000-arboc | arcah-betuj | betuk-csasz | csata-egyha | egyhu-enged | enger-felel | felem-forra | forro-hadon | hadve-hiu | hiusa-iszap | iszna-kelen | kelet-kispa | kispi-laban | labar-lohal | lohat-megle | megli-morbi | mord-nyomv | nyosz-papis | papja-rancb | ranci-siett | signo-szenv | szenz-tarog | tarok-tromb | tron-vanit | vanko-vizit | vizpa-zwieb
Rész, Fej.
10526 15| alkalmasint kitűnő táncos. A szenzáció aztán végigszaladt az egész
10527 5| bókol, aztán kezet nyújt szépapámnak, ki megcsókolja a fehér
10528 24| menni?~- Kegyelmes basa, - szepegett a mülázim, - a budai basától
10529 27| az indiai bozótok kábító szépek! Csakhogy az ember nemsokára
10530 7| fogalmazványt, irtózni fognak a szépfrizurás, mosolygó viaszbábuktól,
10531 3| tolvajság, a hadvezérség, a szépírás művészete, a hajózás, az
10532 16| ember.~De volt neki vörös szeplőkkel teli alattomos ravasz képe
10533 3| szakadt nagy mihaszna veres, szeplős fickó volt. Az orcája piros
10534 22| eraviscusok. Erős, deli faj; szépnek azonban nem ítélhetem, bár
10535 21| minnyájan rútúl meg valánk szeppenve; ama Bizay az ágy alá bújt,
10536 7| az aranyhajú kisasszony szépsége és előkelősége rám igenis
10537 1| gházelekben magasztaljam ez világ szépségeit, melyek mind Istentől valók.
10538 7| az aranyhajú kisasszony szépségét és előkelőségét. Sőt a pozitúrázásban
10539 25| felé.~Gyönyörűen sütött a szeptemberi holdvilág. Hamvas fehérségben
10540 4| Hordozzon a mennyország minden szerafimja!~Resid efendi zokogva ölelte
10541 4| a trónörökös ül pedig a szeráj legbiztosabb börtönében
10542 4| úszva kell menekülnöd. A szerájcsúcson túl alig egy ágyúlövésnyire
10543 26| déli séták alkalmával, hol szerelemtől lázas Romeo, hol töprengő
10544 18| hölgyolvasóktól, hogy Don Marzio szerelmeire nem terjeszkedek ki; de
10545 1| Maradj, édes uram, az Isten szerelmére kérlek, maradj, könyörgött
10546 3| erszényszámra adták neki a szerelmet. Minthogy pedig ezek a nevek
10547 24| illik megtudnod: mennyi a szerencséd. Mert minden arany egy szerencse.»~
10548 24| Hisz ép az volt az egész szerencsém nyitja. Mert én, fiam, a
10549 14| Valóban nincs nálam szerencsésebb ember... Borbála angyal!
10550 24| nem elégelted még meg a szerencsétlenséget? Több is kell? A lábad után
10551 3| tanítómestere volt, egy nap szerencsétlenül járt. Hal szálkája akadván
10552 21| selyemből való ruhámat. Szerentse, hogy Schapodlim nem gyűrőde
10553 23| vagyok és leszek. Kednek szerentséje, mert nem vénítem, ha Mathuzsálem
10554 23| légyen kednek.~Az a’ mi nagy szerentsénk, édes néném, hogy én voltaképpen
10555 23| olvashatom! Ez nékem elégséges és szerentsés ember vagyok, mert én ihol
10556 21| vala, mikor reá bízá ezt a’ szerentsétlen Mentorságot. Hányszor akadánk
10557 26| jutott, hogy ez is hálás szerep és... Az óriások gyakorolják
10558 26| látni a nagy embert ez új szerepében. Eddig csak végig szokta
10559 26| monoklival domborítani egy szerepet. Egyszer a Rókus-kórháznál
10560 26| remekül alakította ez új szerepét a nagy művész! Összes figyelme,
10561 7| mint a legfelső körökben szereplő kétkötetes regényhősnőket
10562 21| Klariszom drága szivetském és szeressél engemet.~De eztet nem tsak
10563 24| Akkor a tolvajságot is szereted. Itt a kezem, fiú, csapj
10564 23| fűszálnak nintsen része más szeretetben, mint hogy a’ nap süt rá
10565 23| édesség vagyon, mind a’ szeretetből vagyon. Szeretem az én teremtő
10566 21| édes jó Asszony Anyámnak szeretetébe, hogy könnyebben fogja nekem
10567 26| ez a nagy ember az ő apai szeretetében. De amellett, hogy egész
10568 1| szakálamat, mint ő? Ne játszál szeretetemmel! Tudod, mindig szerettelek,
10569 25| nagyságos hölgyeim.~*~A szeretetreméltóság, tudomány és bőkezüség dolgában
10570 26| vezette, apai kevélységtől és szeretettől sugárzón.~Gyönyörüség volt
10571 20| magyar szó. És atyafiságosan szeretik egymást.~Ennek a gyülekezetnek
10572 1| keresztyének atyafiak vagytok és szeretitek egymást. Mostani beszédedből
10573 22| bölcsességed és ízlésed nem szeretné a rövidséget. Igy csak annyit
10574 1| atyafiak vagyunk és úgy kell szeretnünk felebarátunkat, mint minmagunkat.~-
10575 7| gondolok, hogy hátha az én szeretőm lenne a párisi opera legszebb
10576 4| vele. Úgyis tudom, hogy szeretsz tavlát játszani. Lesz módod
10577 1| szeretetemmel! Tudod, mindig szerettelek, mert jó és okos személy
10578 23| hogy idelent bujdostunk, szerettük egymást és irkáltunk egymásnak
10579 1| nem vagyunk járatosak. De szeretünk igazságot tenni mindenkinek
10580 25| frank.)~Mindezt meg kell szerezni, bármely áron. Ami pedig
10581 24| szegény ember vagyok. De szereztem magamnak tudományt s ez
10582 21| még hat pár igavonó barmot szerezzen. A betsűletes Jó’sef nagy
10583 22| szorgalmas törekvéssel köszvényt szerezzetek, örömest fizetvén a durcás
10584 8| nyilvánosság kizárásával bejött a szerkesztőségbe, egy rejtett kis udvari
10585 12| forgatja a csapot, hogy a szerkezet kiadja minden erejét. Végre
10586 18| földrengésjelző, érzékeny szerkezetek erősen működnek és vékony
10587 4| végigkutattam szövevényes szerkezetének minden zegét-zugát. Nincs
10588 4| Mindjárt látszott a toronyóra szerkezeténél bonyodalmasabb masina: fogaskerekek,
10589 12| a sok ismeretlen, sötét szerkezetet, amelyek, mint a nürnbergi
10590 10| Csibukszopókákat? Micsoda szerszám az?~- Füstöt inni való.~
10591 22| láttam várost, ahol a hadi szerszámok, tornyok és számszeríjak
10592 6| temetés, exorcizmus és a többi szertartások minden igéjét. Szép, fehér
10593 1| csalással és kárhozattal teljes szertartásuk idején legyen hol gyülekezniük.~
10594 6| együgyüen bölcs, boldog szerzetes, aki jámbor gyönyörüségét
10595 12| rendszerint lumpolással szerzik meg. A gőzférfiu azonban
10596 8| szokások és még rosszabb szerződések arra nem köteleztek, hogy
10597 13| háta gerince. Roppant nagy, szétálló, ősz bajusza, melyet a hozzáfésült
10598 4| tellett ebben a bolondságban. Széthúzta a figura kaftánját és elől-hátul
10599 4| Kérdésére megfeleltek a padlón szétszórt kerekek, rugók és selyemfonalak.~
10600 3| lélekidézés, a bíráskodás, a szezámmagos pogácsa, a borotválkozás,
10601 26| Észak-Németország izzóbb Sziciliánál. Mert ami azt illeti, Szicilia
10602 18| így deklamált, a Lipari szigetek mögött még mindig kéklett
10603 27| hogy ismét az ausztráliai szigetekre küldik. Mindezt olyan egykedvüen,
10604 19| ugyan már érzi, hogy el van szigetelve a világtól, hogy ő az, maga,
10605 10| léte megszűnt. De Habana szigetén, Manrique A. Lopez ültetvényében,
10606 25| látni a Lübeckből Bornholm szigetére menő gőzös füstjét, s ilyenkor
10607 27| volt rajta. Most épp Ceylon szigetéről jött és Perzsia felé törekszik.
10608 8| köteleztek, hogy firkáimat szignáljam.~Módomban volt tárcákat
10609 8| világboldogító szándékkal. Ha szignálni kellene a cicerót, mindez
10610 14| gyászfullajtárral pompázó, szíjakon himbáló fekete hintóban
10611 26| bánatának tengerét még egy szikfröccsel növelte. Ó, mily festőien
10612 17| meg a ballábát egy festői szikladarabon; és hogyan emeli a puskát,
10613 18| lángot, az olvadni készülő sziklákat, a kéken égő büdöskövet,
10614 6| rózsaszínbe játszó fehér csillag szikrázott feje fölött a tavaszi égen.~ ~
10615 8| erdőben, aztán megebédelt a Szikszay egyik nagy üvegtáblája mögött,
10616 22| barbár kis városban. Az Anis szilaj örvényei helyett a sima
10617 7| az ízlés két királynője: Szilárda és Hullámka (polgári nevükön:
10618 25| tudniillik a növényország Szilasbalhásán lakik, s ott is csak a cigány
10619 25| nem a Lipótvárosra, hanem Szilasbalhásra vetette kegyes pillantását.
10620 15| kávéházban is, ahol a főhadnagy szilvóriumízű konyakot ivott és tegnapelőtti
10621 16| nemzetes Koperta Mihály uram, szimatolván, mint a jó vizsla, mikor
10622 7| fölfüggesztmény»; ma, azt hiszem, szimbolizmus a neve, mert szokás mostanság
10623 7| mostanság minden ócska dolgot szimbolizmusnak nevezni. Vannak aztán remekírók,
10624 14| hogy még a féltékenység szimptómái is mutatkoztak rajta. Egy
10625 10| érzékeknek nincsenek határai: a szín, az illat, a zamat, a hang,
10626 1| napján. Tanuk: Mehemed spáhi, Szinán aga és Halil dervis.~ ~
10627 21| valaha Méltóságos Urunk szine elejébenn, ha valami non
10628 24| mesemondó és szeretne magas színed elé járulni.~- Mesemondó?~-
10629 6| tudománnyal elegyítette színeit; a rejtelmes, a barbár Kelet
10630 6| arany tündöklött, zománcos színek égtek. Fejedelemnek való
10631 17| lustrumon által, a hely színén, végig kalandozván az egész
10632 12| készül, vagy egy világhírű szinészre, aki előadás előtt utólszor
10633 26| konduktor mellett egy jeles színészünk állt. Szó nélkül megragadta
10634 17| koromban megjelent a Nemzeti Színház dobogóján Perotti, signor
10635 2| emberré, mint az az érzékeny színjátékokban is rendesen történni szokott.~
10636 5| nagyúri semmittevést nem lehet színlelni.~A terem küszöbén az úrnő
10637 9| is tudom, hogy most majd színlelt betegséggel mentegetőzik!~
10638 26| Pipában találkoztam honunk színművészfénycsillagával. Mert a dicső nem itélte
10639 26| büszkesége, halhatatlan színművészünk, május első napjaiban egy
10640 14| mutatkoztak rajta. Egy nap színpadi intrikus ijesztő fintorgásával
10641 27| melyet hol ilyen, hol amolyan színre fest a nap, a felhőkavargás.
10642 24| vagyis Ezerszem.~És én színről-színre láttam Kis-Ázsia két leghíresebb
10643 17| mód nélkül hadonázó olasz színtársulatokat és stagionekat; hiába, az
10644 1| azért kérettünk tégedet úri színünk elébe, hogy bölcsességedtől
10645 5| pipáját, csiholt és bölcsen szipákolva ígyen beszélt:~- És te azt
10646 5| Mellén brilliántos érdemjelek sziporkáznak. De jobban szórja a tüzet
10647 11| kék égen csillagok raja sziporkázott.~A főtisztelendő úr pedig
10648 7| lett és tündöklő pettyek sziporkáztak rajta. Néha lepillantott
10649 17| és színt még az Abruzzok szirtszakadékaiból is. De az a sziget, az a
10650 26| hogy érzi e tősgyökeres szittya vendéglő nemzeti jelentőségét.
10651 20| urak és földönfutó levantei szittyák; generálisok és mesteremberek;
10652 10| is. Aki Upmant és Bockot szív, szükségképpen Mummot iszik
10653 15| duellumokat és kedvetlenül rágta a szivarát.~- Miért épp engemet akarnak
10654 10| novellahősei szívtak.~*~A szivarból füst lett. A füstből atomok
10655 8| lent az udvaron s az én szivarmuniciómból megmaradt két hírmondó.
10656 19| bebólingató lombok és a szivarok. A nagy, a végső egyedülvalóság
10657 8| én meg elszívtam minden szivaromat, mikor végére ért a fölolvasásnak.~-
10658 19| elmaradhatatlan dräsnerje, aki egy szivaros skatulyát akar megmenteni,
10659 19| komédia nélkül is nyugodtan szivaroz a kocsiban, míg kiérünk
10660 10| már senki sem szólt bele a szivarozásába.~Kovács István mindig a
10661 18| frissen borotválva és szájában szivarral, a szeizmográfok termébe
10662 17| elrendezések, állásuk a szívbe csodálatos érzelmeket sugall,
10663 7| És ilyenkor különösen a szívébe hatott a furulyaszó; sőt
10664 8| és vágyakozás vagyon az ő szívében.~*~Volt nekem egy jó barátom
10665 24| hallgasd meg azt az intést szíved szerint. Vagy elfeledted
10666 21| Ezért folyamodom Anyai szívéhez, fiúi tisztelettel instálván,
10667 19| szeretetnek fészkében és szívek száz meg száz millióinak
10668 21| tsak itt akarom neked a’ szivem szerint meg mondani, hogy
10669 19| Megálltam és hallgattam szívem verését. Ez a kis élő hang
10670 17| nagy érzések áramlanak szívembe a városok, a hegyek nevéből.
10671 7| fekete gyűlölség támad szívemben a nők iránt, akik mellettem
10672 24| végre elmondhatom, ami a szívemen van. Én tisztességes szándékkal
10673 21| valamelyike a’ pénz helyett a’ szivemet rabollya vala el. Pedig
10674 19| mint tőrdöfés verte által a szívemet.~A horror solitudinis törvényét
10675 24| kis aranykígyó és igen a szívemhez hatott a szava. Hogy pedig
10676 10| Ötödikszer a szegény Bilmez Ali szívén robogott keresztül a véres
10677 14| becsületes fiú ugyanis a szívére mutatott volt. De én - méltóztatik
10678 17| Rinaldini, nagy kő esvén le a szívéről, hogy végre hazai hangot
10679 15| nyilatkozatából azt látom, hogy szíveskedik kérésünket teljesíteni.
10680 15| Igen kérjük méltóságodat, szíveskedjék elvállalni a bírói tisztet...~-
10681 19| szégyenkeztem ostobaságomon.~- Szíveskedjenek a szalonba menni, hölgyeim
10682 24| hálára köteleznél engemet, ha szíveskednél megmondani: mi nevetni valót
10683 23| kereke, jószándék a’ rudja, szívesség a’ ferhétze, a’ két poroszkás
10684 21| tiszta ágy (bátor én nem szívessen fekszem idegen nyoszolyában)
10685 1| derék legénynek a fájós szívét csakis az az egy rózsaszál
10686 21| édes kis Klariszom drága szivetském és szeressél engemet.~De
10687 1| Péter uram pedig elsápadt és szívfájós ember módjára a melléhez
10688 27| hogy egy kis álomadó italt szívjak magamba; de azért is, mert
10689 10| Dsanaklisz-testvérek cigarettáit szívják; sőt olykor azokért is,
10690 10| is, akik egyáltalán nem szívnak semmit.~Mindez némi költekezéssel
10691 26| föltünés, mikor az érző szívnek ez eleven vértanuja mint
10692 4| szeretettel a mester, egy szívós vesszőt suhogtatva, - ne
10693 10| csak a Degré novellahősei szívtak.~*~A szivarból füst lett.
10694 19| világ... nem lát engemet. Szívtelen a világ... nem könyörül
10695 23| rövidebb a’ ketek’ karja és a’ szivtől a’ penna’ hegyéig nem ollyan
10696 21| az oldalt üldögélő kövér Szklabinya Kananokot akarta tántzba
10697 8| a vampir. De beszédét a szlankaményi kormánypárt jelenlevő oszlopai
10698 24| azt okosan felfogtam, hogy Szmirnában úgy sincs többet maradásom.
10699 5| tizenkét gályája, melyet Szmirnából várnak, már harmadnapja
10700 24| így kezdett mesélni:~- Én szmirnai születésű vagyok. A nevem
10701 27| elvesztek a rokon olasz szóáradatban; de néha angol, német, török
10702 5| Tegnapelőtt óta, felel a szobaasszony.~- Volt nála orvos?~- Nem
10703 21| több, kirobog legényeivel a szobábul. Nem dicsőség a’ megvallása,
10704 7| szép nagy ház földszinti szobácskájában már csak ketten maradtak:
10705 1| legénynek hátán háza, kebelében szobája. Most nehezebben veszem
10706 15| tegnapelőtti lapokat olvasott, míg szobáját befűtötték. Egy igen zajos
10707 1| amint szövétnekkel jártak a szobákon végig. A pitvarban akkora
10708 21| Én mindezt ama Uri Dámák szobaleányaitól tudom. Aranyával fizettem
10709 14| gyertyatartók között, egy vén szobaleányforma alak mutatkozik, kávéházi
10710 12| Kérem a jegyemet!~A jegyemet szóban az emen van a hangsúly s
10711 13| aztán végigkutattak minden szobát, még az én kis zöldhálós
10712 7| vagy a második emeleti szobaúr furulyát vett elő és epedőn
10713 18| csupa rokokó cifraság, a szobor együgyüen mosolygó fabáb,
10714 26| derű is világította meg szoborszerű vonásait: a női nem iránt
10715 1| élt az ő jó feleségével, Szoboszlai Fruzsina asszonyommal. Meghalálozván
10716 18| székesegyházban van a kápolnája, szobra és fátyola. A kápolna csupa
10717 5| ég. A renaissance-palota szobrai, párkányai, facettái mind
10718 17| a köpönyegüket megannyi szobrász vetette vállukra, az erkélyeken
10719 17| sekrestyés s rámutatott a szobrokra:~- Sansovino!~- Freili pin
10720 17| hajóba rakják; családapa és a szocialista olvasókör elnöke. Compare
10721 25| alszik. - És ebben a három szócskában: «jön a hajó!» véghetetlenül
10722 7| művét (láthatatlan apró szögeket vervén köröskörül) az aranyhajjal,
10723 27| rágyújtott egy furcsa, fekete, szögletes szivarra.~- Az állatok?
10724 14| ábrázolnak, vagy szürke-, vagy szöglovakkal.~A bolt közepén pedig, két
10725 4| művészet.~Mert nem minden szörnyeteg hasznavehető ám. Amelyik
10726 4| A fazék-ember.~A szörnyeteg-gyártás régi jeles mesterség, egyesül
10727 4| elvégre rendén is van, mert a szörnyeteg-gyártó mester részéről ez a vállalkozás
10728 4| lehajolt a földre, fölvette a szörnyeteget az ölébe, megsimogatta őszülő
10729 20| le akarná tagadni ezt a szörnyüséget, ezt a szégyent, ezt a lehetetlenséget.~-
10730 1| azonban azt mondta:~- Zöld szövet az én testemen nem lehet.
10731 18| fátyol pedig egy megsárgult szövetdarab, melynek az a tulajdonsága
10732 14| Borbála ült, sötét fátylak és szövetek fellegébe temetkezve. Csak
10733 7| Régimódi, kézzelszőtt, pompás szöveteket, aminőket ma már nem is
10734 1| hol elsötétedtek, amint szövétnekkel jártak a szobákon végig.
10735 6| ragyogott, sötétzöld lombok szövevényében. És olyan finom, olyan aprólékos
10736 4| kerekei közé; végigkutattam szövevényes szerkezetének minden zegét-zugát.
10737 24| első dolgom volt az Ája Szófia, ama világhíres mecset felé
10738 3| legjobbnak; és az igazlelkű szofták, kiket a becsület erős madzaga
10739 18| csak félig babonásan, félig szokásból, mint minden kezdetleges
10740 12| idekint a polgári életben a szokásnak és rendnek minden tekintetben
10741 15| Bocsánat, de nekem az a szokásom, hogy előleges információkat
10742 27| szólt:~- Ne haragudjék rossz szokásomért. Harminc éve kóborlok a
10743 27| egész ismeretlen nyelvű szókat is kevert beszédébe. Ilyenkor
10744 17| voltukat. Szemüknek meg szokatlanul, kómikusan élénk a nyakravalóm
10745 25| de ha igérek, szavamnak szoktam állani - okvetetlenül eltöröm
10746 5| hogy csak volna, ha nem szólalnának meg minduntalan azok a kedves,
10747 8| kérdezte.~- Hogyne! a vampir szolgabíróval...~- Az, az...~A vampir
10748 14| hogy a szép asszony olyan szolgaféle emberrel...~- Barátom, az
10749 21| Jurátus korábann méltatlan szolgai munkákat végezni az ő Printzipálissának
10750 21| nem kíméli még az Egyház szolgáit sem és Práf Egri Kananok
10751 23| hogy ellátogasson szerelmes szolgájához. Hát az a’ frantzia dáma
10752 23| megtűri ked régi szombati szolgáját úri házában, ahhová a’ magam
10753 12| azt kiáltja a hajlongó szolgáknak: «István, a kötényemet!
10754 21| ezen jó szándékomat zokon. Szolgála nékem üdvösseges tanátstsal
10755 16| esztendeje. És valának az ő szolgálatai fönt Budán a kancelláriánál
10756 8| ortográfiát nem követelő szolgálatig emelkedhetnék.~«Ha ezeknek
10757 3| felfogadta őtet erre a szolgálatra, így szólott:~- No Mehemed
10758 25| tisztességre? Azzal nem szolgálhatok. Én, ha botanikus és mellesleg
10759 12| és bizonyos gyöngédséggel szolgálják ki őt. Hozzájárul a principális
10760 22| számszeríjak letakarására szolgáló több pokrócot készítenének,
10761 1| Állok elébe, nász uram! Szolgálok kendnek! De tudja meg, hogy
10762 22| körül van egy kis barbár szolgálóleány; neve Gallitta. Rómában
10763 1| a második apródesztendőt szolgálta volna, gróf Forgách Ferenc
10764 10| megtörtént, az megtörtént. Hogyan szolgáltassak neked igazságot? Föl akarsz
10765 12| úszónadrágos Herkules tenyerei alá szolgáltatja magát. Mások könyörögnek
10766 1| én is, bátor bizony nem szolgáltunk rá, hogy...~És elfojtotta
10767 2| senkinek se másnak. Tudom, szolgám, hogy nem vagy valami híres
10768 4| bízza a padisah holmi léha szolgára. Meg vajjon tud-e olyan
10769 4| ne örülj, ezzel a kockázó szolgával nem forralhatsz ellenem
10770 24| illedelmesen várta, hogy szóljanak hozzá.~- Ki vagy te? - kérdezte
10771 21| betyárok. Ne álmélkodjátok, ne szóljatok, ti szamarak. Én mindezt
10772 24| vagy a budai basa?~- Ej, ne szóljon kend olyan dolgokba, amikhez
10773 23| ketek’ saját édes hangja szóll a’ ketek fülében, mikor
10774 23| ollyan a’ levelök, mint a’ szólló szőllő, tsengő baratzk,
10775 23| deák, olasz, hogy ne is szóllyak a’ diónak, avas szalonnának
10776 8| és immár éberebb társai szólnak. Nagyot kukorékolt, kokinkínai
10777 24| a minap is megbüntette a szolnoki béget.~- Helyes! Reklamálunk
10778 4| szép kecske, jó kecske! szólongatja valami csodálatos cérnaszálvékony
10779 1| a deákné?~- Eleinte nem szóltak az istenadták semmit. Akkor
10780 11| Igazuk van, ha a részletekről szólunk. Csakhogy a részleteknek
10781 24| szpáhikapitány, törökül szólván:~- Fényes ábrázatú úr, Abdurrahman
10782 23| szombaton megtűri ked régi szombati szolgáját úri házában, ahhová
10783 4| mert mindjárt elepedek szomjan. Három napja nem férhetett
10784 1| vele, aztán megszólalt:~- Szomjazom. Tégy velem másik nagy jót:
10785 27| volt az értelme, hogy sörre szomjuhozik a tisztes férfiu.~Megnéztem
10786 16| Titkot! Titkot! Titokra szomjuhozott és éhezett a derék férfiu.
10787 27| Észre sem vettem volna, ha szomjusága nem győzedelmeskedik nagy
10788 2| üdítő gyümölcslével itatta szomjúságában...~Alig hogy fellábadt jó
10789 22| mosolyog, hogy itt annál jobban szomorítson az ő mogorvasága; és a nagy
10790 1| nyelvelésre ne hallgassak.~Nagy szomorúsággal tért haza nagytiszteletű
10791 1| becsülöm benned, hogy nagy szomorúságodban Istenedhez fordultál és
10792 1| hogy ne hozd reám ezt a szomorúságot, ezt a szégyent... Mert
10793 4| sötét szemét, azt a mindig szomorút. Az udvarbéliek kényeztetnek,
10794 2| veszíteni. Lódulj vele a szomszédba, Nagyváradra és add a városbírónak;
10795 24| türtőztetni.~- Uram, - fordultam szomszédomhoz, udvariasan meghajolva, -
10796 4| gályán; lent a szent Mekka szomszédságában majd csinálhatnak pártot
10797 1| Cardinalis...»~Mikor a harmadik szónál járt, már maga volt a szobában.
10798 4| és hanyatt vágja magát a szőnyegen. Ezt a derék fickót kellett
10799 8| Halil-bazárban nem vásárol perzsa szőnyeget, mert ott csak a legsilányabb
10800 8| kerevetén, melynek perzsa szőnyegét a kairói Halil-bazárban
10801 4| nap, felkuporodva a drága szőnyeggel borított rabágyra. - Jaj
10802 24| kérdezte a basa, jóízűen szopogatván egy csirkecombot.~- Én hat
10803 8| nem értem.~Barátom kissé szórakozottan és kissé büszkén mosolygott.~-
10804 13| legyen, mikor e fenyegető szőrerdőből dörög ki az auditori szózat: «
10805 21| látám, hogy a Vorzimmerben szorgalmatosan kefélli a’ tsizmát. Igaz,
10806 22| Aquincumban. Ez igen hasznos szorgalmatosság, de éppenséggel nem mulatságos.~
10807 21| felgondolásával és szerelmes szorgoskodásával nem engedé, hogy jó Asszony-Anyánkkal
10808 22| kemény kötelességei körül szorgoskodván.~Sajnálj engemet, ó Valerius;
10809 5| Szeme pedig azt mondta: szorít a ruhaderék és unatkozom.
10810 19| egy széket és magunkhoz szorítjuk; mert hiszen az is valaki.
10811 15| lakására.~A főhadnagy úr kezet szorított a hajlongó urakkal, kikísérte
10812 21| papunkban megöleli kebelére szorittya tsókolja és örömkönnyeket
10813 1| pöcsétes pergament vala szorítva.~... Az a pergament mai
10814 5| sziporkáznak. De jobban szórja a tüzet két nagy sötét szeme.
10815 24| az enyim, megbolondított.~Szórni kezdtem a pénzt. Alig fordult
10816 13| Táblabírói tajtékpipát szorongat megmaradt kevés foga között
10817 1| hely csakugyan tatarozásra szorul, hát megengedem, hogy kifoltozzátok.~
10818 4| akár csak a kövek közé szorult növény kitörekvő satnya
10819 12| kevélysége szól. És ez a szótag uralkodik aztán egész fürdésén
10820 11| mondására készül és minden szótagot megnyomva, elkezdett harsogni:~-
10821 23| karbunkulusos és tarka álommal szőttes, mivel hogy mi otromba bölts
10822 3| sárga és fonnyadt, mint a szotyós körtvély. A teste pedig
10823 26| volt, az eledelt megrendelő szózatában annyi hazafiság reszketett,
10824 12| hallgatják a felülről jövő szózatot. A gőzférfiú pedig a nemesen
10825 27| mi zithon! Caramba! Arpa szu getir! Schweinkerl! Ancor
10826 23| nem betűz senki, tsak a’ szú meg én. De igen kedvessek
10827 25| huszonnyolc éves. És micsoda szubszisztenciája van? Semmi. Azt javasolom
10828 18| bibliográfiájú és többnyire nagy szubtilitásokkal foglalkozó értekezéseit
10829 11| jövedelem. Én elengedek minden szubtilitást, minden behatóbb ismeretet...
10830 8| előadni, amit védelmére szükségesnek tart. Kíván nyilatkozni?~
10831 10| Aki Upmant és Bockot szív, szükségképpen Mummot iszik és mindig oly
10832 21| stafétával meg segélvén, engemet Szülei jó indulattyában meg tartani
10833 13| hangon mondtak valamit a szüleimnek, amit én nem értettem. Az
10834 23| tsak ollyan költeményes szülemény-e az én kedves néném meg az
10835 1| fiú nem rút paráznaságból születék, hanem vala isteni és emberi
10836 13| változás esett rajta. Előkelő születésén kívül fényes karrierjét,
10837 24| kezdett mesélni:~- Én szmirnai születésű vagyok. A nevem Hasszán.
10838 12| újság íródjék róla. Anyától születik, asszonyt vészen el feleségül
10839 26| minden tekintetben. Vagy mire születünk? Ha végigtekintünk a mindenség
10840 26| Csoda-e, ha ragaszkodik a szülő? Ezt megcselekszi a nőstény
10841 1| a gyermek a hitben az ő szülőjét. Ha fiú, ám legyen pápista;
10842 22| nyoszolyának örömei által, szünet nélkül hivatalom kemény
10843 21| volt tőkéken azoknak a’ kik szüretelni akartak hej de jobb ez tsak
10844 14| halottaskocsikat ábrázolnak, vagy szürke-, vagy szöglovakkal.~A bolt
10845 13| szobából.~Az alkonyat egyre szürkébb. A szűk, mély udvar ablaka
10846 14| kartonban pókhálószerű, szürkeszalagos halottas-ingek. Mellette
10847 13| virtusa épp ez a folytonos szürkület. Mikor estefelé fellobban
10848 1| kérdezek, mert az én időmben a szűfájósokat még nem szokták rózsaszálakkal
10849 23| meg háromszinü matskák, szukák és kandúrok, állyatok mindig
10850 10| valamennyi kisérletén; és a Szultán-flór fölfedezésekor kicsapták
10851 10| majd a Kirre és végül a Szultán-flórra. Sajnos, rajta kapták valamennyi
10852 4| és trónját félti? Oszmán szultánnak tegnap vitték meg a hírt,
10853 3| született, vagy ha világbíró szultánunknak a legderekabb berber kancája
10854 27| bockot kiáltván a terem végén szundikáló legénynek, igazolni kezdte
10855 1| százhuszonnégyezer szentjei, most szűnjön ám az áldás, mert ha még
10856 17| Palermo: kék víz fölött szunnyad egy téli nap hevétől bágyadt
10857 22| A beteg ember kívánságai szunnyadnak; de pihent erővel ébrednek
10858 20| őt ugyan nem üldözte egy szúnyog sem. Árva gyerek volt otthon
10859 3| kígyótól a tojásból ki nem kelt szúnyogig, az ércek, a kövek, a kláris,
10860 8| minden reggel az újpesti Szúnyogszigeten tanulja fennszóval, némi
10861 13| mondva: érzem e tekintet szúrását, mely olyan sajgó hidegséget
10862 10| szomorú példám? És hánynak szúrják át az orra cimpáján a pipaszárat?
10863 5| kikötőcölöpön egy nyaláb szurkos fa ég. A renaissance-palota
10864 13| csak egyetlen szűk ablakon szűrődik be a ködös derengés. Örök
10865 9| az ellenség. Odarohant, szúrt, lőtt, vágott és megmentette
10866 2| nyulat, ha az agár nem győzi szusszal. A kengyelfutás pedig afféle
10867 21| bizony nem tudom, miképpen szuszogának; de azért igen kedvessenn,
10868 1| ékeskedett: szépséges szép szűz, aki ölében kis gyermeket
10869 6| kezében reszketett az írónád. Szűzi hamvas arcát elöntötte a
10870 7| aki tisztelő vonzalmam szűziességében kételkedni merészel.~És
10871 18| vértanuságot szenvedett római szűznek a cataniai székesegyházban
10872 7| Az ilyen fogást az öreg Szvorényi az ő Ékesszólástanában úgy
10873 3| könyvnek tábláján, gyönyörű ta’alik írással ékeskedék ez
10874 17| prózai nyugalmazott királyi táblabíró. Milyen olasz, Istenem,
10875 13| megszólal a zongorakíntorna.~Táblabírói tajtékpipát szorongat megmaradt
10876 8| orgánumát. Az udvari ablak táblái reszkettek. Szinte azt mondom,
10877 14| keresztek, amelyeknek a táblájára még nincsen írva semmi.
10878 9| aki ezt szépen levezesse a táblán?~Mély csönd lett. Megszeppent
10879 4| az előtte álló triktrak táblára; lószőrből való fekete szakála
10880 13| biztos működött az orosz táborban, az ötvenes években kormánytanácsosi
10881 7| végszámra, kék selyem, szürke tafota, zöldes-aranyos damaska,
10882 11| játék, de ha akadémiai tag cselekszi: hallatlan vívmány.~
10883 20| mozgott, mintha le akarná tagadni ezt a szörnyüséget, ezt
10884 24| nem is tagadja?~- Dehogy tagadom, sőt örvendek az alkalomnak,
10885 15| a sietségtől, orrcimpái tágak voltak, mint szaladóé, akinek
10886 10| Minekutána a dohányos tagjai három napig valának a kerékre
10887 8| tanulja fennszóval, némi taglejtéseket is gyakorolván.~De hatodik
10888 25| fehérségben úszott az egész tájék; a tenger ezüst ködöt ringatott
10889 1| megfordult az orvosiskola tájékán is. Tudta, mi a teendő.
10890 2| lódobogást hall a háta mögött és tajtékos paripán egy vitéz rugtat
10891 13| zongorakíntorna.~Táblabírói tajtékpipát szorongat megmaradt kevés
10892 13| jelzővel illették, amiért takarékos, jó gazda volt és fogához
10893 22| a rabszolgákat sem, mert takarékoskodnak az emberrel. Gladiátori
10894 3| uléma, az első török hazai takarékpénztár és az első török lóvasút
10895 22| durva kezének nyomát nem takarhatja művészet. Az életből csak
10896 1| Vade retro, ingrate fili! Takarodjál innen, te gonosz, aki pártot
10897 14| derékalja, a vánkosa és a takarója. Holott ezt az ágyat nem
10898 5| egészségesek. A napsugár takarómon játszik. Beletartom két
10899 14| józanul korrekt, oly apácásan takaros volt, mint egy angol kórházi
10900 21| Tettes Takáts Kirurgus Ur szíves alkalmatosságával.~(
10901 4| toronyszobába. A rabok ezüst tálakon fölséges ételeket, drága
10902 21| Nyíregyházára menő fuvarost találék, a’ ki ez irást viszi; de
10903 4| Micsoda új bolondságot találjak ki, hogy kacagj rajtam?
10904 16| hogy odafönt Budán meg találják tudni, hogy ő voltaképpen
10905 3| hogy az ember többször tálaljon föl tulajdon egy tál piláfot.~
10906 21| pádimentomát; a’ kapubann pedig találkozám a’ halászlegényekkel, a’
10907 27| láttunk. És nem mindennapi találkozás az első púpos ökör vagy
10908 14| esztendőben egyszer lát. És mikor találkozik vele az utcán, szörnyen
10909 4| mintha nem is tömlőcben találkoznék öccsével. Szeret tréfálkozni,
10910 20| kapujában, postaérkezés idején.~Találkozó, melyet elmulasztani nem
10911 13| bukkannak föl? Mert az utcán nem találkozom velük soha. S amint a kályha
10912 20| csúfolódó pillantásával találkozott. «Szegény!» mondta a pillantás, «
10913 16| gazember.» De ha szemközt találkoztak vele, tisztesség nem esik
10914 23| világon az asszonyokban talállyuk meg a’ szépet és a’ jót;
10915 21| lettére scandalizálódni találna az engemet ért igen nagy
10916 2| Szent Gellért hegye, ha el találod veszíteni. Lódulj vele a
10917 10| fehércselédek is. És itt találom meg a logikai kapcsát annak,
10918 3| mesterség, amelyet Európában találtak ki és a neve nyomtatás,
10919 10| második iskolás deákjában találták meg egy nyári délután.~Nem
10920 21| semhogy illy szégyenben találtassam! Magyar táncz, a’ kit én
10921 21| délben nyúl helyett macskát tálaltata föl, mint saját lövéséből
10922 10| első, aki e nagy bűnben találtatott.~Fölvitték a várba, a basa
10923 21| Sasig, emberséges kalauzra találván eggy becsületes német Bakterbann,
10924 5| a krampampulitól, mint a talárja és főkötőjét félrevágva,
10925 5| palotájából és hosszú, bíbor talárjában letelepedve egy zsöllyeszékbe,
10926 14| ibrikeket és csészéket hozva tálcán, süteményeskosárral egyetemben.~
10927 24| ami mesterséghez kedve és talentuma van az embernek, arra sohse
10928 22| ezen a szomorú helyen két talentumért sem kapnék sütővasat, amivel
10929 24| észrevesszük, hogy nincs talentumod a mesterséghez, úgyis elkergetünk.~
10930 17| végig kalandozván az egész talián csizmát.~De nem akadtam
10931 17| szatyingot áruló tiroli taliánok, a hátukon egy fiókos ládával. (
10932 5| teremtette, ne mondhassák ezek a taliányok, hogy a magyar nem tud mórest.
10933 25| kár keletkezik? (Százötven tallér.) A konstantinápolyi Lorenz
10934 4| Lent Nubia szélén, ahol tallérjával árulják a purdékat, amennyi
10935 2| Nagyváradon kell lennie. (Hogy a talpa ne igen kopjék a köves országúton,
10936 2| valami híres gyalogos; meg a talpad bőre sem keményedett meg
10937 24| gyertyánfából a magassarkú talpakat. Egyszer megállt valaki
10938 2| igazi szégyen volna, ha ti talpasok, akiknek mesterségtek a
10939 5| egy hórihorgas gavallér, talpig csillogó meggyszín selyemben.
10940 1| Dienes Péter, egyszeriben talpon.~- Azaz, hogy az enyim! -
10941 21| Compania ledobja köpönyegét és talpra ugrik tökélletes neglizséjében.~
10942 26| pedig egy ősi oltárán áldozó táltos ünnepi áhítatával rakta
10943 21| akartak hej de jobb ez tsak Tályán meg Mádon. Azután megint
10944 22| polgárnak barbár földön támadnak kívánságai! Ilyenkor azt
10945 18| igazságok ellen föl mernek támadni.~Ebben a nagy erősségben
10946 18| És pedig elősoroljuk a támadók minden ellenvetését, csak
10947 6| angelicus, aquinói szent Tamás Summa totius theologiaeját
10948 1| helyett, hogy aquinói sz. Tamást forgatta volna, mindig amaz
10949 24| bundám, aztán háttal neki támaszkodtam a puszta levegőnek.~Irtózatosat
10950 10| valamennyiben egyszerre támaszt izgalmat. És ez az öntudatlan
10951 6| tekintett a polc párkányára támasztott könyvbe; hiszen úgyis betéve
10952 7| furulyaszó; sőt még a Popovics úr tamburája is.~Egy novemberben aztán
10953 7| úr, a rác borbélylegény, tamburázott, vagy a második emeleti
10954 8| maga erejéből, tekintélyek támogatása nélkül.~És ez az áldott
10955 27| csengenek. Néha kínai, néha tamul, néha japáni vagy tatár
10956 1| ész kell hozzá. Ha bölcs tanáccsal kisegítesz bennünket e zavarodásból,
10957 12| És azon a hangon osztja tanácsait, amelyen viharban parancsol
10958 5| kis vörös lámpa, a tizek tanácsának jele. Ezt is láttam és azt
10959 24| volt.~- Sebaj, - mondta a tanácsban Zsombor András uram - van
10960 24| bíró is. Összegyűjtötte a tanácsbelieket a törvényházban és éjnek
10961 19| ebben a hideg éjtszakában. Tanácslom, igyanak teát.~- És a tűz? -
10962 6| nagyontisztelendő atya. Ama bölcs tanácsok között van ez az aranyba
10963 24| törvényházban és éjnek idején tanakodtak, hogy mi tévők legyenek?
10964 10| leszállott oda. És mind a kettő tanakodva ült meg a hanton.~- Kedves
10965 9| közé tartozott, akiktől a tanárok félnek. Akiket csak mogorva,
10966 21| és nem ad nékem hasznos tanátsokat, bizony megettem volna az
10967 21| Szolgála nékem üdvösseges tanátstsal is, midőn ama szobába menénk,
10968 1| vagy mint ti hívjátok: táncoló dervis vagyok. De mellesleg
10969 15| ember és alkalmasint kitűnő táncos. A szenzáció aztán végigszaladt
10970 21| szégyenben találtassam! Magyar táncz, a’ kit én is emberül járok,
10971 16| Egri Pált... utique, Pált tángál. Ma este in flagranti csíphetjük
10972 25| a rigóknak szép füttyre tanításával foglalkozik. Megérkeztek
10973 12| elmélet és gyakorlat egyaránt tanítja, hogy a gőzfürdő csak úgy
10974 1| dolgokat. Padovában is úgy tanítják. Sólya Gáspár erre megneheztelt
10975 9| örök titok maradt; mert a tanító, egy jószívű, hektikus ember,
10976 1| elégedett szívvel. A mi tanító-mesterünk, az Úr Jézus Krisztus mondotta
10977 3| csillagvizsgálás és az orvostudomány tanítómestere volt, egy nap szerencsétlenül
10978 24| legyek, ha tudom, miért tanította táncolni a félszemű dervis
10979 2| hanem azért, hogy nyulászni tanítsam. De az ellen már protestálok,
10980 24| mert nem vagyok méltó, hogy tanítványotoknak valljam magamat. De különben
10981 24| csapj bele! Elvállalunk tanítványunknak.~- No csak ne sokat tétovázz, -
10982 21| Szklabinya Kananokot akarta tántzba ragadni alig tudták meg
10983 21| kakas és legottan kiállt a’ tántzból. Igy van az lelkem ha az
10984 21| vala, ki Adriene Hugómat tántzoltatá. Igen módossan roptuk, tsosztuk
10985 21| meg Mádon. Azután megint tántzoltunk ollyan sokat hogy abban
10986 21| várossábann Bihari, hogy magyar tántzot járhassunk, mint Mádonn.~
10987 1| moharrem havának 12-ik napján. Tanuk: Mehemed spáhi, Szinán aga
10988 21| valának illyen jelessek. Hun tanulá eztet a chčre cousine, nem
10989 18| asztrofizikai és meteorológiai tanulmányokat űzhessen.~Don Marzio aztán
10990 3| ifjú között a legkitűnőbb tanuló bizonyos Mehemed efendi;
10991 24| Ha ezer évig élek, sem tanulom meg ezredrészét sem annak,
10992 1| ha petrinus pap lennél. Tanult és vitéz híredet már hallottam.
10993 21| mikor az Eszlári ebédlőben tanultuk mindig te voltál a Dáma
10994 22| messze Moesia rengetegeiben tanyáz. Nincsenek itten keresztények
10995 2| körül. Éjjel-nappal kint tanyázott az erdőn; eledele gomba,
10996 24| kis pénzt dobott a borbély tányérába és még mindig bicegve egy
10997 24| és még pénzt is vetnek a tányérba.~- Most még kevésbé értelek,
10998 11| rettenve pillantottak föl tányérjokról; aztán mosolyogtak, mert
10999 19| életnek utolsó nagy erejével tapad hozzá. Sokszor láttam ezt
11000 21| másokkal is, keservesen tapasztalám magamon. Mert tennap előtt,
11001 12| neki és ki akarja használni tapasztalatlanságát!~A gőzférfiu ugyanis kicsalja
11002 8| Csakhogy a fantázia nem okos tapasztalatokból, hanem a Gartenlaube huszonöt
11003 24| dinom-dánom végén aztán arra a tapasztalatra jutottam, hogy nincs egyebem
11004 19| hiszem, ezt önök is mind tapasztalják a rémület pillanatában.
11005 10| Bilmez Ali csak mostan kezdte tapasztalni, hogy a keserű füstnél nincsen
11006 10| Bilmez Ali ilyet még nem tapasztalt.~- Mit mívelsz, uram? kérdezte
11007 2| aminőt száz esztendeje nem tapasztaltak. A jó Gáspárt hónapokig
11008 14| volt, aminőt én eddig nem tapasztaltam három világrészben.~- Pompás,
11009 12| emberek, akik csodálják tapasztaltságát és tudományát. Mikor aztán
11010 9| úgy se viszi soká.~És nem táplálta őt kellőképpen. Mindazonáltal
11011 4| Nem megyek nélküled egy tapodtat sem! - kiáltott a herceg.~
11012 25| Ezer szem fürkész, ezer kéz tapogat és az évek során rendkívüli
11013 19| immár félig öntudatlanul tapogató kezével s a szalmaszál,
11014 1| Ott meglapult a kapunál és tapogatózva kereste a kulcslyukat. Mikor
11015 12| dől ki. A közönség szinte tapsolni szeretne a hősnek, ki szerényen
11016 8| szignáljam.~Módomban volt tárcákat ilyen formán kezdeni:~«Végigdőltem
11017 18| a Don Marzio? A kakasok taréja mind vörös; pedig mikor
11018 19| gyermekes tettekre. Ember és tárgy között, valaki és valami
11019 7| stilustanulmányaimnak tanulságos tárgya. Belemelegedvén a sorok
11020 15| bírói tisztet...~- Az egész tárgyalás nyilván igen gyorsan fog
11021 7| ez abszurdus nagy szépség tárgyi tényálladékának kellő fölvétele.~
11022 21| galandot tsaknem egéssz tárgyig. Tündér szép Ilonának lehetett
11023 17| sarum, hiába fogyott ki a tarisznyámból a kenyér; mindenütt csak
11024 7| felnyitása előtt egész hátul, a tarkó táján vágta körül a fej
11025 21| magával. Tsak trombitássa és tárogató sípossa van négy, brugóssa
|