Rész,  Fej.

 1   25|      történt a jelen esetben is. Schunke, a candidatus theologiae,
 2   25|          és így szólott hozzá:~- Schunke barátom, micsoda szándékai
 3   25|        Maga másodéves theologus, Schunke. Ha igen kedvez a szerencse,
 4   25|          békét a vőlegénységnek, Schunke fiam. Ráér, higyje el. Különben
 5   25|    eltöröm a lábát.~Cand. theol. Schunke becsülte is valamire a lábát,
 6   25|  tűzpetty. Grete e pillanatban a Schunke vállán nyugtatta a fejét;
 7   25|       szomorúság volt.~A szegény Schunke ezt felelte rá:~- Behüet
 8   25|       rajta: úszó smaragdszemek.~Schunke pedig éles szemmel dicsekedett.
 9   25|        Nini, békalencse! - szólt Schunke halkan, elgondolkozva.~Aztán
10   25|        minek szaporítsam a szót. Schunke úrnak eszébe jutott, amit
11   25| csakugyan megvolt az új fajta és Schunke úr ékes deák levélben engedelmet
12   25|       lehet teljes.~Cand. theol. Schunke a kardinális levelét beletette
13   25|     mosolygott Friedrich Wilhelm Schunke.~- De mikor jut hát a szegény
14   25|     mosolyogva csóválta a fejét: Schunke még nem mondta ki az utolsó
15   25|        mondta ki az utolsó szót, Schunke még mindig dolgozik, az
16   25|        Haynaldia, még hátra van.~Schunke úrnak pedig minden esztendőben
17   25|         mecénás meg is halt már, Schunke úr pedig plébános egy mezővárosban