000-arboc | arcah-betuj | betuk-csasz | csata-egyha | egyhu-enged | enger-felel | felem-forra | forro-hadon | hadve-hiu | hiusa-iszap | iszna-kelen | kelet-kispa | kispi-laban | labar-lohal | lohat-megle | megli-morbi | mord-nyomv | nyosz-papis | papja-rancb | ranci-siett | signo-szenv | szenz-tarog | tarok-tromb | tron-vanit | vanko-vizit | vizpa-zwieb
Rész, Fej.
9524 1| kádi most már a szemöldökét ráncigálta.~- Szólj hát, Halil efendi,
9525 24| Kumurdsi és rosszat sejtve ráncolta össze a szemöldökét.~Zsombor
9526 5| volna megkötni. A keskeny, ráncos, kicsiny, öreg ábrázata
9527 4| Papanikola mester. Elég volt csak ránézni erre a fazéktörpére, hogy
9528 13| években kormánytanácsosi ranggal az adóbehajtás körül buzgólkodott.
9529 13| fényes karrierjét, magas rangját annak köszönte, hogy «erélyes»
9530 20| Galatán. Amolyan őrmesteri rangot visel a világegyetemben.
9531 23| olvassák minden rendű és rangú magyarok.~Már tsak azért
9532 1| szekérke már a kapu előtt vár ránk. Csak azt az egyet kérem
9533 15| fölemelte, szinte vissza kellett rántania a kezét, hogy ne simítsa
9534 1| monda a kádi és bosszúsan rántott egyet a szakálán.~- Pedig
9535 26| dicső, művészi markolással rántva egyet a bozontján. - A szerelem
9536 21| kis szobából, hijábann rántzolá olly mordul szemöldökét
9537 2| háromféle italt, javasasszonyok ráolvastak, jóféle füvekkel füstölgették.
9538 20| mindig fáj, ha valakire rápirítok. Most azonban százszorosan
9539 1| micsoda violentia, micsoda raptus készül itten... Hogy az
9540 11| fejének szürke tüskéire rásütött a szép májusi holdvilág;
9541 19| talál egy pontot, amelyre rászegződhetnék és mikor az abszolut hangtalanságban
9542 1| Nem is mondom, hogy te rászolgáltál, nem is mondom, hogy te
9543 4| janicsár. A hajóra könnyen rátalálhatsz, zöld félhold a lámpása.
9544 21| köszöntöttük ezen szép, rátartós, kevély Dámákat és ők alig
9545 1| egymásnak, mert egy Isten teríti rátok az ő palástját?~A reverendissimus
9546 16| szeplőkkel teli alattomos ravasz képe s ami fődolog: egy
9547 14| szenteltvíztartót szokták tenni a ravatalnál. Ülhetett volna ugyan székre
9548 21| tisztelendő ur nem tuggya le rázni a’ nyakárul az alkalmatlan
9549 15| karmantyúját a levegőben rázva, kétségbeesett, dühös akarattal
9550 5| hogy a nagyobbik, a néni, re, a kisebbik, a húg, fa.
9551 18| várakoznia, míg végre nagynehezen reáadtak egy vékony ezüstsujtású
9552 5| lassú, prelátusi mozdulattal reáhelyezte egy térdelő apród karján
9553 26| Összes figyelme, gondja reáirányzódott arra a gyermekre. Pillantása
9554 1| a legnagyobb Bölcsesség reájuk mért.~- Isten osztoznunk
9555 8| megvannak a maga külső és belső reális hasznai.~Óh, milyen irígylésreméltó
9556 21| vága neki a’ saraknak; de reánk is esteledék már és még
9557 24| Megszámlálta aranyait; reátalált a kárbunkulusszemű kígyóra
9558 16| konspiráció kiderítésére. Két vén rebellis, prókátor Gombay és doktor
9559 16| Vaskalaputcából a szintén rebellisnek gyanított vén Borotvás Máté
9560 21| kinek ez vala a’ rolléja. «Rebesszer!» kurjant Józsa György Uram
9561 27| Garçon, un bock!» Végre rájuk reccsentett és pedig egyszerre vagy
9562 26| Salvini harmincéves korukban recitálták Leart. Hazánk e nagyjának
9563 21| Uramnak, Anyám Asszonynak recommendálom magamat grátziájokba, Reverendissimus
9564 11| hanem egy óriás bombardon recsegésével harsogtatta:~- A filozófia!
9565 11| megharagudott.~- A szisztematika? recsegett olyan hangon, hogy a vacsorálók
9566 16| A következő pillanatban recsegve dőlt be az ajtó s a katonaság
9567 21| Ember, hanem tsak Skribler, Redaktora bizonyos Uránia nevezetű
9568 27| Meglepett, mikor elmondta, hogy redemptorista misszionárius; mert semmi
9569 13| között megjelent egy mély redő, amelyet addig sose láttam.
9570 17| a köpönyeg pedig, az ő redőivel, aminő redőket nem vethet
9571 17| pedig, az ő redőivel, aminő redőket nem vethet semmi nem-olasz
9572 23| hogy fehér kéz simítsa el a redóket, mellyeket homlokunkra szántott
9573 5| elenyészett mellette, csak az a redőtlen, nehéz, fényes mozgó palota
9574 6| családi tűzhelynél melegszik a refektórium kandallójánál.~A verőfény
9575 2| neked, hogy ha a leányomra reflektálsz, cselekedjed palam et publice, -
9576 9| szerelmes lett a bánlaki református lelkipásztor leányába.~-
9577 16| principálisa. Németh, causarum regalium director, aki ez este részt
9578 24| tolvaját, akikről addig csak regélni hallottam.~- Kedves Hasszán, -
9579 13| azt üzente, elfogyott a regementje...» A kaucsuk-kámzsás rendőr
9580 14| előtt és ne pillantsak be a regényes szerelem e fészkébe.~A homályos
9581 7| körökben szereplő kétkötetes regényhősnőket hívják, még a népies kiadásokban
9582 17| mondják egymás között. De a regényolvasó fiatalok homloka mintha
9583 1| akarna fölébredni ezen a reggelen. A reverendissimus összekulcsolta
9584 1| ragyogott, egy májusi vasárnap reggelén nagy tiszteletű Sólya Gáspár
9585 24| gondoskodtál-e valami kis reggeliféléről, Kadri efendi?~- Fényes
9586 24| éjjel-nappal, szökni nem lehet! Ha reggelig nincs itt a lovas ember
9587 24| sietséggel öltözött, hogy mielőbb reggelihez ülhessen a jó konyhát kedvelő
9588 8| alkonyatkor virradt. Akkor ment reggelizni a kávéházba s ott a leghátulsó
9589 17| tölt be az ő Hammerfesttől Reggio di Calabriáig mindenütt
9590 18| hatodik osztályban. Még régibbmódi ember volnék, mint aminő
9591 23| Immáron magam vagyok a’ régiek közül, mint tuggya ked,
9592 7| rideg, szegényes ágyra. Régimódi, kézzelszőtt, pompás szöveteket,
9593 24| öreg keményen. - Én immár régtől óta botránkozva nézem a
9594 6| parumque bibendum.» Ő ezt a regulát variálta egy csöppet: «Inter
9595 8| német megfogalmazta az ő reiseberichtjét, mely szerint Kairó märchenhafl-feerisch-kolossal:
9596 20| mint az olyan ember, aki rejtegetett titkának tudóját látja.~-
9597 16| semmit.~És épp ezt a titkát rejtegetvén, vala neki olyan színe,
9598 6| És szívének legrejtettebb rejtekében megszólalt egy félelmes
9599 10| logikának. És növekedett a nagy rejtelem, mikor Hasszán efendi ígyen
9600 7| mosolygott bájosan, ostobán, rejtelmesen.~... Nagyságos olvasóim,
9601 16| volt a titokzatosság és rejtelmesség. Mintha minden réteg galléra,
9602 25| ugyanis a theologia valami rejtélyes összefüggésben van a botanikával.
9603 21| minduntalan a’ zsebembe kell rejtenem levelemet mikor hallom a’
9604 10| igyekezett az égő fát a háta mögé rejteni. Iszom, fiam, iszom.~Bilmez
9605 8| bejött a szerkesztőségbe, egy rejtett kis udvari kabinetban láthatatlanul
9606 24| résen a tojásokat, kebelébe rejtette és ügyesen lebocsátkozott
9607 5| selyem, csokros erszénykébe rejti. Majd elővesz egy hosszúkás
9608 4| vendéghajjal, álorca mögé rejtve szakálát és rengeteg gyíklesőt
9609 15| újra megszólalt. Gyorsan, rekedten, el-elfulladva beszélt,
9610 13| között. Végre az íróasztal rekeszeiből kihalásztak egy csomó írást,
9611 24| ellen való zsákmányolás. Reklamálni fogunk ellene a budai főbasához,
9612 24| szolnoki béget.~- Helyes! Reklamálunk és protekciót kérünk! -
9613 18| Következett erre az a religio-oktatás, melyet Európában minden
9614 25| valami zöldes csillogás remeg rajta: úszó smaragdszemek.~
9615 20| tiltakozott és hangjának remegése visszautasította a gyanúsítást.~
9616 10| szerelem kéjét, mely virágaiban remegett. Fájt neki, mikor virágait
9617 4| fölkapta a vizes ibriket és remegő kézzel öntötte a csőbe.~-
9618 19| volt, a logikának igazi remeke; egészében ép, részleteiben
9619 14| hogy az egyházi zene e két remekét pompás férfikar művészien
9620 18| ő szeizmográfjai között. Remélte, hogy negyven éves korában
9621 27| hajhászása, a küzdelmek, a remény, a kétségbeesés, az öröm,
9622 27| ön előtt. Valamikor én is reményektől dobogó szívvel indultam
9623 1| szép, a jó Rozsály boldog reménykedéssel várja őt. Mi dolga lehet
9624 13| derék férfiút, akihez nagy reminiszcenciák fűződtek, mert a márciusi
9625 12| torturás pince kínzóeszközei rémlenek a homályban. A delikvens
9626 13| háta. Aztán lassankint úgy rémlik nekem, hogy ismerőseim vannak
9627 4| lábát, mikor hirtelen vad rémülettel fordult vissza.~- Hát veled
9628 2| Akartok dolgozni?~A lusták rémülten pillantottak a királyra,
9629 14| részvevően tudakozódjak, mikor rémülve láttam, hogy az én sápadt
9630 27| velencei Márk-templom, a renaissance palotái, a hindu bálványpagodák,
9631 5| nyaláb szurkos fa ég. A renaissance-palota szobrai, párkányai, facettái
9632 21| Felséges Urunk apródszolgálatra rendele föll; de illyen keserves
9633 3| Továbbá uraságod mellé rendelem a szép asszonyokat, akik
9634 23| leveleiben. Istennek szent rendelése, hogy mi férjfiak e’ kietlen
9635 21| Visite-be, mert itt így rendeli a szokás; elmenék tehát
9636 27| amint majd feljebbvalói rendelik. Meglehet különben, hogy
9637 8| Ez a szárnyas basa nem rendelkezvén zsebórával, azt hitte, hogy
9638 10| én sem rugódozhatok, arra rendelt téged, hogy mindig a dohány
9639 7| élhetetlen és a hatások rendezéséhez nem értő vén fráter vagyok
9640 5| két kisasszony nem győzi rendezgetni), bókol, aztán kezet nyújt
9641 10| hát, hogy az atomok hogyan rendezkedtek össze Kovács István agyában
9642 8| a névtelenséghez méltón rendezte be. Nappal nem mutatkozott
9643 24| akiknek illik, ez levelem rendiben, hogy mivel Gelej községe
9644 12| meleg vízparány, a gőzférfiu rendíthetetlen bátorságának és nyugalmának
9645 12| polgári életben a szokásnak és rendnek minden tekintetben megfelelő,
9646 13| regementje...» A kaucsuk-kámzsás rendőr meg csak áll a kapu előtt
9647 14| csodálatos, derült filozófiai rendszert kezdett fejtegetni. Maga
9648 7| istencsodája. De - minden hasonló rendszerű novellában benne van ez
9649 23| gyönyörűséggel olvassák minden rendű és rangú magyarok.~Már tsak
9650 22| az ide nem messze Moesia rengetegeiben tanyáz. Nincsenek itten
9651 25| él.~Az első lépés tehát a repertóriumok forgatása. És ilyenkor látszik
9652 21| megérkezik a’ segítség. Repetáivá és instanter követem tehát
9653 21| volna, ámbár alázatosan repetálom, hogy a’ viszontagságnak,
9654 5| én pénzem? Nem arra, hogy repüljetek? Kofának mondj ilyet, lator,
9655 20| izraelita csizmatisztító, repülő török kávés, utcai borbély
9656 5| egész csomó s az asztal alá repült. Mindenki lenézett oda;
9657 21| Kirurgus pedig, bátor kellő respectussal, erős szemrevaló hányásokkal
9658 6| diktálta magának az ismeretes responsoriumokat; és bár keze immár reszketett
9659 2| mártiromságot szenvedett az ő restségéért. ~Másnap a király elé állított
9660 7| hátranyúlván - elbeszélésemnek ama részébe, ahol Coppelius mester megkoronázza
9661 25| irodalma van és a világ minden részében számos tudós foglalkozik
9662 26| uralkodhatnának a test különböző részein. Én a könnyzacskókat fegyelmezem.
9663 12| amelyben őt ily ritka ember részesíti. Ha tudná, szegény, hogy
9664 17| mindenség utolsó fénysugara reszket!... Rinaldo Rinaldini, ön
9665 16| fenyegetvén meg a kocsonyánál reszketegebb házmestert, ha nyikkanni
9666 8| Az udvari ablak táblái reszkettek. Szinte azt mondom, hogy
9667 1| kérlek, maradj, könyörgött reszketve. Ha te is beleelegyednél
9668 19| igazi remeke; egészében ép, részleteiben finom; s az okoskodás ez
9669 26| emelet, ajtószám) és egyéb részletek... nem mulasztott el semmit.
9670 11| részletekről szólunk. Csakhogy a részleteknek nincs se eleje, se vége!
9671 7| ennyire kiterjeszkedtem a részletekre, de én kuriózumgyűjtő vagyok
9672 11| elég arra. Igazuk van, ha a részletekről szólunk. Csakhogy a részleteknek
9673 10| meggyőzhettem tudós voltomról. Nem részletezem hát, hogy az atomok hogyan
9674 26| ilyen cudarul részletesen részletezett. Fényes bonvivant. Erről
9675 26| kivánja tisztelt kegyed, hogy részletezzem...~És a nagy ember bánatának
9676 20| sérelmeket szenved oláh részről.~Hát a boldog, akinek az
9677 9| nemzetközi órakulcsgyár részvényeibe fektettem s a részvényeket
9678 9| részvényeibe fektettem s a részvényeket a Magyar Tudományos Akadémiára
9679 14| Már ráállt a szám, hogy részvevően tudakozódjak, mikor rémülve
9680 16| rejtelmesség. Mintha minden réteg galléra, mintha minden ránca
9681 11| nevekkel, melyekre mindenféle rétegeket kereszteltek, - mert ők
9682 1| öreg fölcsattant:~- Vade retro, ingrate fili! Takarodjál
9683 21| ki maga marada ottan és rettege a’ bojnyikoktól. (Mongyák,
9684 16| gonoszabb dolog, mint a rettegető hatalom. Félemlít, mert
9685 16| bizony szegények mégis mind rettegtek a hatalmas nemzetes Koperta
9686 13| mely egykor vármegyéket rettegtetett meg, nyoma sincsen többé.
9687 14| el fölöttünk? Viszont nem rettentő-e arra gondolni, hogy temetésünkön
9688 11| fagótharsogás volt. Az avatatlanok rettenve pillantottak föl tányérjokról;
9689 21| ábrázat meg a’ kék selyem reverenda után a Kananokot asszony
9690 18| felöltöztették gyönyörű piros reverendába, piros palástba, a fejére
9691 1| boldog hízásától feszül a reverendája.~- Mindezt jó tudni nekünk,
9692 1| írta: «Eminentissime ac Reverendissime Domine Cardinalis...»~Mikor
9693 21| Józsa György említe. Nagy reverentziával köszöntöttük ezen szép,
9694 2| folyó partján bandukolna, révészt keresvén, aki átvigye, egyszerre
9695 13| lakik Pesten.~A sörház a revolució után nyílt meg a Belváros
9696 11| bogárnemzetség, ha tudományos revueket olvasna, mosolyogva pödrené
9697 2| walo Mathias kiral három rewsthyeirewl szollo szeep história.»~*~
9698 21| minden vagyonkám, ennihány réz pénzemet kivéve.)~Látzott
9699 27| tornyok, az izlam mecsetei, a rézbőrü indián vigvámja és az eszkimó
9700 10| csupa ideg. Minden sejtjében rezegnek a világ impressziói. Érzéke
9701 24| Nekem addig csak kopott rézgarasok fordultak meg a kezemen.
9702 4| elővett az öve mellől egy rézkulcsot és beleillesztette a láda
9703 5| Ma délelőtt bizonyosan rézsarkú kereskedőkönyveit bújta
9704 4| pástétomba bújjak és ott fújjam a réztilinkót? Meghalok, uram, ha nem
9705 3| il alláha, Muhammadún ve rezul ül-lah!»~Minekutána pedig
9706 11| örökké. Mert még az összes rezultátumok ismerete is ignorancia...
9707 6| csínján eresztették le a rézvödröket; s mikor a lánc mégis csikorgott,
9708 19| fövenyt, ameddig falevél rezzen és hab torlódik, férfi nem
9709 16| emberek pedig féltek a falevél rezzenésétől is.~... Szegény Martinovics,
9710 19| akik most a hajóégés s a riadalom leírását várják tőlem. Az
9711 26| Rákóczi Ferenc, aki tárogatók riadása, ágyúk dörgése közepett,
9712 4| lószőrszakál közül:~- Ne riadj meg tőlem, fenséges uram.
9713 5| lóbálódzik; hanem az érc már nem riadoz, zengése lágy, mintha nehéz
9714 16| gyermekes hiszékenysége, oktalan riadozása. Fontos, megbízható, sokat
9715 26| A Kis Pipában ugyan nem riadtak tárogatók, ágyúk sem dörögtek,
9716 5| a halárúsnéktól, akik a Rialtón járnak és kiabálják, hogy
9717 24| riasztod el?~- Már hogy riasztanám? Hiszen az a virtus, hogy
9718 24| tojást.~- De a szarkát nem riasztod el?~- Már hogy riasztanám?
9719 19| nem is az első cameriere riasztott föl bennünket, hanem a közmondásos
9720 25| a békalencsével, hanem a rigóknak szép füttyre tanításával
9721 21| kezébe, mert ő fölöttébb rigorosus ember lettére scandalizálódni
9722 1| Kompeskálja magát az úr! - rikácsolta a vékonyabbik.~- De kompeskálja
9723 1| hogy leánya mellette sír, rimánkodik; és Sólya Gáspár ügyet sem
9724 17| Miklós?~Beleszerettem Rinaldo Rinaldiniba; és szomjas vágyódás támadt
9725 5| Régen volt!» aztán csak zúg, ringat, altat... Beszélnek mellettem.
9726 10| tudni, bizonyos apathiába ringatja az embert és minden iránt
9727 10| langyos, ezüst gőzöket ringató éjszakán, kibújt a földből
9728 25| tájék; a tenger ezüst ködöt ringatott messze, messze. És e tompán
9729 24| sírok fölött kalászokat ringatva.~ ~
9730 27| a kengurut, Afrikában a rinocérost, Amerikában a majmokat csakhamar
9731 15| a kályha mellett a zöld ripszdivánon, mikor kopogtattak.~Két
9732 15| gombját, lefeküdt a zöld ripszdivánra és elgondolta magában, hogy
9733 21| mindenek jót nevettek.~A’ mi ritkaság nyáron kint van az Elysiumban
9734 6| vala legkönnyebb munkája. Rituálét kopizált valami szegény
9735 18| Minekutána a kis kardinálisok ríva fakadtak: mivel imádkoznak
9736 4| gondjába mélyedve, mikor a rizsgyékényen előgurult a fej. Ha Csömlek
9737 3| erszény arany vagy egy erszény rizskása?~Mehemed efendi gondolkozott.
9738 3| efendi. Mert én az erszény rizskásának egy erszény igaz gyöngyöt
9739 3| így szólott:~- Egy erszény rizskását kérek, fényes urunk.~A szultán
9740 26| hozzanak neki egy kis pörköltet rizskásával; de azért föllépésében annyi
9741 13| kisietett. Csakhamar kocsik robogtak lent. A zaj nemsokára elhalkult
9742 24| mi törvényes tizedünknek, robotunknak nincsen az idén egy forint,
9743 17| utazik Kőbánya, azaz hogy Rocca felé; s megbámul engemet,
9744 23| Kelemen CCVIII. levele.~Rodostó, 1761. December 24.~Pola
9745 23| iutottak el ide ebbe a’ szegény Rodostóba, ahol nem betűz senki, tsak
9746 14| Az eredmény természetesen rögtönös... Borbála ilyenkor oly
9747 13| gyülekeznek oda? A kéményen röpülnek be vagy a pince feketeségéből
9748 2| nevetés.~Ezekről a három röstekről a krónika csak annyit jegyzett
9749 2| Nekem volt ugyan három röstem. Minden jóval tartottam
9750 17| ládával. (Inde nomen.) És a rövidárúk között megfért egynéhány
9751 18| meglehetős érdektelenül, rövideden és a fiziológia törvényei
9752 27| alkalmasint nagy köd lesz, aztán rövidesen köszönt és eltűnt a teremből
9753 22| és ízlésed nem szeretné a rövidséget. Igy csak annyit mondok,
9754 1| nem tiltja el tőle...~- Rogo humillime! kiáltott a plébános,
9755 24| Bocsánat, nagyságos basa úr... Rohan az idő... Nézd, a nap már
9756 19| pőre alakok, a födélzeten a rohanás, a holdvilágtól fehér égen
9757 18| folyvást őrjöngve szidta a vén róka Crispit, de lucidum intervallumaiban
9758 3| pokolba tévedne, legyen jó rókaprémes bundája és kályhája. Továbbá
9759 18| fátyola. A kápolna csupa rokokó cifraság, a szobor együgyüen
9760 27| szavakat is, melyek elvesztek a rokon olasz szóáradatban; de néha
9761 20| nincsenek otthon valami rokonai?~- Senki!~- Ismerősei?~-
9762 26| egy szerepet. Egyszer a Rókus-kórháznál fölkaptam a lóvasútra. A
9763 21| Tábla Bíró, kinek ez vala a’ rolléja. «Rebesszer!» kurjant Józsa
9764 2| Mondom, csak ennyit tud róluk a krónika. És igy tökéletes
9765 18| érdekes. Marzio fölkerülvén Rómába, a theologiára, már félig
9766 22| jobban értenek, mint a rómaiak.~Mondjam-e tovább, kedves
9767 17| városokat, ahol még van romantika; ott hagyta népét, melyet
9768 17| föl bennem az elevenhalott romantikát, ez tett megbízhatatlan
9769 17| Alkalmasint a bennem lappangó romantikusság kisugárzása sérti józan,
9770 1| elsöpörte fél Jászberényt. Félig romba dőlt még a Nagy-Boldogasszony
9771 18| megrepedeztek. Fél Nicolosi rombadőlt. A nép a piacon zsolozsmázott,
9772 26| alkalmával, hol szerelemtől lázas Romeo, hol töprengő Hamlet volt. (
9773 1| tekintettek a Nagy-Boldogasszony romladozó temploma felé, mint ahogy
9774 19| a te éned száll szembe a romlással.» És az önzés, mely az élet,
9775 26| művész. - Ezért gondolom én, romlott lelkű fráter, hogy hazánk
9776 24| amint végigsóhajt a borsodi rónán a Tisza felé, besüppedt,
9777 1| kijavítására. Allah azért rongálta meg a ti babonátok helyét,
9778 18| emberi szeméremnek utolsó rongyát stb.~S mialatt az én fekete
9779 18| lobogtatta azt a kis fakó rongyot, a hegy pedig bömbölt, okádta
9780 13| annyira ellensége, hogy meg is rontja. Ez a bolthajtásos, alacsony
9781 2| Késő Menyhárt, mikor már ropogni kezdett a mestergerenda
9782 19| leckét; s midőn először ropogott lábunk alatt az előadó-dobogó
9783 21| tántzoltatá. Igen módossan roptuk, tsosztuk nyóltz fiatal
9784 16| Borotvás, minden este sub rosa konferálnak együtt és azon
9785 21| uj módi. Arany tsillagos rose de Chine mousseline, feljül
9786 26| és szenvedő volt mindig; roskadozott lelke nagyságának súlya
9787 1| egyre jobban pusztult. Falai roskadoztak, födeléről mindig söprötte
9788 26| már negyvenöt esztendős. Rossi és Salvini harmincéves korukban
9789 27| indulatok, a bűnök, a jóság, a rosszaság, a boldogság hajhászása,
9790 16| magukban:~«Már megint valami rosszban sántikál az a gazember.»
9791 4| átreszelheted az ablakod rostélyait. Egy kis üvegben olaj is
9792 16| fogja-e holnap reggel a tömlöc rostélyán át látni a napot.~Éjszakánként
9793 4| Hurkold a létra végét a csonka rostélyba.... Kösd fel az úszóövet
9794 4| meglátta, hogy üres a börtön, rostélyok fekete vonalai nélkül nevet
9795 25| is vakáció vége lévén - Rostock felé indul. Legrövidebb
9796 11| megismernünk. Ez a koldus, aki Rothschild szeretne lenni. Hohó, beszéljünk
9797 24| András uram az egyik kezében rózsabokrétával, a másik kezében finom fehér
9798 3| ezer esztendeig éljen a rózsamézzel bélelt lelkű Mehemed efendi!~
9799 3| egész arannyal varrottas és rózsaolajtól illatos páratlan históriában
9800 1| bosszúsabban. Hát nem volt a rózsáskert ura becsületes úriember
9801 1| ez a török a keresztyének rózsáskertjeit?~A kádi pedig tovább beszéllett:~-
9802 1| szűfájósokat még nem szokták rózsaszálakkal kúrálni...~- Pap uram, szólt
9803 1| meg... És azt az orvosló rózsaszálat meg is kaphatta volna a
9804 6| leért a hegyről, egy nagy, rózsaszínbe játszó fehér csillag szikrázott
9805 6| Érezte egy arc édes mosolygó rózsaszínét, érezte egy szőke haj édes
9806 5| kövér pálcás úr. Utána hat rózsaszíntaláros, szőke parókás apród: a
9807 5| nyüzsgő aranyporba. Olyan szép rózsaszínűek az ujjaim. Ugyan hány van?
9808 7| bársonyos hattyúnyak és két rózsaszirom-fülecske is függ vele össze.~Megkoronázta
9809 13| mondtam a Pipponak: Egy pohár rozsólist!» De míg a nyelve pörög
9810 1| tündöklött, mint egy izzó rubintkő: a nagy oltár örökfénye.
9811 3| mesterségeknek minden nemei a rubintköszörüléstől a bocskorcsinálásig, a pecsétmetszéstől
9812 21| Hetzes legények és tüzes vas rudakat tártának a’ vadak közzé,
9813 23| a’ kereke, jószándék a’ rudja, szívesség a’ ferhétze,
9814 7| Onguent, Paris, 12 bis, rue Arago, 12 bis alkotta meg.
9815 10| sors, mely ellen én sem rugódozhatok, arra rendelt téged, hogy
9816 1| halálának az órája. Az ellen rugódozni nem szabad. Gonoszság Allah
9817 1| keresztség szentsége ellen rugódozván...» Egyszerre fölkapta a
9818 4| padlón szétszórt kerekek, rugók és selyemfonalak.~Irtózatos
9819 2| tajtékos paripán egy vitéz rugtat elébe:~- Baj van, kengyelfutó
9820 2| testén pötyögőssé lett minden ruha; bőrét megfeketítette a
9821 17| felhőkergető köpönyeg. Egyszerű ruhadarabok; de elrendezések, állásuk
9822 5| pedig azt mondta: szorít a ruhaderék és unatkozom. És nekem mégis
9823 5| hátra (skófiumos zöld selyem ruhájának hurca ropog, szinte törik,
9824 24| hazudik!~Egy török deák ruháját viselő ifjú lépett ezután
9825 13| emberek puszta árnyékok, ruhájuk pókháló és mellükön át látszik
9826 1| ritka szép esküvőt, a drága ruhákat és hallgatni a gyönyörűséges
9827 7| vesznek magukra többé semmi ruhaneműt, mely valaha e fantomok
9828 21| volt és mink a mi Sylphid ruhánkba! Kotsiba ülésrül szó sem
9829 2| egy portól lepett piros ruhás legény hevert a földön:
9830 21| hogy Apám Uram ne tuggyon rúla) és ha lehetséges, még ma,
9831 1| nagy Mevlevi Dselaleddin Rumi rendje szerint! Érdemes
9832 6| A nagy iniciálé, az I, a Sabin erdő farkasának körmei közt
9833 7| korcsolyázni indult nyusztprémes, sacher-masochi kacabajkában: mindig elviselhetetlenül
9834 6| is: «Inter prandendum sit saepe parumque bibendum.» Ő ezt
9835 22| számon kérni az aranybányák sáfárlását és megbüntetni a hűtleneket.
9836 17| vasút, kipusztítva minden sajátos hangot és színt még az Abruzzok
9837 7| bársony felöltők, szívet sajgató kalapok, rabló ösztönöket
9838 22| kötelességei körül szorgoskodván.~Sajnálj engemet, ó Valerius; sajnáljatok
9839 22| Sajnálj engemet, ó Valerius; sajnáljatok engemet, ti hű barátok!
9840 4| nevetek rajtad, Hasszán, mert sajnállak és szeretlek.~A fazékember
9841 21| lakik, az Ortzy-házbann. Sajnállom, hogy hozzá menék, mert
9842 13| szokás embere és úgy látszik, sajnálná is, ha kellő gyakorlat híján
9843 12| önteti végig magát egy pár sajtár vízzel, aztán a langyos
9844 25| kis falu. A nevét csak a sajtóbíróság előtt vagyok hajlandó megmondani.
9845 7| szintén tudom, de csak a sajtóbírósággal szemben árulom el. Coppelius
9846 4| kockázó bábut. Hallottam már a sakkmasináról, amelyiket a magyar királyné
9847 6| képű pater Vunibaldus, a salernói orvosiskola Flos sanitatisának
9848 5| szedett elő a zsebéből, sallangos kostökkel egyetemben. Rágyújt
9849 26| negyvenöt esztendős. Rossi és Salvini harmincéves korukban recitálták
9850 21| ama koránn megboldogult Salzburgi Mu’sika-Mester Wolfgang
9851 1| visszatért nemes Borbély Sámuel urammal, az orvosdoktorral.
9852 9| legyet, benne nem bíztak, sanda szemmel néztek rá a háló
9853 18| intézte el, bár - Bródy Sándor a tanúm - Cataniában csodálatosan
9854 7| Botticelli-madonnákat, Bródy Sándorból pedig a soha nem egzisztált
9855 6| salernói orvosiskola Flos sanitatisának gyönyörű, csengő leoninusait
9856 17| rámutatott a szobrokra:~- Sansovino!~- Freili pin i a weana!
9857 11| kékesvörös, uborkaorrú, sánta főtisztelendő úr körül igazi
9858 16| Már megint valami rosszban sántikál az a gazember.» De ha szemközt
9859 24| rajta, fizetnek érte, aztán sántikálnak, sürgős munka közben betérnek
9860 24| zsákot cipelő teherhordó jött sántikálva a borbélyműhelybe.~- Jaj,
9861 18| mozog, már két héttel előbb sápadni kezd. És hol a füst?~Az
9862 26| apa. Nemes arcát, a mindig sápadtat, a mindig fájdalmasat, most
9863 14| rajta ez az oktalan, ostoba sápadtság. Már pedig teljességgel
9864 5| fensége levette arany frigiai sapkáját és lassú, prelátusi mozdulattal
9865 21| mikor a’ Borsodi fekete föld sara megfogá a’ kerekeket, nem
9866 2| ájultan rogyott le a porba. Saraglyán vitték be a bíró házához,
9867 21| Stiblijeivel vága neki a’ saraknak; de reánk is esteledék már
9868 24| megszúr. Akár kavicson, akár sárban, akár hóban, akár vízben
9869 22| azt, amit a tünő esztendők sarc fejében vittek magukkal!
9870 21| és a’ kártyázó Urakat meg sarcollya. Ez valóban nem volt mese;
9871 27| Ádria, az Ádria olyan mint a Sárga-tenger. Nagy víz, melyet hol ilyen,
9872 7| akik mellettem állanak és sárgák az irigységtől, hogy az
9873 14| kezdve a bádoggal veretes, sárgára mázolt fáig. Itt-ott temetői
9874 14| üzlettulajdonosát.~Mód nélkül, gáládul sárgult a szegény fiú képe. De azért
9875 2| azonban olyan vastag lett a sarka, hogy most már bátran meg
9876 19| fuldoklónak kopott példája sarkalatos igazság. A vízben vergődő
9877 24| bejövő hadnagyra.~- Nem sarkalni jöttelek, kegyelmes úr!
9878 5| s alá sétál a szobában. Sarkantyúja peng a mozaikon.~A mester
9879 15| halkan összependítette a sarkantyúját. Ez ösztönszerű mozdulat
9880 3| minden egyéb teremtések, a sárkány kígyótól a tojásból ki nem
9881 2| vernek a megkeményedett sarkára. Mert a kengyelfutó ősi
9882 18| Don Marzio oldalba döfte sarkával az öszvért, benne büntetvén
9883 24| nem lehetek ott; minden sarokból hitelező les rám. Megyek
9884 13| majdan saját háromemeletes sarokházában hunyhassa le szemét, amint
9885 21| vittek átal bennünket a’ sáros utzán a kastéllyba. Én falusi
9886 2| csak a derék ifjú: porosan, sárosan érkezett vissza a budai
9887 17| sehol. Hiába kopott el a sarum, hiába fogyott ki a tarisznyámból
9888 21| másnap este jutánk, az Arany Sas fogadóban, a’ Hatvani kapu
9889 21| Gyalog gázolék tehát a’ Sasig, emberséges kalauzra találván
9890 3| maradt még kettő: Allahé és a sátáné.~Feljutván pedig Mehemed
9891 3| halálról.~Egy Allahról.~Egy a sátánról.~- Most nékem meg kell halnom, -
9892 10| a dolognak az igazi nagy sátánsága; Bilmez Ali csak mostan
9893 4| szorult növény kitörekvő satnya indái. Ez a fazékban-nevelés
9894 27| indián vigvámja és az eszkimó sátor megannyi fokozata a civilizációnak
9895 23| könyves házamba, szellős sátoromba, megtzirógatni engemet:
9896 13| úr mostanság, ha minden sátoros ünnepen egyszer kinyitja
9897 8| egyetlen árva gázláng mellett, sátrat vert magának a Times papirosponyvájából
9898 21| menének aludni. De reggel a’ savanyú vizén öszvregyüjti a’ tennapi
9899 5| sok, sok csipke.~Signor Saverio, a művész, úgy lépkedve,
9900 21| rigorosus ember lettére scandalizálódni találna az engemet ért igen
9901 16| Százszor mondtam már, hogy scandalosus nagy szamár kend, Koperta;
9902 21| ruhámat. Szerentse, hogy Schapodlim nem gyűrőde meg viszontagságos
9903 21| megvakulásába került tsipke Schapodlival praesentálá magát; nem látsza
9904 11| Arisztoteles? Kant? Fichte? Schelling? Hegel? Schopenhauer? Purgstaller?
9905 7| Teufel soll hol’n die G’schicht’! November van, azt az öreg
9906 21| vivém a’ Felséges Asszony Schleppjét - jaj, beh féltem, hogy
9907 13| évekbeli gonosz német nyelvek schmutzig jelzővel illették, amiért
9908 25| Behüet dich Gott! es wär zu schön gewesen, Behüet dich Gott,
9909 7| Hullámka (polgári nevükön: Scholz és Gerstinger kirakatrendező
9910 11| Fichte? Schelling? Hegel? Schopenhauer? Purgstaller? Demokritosz?
9911 25| Aristotelestől, aki már rég meghalt, Schulze úrig, aki ma is él.~Az első
9912 21| aztat mondá neki: «Audiat, schuwichsolja ki a’ tsizmámat.» Tudom,
9913 21| mert náluk van Monsieur Schwammerl, a’ Bétsi Coffeur, a’ ki
9914 21| órakor elmenék ama Monsieur Schwammerlhez, kinek Offitzinája a Nagy-Híd-utzában
9915 27| Caramba! Arpa szu getir! Schweinkerl! Ancor un bicchiere di birra!
9916 7| estéjén. Az irgalmas ápoló Schwester nem tudta elgondolni, hogy
9917 5| kiabálják, hogy itt a friss scombro. De szinte meghajlott a
9918 20| halárusok, akik ezüstös zöld scombrokat kínáltak kosárszámra és
9919 6| variálta egy csöppet: «Inter scribendum...» (Igy a kádencia is jobb.)
9920 6| beszélgettek, nehogy szavok a scriptoriumban munkálkodókat háborgassa.
9921 6| loquentem.~És kirontott a scriptoriumból, ki a monostorból.~Mikor
9922 14| találkoztam vele, szívének sebei begyógyultak. Boldog volt,
9923 19| Rákos-Palotára; és nem ver a szíve sebesebben, mikor a pisztolyokat töltik.
9924 18| huszonkét éves korában pater Secchi, a tudós jezsuita mellé
9925 21| Iffjuval, bizonyos Kármán Jó’seffel, a’ ki, mondhatom, igen
9926 19| pisztolyokat töltik. De mikor a segédek félrevonulnak, mi pedig
9927 15| becsületbíróság előtt szava van minden segédnek. Ott elmondhatják, amit
9928 21| mondottak szerint stafétával meg segélvén, engemet Szülei jó indulattyában
9929 18| De ha elkövetkezik, majd segít Santa Agata.~Don Marzio
9930 2| mondotta, hogy ő nem tud segíteni, mert csak egy orvosság
9931 20| olasz, görög szavakkal segített magán és ő kacagott legbutábban,
9932 9| Müller, mikor ez világra segítette.~Sőt még csak meg sem paskolta,
9933 19| veszedelmekben a társ, a segítő után való görcsös vágyódás
9934 1| boronáltad össze. Hát most segíts is rajtuk, bárányom. Én
9935 21| mig hazulról megérkezik a’ segítség. Repetáivá és instanter
9936 24| a nyakára a sok pénznek. Segítséget kértem tőlük. De mind a
9937 19| Madonnát kórusban hívják segítségül és a hajóstiszt urak, akik
9938 24| tudok, de mégsem irígylem Seherezádét; mert az én történeteimet
9939 9| azonban nem mentegetőzött sehogyan sem, mert meghalt.~*~- Ej,
9940 24| nem ítélte a deákot olyan sehonnai országfutónak. De mivelhogy
9941 21| ritka Majom és attyafiját sejditvén papunkban megöleli kebelére
9942 3| tanítómesterek, hogy okvetetlenül sejk-ül-iszlám lészen belőle valamikor;
9943 13| megújul bennem egy didergős, sejtelmes érzés, amely egykor, valaha
9944 24| könyv. Majd azt kezdtem sejteni, hogy tán mögöttünk, a kávéházban
9945 9| jószívű, hektikus ember, sejtette, hogy ez a szerencsétlen
9946 21| a’ Frantzia levelet mint sejtheted Monsieur Lemouton irattattá
9947 10| alkata csupa ideg. Minden sejtjében rezegnek a világ impressziói.
9948 11| a fűszálnak egyetlen egy sejtjét sem. Minden mikroszkópiumunk
9949 24| lebocsátkozott a földre. A semmit nem sejtő szarka pedig csak hűségesen
9950 24| Mahmud Kumurdsi és rosszat sejtve ráncolta össze a szemöldökét.~
9951 23| otromba bölts férfiak nem is sejtyük a’ nyittyát. Vagy nem lenne
9952 17| Ekkor mellénk tipegett a vén sekrestyés s rámutatott a szobrokra:~-
9953 14| halottas-ingek. Mellette fehér selyem-párnák, arany- és ezüstcsipkés
9954 21| kirohantak ezek a fekete selyembe öltözött, lárvás szép betyárok.
9955 5| talpig csillogó meggyszín selyemben. Lisztes hajának fehér keretében
9956 21| tájt felöltém carmoisin selyemből való ruhámat. Szerentse,
9957 4| szétszórt kerekek, rugók és selyemfonalak.~Irtózatos suhintással szelte
9958 27| cipő volt, a nyakán indiai selyemkendő. Bő fekete bugyogója a norvég
9959 4| fonalakat egy darabba. Kész selyemkötéllétra az; belül acéldrót, hogy
9960 27| Nincs jobb ing a javai selyemnél. A kínai saru a legkitűnőbb
9961 14| érdekes, melankolikus fejét a selyemre és rejtelmes mosolygásban
9962 7| rabló ösztönöket ébresztő selyemszövetek, tíz brüsszeli hajadon megvakulásába
9963 1| onnan hozok neked lahuri selymet, palástnak valót, olyan
9964 19| fűzték egybe. Csak épp a sémáját rajzolom ide. «Ej, modern
9965 2| isten eltöröm a lábadat! Semmiféle mysteriosus dolgot nem tűrök
9966 24| kalmárságot kivéve, nem tudok semmihez. Kalmár pedig nem lehetek
9967 21| sárbann, inkább mazur valék, semmint Magyar Nemes Ifju, midőn
9968 5| fülembe a szépapám. - De az a semmirevaló megcsókolta a dogaressa
9969 24| Azaz, hogy csukasd el a semmirevalókat. Hogy mernek ide jönni,
9970 27| beszélni, mert elenyésző semmiség a civilizációk, társadalmak,
9971 19| okom sem, nem tarthattam semmitől; és íme, mégis megrohant
9972 2| dolgoznotok kell. Mostanig a semmittevés volt a kötelességetek; de
9973 5| ember dolgozik, ó, a nagyúri semmittevést nem lehet színlelni.~A terem
9974 24| pedig nem fizetünk, mert semmivel sem tartozunk’ - kiáltott
9975 4| mulattasson. Mert nem bízok senkiben, csak magamban. Ha friss
9976 5| Használható portéka? Vagy egy a senkik közül? Az óra nem is kettyenhetett,
9977 2| városbírónak; tulajdon kezébe, senkinek se másnak. Tudom, szolgám,
9978 19| eszébe ilyesmi? Nem félünk senkitől; nem fenyeget semmi, de
9979 21| occasion de vous exprimer mes sentiments bien affectueux, et de vous
9980 5| halom arany csillogott.~- Sept et le va? - szólt a dogaressa
9981 1| gyönyörködött volna az édes serbetben és a még édesebb nyugalomban.
9982 5| fullaszt. De a borotvája nem serceg; mintha csak bársonymoha
9983 18| hatottak Marzióra, mint minden serdülő gyermekre. A mise nem volt
9984 18| foglal el benne a számok serege. Ami azonban nem gátolja,
9985 1| a hatalmas úr árnyékába sereglett törökség között egy nagysüvegű
9986 20| szerint a ditrói gimnázium sérelmeket szenved oláh részről.~Hát
9987 6| írónád megállott Erasmus serény kezében. És a fákból, a
9988 4| fej, amelyiknek a bajusza serkedezik, mert már tizenhat esztendős. «
9989 4| mintha nem is élne. És ez serkenti azt a gondolatot, hogy hóhér
9990 4| mellén. A jobb kezében kockás serleg; a balkeze úgy volt faragva,
9991 12| fegyvereivel ösztökéli a hiúságában sértett óriást:~- No Kristóf, maga
9992 6| tisztelendő urak szemét sértette.~Négyen dolgoztak odabent.~
9993 4| francia hajón vagy, mint sérthetetlen menekülő. Most ne is szólj,
9994 17| romantikusság kisugárzása sérti józan, modern voltukat.
9995 20| életének egyetlen hiúságában sértődött meg.~- Soha, soha! - tiltakozott
9996 8| elolvasván ezt a cikkelyt, sértve érezte magát, feljött Budapestre,
9997 1| Akkor hát humillimus servus! - kiáltott a prédikátor
9998 22| egyiptomi kalmár, aki egy marék sestertiusért megtöltse pirossal. Rettenetes
9999 26| alibunári mocsarakig. A déli séta legfőbb eseménye volt látni
10000 26| jelentőségét. Az utcán, a déli séták alkalmával, hol szerelemtől
10001 5| egyetemben. Rágyújt és föl s alá sétál a szobában. Sarkantyúja
10002 14| állhattam, hogy végig ne sétáljak egynéhányszor a gyászjelentésekkel
10003 21| filagóriában és a’ promenádon sétáló vendégek között mellettük
10004 26| keblemben, mikor gyermekemmel sétálok!... Esetleg említse föl
10005 6| oszlopos folyosóján az apátúr sétált a rend nagyjaival. De csak
10006 19| lábamat, napszállatkor egyet sétáltam a buckák között. Jó messze
10007 26| fiúval jelent meg a déli sétán. Egy ismeretlen országbeli,
10008 21| volt a jóbul tsak olyan setét ne lenne mert hogyan vergődünk
10009 21| vissza. Ammint egyre jobban setétedék az este, hallám, hogyan
10010 24| becsületes kalmárok körül settenkedni, mert bizony láncra veretlek.~
10011 23| néném, kedet és Madame de Sévignét, hogy ollyan igen gyakran
10012 25| Gott, és hat nicht sollen seyn!~És ebben a kopott idézetben
10013 14| vánkost kóccal; a lepedő shirting, a szemfödél durva organtin...
10014 8| lakássá vált szememben, a shirting-kanapécskából keleti despotához méltó
10015 11| csillagász-tubusunk myops... Das Ding an sich? Azt kiáltja ön a fülembe,
10016 11| engemet? Ki beszél a Ding an sichről? Tüstént a Leopoldifeldre
10017 2| veheted a kezedbe. Hát csak siess, derék kengyelfutó, hogy
10018 5| csarnokba, ahol Marco Pesaro siet szépapám elé, egyet hátralép,
10019 13| mennyiségű sörökért. Valami sietséget, valami aggodalmas gyorsaságot
10020 24| Kumurdsi pedig szokatlan sietséggel öltözött, hogy mielőbb reggelihez
10021 15| csak lihegett. Arca égett a sietségtől, orrcimpái tágak voltak,
10022 24| ereszteni a dolgot. Pedig te sietsz. Köszönöm hát szíves jóvoltodat
10023 2| üthessünk rája. Ezért nem siettetlek egy csöppet sem: elég, ha
|