Rész, Fej.
1 1| mindig azt hinném, hogy rám szakad a ház.~És a két ellenség
2 4| fenséges uram, haragszol rám? - kérdé fölemelve nagy,
3 4| megcirógatnak. Miért nem nézel hát rám te is jó szemmel, én uram?
4 5| szépapám megvetően pillant rám:~- És a kamaráskulcsodat
5 5| neki.~- Az unokám, - mutat rám Kállay Péter.~Marco Pesaro
6 5| mindig szép, elhízott asszony rám mosolyog; de látom, hogy
7 5| Casanova de Seingalt.~A gróf rám néz. Érzem, hogy pillantása
8 7| szépsége és előkelősége rám igenis hat, szörnyen hat...~
9 13| kis szürke szeme makacsul rám néz. Azaz jobban mondva:
10 19| senki, mellettem senki, rám sem gondol többé senki.
11 19| győzelmének tudtával vigyorog rám, ő - a Halál.~Ily pillanatokban
12 19| vettem magamat észre, hogy rám esteledett s hogy a négy-öt
13 19| fizikai hatalommal hatott rám. Kiáltozni kezdtem. Semmi
14 20| kevély pillantást vetett rám. Éreztem, hogy fölülkerekedik,
15 22| mondom, igaztalanul támada rám, mert nem nyitottam neki
16 22| mely hűvös ernyőt tartana rám és az idevaló Lalage, egy
17 22| ki nem tudja: derítenek-e rám ez elvesztett nyár helyett
18 24| meglehetős nagy vagyont hagyott rám. Huszadik évemben jártam,
19 24| adósságomat, nem bíznak rám egy vég gyolcsot sem. Ijedten
20 24| kérlek, ne haragudj meg rám ezért a kis kellemetlenségért.
21 24| Bálint deák. - De ne vesd rám, ha megkéstél hivatalodban.~-
22 24| megcselekedjem. A hold ép rám sütött. Kiterjesztettem
23 24| minden sarokból hitelező les rám. Megyek hát szerencsét próbálni
24 24| falábú zsivány! - Így förmedt rám. - Nem száz arany dukál
25 24| biztatón és szeretettel néz rám.~- Falábú Hasszán, - szólt
26 26| művész meghökkenve nézett rám egy darabig; aztán apollói
27 27| az olaszra és úgy nézett rám, mintha bocsánatot kérne
28 27| csupán. Eleinte nagyon hatott rám a déli növényzet. Ah, a
|