000-arboc | arcah-betuj | betuk-csasz | csata-egyha | egyhu-enged | enger-felel | felem-forra | forro-hadon | hadve-hiu | hiusa-iszap | iszna-kelen | kelet-kispa | kispi-laban | labar-lohal | lohat-megle | megli-morbi | mord-nyomv | nyosz-papis | papja-rancb | ranci-siett | signo-szenv | szenz-tarog | tarok-tromb | tron-vanit | vanko-vizit | vizpa-zwieb
Rész, Fej.
10024 21| aura. Vagy talán az Olasz signora lenne más ejtés szerint?
10025 17| erkélyeken isteni morbidezzájú signorak unatkoznak, s csak akkor
10026 19| Ma non c’ è pericolo, signori, calmatevi, per Dio!» És -
10027 1| hogy a pelyhetlen állú, siheder noviciusok között egy szakállas,
10028 21| megboldogult Salzburgi Mu’sika-Mester Wolfgang Amadeus Mozart
10029 20| csődületet, mely azt lesi, hogy a sikátorból előbukkanjon egy ember,
10030 17| Csalódás sebével barangoltam a sikátorokban, ahol csupa olaszul beszélő
10031 26| az ilyen pompás kis fickó siker. Az anya neve, állása, polgári
10032 13| ahol ma is van. Példátlan sikerét és népszerüségét, az én
10033 26| gyönyörűen, hódítóan hencegve sikerével. Mert, teringette, az ilyen
10034 11| mindezt nem hallotta; mert siket volt. De ha hallotta volna,
10035 21| tudok ügyelni de hogy ne sikkasszak el belőle sokat nesze egy
10036 5| folyosón. A gondola lágyan siklik a sötétségben. Az evező
10037 21| hallattszik. Hátra nézek hát Lotti sikolt mert észre vette hogy az
10038 25| legbánatosabb holdas éjeken is így sikoltanak az emberek, nemi különbség
10039 25| csöndes fehérségben.~- Au! - sikoltott egyszerre Grete.~(Mert Mecklenburgban
10040 21| béresek ettzerre szörnyű sikoltozás hallattszik. Hátra nézek
10041 25| A boldog mecklenburgi síkságon, Wismar mellett, van egy
10042 6| cifrátlan betűket a közönséges, simítatlan papirosra. A miniumos calamushoz
10043 24| beszélhetsz.~A kádi édesdeden simította végig szép fekete szakállát;
10044 10| szép fehér bajuszát ketté simítván a mennyei csibuk borostyánkő-szopókájával,
10045 10| kellőképpen eligazodni. Igen soká simogatta szép hosszú, ősz szakálát,
10046 1| A fiatalok egymáshoz simulva hallgatták ezt a háborús
10047 23| pulpitusnál. Ked, édes néném, soha sintsen velem egész héten, kivéve
10048 4| kezdett. Nem az ő rendes sipításával; hangjának most volt valami
10049 4| fejét és az beszélt az ő sipító gyerekszózatával mindenféle
10050 1| orgona legöregebb morgó sípja, aztán mind a két szózat
10051 13| katonaköpönyekben, föltett sipkával és kemény, vastag hangon
10052 13| gyújtó és kéken, pattogva, sípolva lobban föl a cső végén a
10053 21| trombitássa és tárogató sípossa van négy, brugóssa három.
10054 24| többet a gonosz: legott síppal, dobbal hirdető tellálok
10055 10| leszen a keserű.~Egy nap síppal-dobbal hirdették ki Eger piacán
10056 23| ebbe a’ viszontagságos és siralmas életbe. Mert mitsoda nagy
10057 2| az a nyomorult Lázár, aki siralmasabban vánszorogna, mint ahogy
10058 13| Olyan alázatosan, olyan siralmasan érintkezik a söröskancsó
10059 19| halálra itélt vívódása már a siralomházban kezdődik. Az a nyomorult
10060 21| az este, hallám, hogyan siránkozik hátul a’ társzekerenn a
10061 2| rajtunk, felséges úr! - siránkozott Menyhárt. - Éhen halunk!~
10062 21| die 18 januarii 1794.~Ne síránkozzál, édes Húgotskám, ne hullassad
10063 1| És elfojtotta szavát a sírás.~- Nem is mondom, hogy te
10064 26| ne hazudjak; gyakorlom a sírást. Nevetséges volna, ha csakis
10065 14| mert ilyen, valóban korrekt sirató asszony nem minden bokorban
10066 3| Minekutána pedig lent a sírban a gyóntató angyalok általvették
10067 7| aranyhajú, nem mozdul se a sírból, se a kirakatból. Igen jó
10068 10| imádságot, két angyal érkezett a sírhoz. Az egyik fekete volt, a
10069 24| felé, besüppedt, ismeretlen sírok fölött kalászokat ringatva.~ ~
10070 21| ködmönnyüket is disznó’ sirral kenik. Mikor az utza közepén
10071 3| nyelvén, még magyarul is. És sírt minden szem az Eufrátestől
10072 13| mintha bámulna. Én még jobban sírtam. Apám megcirógatott és nevetve
10073 6| való is: «Inter prandendum sit saepe parumque bibendum.»
10074 10| igazságnak.~*~Brahma, Visnu és Siva átvizsgálván a Bilmez Ali
10075 4| sorakozik a többihez. Egy sivalkodó csecsemő veres, kopasz feje
10076 19| életnek semmi nyoma. Óh, nem a sivatag ilyen rettentő, sem az erdő,
10077 4| Resid efendi mellett, a sivatagbeli vándorsáskák között. A cselédséget
10078 7| óvatosan lehúzta az egész skalpot. Ami megtörténvén, leült
10079 7| lába elé raktak harminchat skatulya Chorylopsis de Japon-t.~
10080 19| dräsnerje, aki egy szivaros skatulyát akar megmenteni, a hegyeskönyökű
10081 25| csillogás remeg rajta: úszó smaragdszemek.~Schunke pedig éles szemmel
10082 24| köntösének a szélét.~Hát én? Sóbálvánnyá meredtem az álmélkodástól
10083 16| válasszanak abominabilis sodalitasukba. Saját fülemmel auscultáltam,
10084 20| gyermek!~A forradalom vihara sodorta ki a Keletre. Honvéd volt,
10085 17| Sziciliában, ah, pálmalombbal söprik az utcát, ananászon hízik
10086 23| eresztette meg az ő vigan vágtató sörényes paripáját, a’ pennát, a’
10087 8| embernek egy kis füstös sörházban kell vacsorálnia, de azért
10088 13| sem süt a nap, minthacsak sörháznak épült volna. Nincs benne
10089 27| látott. És az a néhány kései sörivó, aki ilyenkor egyesével
10090 27| Ezek az éjszakai, hallgatag sörivók mind jó emberek.~A szomszéd
10091 13| krajcárokat a szokott mennyiségű sörökért. Valami sietséget, valami
10092 13| siralmasan érintkezik a söröskancsó szélével és alig moccan,
10093 6| pulpitus alól a nehéz ón söröskancsót és pihenés és jutalom gyanánt
10094 27| az volt az értelme, hogy sörre szomjuhozik a tisztes férfiu.~
10095 21| sem, s a’ kultsárné már ‘sörtölődik, hogy mit tsinálok ollyan
10096 13| pincéjében. A falak ódon sötétbarnára vannak mázolva, növelni
10097 27| nem oly világoskék. Magas, sötétpiros fezt és kávészínű bőrzubbonyt
10098 13| lélekbúvárlatom szerint, csakis a sötétségnek köszöni. A sör és a sötétség
10099 6| farkasának körmei közt ragyogott, sötétzöld lombok szövevényében. És
10100 1| hűségesen lappangván a sövény mellett. Észre se vette
10101 1| módjára oldalogjon a kis kert sövénye körül, és Dienes Péter uramnak
10102 1| kékköpönyeges dervist, aki a sövénynél ólálkodott.~ ~
10103 17| Messina: balzsamos szellő sóhajt végig a narancserdőkön.
10104 1| Nem különben, - szólt és sóhajtás rezgett végig vöröses, ritka
10105 26| Úri-utcán.~- Hagyjuk ezt, - sóhajtotta dicső, művészi markolással
10106 9| megbízhatatlan ember létére, soha, de sohase bírna tisztességesen eltartani
10107 20| Aki sohsem kapott levelet.~Régi dolgot
10108 20| faktorok is elegyedtek a sokadalomba: bömbölő halárusok, akik
10109 24| magának való facipőt; de sokallta az árát és nem tudván megalkudni,
10110 5| nézők és játékosok nagy sokasága. És ez a sokaság forrongott.~-
10111 23| etyepetyés comedentiáknak sokaságáról meg az öreg örmény miséskönyvrül,
10112 21| belé elegyedek a’ nagy Uri sokaságba Szirmay Antal Barátommal,
10113 5| kis zűrzavar van. Az úri sokaságban lajtorjákkal tör utat tíz
10114 6| intende!»~És rögtön egy más sokszavú szózat, még vádolóbban,
10115 19| nagy erejével tapad hozzá. Sokszor láttam ezt a pillantást, -
10116 1| kell megvédelmezni. A votum solenne még hátra van, szabad eljönnöd
10117 19| által a szívemet.~A horror solitudinis törvényét magunkon is ezerszer
10118 7| káromkodott: «Der Teufel soll hol’n die G’schicht’! November
10119 25| dich Gott, és hat nicht sollen seyn!~És ebben a kopott
10120 21| der Dinge, die da kommen sollten. Tiz óra után etcerre sarkantyú
10121 2| király azért küldött ide Solymárra, hogy nyulászt csináljak
10122 21| szeret~Jeannette.~(P. S.)~Po’sonyi Zwiebackot küldjél meg Frantzia
10123 24| szégyelled, te ember? - sopánkodott az asszony.~- Szégyelném,
10124 5| És megyünk föl a lakájok sorai közt a csarnokba, ahol Marco
10125 4| mindjárt szép új fazék sorakozik a többihez. Egy sivalkodó
10126 3| megtalálnia, mert ábécé rendben sorakoztak a ghazelek nevei. A halszálka
10127 14| hátrább pedig, szép rendben sorakozva egymás mellé és egymás fölé,
10128 7| a dolgot már az első két sorban kikottyantom! A modern remekírók
10129 3| papiroson pedig apró ritka írású sorocskák elmondák, hogy miről szól
10130 6| játszva leírja ezt a négy sorocskát. A szapora munkájával elégedett,
10131 7| tárgya. Belemelegedvén a sorok szántásába, rút alakoskodásomnak
10132 6| varázslattal, lázasan szántotta a sorokat. Mikor pedig lap végére
10133 2| említésre méltó viselt dolgaikat sorolná föl valaki, mindjárt csorbulna
10134 25| s ott is csak a cigány soron.~Elég az hozzá, monográfiát
10135 5| legyek meggyőződve, hogy a sorsnak semmi viszontagságai...~
10136 18| mintha ezer ágyúval adnának sortüzet, de ügyetlenül, mert a dörgések
10137 13| fölemelni tiltakozó szavát, ha a sóskifli kemény.~E megváltozott emberek
10138 26| nehezedett az egész ebédre; sótalannak vagy elsózottnak tetszett
10139 21| múlva otthonn lehetünk, sőtt talán élő szóval elébb is
10140 1| ik napján. Tanuk: Mehemed spáhi, Szinán aga és Halil dervis.~ ~
10141 27| itélve déli franciának vagy spanyolnak hittem volna, ha a szeme
10142 25| indíthat az eddig ismeretlen speciesekre, amelyek, egy kis jóakarat
10143 25| mecénástól, hogy a nova speciest róla nevezhesse el, míg
10144 2| kezemre, hogy a móresére spekuláljak és kendet a virtusokra exhortáljam;
10145 11| Ennyi a Berlin mellett levő sperenbergi artézikút mélysége. A Foncière-palotától
10146 16| naderer és a szintén osztrák spicli.~Nemzetes Koperta Mihály
10147 25| is szólva a szárított és spirituszba rakott ritka példányokról,
10148 3| bocskorcsinálásig, a pecsétmetszéstől a spongyahalászásig, a versköltés, a hóhérság,
10149 12| köténye, kabinja, szappana, spongyája és lepedője, amely ugyan
10150 12| volt a villamos drót nedves spongyavége. A gőzférfiu mód nélkül
10151 11| kicsit nyugodtabban vette be spriccerét.~- A tapasztalati tudományok
10152 11| teljesen a tudománynak és a spriccernek szentelni.~A tudomány és
10153 11| ignorancia... Feri, noch einen G’spritzt’n, aber ohne Syphon...~E
10154 18| sok kéneső loccsant ki a SSW nyíláson. A földnek ez ingásait
10155 9| németül ért.~- Zu dienen, Herr Stabsarzt! felelt a legény.~A pléhgalléros
10156 1| Köszönöm, Halil efendi, hogy stafétát küldöttél hozzám, - szólt
10157 17| olasz színtársulatokat és stagionekat; hiába, az én olaszom nem
10158 21| zsebembe nyúlván, hogy stante pede praenumerálok az Urániára;
10159 12| választmányba. Ha valamely statisztikai számításból ilyes szám kerül
10160 17| kabátos és óraláncos urakat, statisztikusokat, akikről azt mondták nekem,
10161 13| temetésrendező értekezik, kezében a stehglaszal a söntés mellett, aligha
10162 21| lancier, az ánglia,’ a steyer, a’ furlana és amaz új Bétsi
10163 21| betsűletes Jó’sef nagy gázoló Stiblijeivel vága neki a’ saraknak; de
10164 10| jómódú hevesi földbirtokos, stiftbe adta az istentelent. Kovács
10165 14| milyen lesz majd az új ágy stilusa, milyen a derékalja, a vánkosa
10166 7| pápista papok mellett, magyar stilustanulmányaimnak tanulságos tárgya. Belemelegedvén
10167 13| vagy: «Zum Tode durch den Strang!» Az őrnagy-hadbíró úr mostanság,
10168 23| kandúrok, állyatok mindig strázsát mellette és kiáltsatok berdót,
10169 21| ki láttzik a fejér selyem strimpfli. Parányi kis selyem tzipellőst
10170 17| magában a fenyegető hegyóriás. Stromboli: a tenger fenekéről dühösen
10171 1| országokban végezte el a stúdium generálét; és minekutána
10172 21| csak azt tudom benne van a’ su és a’ n’aura. Vagy talán
10173 1| egy szóval sem. Faber est suae quisque fortunae.~- Már
10174 16| doktor Borotvás, minden este sub rosa konferálnak együtt
10175 16| Koperta; valamint az én substitutus uram ő nagysága is.~ ~
10176 2| kicsit deákos ember is. - Subsummálni kezdem, hogy kend amorosus
10177 15| feltünést keltett elegáns, sudár alakja és aranysujtásos
10178 19| sem gondol többé senki. Süket a világ... nem hall engemet.
10179 11| új adatot hoz elő; ezért sült bolond, aki azt állitja,
10180 1| X.~Egész éjtszaka nagy sürgés-forgás volt a parókián. A leeresztett
10181 24| érte, aztán sántikálnak, sürgős munka közben betérnek a
10182 3| berber kancája megellett, sürgősen vadászatot indított a világrajövést
10183 14| csészéket hozva tálcán, süteményeskosárral egyetemben.~Az uzsonna...
10184 1| lehetett volna mellette sütni; pedig csak arra való volt,
10185 1| A templom dolgát is te sütötted ki. De sőt kutya kötelességed
10186 5| mozaikon.~A mester most sütővasakat szed elő. Inasa fúvóval
10187 22| két talentumért sem kapnék sütővasat, amivel gyér fürteimet oda
10188 1| megfordított mozsárformájú, magas süveg, durva sárga nemezből való.
10189 21| Eszláronn Palatinus gyanánt süvegelnéek meg. A vestibulumbann száz
10190 2| kirántotta a pergamentet a lovász süvegének béléséből, beleszökött a
10191 1| integetett nagy vígan az ő sárga süvegével. Majd, mint akinek hirtelen
10192 27| bolondosan illett a török süveghez. A lábán ötujjnyi vastag,
10193 16| praesentálta magát arra nézve, hogy sufficiens documentumokat szerezzek
10194 17| szívbe csodálatos érzelmeket sugall, mert a nadrág elszánt,
10195 8| zamatot kezdett nyelvembe sugallni.~Mert a fantázia hazugsága
10196 5| kesztyűs kezével kettésimítja sugár fekete bajuszát, sárga csizmáján
10197 12| székre, mely alattomos hideg sugarait a föld alól nyilalja föl.
10198 12| nyugodt öntudat, sőt fenség sugárzik ki személyéből, hogy a lánchídi
10199 1| megcsókolták a beteg boldogságtól sugárzó fehér homlokát és a két
10200 26| kevélységtől és szeretettől sugárzón.~Gyönyörüség volt látni
10201 21| a’ Dámák távozának, oda súgott nekünk: Uraim, ezt a’ tréfát
10202 5| is az a baj, te szamár, - súgta a fülembe a szépapám. -
10203 19| mintha a világtér közepén suhannék egyesegyedül, az egész mindenség
10204 4| selyemfonalak.~Irtózatos suhintással szelte ketté a szultán a
10205 11| esernyőjével kettőt-hármat suhintott, olyanformán, mintha előtte
10206 5| ketté valami nagy zúgás, suhogás, kavarodás... A doge, a
10207 6| kenyéré.~Erasmus az ernyő suhogására föltekintett a pergamentról.
10208 7| ebben a fényes, illatos, suhogó áradatban; duskálkodott
10209 1| csak az őszi alkonyat szele suhogtatta kint a jegenyéket.~Aztán
10210 4| mester, egy szívós vesszőt suhogtatva, - ne sokat mászkálj, mert
10211 7| könnyű, fürge lépésétől olyan suhogva fodrozik a szoknya, a szép
10212 21| 1818.~~Ma chère Cousine,~Je suis heureuse que le jour de
10213 21| A’ tzigányok mind ezüst sujtásos veres libériában voltak
10214 10| füstöt és aligha vetem el a sulykot, ha azt állítom, hogy minden
10215 8| voltánál fogva tömöttebb, súlyosabb az elsőnél. Ismét összeöleltem
10216 10| levegőben. Láthatatlanok és súlytalanok. Alkalmasak arra, hogy vándoroljanak
10217 6| angelicus, aquinói szent Tamás Summa totius theologiaeját másolta.
10218 7| előre, a szokott gyors, summaris eljárás helyett. Amiért
10219 24| bántódása nem lészen.~Idem, qui supra.»~- Hát mi pedig nem fizetünk,
10220 21| Néni házábann mégis igazi surprise vala. A kapubann ollyan
10221 19| volt. És a sötétség egyre sűrűbb lett. Félni nem volt egy
10222 11| tudunk egyebet, mint amit a sűrűségmérő és a thermometer mutat.
10223 17| Girgenti: a bányák mélyéből sustorogva törnek föl a kén gőzei.
10224 11| volna meg. A bűnösök pedig suttognak. A főtisztelendő úr hosszú
10225 16| aztán a doktor, épp oly suttyomba, ahogy jött, hazamegyen.~«
10226 11| Ni itt megy a vén huncfut svarcgelb pap, aki a nájgebájbeli
10227 11| harsogtatta:~- A filozófia! Svindli! Ez a legnagyobb és legszemtelenebb
10228 21| érő sár volt és mink a mi Sylphid ruhánkba! Kotsiba ülésrül
10229 6| Az öreg, ájtatos pater Sylvester olyan volt, mint egy szent
10230 6| odabent.~A tisztes, öreg pater Sylvesternek vala legkönnyebb munkája.
10231 11| einen G’spritzt’n, aber ohne Syphon...~E közbevetés után a főtisztelendő
10232 1| A helyett, hogy aquinói sz. Tamást forgatta volna,
10233 3| minden költő szamár, íme Sza’adi, a Gülisztán csinálója,
10234 21| hivta az inasokat a kik ki szabaditották szegény Zbiskót az ölelő
10235 27| sörivókat valami csodálatos szabadkőművesség fűzi össze. Nem ismerik
10236 21| nagy engedelmeket kérve szabadkozott, hogy nem lehet, mert a’
10237 22| visszatérő Valensre, Lepidus szabadosára bíztam. Immáron a város
10238 24| veszedelmekből való szerencsés szabadulásomért.~Amint megyek az At mejdanon,
10239 22| az aquincumi forrásoknál szabadulni igyekszem a köszvénytől,
10240 26| egy darabig; aztán apollói szabályosságú homlokára ütött egy bámulatosan
10241 4| koponyáját. Piros lett a szablya és a fekete lószőrszakálon
10242 4| valóságos kész munkarendet szabni, hogy a monstrum előre kieszelt,
10243 5| orromat.~Szépapám egy kis szabolcsi makra pipát szedett elő
10244 6| az ázott fekete föld erős szaga, mely nehéz és nem édes,
10245 21| furtsa szünóra a’ Dámák maguk szaggatták a’ pomarantsot a’ fákról
10246 21| megfriziroztatám magamat. Itten immár szagos lisztet hintenek az ember
10247 7| nedves és pörkölt hagyma szagú udvar tele volt édes, bánatos,
10248 20| Jóska ábrázata fehér lett. Szája mozgott, mintha le akarná
10249 4| kétfelé, keresztbe fogta a szájába, ami olyan volt, mint valami
10250 18| hallotta a vallástanító szájából: «Fiaim, az anyaszentegyház
10251 1| csak annyit bocsátott ki a száján: «Hát akkor...» aztán elhallgatott
10252 1| pápista papocska csácsogó szájának az igazság csirizével való
10253 19| csúnya egy szó ez a velencés szájjal ejtett fuoco, mikor sötét
10254 22| Apicius csak azért írta meg a szakácsmesterségről szóló jeles munkáját, hogy
10255 5| az inasokat, étekfogókat, szakácsokat, készülvén erre a nagy dáridóra,
10256 4| belül acéldrót, hogy ne szakadjon. Jó hosszú, szinte leér
10257 13| fázzék olyan cudarul, torka szakadtából danolja: «Kossuth Lajos
10258 4| beleveszett hosszú deres szakálába. Ha letették az asztalról
10259 5| csak bársonymoha volna a szakálam. Mikor a bajuszomat nyesi
10260 1| akarod csúfolni az én vén szakálamat, mint ő? Ne játszál szeretetemmel!
10261 1| siheder noviciusok között egy szakállas, élemedett ember is vagyon.
10262 24| simította végig szép fekete szakállát; ő is nagy kedvelője volt
10263 17| kecske nem viselt ilyen epedő szakált, soha rablóvezér ilyen szerelmesen
10264 24| rövid volt neki.~Az én deres szakálú emberkém mindjobban kacagott;
10265 16| vállraveregetése.~Este tíz óra után egy szakasz tiroli katona vonult nagy
10266 21| hátul a’ társzekerenn a tóth szakáts, a’ ki maga marada ottan
10267 25| a kitüntetést és a jeles szakembernek évi háromezer márka ösztöndíjat
10268 25| kell csapni a békalencse szakférfiának. Két hét a köze és kész
10269 1| Sebaj, jó ember. Hát majd szakítok a te palástodból. Az kék.~
10270 11| ismerhessen meg bármely szakot a végeredményeiben. A tudósok
10271 18| értek belőle, mert igen szakszerű és egész oldalokat foglal
10272 25| monográfiát. A külföldi szaktudomány férfiai mind elkészültek
10273 25| történik: egyszerre nőni kezd a szaktudósok száma. Valamennyi új és
10274 25| tehát meg kell hozatni; a szaktudósokkal pedig érintkezésbe kell
10275 21| derék ifjuval eggy kitsiny szálába, a hol Lucie énekelt számos
10276 2| akiknek mesterségtek a szaladás, lótól győzetnétek le magatokat.
10277 2| életedben, kölyök, most szaladj, mert ettől a levéltől függ
10278 2| bajusza, hogy a jámbor Gáspár szaladni szeretett volna, bár a futás
10279 15| orrcimpái tágak voltak, mint szaladóé, akinek sok levegő kell.
10280 19| visszatartott: hátha még messzebb szaladok a karakoltól. Megálltam
10281 19| tördelnéd a kezedet, épp így szaladoznál, épp így jajgatnál. Mint
10282 6| lefelé, a templom mellett szaladt, a kar nyitott ablakán félig
10283 2| kengyelfutóját:~- Ha még nem szaladtál életedben, kölyök, most
10284 24| vég gyolcsot sem. Ijedten szaladtam a vászonkereskedők céhének
10285 2| nyugtassa. De ti, fiaim, akik szaladtatok? Ti silány kontárok vagytok
10286 9| kacagva vette le nyakáról a szalagot, hogy megmérje a mellkasát.
10287 18| vargabetűt firkantottak a szalagra; a szeizmométerből pedig
10288 19| atomját a következetesség erős szálai fűzték egybe. Csak épp a
10289 21| mind beköltözött a’ kastély száláiba. A’ pomarancsfák a’ tzitromfák
10290 24| jöttem, lecsúszok a kőművesek szálfáin.~Nagy nehezen fölbajlódtam
10291 3| szerencsétlenül járt. Hal szálkája akadván a torkán, meghalálozott:
10292 3| vétségekkel lefirkantotta a szálkás ghazelt, nem mulasztván
10293 21| egéssz vendégség méne a’ nagy szállába. Eggy kicsit várakoznunk
10294 10| sárga szattyánbőr sarut szállított Hasszán efendihez, az egri
10295 8| vidámságtól, ezt az újságot szállítván. Mikor azonban a mindig
10296 17| poseokban, ritka éclatval: nem szállnak förtelmes, sötét sírba,
10297 19| keletruméliai katonaőrházban szálltam meg éjszakára, nagy homokpusztaság
10298 23| néném levelei nem a’ Csáky’ szalmája, igazi tsászárnak se adnám
10299 19| öntudatlanul tapogató kezével s a szalmaszál, a forgács néki az, aki
10300 19| bennünk minden okosságot. A szalmaszálhoz kapkodó fuldoklónak kopott
10301 19| ostobaságomon.~- Szíveskedjenek a szalonba menni, hölgyeim és uraim! -
10302 19| Mondá a comandante s aztán a szalonban puskaporszállítmányok, petroleumos
10303 23| szóllyak a’ diónak, avas szalonnának és egyébb etyepetyés comedentiáknak
10304 21| kastélyba. Mi Poldiékhoz száltunk vis-à-vis van a házuk de
10305 18| benne büntetvén meg az egész szamárnemzetséget, amiért olyan ostoba. És
10306 10| pipaszárat? Hányat hurcolnak meg szamáron? Hányat törnek kerékbe?~
10307 10| felültették a boldogtalant egy szamárra háttal, és kantárszár gyanánt
10308 10| piacon leszállították a szamárról, fölvitték a vérpadra és
10309 3| azért jeles emberek ám az ő szamárságukban. Mert viszont az ő mesterségükben
10310 12| Ha valamely statisztikai számításból ilyes szám kerül ki: 7,564.
10311 4| mulatságot találtam ki a számodra. Mostantól fogva itt lesz
10312 18| oldalokat foglal el benne a számok serege. Ami azonban nem
10313 24| kút mellett és édesdeden számolgatni kezdtem az aranyaimat. Épp
10314 5| Ugyan hány van? Elkezdem számolni. Elvégre is kötelesség,
10315 22| gondosság Dáciába külde engemet, számon kérni az aranybányák sáfárlását
10316 13| halmozza a tömérdek sok nevet, számot, a virginia füstjén keresztül
10317 14| kék papirosban száz kiló számra a viaszgyertyák és fáklyák.
10318 22| hadi szerszámok, tornyok és számszeríjak letakarására szolgáló több
10319 19| okoskodás ez épületének számtalan atomját a következetesség
10320 3| medreszében a poézis, a számvetés, a csillagvizsgálás és az
10321 10| flegmatikus török isten szánakozón pillantott rá és szép fehér
10322 24| megint nevetett. Én pedig nem szánakoztam többé rajta olyan igen.
10323 9| érdemesnek a szegény.~A dajkája szánakozva nézett rá:~- Minek gyötörjem
10324 7| ragyogó holdat.~Csúnya, szánalmasan csúnya volt ez a jámbor
10325 2| még jobban esett, mint a szánalom; mert íme, hát mégis van
10326 25| Schunke barátom, micsoda szándékai vannak magának az én legifjabb
10327 1| gonosz! Most már tudom szándékodat. De szembeszállok vele és
10328 25| Nem kétlem, hogy azok a szándékok igen tisztességesek, - szólt
10329 24| Csibukdsián. - Az mégsem volt a szándékom, hogy ilyen pórul járj.
10330 21| értem, miért veszi ezen jó szándékomat zokon. Szolgála nékem üdvösseges
10331 14| szerencsének, épp az egészségre szándékoztam áttérni, mikor egyszerre
10332 26| szabadság! Éljen a magyar! Ördög szánkázza meg a németet!» A Kis Pipában
10333 1| lesz a gyermek, pápistának szánta. A fekete Dienes alább engedi;
10334 2| Ezért más alkalmas hivatalt szántam nektek, jó fiúk.~A lusták
10335 7| Belemelegedvén a sorok szántásába, rút alakoskodásomnak véget
10336 1| levegő-ég kis hegedőse, a szántókamadár énekel.~Amint így ballagna,
10337 23| redóket, mellyeket homlokunkra szántott a fekete sors. És ime az
10338 6| hihetetlen varázslattal, lázasan szántotta a sorokat. Mikor pedig lap
10339 4| szerencsétlenség, minek szaporítani még szóval is. Szép a testvéri
10340 25| méltóztatik érteni, hát minek szaporítsam a szót. Schunke úrnak eszébe
10341 12| a maga köténye, kabinja, szappana, spongyája és lepedője,
10342 12| dagasztja veszett haragjában a szappanos daróccal. A gőzférfiunak
10343 24| rája vetettünk: hetvenkét szapu búzát, száz pint vajat,
10344 24| belecsusztattad a harisnyád bő szárába. Hármat a jobba, hármat
10345 24| hogy nincs az ő harisnyája szárában semmi.~Akkor látta csak
10346 6| még nedves betűkre, hogy a száradással se vesszen az idő.~Pater
10347 7| orratlan fa-haubenstockra. Ezen száradt a preparátum két hétig,
10348 10| elsőbben átszúrták a csibuk szárát a Bilmez Ali orra cimpáján;
10349 19| száz kilométerre minden szárazföldtől.~Captain Marryat, a vizi
10350 25| dicsekszik, nem is szólva a szárított és spirituszba rakott ritka
10351 24| szertelen nagy ügyesség. Nem szarkákat akarok én meglopni, hanem
10352 24| nagyobb tolvaj legyek a szarkánál is!~- No lássuk. Áll a fogadás.~
10353 24| mind a hat tojást.~- De a szarkát nem riasztod el?~- Már hogy
10354 23| kopik a’ lába, de nyő a’ szárnya. Pola téti, édes néném,
10355 21| az első naptól fogva és szárnyai alá fogada. Meg is kíméle
10356 8| kakast az udvaron. Ez a szárnyas basa nem rendelkezvén zsebórával,
10357 2| Ugyan hogy koptathatjátok a szátokat ilyen potomság miatt!~És
10358 17| vándoroltak a tűt, cérnát, szatyingot áruló tiroli taliánok, a
10359 5| bevilágította, mikor a gróf minden szavában hibás, de szédítően gyors
10360 24| hát nem kételkedhetek a szavadban, és azt sem hihetem rólad,
10361 24| amelyben az van, hogy ne a te szavadra hallgassanak ezután. Már
10362 25| ritkán igérek, de ha igérek, szavamnak szoktam állani - okvetetlenül
10363 11| ezeket a definiciókat is mind szavankint defineálni és így in infinitum,
10364 12| nem veri vissza kísértetes szavával a víz loccsanását és a beszédet.
10365 6| halkan beszélgettek, nehogy szavok a scriptoriumban munkálkodókat
10366 16| és gyáva félelmében egy szavuk után indul.~Hej, de félt
10367 18| századbeli munka, tehát a III. században élt római kisasszonyé nem
10368 17| érdekesen tovább pozituráznak századokon által; folytatják, amit
10369 11| módjában volt életéből fél századot teljesen a tudománynak és
10370 5| mint egy démon; de egy századrész pillanat múlva csupa nyájasság
10371 19| tömött teremben, ahol fejek százai néznek felénk? Ugyan ki
10372 19| percenként hektoliterek százait ontó gőzszivattyúk, a vasközfalak...
10373 3| az egészet megsokszorozom százegy kecskekörömmel. Hariri pedig
10374 9| várod, te gonosz. Mert én százezer forint vagyonomat mind az
10375 21| én azt hittem vannak vagy százezeren mert a’ sok tükör mind egymásba
10376 1| dervis. «De Allah és ti egek százhuszonnégyezer szentjei, most szűnjön ám
10377 5| Még nem láttam. De ismerem száznegyven esztendeje. Fiatalabb nálam
10378 25| Pálra nézve kár keletkezik? (Százötven tallér.) A konstantinápolyi
10379 20| rápirítok. Most azonban százszorosan éreztem, hogy ez a pirulás
10380 22| amennyi; semmi se látszik szebbnek annál, amilyen; a kor és
10381 20| Elsőnek vonult föl a jó Széchenyi basa - a gyülekezet hallgatagon
10382 5| mester most sütővasakat szed elő. Inasa fúvóval éleszti
10383 2| Szaporán, szaporán, kölyök; szedd a lábadat jobban; gondold,
10384 21| A kapubann ollyan Portás szede ki gyaloghintómból, hogy
10385 2| gomba, gyökér, vadalma és szeder volt, itala forrásvíz, ágya
10386 5| kis szabolcsi makra pipát szedett elő a zsebéből, sallangos
10387 5| fekete öblének lengése szédít. Látom a világoskék eget
10388 11| tojás héján ehhez képest szédítő örvény.~A főtisztelendő
10389 5| minden szavában hibás, de szédítően gyors és biztos franciasággal
10390 24| amilyen kend. De szaporán szedje elő a papirost, pennát...
10391 23| tsinálna róla és lajstromba szedné: kitsoda benne a fejedelem,
10392 3| istenes tudákosságot magukba szedő derék ifjak közül pedig
10393 8| lehetetlen volna. Már a szedők kacagva raknák a betűket
10394 1| nagytiszteletű úr ráncba szedte a homlokát. Mit emlegeti
10395 1| érkezett haza Jászberénybe. Úgy szedték le a kocsiról párnástul,
10396 11| méltóztatik tudni, mekkora ez a szédületes távolság fölfelé, ez a netovább?
10397 1| kapaszkodott, hogy le ne szédüljön a földre.~Mert rettenetes
10398 21| hogy nem tudom lejteni és szédülök bele. Jaj, inkább Hatvan
10399 24| ötvös háza födelére. Igen szédült a fejem, mert a ház magas
10400 21| tanulta katonaságában szinte szédültem ugy meg forgatott. Ez a’
10401 2| három rewsthyeirewl szollo szeep história.»~*~A három röst
10402 22| fényes játékokkal, hogy annál szegényebbnek lássuk az aquincumi állatviadalokat.~«
10403 1| leveszi a kezét ezekről a szegényekről.~A kádi most már a szemöldökét
10404 20| Budapestről elküldetett a szegénynek egy levelet, melyben az
10405 25| egyenes arányban áll a szegénységgel.~Például e följegyzésre
10406 14| habos selyem szemfödélt szegett sebesen járó tűvel. Egyszerű,
10407 4| merev, hitetlen bámulattal szegeződött Mehemed Resid efendire,
10408 16| ajtó s a katonaság puskát szegezve rontott a szobába, hol a
10409 15| Aladárt és puskát kapott le a szegről; agyon akarta őt lőni...
10410 19| nagy törvényének ellene nem szegülhet. Csoda-e, hogy épp karácsony
10411 24| tolvajságból.~- És ezt nem szégyelled, te ember? - sopánkodott
10412 21| Jósika és eleintén igen szégyellem magamat tudod lelkem nem
10413 19| de aki tapasztalta, nem szégyelli megvallani. - A Balkán-félszigeten
10414 24| sopánkodott az asszony.~- Szégyelném, ha csak olyan közönséges
10415 21| jaj, beh féltem, hogy szégyen-szemre elbotlok! - de ez a Luxus
10416 3| kecskekörömmel. Hariri pedig szégyenbe marad, ha faggatom: micsoda
10417 21| Bivalyokat, semhogy illy szégyenben találtassam! Magyar táncz,
10418 7| fog el; a lehetetlenség szégyene, mint mikor arra gondolok,
10419 7| tudom hogyan, miképp, valami szégyenkezésféle fog el; a lehetetlenség
10420 1| Mert szörnyű, keserves szégyenkezéssel gondolt Czegléd városára,
10421 11| megpirongatott gyermek félig szégyenkező, félig kérő hangján.~Aztán
10422 19| o vanitatum vanitas! - szégyenkeztem ostobaságomon.~- Szíveskedjenek
10423 16| megterített asztal mellett, jó szegzárdival és egrivel teli poharaknál,
10424 18| igen boldog ember volt az ő szeizmográfjai között. Remélte, hogy negyven
10425 18| nincsen.~Don Marzio egy szeizmográfot fölállított az obszervatórium
10426 18| fölfordult minden instrumentum, a szeizmographok bukfencet vetettek és Don
10427 18| firkantottak a szalagra; a szeizmométerből pedig jó sok kéneső loccsant
10428 20| táskájából leveleket osztogat széjjel.~Mert ő még sohse kapott
10429 9| esztendőben egy nap üres maradt a széke.~- Lám, megmondtam, hogy
10430 13| ember és oly mereven ül székén, mintha törékeny üvegből
10431 1| ötödik szó végére jutott, szekér zörgött az ablak alatt.~
10432 8| partjára, és a hetivásárosok szekerei között beledeklamáltuk a
10433 1| A föld nyelte el azt a szekeret vagy megállt? Csönd volt,
10434 23| ahhová a’ magam szegény szekérkéjén sietek. Derék szekérke a’
10435 24| okosabb tennivaló, mint szekérre rakni a harangokat meg a
10436 21| halászlegényekkel, a’ kik lajtos szekérről hatan emelék le ama szörnyű
10437 5| Mariára állott a szám.~Ezek a székesegyházi impressziók azonban nem
10438 19| ázott kötélvéget, vagy egy széket és magunkhoz szorítjuk;
10439 21| dugdosott minden Gavallérnak a’ székibe, csak az enyimbe nem és
10440 21| levelet. De az tsak tiszta szekirozás hogy én ne irhassam le neked
10441 15| ha pénz kell, csak végy a szekrényből!»... Éjjel volt, Aladárnak
10442 15| pénz kell, csak nyúlj a szekrényembe...» Megmondta neki, világosan,
10443 15| Hát persze, feltörte a szekrényt, mikor nem találta a kulcsot...
10444 1| volt, csak az őszi alkonyat szele suhogtatta kint a jegenyéket.~
10445 4| lala, egyszerűen a kaftánja szélében, mintha dinnyét cipelne.~
10446 1| lehasított a maga zöld palástja széléből egy pólyának való hosszú
10447 21| hazamenésre gondolának. Széledni kezde a’ vendégség; menék
10448 22| És ha kiürült a kendőzős szelence, nincsen egyiptomi kalmár,
10449 6| istenfa, a bazsalikom, a szelencevirág illata és az ázott fekete
10450 3| irigység pimasz örvényének széléről, egy szózattal mondák:~-
10451 9| mellkas teljes hat hüvelykkel szélesebb a minimumnál. Aztán végigtapogatta,
10452 18| papirosszalagok nem voltak eléggé szélesek. Az obszervatórium falai
10453 23| ókulárés német fölmérné szélét-hosszát, mappát tsinálna róla és
10454 13| érintkezik a söröskancsó szélével és alig moccan, mikor nagynéha
10455 13| egykor, hanem fehér. Sőt igen szelid lakat lett. Olyan alázatosan,
10456 15| ismételgetné magában, alázatosan, szeliden.~*~Másnap reggel a becsületbíróság
10457 21| veszendőbe menni. Mihelyt a’ Szelindekek lehasíták a’ Medve fülét
10458 21| nagy fekete Medvét tizenkét Szelindekkel, meg egy Máramarosi Bölényt
10459 24| fölemelkedik, mint a pehely a szellőben és oda megy, ahova akar.
10460 23| kisded könyves házamba, szellős sátoromba, megtzirógatni
10461 4| vándorsáskák között. A cselédséget szélnek eresztették, a rabszolgákat
10462 4| selyemfonalak.~Irtózatos suhintással szelte ketté a szultán a faember
10463 1| Harmadnap virradóra rettenetes szélvész kerekedett és a Boldogasszony
10464 16| Mert a francia forradalom szélvésze végignyargalt Európa derekán;
10465 1| már tudom szándékodat. De szembeszállok vele és gátat vetek neki!~
10466 11| mesterembere nézhet egymás szemébe olyan auguri mosolygással,
10467 24| Hasszán», szólt a két fényes szemecske feddőleg, «hogy merted te
10468 2| fiam. És vigyázz rá, mint a szemed világára, mert a király
10469 21| Húgotskám, ne hullassad szép kék szemednek könyveit, a’ mért nem jöhetél
10470 22| csak azért kápráztatták szemeinket a fényes játékokkal, hogy
10471 4| észre, hogy a kockákon a szemek mellett mindenféle formájú
10472 21| után a Kananokot asszony személlynek vélte és mint illedelmes
10473 12| sőt fenség sugárzik ki személyéből, hogy a lánchídi vámosok
10474 22| egyedül elmém, de egész személyem is vele mehetne, akár a
10475 8| a beszéd lesz az én első személyes bemutatkozásom a nyilvánosság
10476 8| vádlottnak szintén joga van személyesen előadni, amit védelmére
10477 8| Nem!»~A személytelenség nagy boldogsága a szegény
10478 2| időt fecsérlett méltatlan személyükre. Két udvarnok galléron csípte
10479 24| nap multával, saját uri személyünkben, fegyvereseinkkel egybe
10480 8| tüstént úri lakássá vált szememben, a shirting-kanapécskából
10481 13| meghúzódva, loppal nézem őket, szememnek az a káprázatja támad, hogy
10482 18| Crispitől, aki ledobva az emberi szeméremnek utolsó rongyát stb.~S mialatt
10483 1| rózsaszál tiszta, ártatlan és szemérmetes? Hallod-é pap, én attól
10484 21| magát ötsém uram mert ez szemetlenség. Józsa Gyuri meg azt monta
10485 14| és egy fehér habos selyem szemfödélt szegett sebesen járó tűvel.
10486 2| két nagy harmatos, fekete szemhez folyamodott, amely ő reá
10487 18| alig volt hatodfél éves: a szemináriumban már felöltöztették gyönyörű
10488 24| volt ennek a két beszédes szemnek; nem bírtam többé elfordítani
10489 25| És a botanikusoknak éles szemök van.~- Nini, békalencse! -
10490 6| neveknek.~A sűrű fekete szemöldökű, szikár pater Benedictus
10491 21| Uram Bátyám és ebben a’ szempillantásban az egész Compania ledobja
10492 21| engedelmeskedni és szégyen szemre látám, hogy a Vorzimmerben
10493 6| mély hangok dörögtek utána szemrehányón:~«Deus, in adjutorium meum
10494 21| kellő respectussal, erős szemrevaló hányásokkal illeté Apám
10495 24| történetet olvas; de jobban szemügyre vevén őt, láttam, hogy nincs
10496 3| között a kék vagy fekete szeműek vannak-e nagyobb számmal.
10497 22| olyan, mint a dáciai arany, szemük kék, mint a pannoniai nagy
10498 7| és vajjon ne tűnt volna szemükbe a lordosisos szegény kis
10499 17| józan, modern voltukat. Szemüknek meg szokatlanul, kómikusan
10500 27| könnyebben nivellálódik szemünkben, mint a vegetáció. Ausztráliában
10501 21| hideg és be nem hunytuk a’ szemünket mig a’ tüzet végre valahára
10502 5| himpellérnek most rendén volna a szénája. Mert hogy mi gavallérok
10503 24| megnyugodtak, mint akiknek rendén a szénájok. Napszállatkor azonban nagy
10504 27| ember lelkéből azt a sok szennyet, azt a sok ocsmányságot,
10505 1| díszességébe helyeztessék vissza a szentegyházat: a török hallani sem akart
10506 3| ghazele.~Allah, az angyalok, a szentek és a próféták, az igazhit,
10507 10| beüzengetések nélkül toppant a szentéletű férfiú szobájába.~És igen
10508 18| csillagászatot, míg pappá szentelhetik.~Marzio a nap halhatatlan
10509 1| akkor aztán majd pappá szentellek és plébánosnak teszlek olyan
10510 11| tudománynak és a spriccernek szentelni.~A tudomány és a spriccer
10511 18| intervallumaiban olykor szentelt egy-két percet a családi
10512 14| fekete állványon, aminőre a szenteltvíztartót szokták tenni a ravatalnál.
10513 5| Egyebekben nem hasonlított semmi szenthez; komornák eshettek kétségbe,
10514 8| dohány is mind jó.~Hát azok a szentimentális levelek, amelyek ezzel a
10515 1| egek százhuszonnégyezer szentjei, most szűnjön ám az áldás,
10516 16| Martinovics, Hajnóczy, Laczkovits, Szentmarjay... Hogy benneteket is megingatott
10517 5| mozdulatokkal, mint aki Úrnapján a szentség mennyezetét viszi. Harmincötéves,
10518 1| prédikátornak nevezi, a keresztség szentsége ellen rugódozván...» Egyszerre
10519 14| kórusokat idétlen kornyikálók szentségtelenítik meg?~Nagy köhögés jött rá.
10520 20| ditrói gimnázium sérelmeket szenved oláh részről.~Hát a boldog,
10521 17| belevitt engemet boldogtalan szenvedelmembe, az olasz keresésébe; mert
10522 27| kétségbeesés, az öröm, a szenvedés egy mindenütt. És ez az
10523 17| háromszor akadnak el a hősi szenvedéstől s ez a két tragikus lábikra,
10524 26| azután a poharat és mily szenvedőn emelte ajkához az asztalkendőt!
10525 24| neked, derék ifju úr, mit szenvedtem, a hosszú tengeri útban;
|