Rész,  Fej.

 1    2|            vala Lassú Gáspár, Késő Menyhárt és Tunya Boldizsár, (így
 2    2|          Mert Lassú Gáspár és Késő Menyhárt, mikor már ropogni kezdett
 3    2|      állított Lassú Gáspár és Késő Menyhárt:~- Leégtünk, fölséges uram.~-
 4    2|         felséges úr! - siránkozott Menyhárt. - Éhen halunk!~És a két
 5    2|          nyulásznak; te pedig Késő Menyhárt, kengyelfutó leszel udvaromban;
 6    2|            miképpen változott Késő Menyhárt Hirtelen Menyhárttá.~E nehéz
 7    2|           létemre, másképpen?~A jó Menyhárt dolga azon kezdődött, hogy
 8    2|         sorsa.~És futott a szegény Menyhárt, oly híven, hogy vagy tíz
 9    2| elvágtatott. A félholtra csigázott Menyhárt tizenharmadnapra érkezett
10    2|        Alig hogy fellábadt jó Késő Menyhárt, a tréfát kedvelő bíró tüstént
11    2|            porfellegből előbukkant Menyhárt, a kengyelfutó.~- Add ide
12    2|       legény hevert a földön: Késő Menyhárt, a lusta, Késő Menyhárt,
13    2|            Menyhárt, a lusta, Késő Menyhárt, minden időknek legnagyobb
14    2|        leányasszonyról? - kérdezte Menyhárt.~- Jobban van.~- Akkor hát