Rész,  Fej.

 1    1|       énekel.~Amint így ballagna, szinte belebotlott valami furcsa
 2    1|      palástját?~A reverendissimus szinte elmosolyodott; hiszen ha
 3    1| homlokáról.~- Érdemes bíró, monda szinte nyögve, én azt hiszem, hogy
 4    1|          elsietett, hogy a papucs szinte lemaradt a lábáról.~A templom
 5    3|      teste pedig oly gyönge, hogy szinte összeroskadt a prémes kaftán
 6    4|          ne szakadjon. Jó hosszú, szinte leér a tengerig. Mert úszva
 7    5|     selyem ruhájának hurca ropog, szinte törik, két kisasszony nem
 8    5|     falakhoz hátráltak, egyszerre szinte üres lett a terem. Én most
 9    5|           itt a friss scombro. De szinte meghajlott a térdem: olyan
10    6|         ember nyugalmával lassan, szinte időt vesztegetve írta meg
11    7|    megállok egynéhány pillanatra, szinte bocsánatot kérve, hogy íme
12    7|          roppant nagysága felé és szinte fel tudnám pofozni a cinikust,
13    7|            tévedező, fényes vonal szinte írásnak látszott, mely azt
14    8|          ablak táblái reszkettek. Szinte azt mondom, hogy igen jól
15   12|        lihegve dől ki. A közönség szinte tapsolni szeretne a hősnek,
16   13|     hallatszik belülről, és pedig szinte a méltatlankodás hangján.
17   13|  délutánonkint a hátsó szobácska. Szinte keresem hosszú tubákszín
18   13|        láttam őket? Nem tudom. De szinte félek tőlük, mint egy rossz
19   13|      megrázták a csengetyűt, hogy szinte beleszakadt a drótja. És
20   13| hozzáfésült szakállal tódott meg, szinte a két válláig ér. A boldogult
21   14|     ötletre, aztán lassú, kimért, szinte ünnepies hangon monda:~-
22   14|       fehér selyem, hogy az ember szinte szeretne belefeküdni.~Az
23   14| megtörülte verejtékes homlokát és szinte szerelmes lágyságú hangon
24   15|  gyermeket; s miközben fölemelte, szinte vissza kellett rántania
25   15|      nagysád, szólt Tibold Miklós szinte halkan, és kérem, távozzék,
26   21|        Urániára; ő erre elpirúla, szinte neheztele és mondá, hogy
27   21|       tarka chineser lámpák pedig szinte milliomnak tettzettek a’
28   21|     Bétsben tanulta katonaságában szinte szédültem ugy meg forgatott.
29   23|    nyóltzvan esztendő; és azoknak szinte a’ java is nyomorúság és
30   24|          magas volt, a hold pedig szinte nappali világosságot árasztott
31   25|    ismételte:~- Békalencse!~Végre szinte ordított:~- Békalencse!~
32   26|           volt nagy hazánkfiának. Szinte nevetségesen hű mása, mert