Rész,  Fej.

 1    1|     elsöpörte fél Jászberényt. Félig romba dőlt még a Nagy-Boldogasszony
 2    1| vöröses, ritka szakálán.~Aztán félig magában azt mondta: Attól
 3    2|    beállított Geréb mesterhez, félig pőrén, lihegve. A haja teli
 4    6| szaladt, a kar nyitott ablakán félig éneklő, félig beszélő mély
 5    6|  nyitott ablakán félig éneklő, félig beszélő mély hangok dörögtek
 6    9|     zsebéből még két szeget és félig humorosan, félig babonásan -
 7    9|     szeget és félig humorosan, félig babonásan - mert a temetős
 8   10|        A bronztálca szélén egy félig elszítt vastag Upman-flór
 9   11|     egy megpirongatott gyermek félig szégyenkező, félig kérő
10   11|     gyermek félig szégyenkező, félig kérő hangján.~Aztán fogta
11   14|      és rejtelmes mosolygásban félig nyílt ajakkal varrt, oly
12   18|       ájtatos volt ám; de csak félig babonásan, félig szokásból,
13   18|       de csak félig babonásan, félig szokásból, mint minden kezdetleges
14   18|     Rómába, a theologiára, már félig pogány volt; de még mindig
15   19|      is a valakit keresi immár félig öntudatlanul tapogató kezével