000-arboc | arcah-betuj | betuk-csasz | csata-egyha | egyhu-enged | enger-felel | felem-forra | forro-hadon | hadve-hiu | hiusa-iszap | iszna-kelen | kelet-kispa | kispi-laban | labar-lohal | lohat-megle | megli-morbi | mord-nyomv | nyosz-papis | papja-rancb | ranci-siett | signo-szenv | szenz-tarog | tarok-tromb | tron-vanit | vanko-vizit | vizpa-zwieb
Rész, Fej.
4020 3| keresztyénség, a zsidóság, a hadverő padisahok és a bélpoklos
4021 17| lovagias, a hózentráger hadvezéri, a köpönyeg pedig, az ő
4022 3| pecsenyesütés, a tolvajság, a hadvezérség, a szépírás művészete, a
4023 3| vannak-e nagyobb számmal. Hafiz megakad, ha azt kérdezem
4024 24| cimboráimhoz, akikkel együtt hágtam a nyakára a sok pénznek.
4025 21| vetek a’ Hertz Dámára és ott hagyám sokáig, mert én, tudod Hugotskám,
4026 1| odabent.~- Nem, ezt nem hagyhatom tovább, - szólt Kelemen
4027 1| most a föld issza. Eredj és hagyj engemet meghalni. Isten
4028 25| esztendő mulva plébános. Addig hagyjon békét a vőlegénységnek,
4029 7| hűvös, nedves és pörkölt hagyma szagú udvar tele volt édes,
4030 21| kocsit húzhat, ott kellett hagynom Hatvanban ispitályba és
4031 21| a’ társzekeret ott kelle hagynunk az útban mindenestül, mert
4032 19| gyermek fél, ha egyedül hagyták a szobában; és meglágyul
4033 1| Annál jobb, hogy nem hagytam elfolyni a véredet. A jó
4034 26| Észak-Németországra... Ah, hah, haha, hehehe!~Szeretetreméltó,
4035 12| köhögést, száraz csuklást hall. Hahó, ezek a tapasztalatlan kezdők!
4036 24| teneked a könnyeid hullanak a hahotázástól. Szépen kérlek, magyarázd
4037 2| fontot veszítvén az ő szép hájából. Mikor a folyó partján bandukolna,
4038 1| Szerelmes vagyok egy derék hajadonba, Dienes Rozsály leányasszonyba,
4039 1| a deák egy szál zekében, hajadonfőtt nekivágott a városnak és
4040 1| Dienes Rozsály tisztes hajadonnal, tiszteletes Dienes Péter
4041 5| támad. Aztán hátra fésüli hajamat - olyan lágyan jár a keze,
4042 5| meggyszín selyemben. Lisztes hajának fehér keretében még feketébbnek
4043 21| lisztet hintenek az ember hajára. És az egéssz Offitzinábann
4044 3| ghazelekkel hosszú életében.~De hajh, mindennek vége van, még
4045 27| a rosszaság, a boldogság hajhászása, a küzdelmek, a remény,
4046 16| bögyében. És folyton titkokat hajhászván, látszott olyannak, mint
4047 6| művész. A keretet a maurok hajító dárdáiból és a mérgezett
4048 7| ruhában, frissen porozott hajjal, gáncsolhatatlan jabotval
4049 25| sajtóbíróság előtt vagyok hajlandó megmondani. A sárga homokbuckák
4050 1| minekutána fiát kiűzte az ő hajlékából. Nemcsak szívének keserűsége
4051 3| nagy költőt tisztelhetek hajlékomban, ahová eddig csak a rossz
4052 24| harisnyát.~Azzal nesztelenül és hajlékonyan, mint a kígyó, utána mászott.
4053 24| Nézd, a nap már nyugvóra hajlik... El találsz késni...~-
4054 22| futó idő egyre drágább a hajlott korú embernek s ki nem tudja:
4055 8| beledeklamáltuk a tavaszi hajnalba, hogy szép a dicsőség és
4056 1| XI.~Hajnalhasadtakor lóhalálban érkezett Czeglédről
4057 8| zsebórával, azt hitte, hogy hajnalodik és immár éberebb társai
4058 5| öreg velencei harangok. Hajnalszürkületkor a madarakkal együtt ébred
4059 16| Szegény Martinovics, Hajnóczy, Laczkovits, Szentmarjay...
4060 17| mikor a citromos ládákat hajóba rakják; családapa és a szocialista
4061 19| tisztelt olvasóim, akik most a hajóégés s a riadalom leírását várják
4062 11| lóverseny tértől az óbudai hajógyárig. Körülbelül ugyanennyit
4063 21| nem lehet jutni, mert a’ hajóhidat már Ádventben fölszedék
4064 21| kandikáltak ki az ajtón, ‘a hajok tsupa papillote, Kusshändcheneket
4065 19| puskaporszállítmányok, petroleumos hajók égésének elmesélésével mulattatott
4066 24| hatszáz arannyal, öcsém! És hajolj meg előttem, mert most már
4067 24| tolvaj! - szólt fölibém hajolva Csibukdsián. - Az mégsem
4068 19| nem, nincs veszedelem. Hajónk nem visz semmi gyulékony
4069 17| már a gondolás sem, aki a hajóról kivitt a piazettára és se
4070 12| amelyen viharban parancsol a hajóskapitány:~- Nyugodtan kell lélekzeni!...
4071 19| kórusban hívják segítségül és a hajóstiszt urak, akik belül ugyan meg
4072 3| a szépírás művészete, a hajózás, az algebra, a vadászsólymok
4073 7| egy hosszú, hullámos arany hajszál; ez a vékony, tévedező,
4074 19| Halál.~Ily pillanatokban hajt a valaki, a társ után vágyódás
4075 11| haragos volt és miután egy hajtásra kiitta a spriccert, ellökte
4076 15| Vörös ökör vendégfogadóba hajtatott. Fölöttébb nagy vala a megilletődés
4077 24| tovább.~Bálint erre fejet hajtott és így folytatta:)~ ~A holdsugár-lajtorja.~
4078 5| orr is. Mindenek térdet hajtottak. Én meg majd keresztet vetettem
4079 13| pirospozsgás, tüskés, ősz hajú kis férfiu. Épp ilyen lehetett,
4080 22| de ábrázatra is kedvesek. Hajuk olyan, mint a dáciai arany,
4081 21| a parasztok nem tsak a’ hajukat de a’ ködmönnyüket is disznó’
4082 21| is benne eggy kitsit. A hajunkat ollyanra fésülték mint a’
4083 7| nehezebb és habnál könnyebb hajzatot szálankint plántálta a fakoponya
4084 24| Ott lakmározik, ott is hál meg és holnap reggel indul
4085 21| vendégek között mellettük haladának el ama Fő Uri Dámák, a’
4086 24| a dsinneket, akik aztán háládatosságból megtanítottak, hogyan lehet
4087 14| hódító pillantással, délcegen haladt a menet élén, ezüstrojtos
4088 14| mosolygott.~Vagy harmadszor haladván el a bolt előtt, láttam,
4089 3| négylábú állatok, a madarak, a halak és minden egyéb teremtések,
4090 4| csecsemőgyermekkel úgy elbánni, hogy halálfejű ember legyen belőle. Ki
4091 24| búcsúzott a káditól, nem is hálálkodott a mogyorón hízott csirkéért.
4092 23| Leborulok az Úr előtt, hálálkodván nékie, hogy belevetni méltózott
4093 9| bennem egy csöpp élet. Mert a halálomat várod. De hiába várod, te
4094 2| felséges úr! Ne kívánd kora halálunkat! - rimánkodott a két boldogtalan
4095 23| néném, bizony nem hal meg halálunknak utánna eggyikőnk se, mert
4096 12| jóakarón pillant a szegény halandókra, akik nem is sejtik, hogy
4097 3| és nem mutatják meg semmi halandónak. De az a fene mesterség,
4098 4| volna hinni azt a főt, mert halántékán már csupa fehér volt a haj.
4099 4| ölébe, megsimogatta őszülő halántékát, saját keszkenőjével törülte
4100 24| de megvallom, igen nagy hálára köteleznél engemet, ha szíveskednél
4101 5| semmit sem különbözött a halárúsnéktól, akik a Rialtón járnak és
4102 20| elegyedtek a sokadalomba: bömbölő halárusok, akik ezüstös zöld scombrokat
4103 26| eszébe jutott, hogy ez is hálás szerep és... Az óriások
4104 25| A szeretetreméltó főpap hálásan fogadta a kitüntetést és
4105 21| kapubann pedig találkozám a’ halászlegényekkel, a’ kik lajtos szekérről
4106 25| van-e jussa Péternek, aki halat tenyészt, elpusztítani e
4107 24| utcákat vendégeltél meg. A hálátlanság csúf dolog. Szomorú vagy
4108 14| Boldog volt, de napról-napra halaványabb lett. Mentől kevésbé kellett
4109 7| a boldogtalan, nyomorék haldokló. De a kis púpos tudta. A
4110 21| elállott. Bihari épp egy remek halgató magyart vona a’ filagóriában
4111 23| kívánom eztet, mert ez az én halhatatlanságom itt e’ földön. Ha ki az
4112 1| észre és elszégyenkezve, halkabb hangon mondta:~- Loquatur
4113 24| kellemetlenségért. Én ugyanis (most már halkabban beszélt az idegen) az imént
4114 20| után jobb kezében egy fentő hallal, bal kezében ölnyi hosszú
4115 18| középiskola katedráiról hallanak a fiúk. Ezek a viták, melyekben
4116 15| erről a dologról nem szabad hallanom, legkevésbé egy nőtől, és
4117 25| készítményekről, melyek mind hallatlanul fontosak és illő honoráriumért
4118 21| mikoronn végtére ostorpattogás hallatszék és jöve Jó’sef négy bivalyokkal.
4119 24| mellett, fülelvén, hogy nem hallatszik-e lódobogás a nagy utcán.
4120 15| ruhasuhogás és sebes léptek hallatszottak a folyosón. Az ajtón hirtelen
4121 21| ettzerre szörnyű sikoltozás hallattszik. Hátra nézek hát Lotti sikolt
4122 21| Ettzer tsak nagy nevetés hallattzik. Felpillantok hát látom,
4123 21| Gazettának, a’ mellyről addig nem hallék. Meghökkenve nézek rajta
4124 1| még nem látott a világ! Hallgass meg engemet, Boldogasszony,
4125 1| ilyen csúf nyelvelésre ne hallgassak.~Nagy szomorúsággal tért
4126 24| van, hogy ne a te szavadra hallgassanak ezután. Már fölnyergeltettem
4127 26| Magasztalta az apai méltóságot.~- Hallgassatok ti, szerelem himpellérjei.
4128 15| annak a gaz cselédnek, hogy hallgasson... De hátha az Aladár ellenségei
4129 15| leánynak: «Cselédeket nem hallgat ki becsületbíróság, amelyben
4130 20| Széchenyi basa - a gyülekezet hallgatagon megválasztott feje - és
4131 10| szólalt meg végre hosszú hallgatás után a fehér angyal, az
4132 21| a’ Barátok’ Templomábann hallgaték Isteni félelemmel,) a’ Hetzbe,
4133 1| babonátok helyét, mert nem hallgatja örömest a berbitélést, amit
4134 12| csuklók félénk tisztelettel hallgatják a felülről jövő szózatot.
4135 15| szó... Meg kell engemet hallgatnia!~A katonatiszt hátralépett:~-
4136 3| dicsérem magamat, emberséges hallgatóim; hiszen úgyis tudjátok,
4137 3| utolján sül ki és az istenfélő hallgatók mindvégig egy kukkot sem
4138 19| irányérzékem elveszett. Hallgatózni kezdtem: hátha hozzám hat
4139 24| lapultam meg a padlásajtónál és hallgatóztam: vajjon ébren vannak-e még
4140 1| fiatalok egymáshoz simulva hallgatták ezt a háborús zajt és gyakorta
4141 1| még a kend is alig dukál!~Hallhatatlan és rettentő dolog vala ez.
4142 24| füleimet, mindent tisztán hallhattam.~- Bizony, lelkem, nem is
4143 6| aljára, hogy lássa, hogy hallja, ama pogány meretrix édes
4144 1| mindig korán hal meg. De hallod-e, poéta pajtás, most gondoljunk
4145 1| ártatlan és szemérmetes? Hallod-é pap, én attól tartok, hogy
4146 1| nagytiszteletű Sólya Gáspár uram és hallván a rossz hírt, véle bánkódott
4147 23| nevű szegény bujdosó is.~De hallyátok, az én ládátskámat ne illessétek
4148 23| szemem előtt Zágonnak nyájas halmai, a’ hol én pillangókat kergetek,
4149 13| nyelve pörög és egymásra halmozza a tömérdek sok nevet, számot,
4150 19| aki holnap reggel meg fog halni. De még vele vannak az őrök,
4151 9| sanda szemmel néztek rá a háló legszéléről s csak akkor
4152 6| a tölgyleveleken az erek hálója.~Erasmus, megírván ezeket
4153 21| Färbli s az asztal közepén halommal van a’ pénz, eccer csak
4154 14| magas portást, aki mindig a halottas házak kapuja előtt áll,
4155 14| pókhálószerű, szürkeszalagos halottas-ingek. Mellette fehér selyem-párnák,
4156 14| két-, négy- és hatfogatú halottaskocsikat ábrázolnak, vagy szürke-,
4157 4| mulatságára. Kacagás volt a halotti éneke a szegény Majmun Alinak,
4158 9| kadáver ez! dörmögött este a halottkém. Nekem úgy látszik, nem
4159 9| furcsa képe volt ennek a halottnak. Én is leszegezem, nehogy
4160 4| szem a kereszteződő drótok hálózatán. A masina megint megrázta
4161 10| huszonegy esztendős koromban haltam meg. Te viszont a te prófétád,
4162 2| siránkozott Menyhárt. - Éhen halunk!~És a két dinnyehasú, gömbölyű
4163 8| csak a legsilányabb angol hamisítványokat árulják; és hogy a magyar
4164 23| jó indulat az atyafiság hámjában.~Hanem ugyan mit fognak
4165 26| lázas Romeo, hol töprengő Hamlet volt. (Az utóbbi többnyire
4166 17| durchschnittsmensch tölt be az ő Hammerfesttől Reggio di Calabriáig mindenütt
4167 7| bőrét és aztán úgy, lassan hámozva preparálta előre, a szokott
4168 18| és szürke lett.~Irtózatos hamu- és gőztölcsér kavarodott
4169 18| csuklyával védve a fejét a hamueső ellen, tovább jegyezte a
4170 18| bömbölt, okádta a lángot és a hamuzápor vastag szürke burokkal vonta
4171 10| Upman-flór volt és kemény, fehér hamvából még mindig átlátszó, kék
4172 11| olyanformán, mintha előtte hancurozó kölyköket akarna elriasztani.
4173 8| egészen megbarátkozott saját hangjával. Neki bátorodott. Kieresztette
4174 25| deákul is elmondta, jóval hangosabban:~- Lemna minor!~Majd kiabálva
4175 5| beszélünk. A testőr olykor egy hangosat, hegyeset köp ki az ablakon.~
4176 16| kettőnek megvan a maga titka... hangoztatta a legvastagabbik szózat.~
4177 12| jegyemet szóban az emen van a hangsúly s e két betüből a tulajdonjog
4178 19| rászegződhetnék és mikor az abszolut hangtalanságban halljuk az agyunk velejének
4179 11| bizonyosat nem tudnak. A hangya jobban ismeri a maga zsombikját,
4180 13| százgalléros köpönyegükön a hant homokját, mikor némán, mozdulatlanul
4181 10| kettő tanakodva ült meg a hanton.~- Kedves pajtás úr, szólalt
4182 21| Végtére Lotti is megtutta hányadán van veres lett mint a pulyka
4183 3| jelentette, hogy a könyvnek hányadik oldalán van a ghazel, mely
4184 14| elegánsabb, ha az ember hanyag otthonossággal valami olyan
4185 21| respectussal, erős szemrevaló hányásokkal illeté Apám Uramat, hogy
4186 6| doctor angelicust sem.~A nap hanyatlani kezdett. A szorgalmas pater
4187 4| csak móka, mikor elkékül és hanyatt vágja magát a szőnyegen.
4188 10| az én szomorú példám? És hánynak szúrják át az orra cimpáján
4189 22| dolgaim; és le is írnám hányódásaimat, ha nem kívánnának igen
4190 24| nem emészthet meg tűz, nem harácsolhat el semmi ellenség. Én Pádovában
4191 1| Ilyen nagy bajban nincsen harag.~- Köszönöm, - válaszolt
4192 12| gyúrja, dagasztja veszett haragjában a szappanos daróccal. A
4193 1| verje meg őket Allah az ő haragjával), hitvány papjuk révén engedelmet
4194 24| deák lába elé; azzal nagy haragosan kilépkedett a törvényházból.~
4195 4| érce.~- Én fenséges uram, haragszol rám? - kérdé fölemelve nagy,
4196 24| és vörös volt az orcája a haragtól:~- No megálljon kend, deák
4197 24| egyszersmind, kérlek, ne haragudj meg rám ezért a kis kellemetlenségért.
4198 27| mosolyogva szólt:~- Ne haragudjék rossz szokásomért. Harminc
4199 21| bátsi most igazán meg fog haragudni Jósa Gyurira, mert kétezer
4200 1| az a pocakos pápista pap haragudott, de most már a másik, az
4201 24| mindjobban kacagott; én meg haragudtam: hogy mi van ezen nevetni
4202 23| akarattya ellen zúgolódok; és ne haraguggyon édes néném se, hogy kedet
4203 21| Édes jó kis Klariszom, ne haragugy hogy ez ollyan tsunya irás
4204 1| legyen hol megengesztelni a haragvó Urat. És mikor a vész után
4205 21| amaz Angyal Bandi, a’ híres Haramia, esténkint ötöd hatod magával
4206 5| mély szózat, a San Moisèn harangja. Ez már deákul beszél, a
4207 5| kristályai csengenek, mint valami harangjáték. És most elénk toppan egy
4208 21| teli van kissebb nagyobb harangokkal a’ maschine kalapátsokat
4209 12| menekül ki az öltözőbe.~Delet harangoznak, mire a gőzférfiu kikerül
4210 9| a labdáját. Mire jött a harangozó és elkobozta tőle az ütőfát
4211 24| Mehemed Kumurdsi és dühösen harapdálta az ajkát.~El se búcsúzott
4212 24| anyányi bárányom, aki sohse harapott füvet. Tejjel tartottam
4213 21| gyertyákat. Eggy inasnak meg is harapta az ujját. Lántzra kellett
4214 4| átszállásolták a szultán háremébe, ahol atyafiságos vendégszeretet
4215 4| tartották, ha csak megszólalt. A háremet meg majd fölvetette a csengő
4216 3| százegy kecskekörömmel. Hariri pedig szégyenbe marad, ha
4217 24| szépen belecsusztattad a harisnyád bő szárába. Hármat a jobba,
4218 24| mutatni, hogy nincs az ő harisnyája szárában semmi.~Akkor látta
4219 21| illyen nehéz Verantwortungot háríta. «Mert, Úrfi», úgymond, «
4220 25| békalencséről. (Kétezer lira.) Harlemben Van der Hüüneroogen, az
4221 10| aminő a ma.~Bilmez Ali harmadfélszáz esztendeig lakott ezen a
4222 18| törekszik a másodikra, a harmadikra, meg a különböző pléhgallérokra,
4223 1| hiszen másodmagammal, sőt harmadmagammal vagyok; és csak a jó isten
4224 1| fiatal földönfutóvá lesz harmadmagával.~- És mit szól a deák, mit
4225 5| melyet Szmirnából várnak, már harmadnapja késik. Szóval észreveszem,
4226 15| nyilvánított. És Tibold Miklós harmadnapra Budapesten olvasta az újságokban,
4227 14| ilyenkor nem mosolygott.~Vagy harmadszor haladván el a bolt előtt,
4228 2| gondolatában ahhoz a két nagy harmatos, fekete szemhez folyamodott,
4229 23| nap süt rá és vékony teste harmattsepp, esső vizében fürdik; holott
4230 13| így gesztikulálhatott most harminc-negyven esztendeje. Tud mindent,
4231 11| tudja. A másik, később, már harmincezret ismer és új nevet, új családi
4232 7| a bábu lába elé raktak harminchat skatulya Chorylopsis de
4233 9| bejárni a büróba.~Gergely harminckilenc évig nem mulasztott el egyetlen
4234 12| hogy teljes egy óráig ül a harmincnégyfokos vízben. S mikor végre a
4235 5| szentség mennyezetét viszi. Harmincötéves, magas, fekete asszony volt.
4236 21| lehetett de hiszen ugy is tsak harmintz lépés a’ distantzia. Poldi
4237 21| húzta a’ nyitott ajtóban harmintzad magával. Tsak trombitássa
4238 25| a jeles szakembernek évi háromezer márka ösztöndíjat ajánlott,
4239 2| vetettek rá, főztek neki háromféle italt, javasasszonyok ráolvastak,
4240 15| nevében.~- Holnap reggel háromnegyed nyolckor... - monda az ügyvéd.~-
4241 3| kilencszázkilencvenkilenc szofta közül háromszázharminchármat Mehemednek hívnak.~Az igazhitű
4242 26| ágyúk dörgése közepett, a háromszínű zászlót lengetve toppan
4243 23| iromba, fehér, fekete, meg háromszinü matskák, szukák és kandúrok,
4244 4| fakorongokat a tábla hosszú háromszögén. A padisah elővett az öve
4245 5| harisnya. Csattos cipő. Háromszögletű fekete atlasz kalap. Aranyos
4246 21| kártyát is osztottak és wir harrten der Dinge, die da kommen
4247 11| elriasztani. És egy utolsó, nagy harsanat tört ki kebléből:~- Niksz!~
4248 27| kelletlen meglepődésemet. Harsány garçon, un bockot kiáltván
4249 11| szótagot megnyomva, elkezdett harsogni:~- A tapasztalati tudományok,
4250 1| mind a két szózat együtt harsogott, olyan módon, mintha legalább
4251 1| a két ádáz úr egyszerre harsogta, folytonos ökölrázás közepett
4252 11| óriás bombardon recsegésével harsogtatta:~- A filozófia! Svindli!
4253 6| sebesen, vágtatva percegett a hártyán. De minduntalan előregörnyedt
4254 3| gyűlölség, az éhség, a teli has, a nyavalyák, a kísértetek,
4255 3| de annál többet korgott a hasa; mert szeretett egy ültőhelyében
4256 12| gyakorlás kell hozzá. Némiképpen hasonlatos a billiárdozáshoz. De sokkal
4257 22| Bajaeban termeni; ami a hasonlatosság különbözősége miatt van,
4258 26| és a kicsiny ilyen ritka hasonlatosságában mindig megvan a komikum;
4259 21| malheurje van hogy igen hasonlít a’ Majomhoz és mikor a’
4260 5| a hívek. Egyebekben nem hasonlított semmi szenthez; komornák
4261 4| furcsa főképp az vala Csömlek Hasszánban, hogy arasznyi teste éppen
4262 4| kellett pótolnia Csömlek Hasszánnak. Más nem tudta volna megtenni.
4263 4| mikor oda is bevitte Csömlek Hasszánt a kövér szerecsen Omer aga,
4264 4| tudjon, mint ő. Az urak a hasukat tartották, ha csak megszólalt.
4265 8| maga külső és belső reális hasznai.~Óh, milyen irígylésreméltó
4266 21| majom tsak nem ereszti nem használ semmi debachálás semmi erőszak
4267 5| vagyok. Veszedelmes ember? Használható portéka? Vagy egy a senkik
4268 21| ember jöttöm occasióját arra használlá, hogy igen nagyonn megszégyenittse
4269 4| Mert nem minden szörnyeteg hasznavehető ám. Amelyik félelmet vagy
4270 24| csalárd kereskedőt. De mi hasznunk belőle, ha száz esztendőre
4271 1| keresztyén? Kobzot látok a hátadon. Muzsikus vagy?~- Muzsikus
4272 14| epednie, annál cudarabbul hatalmasodott el rajta ez az oktalan,
4273 24| jótevő dsinnektől nyertem a hatalmat, hogy a világ legnagyobb
4274 23| eggyügyü írásomba néz a’ hátam mögül, mikor itt üldögélek
4275 7| érzete borsódzik végig a hátamon, valahányszor elhaladok
4276 1| kettőnkért is. Fölveszlek a hátamra. Hatvan egy jó futamodás
4277 21| a’ kik lajtos szekérről hatan emelék le ama szörnyű termetes
4278 24| katonák nyargalásznak a község határában éjjel-nappal, szökni nem
4279 10| az érzékeknek nincsenek határai: a szín, az illat, a zamat,
4280 2| a vörösvári és az ürömi határig. Meg is éhezett cudarul.
4281 18| valaha, majd csak térképekről határozzák meg.~És ekkor történt egy
4282 1| bekandikált a kulcslyukon. A határtalan, üres sötétségben csak egy
4283 27| erkölcsök, vallások, nyelvek határvonala is. Az a kétezer millió
4284 7| együgyű, élhetetlen és a hatások rendezéséhez nem értő vén
4285 19| Ilyenkor erős, meggyőző hatásokra van szükség, hogy a logika
4286 13| Alkalmasint azért, hogy annál hatásosabb legyen, mikor e fenyegető
4287 20| egy levelet és a rengeteg hatást várók fontoskodásával kiáltotta:~-
4288 3| volt, egy könyörületes ököl hátba vágta és a halszálka kiugrott
4289 4| és emberséges nevelőatyja hatezer darab aranyat kapott érte
4290 19| kiáltott egy nagy kórus hatféle nyelven.~- Azt már egy negyedórája,
4291 14| amelyek két-, négy- és hatfogatú halottaskocsikat ábrázolnak,
4292 21| Haramia, esténkint ötöd hatod magával be szokott látogatni
4293 18| Marzio azonban alig volt hatodfél éves: a szemináriumban már
4294 11| levegőég óceánja. Meddig hatoltunk föl bele? Körülbelül addig,
4295 18| egyház győz, épp oly erősen hatottak Marzióra, mint minden serdülő
4296 14| viaszvirágok, érclevelű koszorúk; hátrább pedig, szép rendben sorakozva
4297 5| szól a pipaszár mellől.~Hátracsúsztatom a kis aranyjószágot a zsebecskébe,
4298 5| siet szépapám elé, egyet hátralép, bókol, aztán előrelép és
4299 15| hallgatnia!~A katonatiszt hátralépett:~- Ismétlem, hogy nekem
4300 5| Marco Pesaro és én egyet hátralépünk, bókolunk, aztán előrelépünk
4301 5| kettévált, mindenek a falakhoz hátráltak, egyszerre szinte üres lett
4302 2| holmi csizma vagy saru csak hátráltatná.)~- Kegyelem, felséges úr!
4303 7| méltóztassanak beilleszteni - hátranyúlván - elbeszélésemnek ama részébe,
4304 13| kísértetekkel népes délutánonkint a hátsó szobácska. Szinte keresem
4305 24| mondta:~- No, ide azzal a hatszáz arannyal, öcsém! És hajolj
4306 27| kézlegyintéssel felelt:~- Ötször vagy hatszor, magam sem tudom már. Elfecsérlett
4307 7| meggondoljuk, hogy bársonyos hattyúnyak és két rózsaszirom-fülecske
4308 17| áruló tiroli taliánok, a hátukon egy fiókos ládával. (Inde
4309 21| a’ batárnak eltörött a’ hátulsó tengelye, a’ Fecske lónak
4310 21| lakozánk belőlle mind a száz hatvanan, és még marada is sok a
4311 13| ember, aki még mindig a hatvanas évek karniol-gombú atilláját,
4312 21| kell panaszkodnom; mert Hatvanbann a Főtiszteletű Plébános
4313 21| sef tsak nem tére vissza Hatvanból a’ Bivalyosokkal. «C’étoit
4314 7| elé és nézte a mókus-utcai haute volée elvonulását. Nézte
4315 6| elérkezett végre a pünkösd hava és a nap úgy odatűzött a
4316 2| Történt ez a beszéd április havában, búzaszentelés táján. Nemsokára
4317 27| Cordillerák szakasztott a svájci havasok, kivéve, hogy tenger van
4318 7| festékkincsét és emlegetek havat, vért, tejet, rózsát, aztán
4319 25| dolgozik, az új genus, a Haynaldia, még hátra van.~Schunke
4320 13| válláig ér. A boldogult Haynau találta ki ezt a divatot.
4321 21| de ez a Luxus a’ Néni házábann mégis igazi surprise vala.
4322 20| hetenként két levelet a hazából, de mégis mindig eljöttek,
4323 1| Nem először űz ki engemet házából. Akkor, most egy esztendeje,
4324 13| titulusa «tanácsos úr». Kemény hazafi. Egy jótát sem enged a meggyőződéséből.
4325 20| mert olyasmi, mint valami hazafias kötelesség.~A Lloyd-gőzös,
4326 26| megrendelő szózatában annyi hazafiság reszketett, hogy még a konzervativ «
4327 26| nem itélte magához és a hazához méltatlannak, hogy néha
4328 2| Saraglyán vitték be a bíró házához, mint udvari cselédnek jussa.~
4329 16| vitatkozásában: hogy melyikük hazája ad jobb bort. És így szólt
4330 14| portást, aki mindig a halottas házak kapuja előtt áll, ezüstgombos
4331 24| méltóztattál az én szegény házamban megkóstolni.~- Derék vendéglátó
4332 16| oly suttyomba, ahogy jött, hazamegyen.~«Ezeket megcsípem!» esküdözött
4333 21| Krampampuli utánn a’ Dámák hazamenésre gondolának. Széledni kezde
4334 5| alatt becsapódott az ajtó.~Hazamenet, a csónakban, szépapám megtömte
4335 18| pluviálékat.~Ennekutána hazamentek a monsignore és a tisztelendő
4336 26| Gratulálok, mélyen tisztelt hazámfia, - szóltam alázatosan. -
4337 3| Uraságod dísze és ékessége házamnak. Gondoskodni fogok, hogy
4338 2| mysteriosus dolgot nem tűrök a házamnál. Ha kell a lányom, mondd
4339 26| szakasztott mása volt nagy hazánkfiának. Szinte nevetségesen hű
4340 21| igen jeles fia szegény Hazánknak. Esprit és tudákosság dolgában
4341 1| esztendeig tisztes, épületes házasságban élt az ő jó feleségével,
4342 27| magamba; de azért is, mert hazatérés előtt jól esett megpihenni
4343 1| univerzitáson baccalaureus lőn, hazatért az ő atyjához, nemes Jászberény
4344 1| hogy a ti templom nevű házatok nem igen fog fölépülni,
4345 8| kesztyűt a feleségének és hazautazott. A kőnyomatos pedig közlötte
4346 21| verték a’ harangokat a megye házbul pediglen elé vontatták a’
4347 5| másfél öles hurcával. A háziasszony, a jobbján, elenyészett
4348 5| már itt a dogaressa is. A háziúr vezette, olyan mozdulatokkal,
4349 7| pékmester volt és mikor a házmester meghalálozván, fölmondta
4350 16| akkor Pesten és Budán a házmotozások, kemény vallatások, a jámbor
4351 10| varga bizalmas embere a háznak; ennélfogva Bilmez Ali is
4352 2| kengyelfutón. Nagy betege volt a háznál: egyetlen leánya dőlt ágyba
4353 24| hegyezte úgy a fülét, mint én a háztetőn.~- A dolog egyszerű. Aki
4354 7| San Galloban, nem messze a háztól, melyben Canova meghalt.
4355 13| Igen tekintélyes polgár és háztulajdonos. De nagy változás esett
4356 24| még az olyan, aki nem is hazudik!~Egy török deák ruháját
4357 26| ön jöttén. Azaz, hogy ne hazudjak; gyakorlom a sírást. Nevetséges
4358 17| lássak. A Pfennig-Magazin hazudott. Olaszok nincsenek. És nem
4359 4| hangon, mint aki valami jó hazudságot talált ki:~- Már pedig nekem
4360 1| mérgesebb könyvecskével: A hazugság csirize, melybe az eretnek
4361 8| sugallni.~Mert a fantázia hazugsága édesebb minden igazságnál.
4362 16| semmi titkot fölfedezni. Hazugságokhoz folyamodott hát. Összekomponált
4363 21| száltunk vis-à-vis van a házuk de azért igen nagy ut onnan
4364 21| pénzecskét kérni kölcsön, mig hazulról megérkezik a’ segítség.
4365 15| és úgy tétovázott, mint a hebegő, aki keresgél a szavak között:
4366 10| eredetijénél.~Ez a jó Bilmez Ali a hedsra 1122-ik esztendejében, ramazán
4367 1| feje fölött a levegő-ég kis hegedőse, a szántókamadár énekel.~
4368 21| paszománttul. Mongyák hogy a hegedűje igazi Cremonai ezer arany
4369 11| Kant? Fichte? Schelling? Hegel? Schopenhauer? Purgstaller?
4370 2| ijedtében a Szent Gellért hegye, ha el találod veszíteni.
4371 23| és a’ szivtől a’ penna’ hegyéig nem ollyan hosszú az út?
4372 6| a barbár Kelet erdőinek, hegyeinek, a tengereknek kincseiből
4373 11| addig, ameddig legmagasabb hegyeink csúcsa ér. Nyolcezer-egynéhány
4374 2| érkezett vissza a budai hegyekből, egy bolond nagy kosár ibolyát
4375 18| piroslottak a magasban, a hegyen, a mennyégen. A láva. És
4376 23| Derék szekérke a’ mégis; hegyen-völgyön jár, ha akarom hipp, hopp
4377 14| köhögés jött rá. Vékony, hegyes ádámcsutkájú nyakán lüktetve
4378 5| testőr olykor egy hangosat, hegyeset köp ki az ablakon.~Végre
4379 19| skatulyát akar megmenteni, a hegyeskönyökű missek, akik ájuldoznak;
4380 13| megmaradt kevés foga között egy hegyesre pödrött, feketére festett
4381 1| nagytiszteletű úr fölemelte pennája hegyét a pergamentről. Mintha valami
4382 3| négyszögletes deszkát. A késed hegyével könnyen kipattanthatod.
4383 23| világon és irogatot egymásnak? Hegyezzétek szürke bársony fületskéteket,
4384 17| áll magában a fenyegető hegyóriás. Stromboli: a tenger fenekéről
4385 18| A püspök pedig fölméne a hegyre az ő papjaival, aranyos
4386 22| kevés vala örömünk. A közel hegységek erdőiben fogott farkasokat,
4387 20| nevetett nagy dölyfösen:~- Hehe! Igy van az, ha valaki levelet
4388 26| Észak-Németországra... Ah, hah, haha, hehehe!~Szeretetreméltó, csapnivaló
4389 11| tűkarcolás a piros tojás héján ehhez képest szédítő örvény.~
4390 7| Szóval hektikus kőműves. A hektika, úgy látszik, családi baj
4391 19| tűzvészről szó. A percenként hektoliterek százait ontó gőzszivattyúk,
4392 21| illyes imposztorságokban Helfershelferje bizonyos Bizay Mihály nevű
4393 11| templom ekhója hűségesen helyben hagyta:~- Niksz!~Erre aztán
4394 1| hogy balgatag babonájuk helyének, a Nagy-Boldogasszony nevű
4395 1| elpirultak. Kiki visszaült a maga helyére. Fogukat összeszorítva,
4396 26| művészetnek ez ágaiban és helyeslő pillantásával tüntet ki
4397 19| aki ezt tagadja.~A törvény helyességét talán az is bizonyítja,
4398 8| doktriner volt. Csináltam helyette másikat. Hallgasd meg, kérlek
4399 7| ült le írni. Én bensőleg helyezkedem parádéba. És igyekszem elhitetni
4400 15| disznóság következtében helyezte át tevékenységének terét.
4401 1| erősségébe és díszességébe helyeztessék vissza a szentegyházat:
4402 21| megint jertek el hozzám. De helyheztessétek magatokat igen nagy neglizsébe,
4403 19| hurutos gyomor - egyszeriben helyreigazítódik a világ legkonzervatívabb
4404 24| császárunk vég Eger várának helytartója és fő gondviselő ura és
4405 13| E kétértelmű német szó helytelen megmagyarosítása teremtette
4406 19| kicsit jobban ismered a helyzetet, mint ezek a szegény halálra
4407 8| rendszerint komor korrektorok hemperegnének nevettükben, a posta forgalma
4408 27| magát.~- Ne higyje, hogy hencegni akarok ön előtt. Valamikor
4409 26| részletesen, gyönyörűen, hódítóan hencegve sikerével. Mert, teringette,
4410 10| nehezkedett a mázsás kerékre; úgy hengerítették át a két lába szárán meg
4411 8| sort és hat nevet, közte a Hentallerét is.~- Nos mi van ezzel a
4412 25| az esze; sőt az egyetem herbáriumában, az ausztráliai fajok között,
4413 27| van. Ahol nincsenek oláh hercegek, lengyel grófok, pávahangon
4414 12| amelyen ő ama kék úszónadrágos Herkules tenyerei alá szolgáltatja
4415 22| igyekszem a köszvénytől, aki, Herkulesre mondom, igaztalanul támada
4416 21| adának. Eggy aranyat vetek a’ Hertz Dámára és ott hagyám sokáig,
4417 2| városbíró feleletét.~Három hétbe tellett, míg a boldogtalan
4418 24| most is emlegetik azt a hetedhét országra szóló geleji lakzit.
4419 4| lehetett törni a cserepet, hetedhétországra szóló fazékember lett belőle.
4420 26| Tudok egy művészt, aki hetekig monoklit viselt az utcán,
4421 25| asszony; immár összesen hetet. Hanem azért a békalencse
4422 20| annál, mikor mindezt várjuk.~Hétfőn és pénteken a postát várni
4423 8| kimentünk a Duna partjára, és a hetivásárosok szekerei között beledeklamáltuk
4424 12| aludt kabinjában. Kilépve a hétköznapi, rendes világba, kevélyen
4425 23| kivéve a vasárnapot és a hétköznapokat. És én ennek okáért dítsérem
4426 14| angyal! Igaz, mához három hétre lesz az esküvőm. Remélem,
4427 20| perai magyar kolónia, majd a Héttoronyból, újpestnyi messzeségből
4428 23| esztendeimnek napjai immár hetveneggy esztendő, de bizony nem
4429 20| Jézus, mi köze lehet ennek a hetvenesztendős, törődött vén embernek az
4430 24| adót, kit rája vetettünk: hetvenkét szapu búzát, száz pint vajat,
4431 17| három kis, szemtelenül hetyke bajusztöredék: kettő az
4432 21| hallgaték Isteni félelemmel,) a’ Hetzbe, melly a Hatvani kapun túl
4433 21| eggy Farkast, eléjövének a Hetzes legények és tüzes vas rudakat
4434 21| Ma chère Cousine,~Je suis heureuse que le jour de votre fète
4435 15| szivarra és épp végig akart heveredni a kályha mellett a zöld
4436 3| aki már ötven esztendeje heverész nálam a tubafa árnyékában.
4437 1| csésze; a derék urak meg nem heverésztek, hanem olyan peckesen ültek,
4438 24| hűsölni. Amint a gyepen heverészünk, hát látjuk, hogy egy magas
4439 2| valaki elment az ablak alatt heverő legény mellett.~- Mi hír
4440 8| keleti despotához méltó heverőhely lett, az utolsóelőtti virginia
4441 24| törött mind a két lábam. Ott hevertem az utcán véremben, jajgatva;
4442 22| melyik óhajtás buzog bennem hevesebben, úgy ítélem, hogy legjobban
4443 10| gimnáziumból.~Ura atyja, jómódú hevesi földbirtokos, stiftbe adta
4444 17| fölött szunnyad egy téli nap hevétől bágyadt fehér város. Girgenti:
4445 22| dicsérjem-e vagy kárhoztassam e hévforrás nympháit, amiért köszvényem
4446 22| boldogok azért mentek Bajae hévforrásaihoz, hogy a Vénus ajándékai
4447 22| Pannoniának Aquincum nevű hévizén, mely vár és város is.~Bizonnyal
4448 6| kádencia is jobb.) És valahány hexametert leírt, mindig fölemelte
4449 19| aki a bölcselkedést meddő, hiábavaló dolognak itéli.~A félelem
4450 21| engemet e’ bajokba, ennen hibám nélkül. Bizodalmamat vetem
4451 23| felhőn szalad, elég széles hid neki a pók szála, kaput
4452 5| hiszem, úgy történt, hogy a hideglelés ugyanakkor ment Velencébe
4453 13| szúrását, mely olyan sajgó hidegséget kelt bennem, mint a vékony
4454 10| szeretnék elpusztítani, akik hidegszájuak; mert a dohányfogyasztás
4455 21| tonnerre d’applaudissemens, és hidgyed: jure meritoque.~Következek
4456 3| fél lába már az Alsirát hídján volt, egy könyörületes ököl
4457 3| visszavonta lábát az Alsirát hídjáról és ismét belépett ebbe a
4458 10| bámult.~- Iszol, uram? Hogyan hihessem azt néked, ha mondod is?
4459 24| a szavadban, és azt sem hihetem rólad, hogy olyan jószágot
4460 2| következnek a még nagyobb hihetetlenségek.~Elkövetkezvén a tavasz,
4461 19| egy óra alatt. Pedig ez a hihetetlenül gyors munkája kitűnő volt,
4462 24| egy forint, egy napszám híja. Ez a búza, vaj, méz, tehén,
4463 21| vivék el a’ kis szobából, hijábann rántzolá olly mordul szemöldökét
4464 13| sajnálná is, ha kellő gyakorlat híján csökkenne ritka szép tehetsége.
4465 6| érthetően azt beszélte: «Én hím vagyok, te nőstény vagy,
4466 14| gyászfullajtárral pompázó, szíjakon himbáló fekete hintóban a szép Borbála
4467 5| még feketébbnek látszik himlőhelyes arca, mint amilyen. Szemöldöke
4468 5| Tudja az Isten. Hátha himlője van?~- Holnap kórházba kell
4469 26| Hallgassatok ti, szerelem himpellérjei. Hát él az, aki nem kútfeje
4470 5| látta a dolgot, annak a himpellérnek most rendén volna a szénája.
4471 17| öltözete pisztolynadrág, hímzett ing, hózentráger és felhőkergető
4472 2| feleltek, mintha maguk sem hinnék, amit mondanak:~- Akarunk,
4473 1| alatt. Ottbenn mindig azt hinném, hogy rám szakad a ház.~
4474 21| Itten immár szagos lisztet hintenek az ember hajára. És az egéssz
4475 21| nevete és mondá, hogy gyalog hintó illik. Két markos Schwab
4476 14| szíjakon himbáló fekete hintóban a szép Borbála ült, sötét
4477 21| viszontagságos utamban. Hintómonn akarék menni a’ Bálba, de
4478 23| hegyen-völgyön jár, ha akarom hipp, hopp felhőn szalad, elég
4479 16| a különben is liberális hírben álló öreg Gombay István
4480 1| méltatott, hogy keringéssel hirdessem dicsőségét: mevlevi, vagy
4481 4| elkiáltották már a déli imádság hirdetését is, de az a nagy, fehér
4482 24| gonosz: legott síppal, dobbal hirdető tellálok jöttek a piacra
4483 10| keserű.~Egy nap síppal-dobbal hirdették ki Eger piacán a basa telláljai,
4484 18| vak hitet. Mindaz, amit mi hirdetünk, bizonyítható, mint minden
4485 1| lelkendezve, kezét csapkodva hirdetvén világgá:~- Se baj! Itt a
4486 24| küldött hites embernek még híre-hamva sem volt.~- Sebaj, - mondta
4487 1| lennél. Tanult és vitéz híredet már hallottam. Ilyen emberre
4488 16| volna fontosnál fontosabb hírekkel, rettenetes nagy obskúrus
4489 20| még mindig virágzik s a hírlap leghátsóbb borgis cikkelye,
4490 8| szivarmuniciómból megmaradt két hírmondó. De azért ez a munkálat
4491 25| Talán annak a kornak a hírmondója ez a tudománykedvelés, mikor
4492 4| megorratlanítás művészetéről szóló hírneves könyvben például egészen
4493 20| mi pedig, szép ifjúság, hirtelenében megborotválkoztunk. Néha
4494 3| szerencsés történetet örökkévaló hírűvé kell tenni egy remek ghazellel.
4495 22| kívánságai! Ilyenkor azt hisszük: Apicius csak azért írta
4496 3| rózsaolajtól illatos páratlan históriában ő, szegény, volt a legislegnagyobb
4497 3| fiú-e vagy lyány, akinek a históriájára áhítatosan fülelnek.~Mivel
4498 16| Összekomponált mindenféle szörnyű históriákat. Vasra vertek, börtönbe
4499 24| nagy kedvelője volt a szép históriáknak.~A török ifjú pedig, ki,
4500 24| narancslevet és hallgasd meg az én históriámat...~(- De nagyságos basa
4501 4| huncutságot, annyi furcsa históriát tudjon, mint ő. Az urak
4502 16| És innen van gyermekes hiszékenysége, oktalan riadozása. Fontos,
4503 1| mondja: kövesse a gyermek a hitben az ő szülőjét. Ha fiú, ám
4504 6| egy vértanú, kinek erős hite győzedelmeskedik a máglya
4505 1| bánja, ha a gyermek követi a hitében.~- Derék asszony! Dicséretes
4506 1| ellenségemmel tartasz, megtagadtad a hitedet, nem vagy a leányom!~- Ecce
4507 24| lehetek ott; minden sarokból hitelező les rám. Megyek hát szerencsét
4508 24| és könyörögtem neki, hogy hitelezzen még egyszer.~- Nem úgy verik
4509 13| tisztelt, mert sohasem élt hitellel, de egyszersmind le is nézett,
4510 18| értelmes embertől nem kíván vak hitet. Mindaz, amit mi hirdetünk,
4511 17| vetette az én nyugodt, boldog hitetlenségemnek.~Ez volt életemnek legdöntőbb
4512 2| az orvosság!~Az emberek hitetlenül, álmélkodva futottak ki
4513 18| támadt benne; sőt több a hitnél: tudás, mely gyűlölködő
4514 18| pogány volt; de még mindig hitt valami szükséges, kikerülhetetlen
4515 4| Alinak, mert mindenek azt hitték, hogy az is csak móka, mikor
4516 19| hiszen az, amit lángnak hittél, csak az elektromos lámpa
4517 1| összevesztek azon, hogy micsoda hitű legyen a gyermek, aki eljövendő
4518 22| centurio tiszteletreméltó hitvese, nem kacag, mert ezen a
4519 7| tudta ezt. Minden púpos hiú és kevély. Ne ismernék önök
|