Rész,  Fej.

 1    1| plébánosnak fia vala. Mert ez a fiú nem rút paráznaságból születék,
 2    1|       Ment, mendegélt a szegény fiú, maga se tudta merre. Csak
 3    1|         meg se moccant, mikor a fiú hozzája lépett; csak összehúzódva
 4    1|   minduntalan valamit morgott a fiú fülébe. Ezt már nem értette
 5    1|       is kaphatta volna a beteg fiú, ha a tulajdon apja nem
 6    1|         a vége, hogy az a derék fiú, az én jóltevőm, az én életem
 7    1|        mindent magának akar. Ha fiú, ha leány lesz a gyermek,
 8    1|        hitben az ő szülőjét. Ha fiú, ám legyen pápista; de ha
 9    1|      Most meg... most meg itt a fiú is!~Nagytiszteletű Sólya
10    1|        még egy vendég jön, akár fiú, akár leány, gonoszabb lesz
11    2|  bandukolt ez a szegény pocakos fiú.~Geréb mester mindig a sarkában
12    2|       embere is vagy, jóra való fiú is vagy, neked adom...~Gáspár
13    2|      Olyan karcsú, olyan vékony fiú lett belőle, mintha sose
14    3|    göthös vala az egész szegény fiú. Mindig köhögött s a köhögése
15    8|     törvényszék előtt a szegény fiú igen halavány volt és alig
16    9|    kellőképpen. Mindazonáltal a fiú nem halt meg mindjárt, hanem
17    9|       eltöri.~Ezt mondta. A kis fiú tehát csak az ingyen pókokkal
18    9|        tanulja meg az ábécét.~A fiú azonban ismerte a betüket,
19    9|     gazdag nagynénje. A szegény fiú miért, miért nem, szerette
20   14|  Szerelmes vagyok.~A becsületes fiú ugyanis a szívére mutatott
21   14|       gáládul sárgult a szegény fiú képe. De azért mindig oly
22   18|        dolog, mint a malomkő. A fiú azért ájtatos volt ám; de
23   24|       is szereted. Itt a kezem, fiú, csapj bele! Elvállalunk
24   25|  valamire a lábát, meg jóravaló fiú is volt. Ennek következtében
25   26|     butácska arcán. Az apa és a fiú, a nagy és a kicsiny ilyen
26   26|        beszédes. Elmondta a kis fiú egész történetét, meg az