000-arboc | arcah-betuj | betuk-csasz | csata-egyha | egyhu-enged | enger-felel | felem-forra | forro-hadon | hadve-hiu | hiusa-iszap | iszna-kelen | kelet-kispa | kispi-laban | labar-lohal | lohat-megle | megli-morbi | mord-nyomv | nyosz-papis | papja-rancb | ranci-siett | signo-szenv | szenz-tarog | tarok-tromb | tron-vanit | vanko-vizit | vizpa-zwieb
Rész, Fej.
4520 19| azon a török gőzyachton.»A hiúság azonban fölülkerekedett
4521 12| feleségül és ágyban hal meg. Hivatalában ritkán viszi följebb ezerkétszáz
4522 1| plébános. És viselte az ő hivatalát buzgósággal és becsülettel.~
4523 9| úgy se járna be soha a hivatalba, mert ön maga a pontatlanság.
4524 24| ne vesd rám, ha megkéstél hivatalodban.~- Az az én gondom. Beszélj
4525 22| örömei által, szünet nélkül hivatalom kemény kötelességei körül
4526 21| Lelkem annyian vóltunk hivatalossak a’ bálba hogy el se fértünk
4527 13| hordó csapja. Az igazi, hivatásszerű sörivókat még ez az egy
4528 1| kegyelmedet én nem azért hívattam ide, hogy a jeles orvostudományban
4529 13| sör ellenben komoly nedü. Hívei hallgatag, megállapodott
4530 3| keserves könnyeket hullató híveinek a halálról éneklő ghazelt.
4531 1| csapásokkal látogatta meg híveit. A Zagyva folyó áradása
4532 1| homályban.~- Az én unokám és hívem! - kiáltott Dienes Péter,
4533 1| azt mondta: «Bármi lészen, hívjanak, mert veszedelem vagyon.»~
4534 24| Engedd meg hát, hogy ma mi hívjunk meg tégedet ebédre.~Köszönettel
4535 16| szabadság leheletének... Nem hívnák akkor a mai Vérmezőt Vérmezőnek...~
4536 14| adott neki, de én úgy merném hívni: a halál epikurizmusa.~-
4537 21| kapott az oldalába végre hivta az inasokat a kik ki szabaditották
4538 7| ő Ékesszólástanában úgy hívta: «meglepetés ingerére igényt
4539 1| azt érezte, hogy boldog hízásától feszül a reverendája.~-
4540 5| komornák eshettek kétségbe, míg hízásnak indult termetét beleerőszakolták
4541 17| söprik az utcát, ananászon hízik az animal nero, a disznó,
4542 24| mesélni:~~A nevetõ ember.~Egy hő nyári nap a sztambuli nagy
4543 24| olyan a húsa, mint a leesett hó. Tokajból pedig nemrég kaptam
4544 24| kavicson, akár sárban, akár hóban, akár vízben járok, nekem
4545 14| lebegtetve remek Mózes-szakállát, hódító pillantással, délcegen haladt
4546 26| részletesen, gyönyörűen, hódítóan hencegve sikerével. Mert,
4547 26| női nem iránt való gyöngéd hódolat sugara, egy-egy új kalapot
4548 10| Hasszán efendihez, az egri hodzsához. Minden varga bizalmas embere
4549 7| illendőbben fejezzem ki magamat: a hölgydivatárúdába) került, az ízlés két királynője:
4550 15| állomási tisztviselőség hölgyei mind az ablakhoz tódultak
4551 22| annyira, mint a vidékiesség. E hölgyeknek különben megvan az a nagy
4552 18| elő. (Bocsánatot kérek a hölgyolvasóktól, hogy Don Marzio szerelmeire
4553 19| velejének ereiben keringő vér hömpölygését. Kísértet, rabló, fenevad -
4554 21| én jártam már Bétsbenn is Hof-Ballon és vivém a’ Felséges Asszony
4555 21| hallám a’ férjfiúi Olasz Hof-Discant-Sängereket, de emberségemre mondom,
4556 1| pulpitusra görnyedt és egy hófehér pergamentlapra kicirkalmazott
4557 8| párbajomra? kérdezte.~- Hogyne! a vampir szolgabíróval...~-
4558 12| elő a szegény megkínzott. Hóhérja bizalmasan veregeti meg
4559 18| ezer átokkal illeti a haza hóhérjának fejét... Nos, uram, ő azt
4560 19| mikor a delinkvenst már a hóhérlegények kötözik... hiszen azok is
4561 3| spongyahalászásig, a versköltés, a hóhérság, a pecsenyesütés, a tolvajság,
4562 11| Rothschild szeretne lenni. Hohó, beszéljünk egyelőre csak
4563 7| közepén nyájasan ragyogó holdat.~Csúnya, szánalmasan csúnya
4564 3| volna megmondani, hogy a holdbéli emberek között a kék vagy
4565 24| leghíresebb korhelye. Három holdforgás mulva azon vettem magamat
4566 24| hajtott és így folytatta:)~ ~A holdsugár-lajtorja.~Visszatértem a városba,
4567 24| megtanítottak, hogyan lehet a holdsugarat lajtorja gyanánt használni.~-
4568 24| föl akar menni valahova, a holdsugárba áll és kiterjesztett karokkal
4569 27| mégis csak a mi régi napunk, holdunk s az eltérés parányi csupán.
4570 2| tyúkokkal fekvő lusta a szép holdvilágos áprilisi éjszakákon fenn
4571 19| födélzeten a rohanás, a holdvilágtól fehér égen az árbocok nagy
4572 27| terheli semmi rossz, nem fél a holnaptól és nemsokára oly ártatlan,
4573 1| mikor másra akarná kenni, holtáig úgy beléragadott, hogy nincsen
4574 21| nem engedte oltani. Fél holtak voltunk mikor a’ béresek
4575 1| meglibbent volna valami könnyű, homályosan csillanó fehérség.~ ~
4576 1| zsöllyeszékében az ablaknál és homályosodó szeme az ő szent áldozatainak
4577 17| a regényolvasó fiatalok homloka mintha elborulna. És irígykedve,
4578 1| verejtékcsöppeket törült le a homlokáról.~- Érdemes bíró, monda szinte
4579 19| perc múlva mellettem volt. Homlokom fázott a jéghideg verejtéktől.
4580 23| el a redóket, mellyeket homlokunkra szántott a fekete sors.
4581 5| ragyog a palazzo Pesaro homlokzata. Minden kikötőcölöpön egy
4582 19| Nem röstellem ide írni. Homo sum.~Mert az ember politicón
4583 25| leányt és futva vágott neki a homokbuckáknak. Grete ámulva nézett utána.
4584 13| százgalléros köpönyegükön a hant homokját, mikor némán, mozdulatlanul
4585 21| Tisza-Eszlárról Pest’ várossába. A jó homokonn még tsak menénk valahogyann,
4586 19| szálltam meg éjszakára, nagy homokpusztaság közepett. Megjáratni egy
4587 27| Egyiptom fövénye azonegy a dán homokzátonyokkal. Lesújtott az igazság, hogy
4588 7| meghalt a kórházban. Egy hónap múlva odavitték Orsolyát
4589 2| tapasztaltak. A jó Gáspárt hónapokig nem látták a vadászmester
4590 26| peceszentdomokosi hölgyek honleányi ajándoka. Ó, a hölgyek,
4591 26| ajándoka. Ó, a hölgyek, a honleányok!... Imádták hazánk egének
4592 21| aimablement faisoient les honneurs Asszony Annyokkal egybe.
4593 21| rövid, mert a’ dereka a’ hónod aljánál kezdődik meg igen
4594 25| hallatlanul fontosak és illő honoráriumért kaphatók.~*~A boldog mecklenburgi
4595 26| Kis Pipában találkoztam honunk színművészfénycsillagával.
4596 20| vihara sodorta ki a Keletre. Honvéd volt, maga se tudta miért;
4597 23| hegyen-völgyön jár, ha akarom hipp, hopp felhőn szalad, elég széles
4598 6| Erasmus ama pogány deák poéta, Horatius verseit másolta. Bár karácsony
4599 24| csakugyan akasztófára való vagy. Hordd el magad innen és többé
4600 4| Mikor a mester delelni hordja ki fazekait a ház elé és
4601 21| felém és kiabáltak, hogy hordjam el magamat, mert náluk van
4602 10| inni. Ital a füst? Lehet hordóba húzni, pohárba tölteni?
4603 13| aki minden félórában más hordót vet az ászokra, XVI. századbeli
4604 24| mélységbe, mintha angyalok hordoznák a tenyerökön.~Most elhallgatott
4605 21| döbbenve látám, hogy két hordozó Schwab legényem, egész éjtszaka
4606 4| szomorú, nagyszakálas fejet hordozott fáradtan az a parányi test.
4607 18| ivott, káromkodott, vállán hordozván a szép, cifra szent képeket.~
4608 14| az ember a pénztárcáját hordozza. Épp példálódzni akartam,
4609 4| világon. Fuss, hercegem! Hordozzon a mennyország minden szerafimja!~
4610 2| fordította, a nemes állat horkanva rogyott össze a fáradságtól.
4611 11| mélységéből. A föld legmélyebb horpadásai voltaképp csak a legmagasabb
4612 14| Wertheim-szekrény; nem könnyen horpadó... Bent pedig vastag, tömött
4613 21| Bivalyosokkal. «C’étoit pendant l’horreur d’une profonde nuit», miként
4614 16| documentumokat szerezzek egy horribilis konspiráció kiderítésére.
4615 19| verte által a szívemet.~A horror solitudinis törvényét magunkon
4616 12| pokolban, ahol a bőrt izzó hőség perzseli, ahol a tüdőbe
4617 12| hősiség varázsa.~Pedig igazi hősisége csak a gőzkamarában kezdődik.
4618 25| kódexet, melyben egy humanista hőskölteményt zeng a békalencséről. (Kétezer
4619 7| értesítik az olvasókat, hogy hősnőjük, sőt minden alakjuk, viaszbábu;
4620 27| haldoklott; láttam meghalni nemes hősöket a csatatéren, és kínai kalózokat,
4621 21| vólt mintha nem volna vége hossza. A gyertyák és tarka chineser
4622 11| rövidebb lábát általvetette a hosszabbikon, állát a tenyerébe támasztotta
4623 18| novellákban nem ritka átalakulást hosszasan és érzékenyen írnám le.
4624 24| efendi. Jót mondj, de ne hosszút, mert, mint látod, hadba
4625 8| elhittem magam is. A rideg hotel garni szegény 22-ik száma
4626 11| légió, minden nap új adatot hoz elő; ezért sült bolond,
4627 21| a’ halászok még elé sem hozák a’ Vizát, a’ kit akkorának
4628 22| jótehetetlen nyavalyást hozának ide az arany termő Alburnus
4629 24| becsületes és boldog ember. Hozassunk még egy csésze narancslevet
4630 25| irodalmat tehát meg kell hozatni; a szaktudósokkal pedig
4631 21| jól emlékszek Antwerpiából hozatott eggy aranyos lábas üvegtornyot
4632 21| is száz. Tiz társzekeren hozatta a’ bátsi egyenest Velentzébül
4633 24| elé és jeges narancslevet hozattam. Mellettem egy deresszakálú
4634 1| marasztallak, sőt kérlek, hogy ne hozd reám ezt a szomorúságot,
4635 2| elég, ha egy hét alatt hozod vissza Budára a városbíró
4636 1| se állok Indiáig és onnan hozok neked lahuri selymet, palástnak
4637 27| álmos legények ugyanis nem hoztak neki sört, hiába ismételgette
4638 14| kávéházi ibrikeket és csészéket hozva tálcán, süteményeskosárral
4639 13| szétálló, ősz bajusza, melyet a hozzáfésült szakállal tódott meg, szinte
4640 24| biggyesztett az orrára és hozzáfogott az operáláshoz. A teherhordó
4641 24| megtöltöttem a boltot és újra hozzáfogtam a kiürítéséhez. Ami ismét
4642 1| se moccant, mikor a fiú hozzája lépett; csak összehúzódva
4643 12| gyöngédséggel szolgálják ki őt. Hozzájárul a principális is és kissé
4644 1| csúfondárosan Sólya Gáspár.~A deák hozzájárult, hogy szerető kérleléssel
4645 19| magazinban... Checo, nekem grogot hozzál a konyháról.~Mondá a comandante
4646 26| egyéb kivánságát, mint hogy hozzanak neki egy kis pörköltet rizskásával;
4647 24| annyit mondtam:~- Isten hozzátok, uraim! Én békességgel megválok
4648 11| Mert kategóriát csinálni a hülye gyerek is tud; kedve szerint
4649 25| lira.) Harlemben Van der Hüüneroogen, az antikváriusok királya,
4650 9| hitvány mellkas teljes hat hüvelykkel szélesebb a minimumnál.
4651 5| néni, re, a kisebbik, a húg, fa. És bizonyos büszkeségem
4652 21| Szirmay Tóni vala, ki Adriene Hugómat tántzoltatá. Igen módossan
4653 21| első minét. Én Lucie kedves Hugómmal járám; a vis-ŕ-vis Szirmay
4654 26| bácsi, az a fekete pedig - huh! - a kéményseprő. Megható
4655 3| mint mikor a koporsóra hull a göröngy.~Az ostoba Mehemed
4656 4| zivataros. Megfojtana az első hullám. A víz hideg. Meghalnék,
4657 7| aranyhaj édes, meleg, illatos hullámait issza és mohóságában odatéved
4658 7| királynője: Szilárda és Hullámka (polgári nevükön: Scholz
4659 24| tyúkszemét s teneked a könnyeid hullanak a hahotázástól. Szépen kérlek,
4660 21| síránkozzál, édes Húgotskám, ne hullassad szép kék szemednek könyveit,
4661 21| tsókolja és örömkönnyeket hullat hogy hosszú időnek utánna
4662 3| adta keserves könnyeket hullató híveinek a halálról éneklő
4663 26| mosolyogva. - Örömkönnyeket hullatok az ön jöttén. Azaz, hogy
4664 15| leány nagy, fényes könnyeket hullatott karmantyújába és együgyű
4665 25| poros kódexet, melyben egy humanista hőskölteményt zeng a békalencséről. (
4666 1| tiltja el tőle...~- Rogo humillime! kiáltott a plébános, már
4667 1| legalább latine.~- Akkor hát humillimus servus! - kiáltott a prédikátor
4668 9| tetszik tudni, megvan a maguk humorja és a maguk babonája - azt
4669 9| még két szeget és félig humorosan, félig babonásan - mert
4670 21| valának illyen jelessek. Hun tanulá eztet a chčre cousine,
4671 11| mondták rá: «Ni itt megy a vén huncfut svarcgelb pap, aki a nájgebájbeli
4672 4| karagödzsi, aki annyi furfangos huncutságot, annyi furcsa históriát
4673 10| Dráma-cigarettáról áttért a tűrhetőbb Hungáriára, majd a Kirre és végül a
4674 10| vármegyében; később pedig Hunyady Mór. De hiába, elkövetkezett
4675 13| háromemeletes sarokházában hunyhassa le szemét, amint meg is
4676 19| tenger... Amíg egy csillag hunyorog az égen, amíg a szél söpri
4677 21| ki lelt a hideg és be nem hunytuk a’ szemünket mig a’ tüzet
4678 5| skófiumos zöld selyem ruhájának hurca ropog, szinte törik, két
4679 16| emberek zaklatása és börtönbe hurcolása. Mikor a csöndes, békességes
4680 10| cimpáján a pipaszárat? Hányat hurcolnak meg szamáron? Hányat törnek
4681 1| itten. Istentelenség is útra hurcolni őtet ez állapotban. De tégedet
4682 24| bicegve egy kicsit, odább hurcolta kávés zsákját.~Az én szürke
4683 16| Vasra vertek, börtönbe hurcoltak miatta egy csomó embert
4684 10| adták a szamár farkát, így hurcolták aztán végig a szegényt Eger
4685 24| jussunk volna téged börtönbe hurcoltatni, mint bukott, csalárd kereskedőt.
4686 3| mandulával töltött mézes hurkának is; és egy rossz nap Mehemed
4687 4| volt az utolsó vasrúd is.~- Hurkold a létra végét a csonka rostélyba....
4688 19| láthatatlan kéz lebocsátja a hurkot... Ebben a másodpercben
4689 19| az összeráncigált ideg, a hurutos gyomor - egyszeriben helyreigazítódik
4690 2| és esztendőben egyszer húshagyó-kedd.»~A kengyelfutó legott útnak
4691 24| Délután kisétáltunk az erdőbe hűsölni. Amint a gyepen heverészünk,
4692 24| és tizenöt mázsa füstölt húst: három nap multával, saját
4693 5| most olyat láttam, mintha húsvét vasárnapján székesegyházban
4694 24| nagy vagyont hagyott rám. Huszadik évemben jártam, mikor egyszerre
4695 15| Tibold Miklós cs. és kir. huszárfőhadnagy, cs. kir. kamarás, füstszagú
4696 10| dunkliban. De végre mégis huszárhadnagy lett belőle s ekkor már
4697 15| illik egy fiatal leánynak huszártisztnél vizitelni.~A leány lassan,
4698 16| vadat érez.~Három ezüst húszasokkal megvesztegette Gombay prókátor
4699 12| vele gorombáskodni, mikor húszast vált; a nyelvetlen kőoroszlán
4700 4| magára Csömlek Hasszán, mert húszéves koráig, mikor már bízvást
4701 11| egyik azt mondja, hogy ismer húszezer faj ilyen vagy olyan bogarat;
4702 7| tűzném tű gyanánt egyforint húszkrajcáros nyakravalómba... Domine,
4703 6| még csak az első könyv huszonkettedik ódájáig jutott: Ad aristium
4704 21| van az lelkem ha az ember huszonnyóltz esztendős korában is bálba
4705 4| vesztegette az időt ő felsége. A hűtlen öcs bent a börtönben; a
4706 22| sáfárlását és megbüntetni a hűtleneket. De az utazás fáradalmaitól
4707 3| helyen kellene lennie, kedves hűvösség kedvezzen becses érzékeinek;
4708 21| Igaz, fejér glacé kesztyűt húza hozzá.~Öt órakor elmenék
4709 4| ennél a falegénynél. Csak húzd fel minden félórában és
4710 21| a’ Fecske megint kocsit húzhat, ott kellett hagynom Hatvanban
4711 15| ügyvédjelölt úr között rég húzódó lovagias ügy folyik és mi
4712 1| prédikátor pedig mogorván húzódott bele a palástjába és oldalba
4713 21| hires tzigány az ámbituson húzta a’ nyitott ajtóban harmintzad
4714 7| formátlan kezére kesztyűt húztak, aztán megfésültették Dórics
4715 24| szeme.~Legott az ujjamra húztam a gyűrűt és gyönyörködve
4716 21| nyavalyás; látnivaló, hogy nem húzza soká a’ szegény. Mondám
4717 18| carrière. Don Marzio előtt ibolyaszín cappa lebegett: kanonokság,
4718 14| alak mutatkozik, kávéházi ibrikeket és csészéket hozva tálcán,
4719 4| herceg fölkapta a vizes ibriket és remegő kézzel öntötte
4720 12| normalmensch néven ismeretes ideálja: se kicsi, se nagy; se kövér,
4721 17| az én Pfennig-Magozinbeli ideálomra. A napszámos, az úr, a boltos,
4722 7| Zoltán révén, az associatio idearum keserves törvénye szerint,
4723 17| által; folytatják, amit idefönt kezdtek.~«Dahin, dahin!»
4724 5| Mindenki lenézett oda; ez az idegek ragadványa. Mikor fölpillantottunk,
4725 16| kenyér után és még a nevét is idegenből vette kölcsön. A deák delator
4726 14| veszem észre, hogy ő sem idegenkedik tőlem.~- Az meg épp a legjobb.~-
4727 15| Miklóst mint egy kellemetlen, ideges borzongás futotta végig
4728 15| azt tetszik kívánni, hogy idehozzam az apámat? Ő is azt fogja
4729 25| följegyzésre igen méltó történet idejében a lelkipásztornak, Beneke
4730 6| Vajjon elvégzi-e vesperae idejéig? Hol az aranyos, hol a miniumos,
4731 21| Béts városábann is télvíz idejénn, midőn gyenge ifjúságombann
4732 1| adni. Ne pocsékoljuk egymás idejét. Lehet, hogy talán későbben
4733 23| kedről is, rólam is, hogy idelent bujdostunk, szerettük egymást
4734 24| tartozik, bántódása nem lészen.~Idem, qui supra.»~- Hát mi pedig
4735 24| robotunknak nincsen az idén egy forint, egy napszám
4736 24| följegyzésre érdemes dolgok idestova kétszáztizenöt esztendeje
4737 14| temetésünkön e fönséges kórusokat idétlen kornyikálók szentségtelenítik
4738 7| az aranyhajú fejbőrt egy idétlenül mosolygó, kopasz és immár
4739 7| vért, tejet, rózsát, aztán idézem Paul Bourgetból a Botticelli-madonnákat,
4740 25| seyn!~És ebben a kopott idézetben is véghetetlenül sok szomorúság
4741 27| mint a tökéletes latin idiomák. Vagy legalább az én fülemben
4742 21| útnak ebben a’ gonosz téli időben. Lotti Nénénk, mikor délelőtt
4743 26| több a napnál; az egész időjárás. Miként említeni bátorkodtam:
4744 13| lehet többé sört inni benne.~Idők, korszakok, események, divatok
4745 2| lusta, Késő Menyhárt, minden időknek legnagyobb kengyelfutója.~
4746 11| főtisztelendő úr, milyen rövid ez az időköz) - új megfigyelés történhetik
4747 1| azért kérdezek, mert az én időmben a szűfájósokat még nem szokták
4748 21| örömkönnyeket hullat hogy hosszú időnek utánna az ő familiájábul
4749 25| ösztöndíjat ajánlott, korlátlan időre; mert a monográfia csak
4750 18| citromkereskedő fia volt. Két évvel idősebb testvérbátyját Turiddunak
4751 25| úrnak eszébe jutott, amit az időtájt egy botanikai folyóiratban
4752 10| valami kis esemény ottan. Az idvezültek körülfogták a vendéget:~-
4753 21| engemet mint jó Család béli Iffiút igen megkedvele már az első
4754 21| eggy igen kedvemre való Iffjuval, bizonyos Kármán Jó’seffel,
4755 21| calamitasokon, mellyeket ifjúi meggondolatlanságomnak tudna
4756 21| comedentiákbann mint gyenge Ifjunak. Asztalra kerüle eleven
4757 20| masztiksz, mi pedig, szép ifjúság, hirtelenében megborotválkoztunk.
4758 4| többnyire elpusztul még zsendülő ifjúságában. Lent Nubia szélén, ahol
4759 21| télvíz idejénn, midőn gyenge ifjúságombann Felséges Urunk apródszolgálatra
4760 21| Kimenénk ennek utánna ez derék ifjuval eggy kitsiny szálába, a
4761 21| Hatvanba, hogy még hat pár igavonó barmot szerezzen. A betsűletes
4762 1| hogy a plébánosnak van igaza, mert ő szereti az urát
4763 3| és az első török lóvasút igazgatótanácsosa, a török akadémia tagja
4764 3| tulipántos kert~vagy:~egy igazhivő költő élete és halála.~Megint
4765 24| neked, százszor többet ér az igazinál, de azért is, mert én belőlem
4766 1| ezt a dolgot megint nem igazítja el más, ha nem a jó Mirjám,
4767 15| úrtól... azaz méltóságodtól (igazította meg magát kissé megzavarodva,
4768 3| ítéltetett a legjobbnak; és az igazlelkű szofták, kiket a becsület
4769 8| ékesszólásától, szerelmes lett saját igazmondásába. Aztán - bár a beszéd csak
4770 1| Musztafa, hatvani kádi.~Ez igazmondó levélnek az az oka, hogy
4771 27| végén szundikáló legénynek, igazolni kezdte magát.~- Ne higyje,
4772 15| megbízottjai azonban okirattal igazolták, hogy föntnevezett Marillai
4773 10| részéről, hogy elég tétessék az igazságnak.~*~Brahma, Visnu és Siva
4774 8| hazugsága édesebb minden igazságnál. Talán már akkor is tudtam,
4775 18| vannak gonoszok, akik az igazságok ellen föl mernek támadni.~
4776 10| borostyánkő-szopókájával, ígyen itélt igazságosan:~- Fiam, a Kiszmet, a kérlelhetetlen
4777 27| rábukkan arra az unalmas igazságra, hogy ház csak ház. A velencei
4778 8| a becsület, a párbaj, az igazságszolgáltatás, a társadalom; és mindez
4779 22| aki, Herkulesre mondom, igaztalanul támada rám, mert nem nyitottam
4780 11| egész élet sem elég arra. Igazuk van, ha a részletekről szólunk.
4781 24| És ugyan micsoda az a két ige? - kíváncsiskodott az örményné.~-
4782 6| többi szertartások minden igéjét. Szép, fehér szakála rezgett,
4783 24| Csibukdsián. - Minden ezeken az igéken fordul meg. Aki ezt a két
4784 24| asszony.~- Mert a bűbájos igéket csak nekem mondták meg a
4785 7| hívta: «meglepetés ingerére igényt tartó burkolt fölfüggesztmény»;
4786 21| Vizát, a’ kit akkorának igérének, hogy mind a százhatvan
4787 24| miként első levelünkben igértük, elpusztítsuk és az harangokat
4788 24| fordul meg. Aki ezt a két igét tudja, járhat a holdsugáron
4789 1| állapotban. De tégedet egy igével sem tartóztatlak, fiam uram.
4790 24| két kárbunkulus szemét. Igéző pillantása volt ennek a
4791 13| Chewthewrthewky (de eadem) Ignác, a titulusa «tanácsos úr».
4792 11| rezultátumok ismerete is ignorancia... Feri, noch einen G’spritzt’
4793 4| kézzel öntötte a csőbe.~- Igyál, szegény kis hű cselédem...
4794 19| éjtszakában. Tanácslom, igyanak teát.~- És a tűz? - kiáltott
4795 4| azon nem fog fáradságos igyekezete, aki ura az ő életének és
4796 1| melléhez szorította a tenyerét.~Igyen fogadták a boldog pironságot,
4797 4| lágyvasrostélyok, mint az iharfa, engedtek az éles, apró
4798 24| Ha kígyóba botlom, nem ijedek meg; kutyától se féltem
4799 21| eggy kitsit a’ fejem az ijedelemtől.~De többet igazán nem irhatok
4800 2| benne, hogy bukfencet vet ijedtében a Szent Gellért hegye, ha
4801 19| ugyan meg vannak egy kicsit ijedve - már csak a Triesztben
4802 14| Egy nap színpadi intrikus ijesztő fintorgásával toppant elém:~-
4803 24| kutyától se féltem a lábam ikráját. Ha a feleségem nyelveskedik,
4804 3| torokhangon énekelték: «La illáh, il alláha, Muhammadún ve
4805 10| nincsenek határai: a szín, az illat, a zamat, a hang, az érintés
4806 6| bazsalikom, a szelencevirág illata és az ázott fekete föld
4807 21| Asszony Anyám, bizony nem illendő, hogy én ezeket itten leírom
4808 21| jó fiúi kötelességemhez illendőbb, ha mindent áperte elmondok
4809 7| bábu boltba (azaz, hogy illendőbben fejezzem ki magamat: a hölgydivatárúdába)
4810 24| Ennekutána lakodalomra illenék meghívnom az én kedves olvasóimat,
4811 23| hallyátok, az én ládátskámat ne illessétek soha, ti kitsid éhes latrok;
4812 16| Koperta Mihály uram fülét illesztette az ajtóra, a katonaság pedig
4813 24| megkerül. Ami pedig téged illet, falábú Hasszán: ez a gazdátlan
4814 21| erős szemrevaló hányásokkal illeté Apám Uramat, hogy őket illyen
4815 17| az a tündérsziget, az még illetetlen. Ha csak a mappán látom:
4816 21| nyomott a’ fejibe. Erre az illetlen tréfára Asszony Anyánk kereken
4817 13| nyelvek schmutzig jelzővel illették, amiért takarékos, jó gazda
4818 25| hallatlanul fontosak és illő honoráriumért kaphatók.~*~
4819 21| volna a’ Bivalyokat, semhogy illy szégyenben találtassam!
4820 21| Józsa Gyuri Bátyámnak az illyes imposztorságokban Helfershelferje
4821 24| nótarus uram és Zsombor Ilona leányasszony lakodalmára.
4822 21| egéssz tárgyig. Tündér szép Ilonának lehetett illyen toilettye
4823 1| elmosolyodott; hiszen ha ilyenek a kérdések, a jövő héten
4824 13| mert minden történetét ilyenformán kezdi: «1859 november 3-
4825 7| Nincs olyan bolond, aki ilyenre vesztegesse a pénzt; de
4826 18| terjeszkedek ki; de 1. én az ilyesmihez nem igen értek, 2. az adjunktus
4827 21| én nem vagyok mestere az ilyesminek még a ponctuationra se tudok
4828 22| Valerius, hogy levelemben ilyesmire pazarlom a szót, én, akit
4829 2| értik a mesterségöket. De ím a tegnapi tűzkor kiderült,
4830 6| falunak szólt, hanem az imádásra méltó, szent neveknek.~A
4831 1| bölcs bíró. És hogyan is imádhatnánk másat, mikoron csak egy
4832 1| vagytok, mind azt az egyet imádjátok?~A nagytiszteletű úr még
4833 1| De kádi uram, hát hol imádjuk a mi Istenünket?~- Az a
4834 18| kardinálisok ríva fakadtak: mivel imádkoznak ők most már?~Mert eleveneszű
4835 4| jó szolga vagyok, uram; imádkozom éretted minden este. Vagy
4836 1| összekulcsolta kezét és imádkozott.~Egyszerre valami nagy lótás-futás
4837 24| leányok, gyermekek pedig imádkoztak.~Azt észre sem vette senki,
4838 1| becsületes úriember és egy Istent imádó keresztyén, éppen olyan,
4839 26| említse föl becses lapjában. Imádott egyetlen fiamat, életem
4840 4| elkiáltották már a déli imádság hirdetését is, de az a nagy,
4841 18| liberális legyen, bár mindennapi imádságában ezer átokkal illeti a haza
4842 26| hölgyek, a honleányok!... Imádták hazánk egének e fénycsillagát,
4843 1| módon, de csak egy Istent imádtanak. Az egyiknek volt egy legényfia.
4844 1| Ahmed efendi. Hány Istent imádtok ti keresztyének?~A plébános
4845 23| bűneimért vert is engemet! Imé a’ fűszálnak nintsen része
4846 12| mindenségen és triumfust járó imperátor büszkeségével lép a sörházba:~-
4847 19| orr» miatt is, hogy az Imperatoron ilyesmi történhetett - de
4848 12| közeledik, kezd önmagának imponálni, mert érzi, hogy ő nagy
4849 16| flagranti csíphetjük rajta az imposztorokat, nem dubitálom, a kompanistákkal
4850 21| Gyuri Bátyámnak az illyes imposztorságokban Helfershelferje bizonyos
4851 10| sejtjében rezegnek a világ impressziói. Érzéke annyi van, mint
4852 5| szám.~Ezek a székesegyházi impressziók azonban nem soká tartottak.
4853 21| száz gyertya égett és három inas nem tsinála egyebet, mint
4854 5| most sütővasakat szed elő. Inasa fúvóval éleszti a parazsat.
4855 16| prókátor Krispin nevű tót inasát és a sötét előszobából kihallgatta,
4856 21| eloltogatták a’ gyertyákat. Eggy inasnak meg is harapta az ujját.
4857 17| hátukon egy fiókos ládával. (Inde nomen.) És a rövidárúk között
4858 1| a botomat, meg se állok Indiáig és onnan hozok neked lahuri
4859 27| izlam mecsetei, a rézbőrü indián vigvámja és az eszkimó sátor
4860 21| ki hat nyelvet is tud még Indiáner nyelven is. Van ott Majom
4861 25| fajok között, vadászatot indíthat az eddig ismeretlen speciesekre,
4862 18| csupán gépies működésre indítja az agyvelőt.~Tizenöt esztendős
4863 3| megellett, sürgősen vadászatot indított a világrajövést dicsérő
4864 10| aki tüstént arra érezte indítva magát, hogy Kovács Istvánnak
4865 10| pillanatban a szegény török legény individuális léte megszűnt. De Habana
4866 16| macerálódnak, hogy konfidens individuumokat válasszanak abominabilis
4867 9| matheseos professzor, egy induktív módszert kedvelő úr, röviden
4868 24| török. Eszibe se jut neki az indulás, mikor a mi emberünk már
4869 27| szeretet, a gyűlölet, az indulatok, a bűnök, a jóság, a rosszaság,
4870 21| segélvén, engemet Szülei jó indulattyában meg tartani méltózzék.~Háládatos
4871 21| Nénénkhez tsak tizenegy óra felé indulhaték Visite-be, mert itt így
4872 12| léptekkel, mintha processzióra indulna, nekivág az éjszakának.
4873 27| reményektől dobogó szívvel indultam útnak, meglátni ezt a roppant,
4874 21| tisztelni, mégis jobb, hogy nem indúltatok útnak ebben a’ gonosz téli
4875 21| P. S.)~A jövő szombaton indulunk haza. Lucie igen marasztal.
4876 11| szavankint defineálni és így in infinitum, mert...~Gyula, a főpincér
4877 15| szokásom, hogy előleges információkat nem fogadok el ilyen esetben
4878 15| helyzet érzése. Ez a teremtés informálni és könyörögni jött hozzá!
4879 16| vestra már megint perplexiter informált bennünket.~Fölöttébb kapóra
4880 18| SSW nyíláson. A földnek ez ingásait az ember durva alkotmánya
4881 21| hat Zsivány, fekete selyem ingbe-gatyába, árvalyányhajas kalappal,
4882 21| magát és Párizsban mosott ingeket visel.~Hogy a’ fürdőbe érkezem,
4883 7| Ékesszólástanában úgy hívta: «meglepetés ingerére igényt tartó burkolt fölfüggesztmény»;
4884 1| fölcsattant:~- Vade retro, ingrate fili! Takarodjál innen,
4885 6| nyájas bölcsességét. A nagy iniciálé, az I, a Sabin erdő farkasának
4886 8| Times papirosponyvájából és inkognito itta meg teáját. Aztán a
4887 1| velem másik nagy jót: adj innom.~A deák fölkapta a zarándok
4888 21| Ausztriga, a’ kit meg kell innya és vala lebegő ‘Ajér, németül
4889 21| szívéhez, fiúi tisztelettel instálván, hogy nékem stafétával 5
4890 21| segítség. Repetáivá és instanter követem tehát kedves Asszony
4891 18| obszervatóriumban fölfordult minden instrumentum, a szeizmographok bukfencet
4892 6| Fuscum. E lap keretét s az Integer vitae egyetlen I betüjét
4893 1| küszöbig merészkedett és onnan integetett nagy vígan az ő sárga süvegével.
4894 6| Deus, in adjutorium meum intende!»~És rögtön egy más sokszavú
4895 21| tégedet alkalmasint nem interessiroz, kedves Húgom és látom:
4896 18| róka Crispit, de lucidum intervallumaiban olykor szentelt egy-két
4897 24| mint Bálint deák, a basa intésére elhelyezkedett a szőnyeg
4898 18| fiziológia törvényei szerint intézte el, bár - Bródy Sándor a
4899 1| meghajtotta fejét.~(«Ezt jelesül intézted, Mirjám!» dörmögte magában
4900 14| rajta. Egy nap színpadi intrikus ijesztő fintorgásával toppant
4901 23| édes néném, már 1717-ben íra nékem; ama leveleket pedig
4902 19| vett körül és éreztem, hogy irányérzékem elveszett. Hallgatózni kezdtem:
4903 24| a fészekre és a madárra irányozta kúszás közben. Öccse csakhamar
4904 19| sötétség, a csönd és az iránytévesztés, ez a három fizikai hatalommal
4905 15| figyelme az új vendégre irányzódott; Gizike kisasszony meg a
4906 21| haragugy hogy ez ollyan tsunya irás és a’ papiros gyűrődött,
4907 1| valamely levéltárban és török írásának, tudós emberek fordítása
4908 7| tévedező, fényes vonal szinte írásnak látszott, mely azt bizonyítja,
4909 1| levélben. Három napig várok az írásodra. Mostan pedig jó estét kívánok
4910 23| öreg fejedelmem és eggyügyü írásomba néz a’ hátam mögül, mikor
4911 3| tábláján, gyönyörű ta’alik írással ékeskedék ez a név: Lalelisztán.~
4912 21| fuvarost találék, a’ ki ez irást viszi; de ki tudja, mi lészen
4913 3| papiroson pedig apró ritka írású sorocskák elmondák, hogy
4914 10| aminőt magad akarsz. Ügyed iratait tehát kedvező véleményezéssel
4915 7| megvilágosította a boldog, iratos álom.~*~Miklós, a szolga,
4916 1| hitvány akaratjuk szerint, íratott az 1033-ik esztendőben,
4917 21| sejtheted Monsieur Lemouton irattattá velem persze azt hiszi szegény
4918 1| jut valami okos dolog. Azt írd meg nékem levélben. Három
4919 7| épp karácsony estéjén. Az irgalmas ápoló Schwester nem tudta
4920 2| folyamodott, amely ő reá olyan irgalmasan és olyan komolyan nézett...
4921 21| és Istennek véghetetlen irgalmasságából való ritka miraculum, hogy
4922 12| a fagyos permeteg és nem irgalmaz az ember bőrén egy négyszögcentiméternyi
4923 2| Késő ingyen sem kell.~- Irgalom, kegyelmes király, - jajgatott
4924 21| tiszta szekirozás hogy én ne irhassam le neked a’ tennapi bált
4925 21| ijedelemtől.~De többet igazán nem irhatok nagyon fázik a körmöm nintsen
4926 17| homloka mintha elborulna. És irígykedve, sóvárogva gondolják el,
4927 22| Majorból, húsz napi útban. Ti irígylendő boldogok azért mentek Bajae
4928 8| reális hasznai.~Óh, milyen irígylésreméltó voltam én, míg rossz szokások
4929 7| onnan való, a gyönyörű bábu irígylett válláról, a kristályüveg
4930 3| madzaga visszarántott az irigység pimasz örvényének széléről,
4931 27| akkor. Ez a világlátott öreg irígységgel és érdeklődéssel töltött
4932 7| mellettem állanak és sárgák az irigységtől, hogy az aranyhajú kisasszony
4933 21| irom hanem azért is hogy le irjam neked a’ tennap előtti nagy
4934 24| címeres levelét.~- Törökül írjam azt a levelet? - kérdezte
4935 23| bujdostunk, szerettük egymást és irkáltunk egymásnak mi kettetskén.~
4936 23| a’ ketek fülében, mikor írnak, azért ollyan a’ levelök,
4937 22| Gallitta. Rómában verseket írnának hozzá a költők; itt a búzadarálót
4938 8| mindez egy tudós és geniális író hatalmas ereje szerint.
4939 13| bábuk között. Végre az íróasztal rekeszeiből kihalásztak
4940 7| és megvalljam, hogy én az íróasztalom mellett nem vagyok egészen
4941 25| nagytekintélyű személy. Óriás irodalma van és a világ minden részében
4942 25| tudós foglalkozik vele. Az irodalmat tehát meg kell hozatni;
4943 10| se mulatságos. Az, ami az irodalomban Lindau Pál, - hogy magyar
4944 7| Buffon (mint a francia irodalomtörténet 60 centimeos abrégéiből
4945 24| ide fogadok egy vándorló íródeákot, akinek nincs egyebe, mint
4946 12| arra, hogy valaha újság íródjék róla. Anyától születik,
4947 19| mindez mintha csak könyvből íródott volna ki.~Ezért hát inkább
4948 23| ittam belőle!), szeretem az irogatást, az olvasgatást, szeretem
4949 23| élt valaha ez világon és irogatot egymásnak? Hegyezzétek szürke
4950 6| gyönyörű, csengő leoninusait írogatta szép lassacskán. Mintha
4951 1| deák beméne az ő atyjának íróházába és megálla az öreg előtt:~-
4952 1| léptekkel méregette végig íróházát és minduntalan kifordult
4953 1| Esze nélkül rohant ki az íróházból.~ ~
4954 1| egész perszónáját. Olyat írok, aminőt még nem írt ember.
4955 23| pedig kendermagos, tzirmos, iromba, fehér, fekete, meg háromszinü
4956 3| ilyen gyönyörűen sikerült, írónádat, tintát meg papirost vőn
4957 24| papirossá válnék minden falevél, írónáddá minden fűszál, tintává minden
4958 6| tintás tülökbe mártotta írónádjáit és a pergamenten mint sorba
4959 4| bizony Isten nem hosszabb egy írónádnál és nem is sokkal vastagabb.~
4960 20| anyafölddel, ha csak egy írott vagy nyomtatott papiros
4961 3| az ostoba Mehemed efendi írtad, hanem a szegény, okos Mehemed
4962 3| Mehemed efendi. Ilyet még nem írtak hozzám. Csakhogy te csapnivaló
4963 20| is. Ezt a papirost otthon írták, otthon nyomtatták teli;
4964 21| biz én a Briefstellerbül irtam ki mert nem lenne érdemes
4965 19| félelmet, magányosságtól való irtózást. Nem röstellem ide írni.
4966 24| támaszkodtam a puszta levegőnek.~Irtózatosat estem. Darabokra törött
4967 4| Hiszen még az asszonyaid sem irtóznak tőlem. A kezükbe vesznek,
4968 7| elolvasták ezt a fogalmazványt, irtózni fognak a szépfrizurás, mosolygó
4969 8| az ember mindmostanig úgy irtózott a nyilvánosságtól, hogy
4970 2| akit mérges nyíl ért. Mert irtóztató dolgokat mondott a király.
4971 8| tollforgató embernek.~Névtelenül írván, leráz magáról egy nagy
4972 1| mosolyogva dörmögte magában:~- Isa anyja, Mirjám, hát bizony
4973 18| templomi munka könnyebb az iskolainál. Nem kell megerőltetni a
4974 10| cisztercita-főgimnázium második iskolás deákjában találták meg egy
4975 11| hogy nincs az a felnőtt és iskolavégzett ember, aki fél év alatt
4976 24| Látszik, hogy idegen földön iskolázott ember. Nem kell attól az
4977 11| még az összes rezultátumok ismerete is ignorancia... Feri, noch
4978 16| kölcsön. A deák delator ismeretesebb, de sokkal újabb elnevezése
4979 11| szubtilitást, minden behatóbb ismeretet... Épp csak a legelemibb
4980 24| tied.~Álmélkodva néztem az ismeretlenre.~- A tied, csak vedd el, -
4981 11| ember, aki fél év alatt ne ismerhessen meg bármely szakot a végeredményeiben.
4982 27| szabadkőművesség fűzi össze. Nem ismerik egymást, de azért nem idegenek.
4983 11| gyermekes csekélység. Nem ismerjük teljesen a fűszálnak egyetlen
4984 7| púpos hiú és kevély. Ne ismernék önök a puklis emberkét,
4985 20| valami rokonai?~- Senki!~- Ismerősei?~- Senki!~Mindezt a nagy
4986 13| lassankint úgy rémlik nekem, hogy ismerőseim vannak közöttük. Álmodtam
4987 11| kérdezte tőlem vagy más valami ismerősétől, aki épp közelében ült.
4988 9| az ábécét.~A fiú azonban ismerte a betüket, mint bárki az
4989 15| az ő nagy, meggyőző okait ismételgetné magában, alázatosan, szeliden.~*~
4990 27| hoztak neki sört, hiába ismételgette jó sokáig szép türelmesen: «
4991 8| szamár minisztert, vagy ismételten figyelmeztetni az orosz
4992 15| katonatiszt hátralépett:~- Ismétlem, hogy nekem erről a dologról
4993 21| kellett hagynom Hatvanban ispitályba és forsponttal mentem odább.
4994 1| Eleinte nem szóltak az istenadták semmit. Akkor az öregek
4995 22| örömest fizetvén a durcás istenasszonynak ez adót. Én ellenben az
4996 18| szükséges, kikerülhetetlen Istenben, mikor huszonkét éves korában
4997 7| csúnya volt ez a jámbor istencsodája. De - minden hasonló rendszerű
4998 1| hogy nagy szomorúságodban Istenedhez fordultál és az egyház szolgája
4999 10| veled együtt, az indiai istenekhez, akik, remélem, mindent
5000 23| Szeretem az én teremtő Uram Istenemet, szeretem az öreg fejedelmet,
5001 4| hogy megmentselek... De az istenért, bontsd meg fönt egy kicsit
5002 6| tiszta lélekzetfuvalma, az istenfa, a bazsalikom, a szelencevirág
5003 3| mese utolján sül ki és az istenfélő hallgatók mindvégig egy
5004 18| Marzio a nap halhatatlan és istenhívő búvárja mellől olyan atheistaképen
5005 26| a baromi köldöknek. Ez istenien nagy érzelem a maga függetlenségében.
5006 7| elfujják, dideregve kérdik: «Istenkém, nem jön-e el a viaszkisasszony,
5007 2| különben nem fogott még egy istentehenkéjét sem).~Déltájt mutatkozott
5008 1| keresztyének és alá való istentelenek (verje meg őket Allah az
5009 10| földbirtokos, stiftbe adta az istentelent. Kovács István e kellemetlen
5010 1| szépségeit, melyek mind Istentől valók. Hát mikor verselek
5011 2| nevetett Mátyás. - De istenuccse, meg vagyok akadva veletek.
5012 1| uram, hát hol imádjuk a mi Istenünket?~- Az a ti dolgotok, emberfia.
5013 17| ami még megvan ebben az istenverte Európában; ott hagyta, pedig
5014 22| örvényei helyett a sima Ister folyó iszapos habjait látom;
5015 10| legkedvezőbb körülményeket Kovács Istvánban, az egri cisztercita-főgimnázium
5016 21| elmenni Prókátor Ur Gombos Istvánhoz, Apánk Urunk’ Fiskálissához,
5017 10| indítva magát, hogy Kovács Istvánnak kiporozza a bugyogóját.
5018 22| helyett a sima Ister folyó iszapos habjait látom; a kopár dombok
5019 27| Parthenon és az egyiptomi fellah iszapputrija két véglet; de megvan közte
|