Rész, Fej.
1 1| épületes házasságban élt az ő jó feleségével, Szoboszlai
2 1| plébános. És viselte az ő hivatalát buzgósággal és
3 1| baccalaureus lőn, hazatért az ő atyjához, nemes Jászberény
4 1| Kelemen, Kelemen, mondta az ő fiának, miért bíbelődsz
5 1| pedig az elég hosszú vagyon ő kemének.~És most Kelemen
6 1| És most Kelemen deák, az ő fia pro primo azt mondja,
7 1| peregrinusnak, aminő mostan ő? Kivert kutya módjára oldalogjon
8 1| Isten? Ugyan mivel?~- Az ő akaratjával, ami jobban
9 1| dervissel két nagy jót tettél és ő háládatos szolgád néked.
10 1| minekutána fiát kiűzte az ő hajlékából. Nemcsak szívének
11 1| vész után a hívek és az ő papjuk arra gondolának,
12 1| mint az ember: eljő az ő halálának az órája. Az ellen
13 1| és homályosodó szeme az ő szent áldozatainak veszendő
14 1| igazságot tenni mindenkinek az ő jussa szerint. Mostan ítéletet
15 1| emberét Jászberénybe, és ha ő is azt vallja, hogy az a
16 1| egy Isten teríti rátok az ő palástját?~A reverendissimus
17 1| válik. És aki nem szereti az ő felebarátját, az vétkezik?~-
18 1| mikor így ítélte meg az ő fiának dolgait...~- Nyomatékos
19 1| keresztyén, éppen olyan, mint ő? Nem volt az a rózsaszál
20 1| reverendissimus mindezt látta az ő ágyából.~Egy óra múlva lovas
21 1| verje meg őket Allah az ő haragjával), hitvány papjuk
22 1| építsék vagy kijavítsák, az ő hitvány akaratjuk szerint,
23 1| plébános úr összeadta az ő fiát, Kelemen deákot, Dienes
24 1| derék Kelemen deák és az ő édes párja. Sőt megérdemled
25 1| mosolygott és áldás sugárzott az ő malasztos kezéből.~ ~
26 1| hintett a szőnyegre, melyen ő nagysága a hatvani kádi,
27 1| édesebb nyugalomban. Az ő atyjafia: a jó Halil dervis
28 1| kövesse a gyermek a hitben az ő szülőjét. Ha fiú, ám legyen
29 1| Gáspár erre megneheztelt az ő fiára. A Rozsály asszony
30 1| plébánosnak van igaza, mert ő szereti az urát és nem bánja,
31 1| rettenetesen, és ellensége az ő leányának. Megládd, Ahmed
32 1| üldögélt Kelemen deák az ő élete párjával, szép Rozsály
33 1| reverendissimus Sólya Gáspár állott, ő is az öklét rázta és vörös
34 1| Kelemen deák beméne az ő atyjának íróházába és megálla
35 1| feleség mindenben követi az ő férjét. Ha az én szegény
36 1| én vén szakálamat, mint ő? Ne játszál szeretetemmel!
37 1| Most legott megjelentem ő eminenciájának, hogy micsoda
38 1| megmentőjét, összesegítetted az ő édes párjával? Tizenhetet
39 1| Gáspár és kezét nyújtotta az ő ellenségének.~- Áldassék
40 1| ellenségének.~- Áldassék az ő szent neve, - mondta a prédikátor
41 1| integetett nagy vígan az ő sárga süvegével. Majd, mint
42 2| mulatságára tartott Budán, tudván ő ritka bölcsességében, hogy
43 2| krónika. És igy tökéletes az ő képök. Mert ha említésre
44 2| szabad cselekedniök, az ő mesterségüknél fogva. Valamint
45 2| ám. A mai kutatás még az ő négyszáz-esztendős anekdotájuknak
46 2| mártiromságot szenvedett az ő restségéért. ~Másnap a király
47 2| tíz fontot veszítvén az ő szép hájából. Mikor a folyó
48 2| szemhez folyamodott, amely ő reá olyan irgalmasan és
49 2| a világon, aki nem mulat ő rajta!~A tréfás urak tudja
50 2| mester, azt mondotta, hogy ő nem tud segíteni, mert csak
51 3| mert szertelen nagy az ő tudománya.~Az ostoba Mehemed
52 3| mert szertelen nagy az ő oktondisága.~Az okos Mehemed
53 3| az okos Mehemed efendi az ő kis szobájában a birkabőrre
54 3| kele többé. És monda az ő szerelmes pajtásának, az
55 3| közöttünk, és legyen az ő neve ezentúl okos Mehemed
56 3| azért jeles emberek ám az ő szamárságukban. Mert viszont
57 3| szamárságukban. Mert viszont az ő mesterségükben csak kontár
58 3| ostoba Mehemed efendiből az ő nagy költősége révén hodzsa,
59 3| illatos páratlan históriában ő, szegény, volt a legislegnagyobb
60 4| többiek azonban örvendeznek az ő hű dajkájuknak. Legjobban
61 4| érte Mehemed Resid efendi ő fenségétől, a trónörököstől,
62 4| tették fejét és az beszélt az ő sipító gyerekszózatával
63 4| furcsa históriát tudjon, mint ő. Az urak a hasukat tartották,
64 4| fáradságos igyekezete, aki ura az ő életének és halálának.~Resid
65 4| szólani kezdett. Nem az ő rendes sipításával; hangjának
66 4| tündércsodára ébred. Ezt a két szót ő még nem hallotta. Sajnálni
67 4| Először érzett boldogságot az ő boldogtalan életében. Odadobta
68 4| szereti jól őriztetni az ő szerelmes öccsét, aki veszedelmes
69 4| lett hát Resid efendi, az ő szép feleségeivel és minden
70 4| Nem vesztegette az időt ő felsége. A hűtlen öcs bent
71 4| serleget: tessék játszani.~Ő felségének nagy öröme tellett
72 4| franciánál van; azt csak ő tudja kinyitni, senki más
73 4| hogy még egyszer lássa az ő szerelmes öccsét, akitől
74 4| hóhérok lépnek.~Nagy lett ő felségének elképedése, midőn
75 5| egyforma volna. Haj, de ő szép, ő daliás. Magyar testőrruha
76 5| egyforma volna. Haj, de ő szép, ő daliás. Magyar testőrruha
77 5| akkor jutott eszembe, mikor ő fensége levette arany frigiai
78 5| olyan fönséges vala az ő templomi méltósága. Ez a
79 6| saepe parumque bibendum.» Ő ezt a regulát variálta egy
80 7| fogást az öreg Szvorényi az ő Ékesszólástanában úgy hívta: «
81 7| melyben Canova meghalt. Ő gyárt művészi becsű üvegszemet
82 7| Beniczkyné Bajza Lenke asszony ő excellenciája pedig, Pázmány
83 7| uraim.~És most előáll az ő foltos, szennyes vitorlavászon
84 7| kalendáriumból, mivel Pokornyék, az ő csekély fölgondolásukkal,
85 7| a pince lépcsőjén.~Pedig ő is szerette ám látni a világot,
86 7| gyönyörű volt; és gyönyörű az ő csodálatos tündöklő szőke
87 7| odavitték Orsolyát is. És ő is meghalt, épp karácsony
88 7| Coppelius mester megkoronázza az ő művét.~Mert - mint már pedzettem -
89 7| aranyhajú kisasszonynak és az ő számos társainak a chevelureje
90 8| magáról egy nagy nyügöt, az ő testi énjét és lelke szabadon
91 8| romantikus német megfogalmazta az ő reiseberichtjét, mely szerint
92 8| rettenetes nőtelenségében! Ő nemcsak az Albany grófnő,
93 8| és vágyakozás vagyon az ő szívében.~*~Volt nekem egy
94 8| Gyere». És bevezetett az ő kis udvari kabinetjába.
95 8| volt ez! Abban a kabinetban ő soha nem tűrt meg élő lelket,
96 9| kimosdatták és meglátszott, hogy ő a Gergely, az egész tábor
97 9| visszajöjjön.~És leszegezte ő is. Pedig a szegény Gergelynek
98 10| nincsen édesebb a világon.~Bíz ő itta a füstöt azontúl is.
99 10| a füstöt azontúl is. És ő vala az első, aki e nagy
100 10| Terjesszük az ügyet Allah elébe; ő majd tudja, hogyan kell
101 10| az égen.) És fölidézte az ő fényes színe elejébe a Bilmez
102 11| keveset lelkipásztorkodott ő világéletében és még kevesebbet
103 11| A tudomány és a spriccer ő benne oki összefüggésben
104 11| eszembe, hogy nevessek az ő rossz magyarságán. Sőt úgyszólván
105 11| ez kicsi, ez nagy. Ha ezt ő cselekszi: játék, de ha
106 11| bolond, aki azt állitja, hogy ő mindent ismer, amit eddig
107 12| a végső 1 bizonyosan nem ő, mert ő bent van a milliomok
108 12| 1 bizonyosan nem ő, mert ő bent van a milliomok között.
109 12| általánosság. Neve Mindenki József, ő a németek normalmensch néven
110 12| emberi társadalomban, mert ő a többség.~Ez a jámbor,
111 12| egyetlen dolgot, amelyben ő jeles, nevezetes, sőt utolérhetetlen.~
112 12| imponálni, mert érzi, hogy ő nagy ember. Csöndes, nyugodt
113 12| akik nem is sejtik, hogy ő kicsoda.~Az utolsó estén
114 12| amely ugyan mindenkié; de ő mégis úgy tekinti, mintha
115 12| gőzférfiu már benn ül az ő forró medencéjében. A párolgó
116 12| kezdi végigprodukálni az ő ritka mutatványait. Átússza
117 12| ahol a fürdő megépítése óta ő kívüle nem járt halandó.
118 12| állja körül a padot, amelyen ő ama kék úszónadrágos Herkules
119 12| kikerül a fürdőből. Mert ő természetesen végigélvezte
120 12| több, melynek nyitját csak ő ismeri), végighősködte a
121 13| mert a márciusi napokban ő volt a Pilvax-kávéház markőrje.
122 13| aranysujtásos sipkát viselt. Ő lehetett a fő ember, mert
123 13| lehetett a fő ember, mert ő beszélt legtöbbet, leghangosabban,
124 13| kis barna fakést, amelyet ő faragott. De éjszakánkint
125 13| kicsoda, micsoda legyen ő kegyelme, vagy miféle tudományt,
126 13| ritka szép tehetsége. Mindig ő távozik elsőben, mert folyton
127 14| És azt veszem észre, hogy ő sem idegenkedik tőlem.~-
128 14| baj. Borbálának - ez az ő neve - olyan foglalkozása
129 14| csak nem hóhér özvegye ő nagysága?~Boldizsár elmosolyodott
130 14| világított ki az éjszakából, ő volt a temetés legnagyobb
131 15| elpirult a gondolattól, hogy ő ilyen dologba keveredett.~-
132 15| tudom én azt! De mikor az ő életéről van szó... Meg
133 15| engedelmével... Az apám az ő nagybátyja... Azt mondta
134 15| hogy idehozzam az apámat? Ő is azt fogja mondani...
135 15| végig, mintha még egyre az ő nagy, meggyőző okait ismételgetné
136 16| esztendeje. És valának az ő szolgálatai fönt Budán a
137 16| Koperta Mihály uramnak.~Mert ő csak elhitette a jámbor
138 16| meg találják tudni, hogy ő voltaképpen nem tud semmit.~
139 16| mosolygott; és rettenetes vala az ő mosolygása. És megveregette
140 16| vállát; és kegyelmes vala az ő vállraveregetése.~Este tíz
141 16| valamint az én substitutus uram ő nagysága is.~ ~
142 17| hadvezéri, a köpönyeg pedig, az ő redőivel, aminő redőket
143 17| olaszok? Haj, de nem volt ő már a gondolás sem, aki
144 17| magát a jámbor öregnek, hogy ő Johann Gschwandtner, az
145 17| Johann Gschwandtner, az O du mein Österreich Gesangverein
146 17| az olasz keresésébe; mert ő bezzeg olyan olasz volt,
147 17| ellenőr. Signor Perotti ő nagysága az igazi olasz.~«
148 17| Ezzel a jelszóval, az ő szent jelszavával vettem
149 17| durchschnittsmensch tölt be az ő Hammerfesttől Reggio di
150 17| példás életű családanya az ő felesége: Lola. És a lóvasút
151 18| A mise nem volt többé az ő szemében látványos szertartás;
152 18| aztán híres ember lett az ő tudományában. Mert híres
153 18| igen boldog ember volt az ő szeizmográfjai között. Remélte,
154 18| pedig fölméne a hegyre az ő papjaival, aranyos ruhában,
155 18| arra a babonára?... Mert ő liberális. Én is az vagyok
156 18| hóhérjának fejét... Nos, uram, ő azt mondja, hogy a fátyolt
157 18| cselekszi ezt? Nem tudom; és ő alkalmasint még kevésbé
158 19| velem szemben senki, csak ő... csak ő, aki biztos győzelmének
159 19| szemben senki, csak ő... csak ő, aki biztos győzelmének
160 19| győzelmének tudtával vigyorog rám, ő - a Halál.~Ily pillanatokban
161 19| nem féltem többé - és - o vanitatum vanitas! - szégyenkeztem
162 19| szigetelve a világtól, hogy ő az, maga, aki holnap reggel
163 20| mikor mindenki menekült, ő is menekült, maga se tudta
164 20| törekszik följebb, mert ő árva gyerek.~Magyarul már
165 20| szavakkal segített magán és ő kacagott legbutábban, mikor
166 20| leveleket osztogat széjjel.~Mert ő még sohse kapott levelet
167 20| másik csak egyetlen egy, ő, tehát különb a többségnél. (
168 20| Ilyenkor érezte igazán, hogy ő az erősebb. Gyönyörködött
169 20| diadalmaskodott. Demonstrálta az ő roppant nagy függetlenségét.
170 21| szolgai munkákat végezni az ő Printzipálissának akartából;
171 21| hogy előttem fitogassa az ő Aufklärista voltát. (Mert
172 21| mikor álmélkodva értem, hogy ő nem igazi Uri Ember, hanem
173 21| praenumerálok az Urániára; ő erre elpirúla, szinte neheztele
174 21| mennyünk innen Isten hírével.» Ő mondá, én megtselekvém s
175 21| igen marasztal. Tehát Isten ő szent Felségének akartával,
176 21| hosszú időnek utánna az ő familiájábul valóra talált.
177 21| láttam libériába szolgált ő hozta be a’ herbateát a’
178 21| mert észre vette hogy az ő béresse voltaképpen nem
179 21| beszédét nehezen értem mert ő immár amaz uj szavakkal
180 21| Uramnak a’ kezébe, mert ő fölöttébb rigorosus ember
181 21| igen fog többet hallani az ő garázdálkodásaikról Párád
182 22| annál jobban szomorítson az ő mogorvasága; és a nagy császárok
183 22| forgatja. És énekel mellé az ő durva nyelvén lassú, szomorú
184 23| nékem az Úr Isten, hogy ime ő szent akarattya ellen zúgolódok;
185 23| egerek, mikor férjhez megy az ő király kisasszonyok és tsak
186 23| az én kedves néném meg az ő szerelmes öttse is? De ha
187 23| és nem eresztette meg az ő vigan vágtató sörényes paripáját,
188 23| mi közöm bele, miket írt ő a’ leányának. És ime mégis
189 23| édességes vala olvasnom az ő írását; mert nemes asszonyi
190 23| nemes asszonyi lélek van az ő leveleiben. Istennek szent
191 23| Mert mitsoda nagy vala az ő szent kegyelme, ha bűneimért
192 23| holott teremtett állat ő is. Nékem méltatlannak penig
193 24| iránt és mivel sejtem, hogy ő sem vet meg engem: alázattal
194 24| még a tokaji bor! A basa ő nagysága nem győzte magasztalni
195 24| ember, aki azt hirdeti, hogy ő mesemondó és szeretne magas
196 24| És azzal kérkedik, hogy ő különb minden más mesemondónál,
197 24| más mesemondónál, mivel ő csupa igaz történetet beszél.~-
198 24| végig szép fekete szakállát; ő is nagy kedvelője volt a
199 24| aranyat, ha megtudhatom: mi az ő jó kedvének az oka.~Csakhamar
200 24| volna, ha megtudhatom: mi az ő jó kedvének az oka.~Most
201 24| akarta mutatni, hogy nincs az ő harisnyája szárában semmi.~
202 24| a levélben, mert a basa ő kegyelmessége elsápadt és
203 25| ki drágalátos díszművet, ő eminenciája azonban ezúttal
204 25| mondott. Erre megvolt neki az ő különös oka. A hosszú búcsúzás
205 25| mert a monográfia csak az ő közremunkálásával lehet
206 25| hogy mikor készül el az ő monográfiája? De hiába várta.
207 26| szegények, kikaptak. Mert ő, a koszorús művész, volt
208 26| lovagias, néma elismerés. Mert ő az új kalapokat is észrevette,
209 26| kalapokat is észrevette, ő, a nagy nőismerő. Bolond,
210 26| még egy új napernyőt is. Ő, a szakférfiú, mindent lát.~
211 26| volt ez a nagy ember az ő apai szeretetében. De amellett,
212 26| bozontján. - A szerelem gyermeke ő. Él, mert szerettem. Hah,
|