hasszán. Apám vászonkereskedő volt
19   24|             Nem úgy verik a cigányt, Hasszán, - szólt az öreg keményen. -
20   24|            hogy te vagy a jó korhely Hasszán. Gyakran ettem a pecsenyédből,
21   24|      gyermekjáték. Mert tudd meg, jó Hasszán, én vagyok a Hirsziz Juszuf,
22   24|          regélni hallottam.~- Kedves Hasszán, - szólt a Binel Juszuf, -
23   24|        izgalom, tréfa, bohóság. Nos, Hasszán?~- A vadászatot szeretem... -
24   24|         mosolyogva fordult hozzám:~- Hasszán, te most mindjárt olyan
25   24| kárbunkulusszemû kígyó.~Hát a falábú Hasszán így beszélt tovább:~Csibukdsián,
26   24|            van arannyal. «No, falábú Hasszán», mondok, «te ugyan szerencsés
27   24|             mit akar nekem mondani.~«Hasszán, Hasszán», szólt a két fényes
28   24|             nekem mondani.~«Hasszán, Hasszán», szólt a két fényes szemecske
29   24|           baj, mert gazember voltál? Hasszán, szegény Hasszán, nem elégelted
30   24|             voltál? Hasszán, szegény Hasszán, nem elégelted még meg a
31   24|     becsületes ember, szegény falábú Hasszán.»~Igy beszélt a kárbunkulusszemű
32   24|        szeretettel néz rám.~- Falábú Hasszán, - szólt hozzám, - meg mersz
33   24|            pedig téged illet, falábú Hasszán: ez a gazdátlan erszény
34   24|       történet, - folytatta a falábú Hasszán. - Ha tetszik, sír, ha tetszik,