1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5242
bold = Main text
Rész, Fej. grey = Comment text
1 Bev | aközben keletkezett, hogy a magyarság szállóigéit kutattam,
2 Bev | művem adatait gyűjtve.~A szállóige és a mendemonda „
3 Bev | gyűjtve.~A szállóige és a mendemonda „két atyafi gyermek”,
4 Bev | bevezetésében. Mert rokon a nyelv kincsévé lett idézet
5 Bev | kincsévé lett idézet és a köztudattá vált históriai
6 Bev | históriai pletyka. Mind a kettő szájrúl szájra jár,
7 Bev | szájrúl szájra jár, mind a kettő nemzetek lelkének
8 Bev | megnyilatkozása. Hasonlatosak a kelendőség dolgában is.
9 Bev | kelendőség dolgában is. A világ legmélyebb elméinek
10 Bev | legmélyebb elméinek gondolatai, a legnagyobb művészek remekei
11 Bev | repülnek szét olyan gyakran a szállóige szárnyán, mint
12 Bev | olcsó, hétköznapi portéka. A világtörténet igazi tanulságai,
13 Bev | annyit az emberek ajkán, mint a mendemondák. A históriát
14 Bev | ajkán, mint a mendemondák. A históriát kevesen tudják;
15 Bev | históriát kevesen tudják; a furcsaságokat ellenben mindenki
16 Bev | igazság nem olyan kapós, mint a hazugság.~A szállóigék eredetével
17 Bev | kapós, mint a hazugság.~A szállóigék eredetével és
18 Bev | nem mondok eleget, mert a dolgok mintegy egymásból
19 Bev | az az ötletem, hogy (mint a francia FOURNIER cselekedte)
20 Bev | szállóigés könyvem párjaként a történeti mendemondákat.
21 Bev | nagyot, ha legalább elkezdem a gyűjtést. Mert jóllehet
22 Bev | javíthatom és bővíthetem a bírálók és a tudós érdeklődők
23 Bev | bővíthetem a bírálók és a tudós érdeklődők szívességéből,
24 Bev | érdeklődők szívességéből, mint a szállóigék könyvét, mely
25 Bev | De, sajnos, csalódtam. A Mendemondákat a kritika
26 Bev | csalódtam. A Mendemondákat a kritika csak jóakaratával
27 Bev | kiadását tették lehetővé. A javítás és bővítés munkájában
28 Bev | amit kevés szerző mond a munkájáról: hogy e könyvet
29 Bev | alakjában sem adom örömmel a közönség kezébe.~Ami magát
30 Bev | felfogásom nem változott. Erről a könyvről szinte mindenki
31 Bev | azt fogja mondani, hogy a „történet hazudságaival”
32 Bev | már egészen hozzátapadt ez a szólás. Hát a mendemonda,
33 Bev | hozzátapadt ez a szólás. Hát a mendemonda, ha már épp ilyen
34 Bev | legtöbbször nincsen meg benne a rosszhiszemű szándék. Vannak
35 Bev | rágalmak. De ezek - mintha csak a magyar lélek nem tűrne magában
36 Bev | köztudottá, és nem tartoznak a mi históriai mendemondáink
37 Bev | kincséhez. Mert, hiába, kincs ez a sok valójában érdektelen
38 Bev | ízlésünkről - éppúgy, mint a szállóige.~A mendemonda
39 Bev | éppúgy, mint a szállóige.~A mendemonda szereti a nagyot
40 Bev | szállóige.~A mendemonda szereti a nagyot nagyobbá, a szörnyűt
41 Bev | szereti a nagyot nagyobbá, a szörnyűt szörnyebbé tenni.
42 Bev | képzelt büntetésben, mikor a földön nem talál igazságszolgáltatást.
43 Bev | nemzeti hiúság. Sóvárog a dicsőségre. Az ellenséget
44 Bev | dolog, s ha nincs ilyesmi a közelben, csinál. De a valószínűség
45 Bev | ilyesmi a közelben, csinál. De a valószínűség és a józan
46 Bev | csinál. De a valószínűség és a józan ész ellen ritkán vét,
47 Bev | mert kedveli az igazságot a koholmányban. Szóval mindig
48 Bev | legtöbbször rábukkanunk a szecska közt a gyöngyszemre:
49 Bev | rábukkanunk a szecska közt a gyöngyszemre: a pletykában
50 Bev | szecska közt a gyöngyszemre: a pletykában az erkölcsi értékre.~
51 Bev | ötvenezer kötet volt; de ezek a nagyzások reá vallanak,
52 Bev | határt nem ismerőnek ítélte a világ az ő tudománykedvelését.
53 Bev | leányvérben mosdott; de ez a rege festi öldökléseinek
54 Bev | megoktat bennünket arra, hogy a csejtei vérengzések pszichopatológiai
55 Bev | hogy gróf Zrínyi Miklóst, a költőt, a bécsi udvar gyilkoltatta
56 Bev | Zrínyi Miklóst, a költőt, a bécsi udvar gyilkoltatta
57 Bev | udvar gyilkoltatta meg, s a vadászszerencsétlenség csak
58 Bev | vadászszerencsétlenség csak ürügy; de ez a gyanú feltárja előttünk
59 Bev | gyanú feltárja előttünk a kor képét s az emberek szívét;
60 Bev | ármányról. Nem igaz, hogy Haynau a boncolóasztalon fölébredt;
61 Bev | sóvárgásról teszen tanúságot, hogy a régi sötét történetet reá
62 Bev | forgatták az aradi vérbíróra.~Ez a könyv az igazságot keresi.
63 Bev | avatkozni nincsen jussa. Amit a tudományos ítéletekből közöl:
64 Bev | van ma egy s más kérdés. A holnap talán mást fog tudni,
65 Bev | mást fog tudni, mint amit a ma tud.~A tárgy összekeresésében
66 Bev | tudni, mint amit a ma tud.~A tárgy összekeresésében az
67 Bev | tárgy összekeresésében az a szándék vezérlett, hogy
68 Bev | szándék vezérlett, hogy csak a szükségeset adjam. A szükséges
69 Bev | csak a szükségeset adjam. A szükséges pedig az, ami
70 Bev | részletekre, amelyeket csak a szakemberek tudnak, nem
71 Bev | terjeszkedtem ki. Nem említettem a hirtelen támadt, hirtelen
72 Bev | sem, aminő például Zrínyi, a költő, öngyilkossága vagy
73 Bev | költő, öngyilkossága vagy az a konjektúra, hogy báró Liszti
74 Bev | László, az epikus, nem egy a hóhérpallos alatt elvérzett
75 Bev | alatt elvérzett Lisztivel. A cáfolatra nem szoruló meséket
76 Bev | szükség-e bizonygatni, hogy a Mátyás hollója nem történeti
77 Bev | egyben az sem igaz, amit a hízelgő udvari historiográfus
78 Bev | historiográfus ír: hogy a Hunyadiak ősei a római Corvinusok.
79 Bev | ír: hogy a Hunyadiak ősei a római Corvinusok. Nem elegyedtem
80 Bev | Corvinusok. Nem elegyedtem a vallásos vitákba. Az enyimhez
81 Bev | módszere és hangja ma is a XVI. századé valamennyi
82 Bev | tévedünk leggyakrabban, minek a tisztázása kívánatos; s
83 Bev | tisztázása kívánatos; s ebben a részben is kevés lap van,
84 Bev, 0(1) | TÓTH BÉLA: Szájrul szájra. A magyarság szállóigéi. Budapest,
85 Bev | egyébként nem vett részt a gyűjtésben és feldolgozásban.~
86 I, 1 | nagy dolgot csempészett a mendemonda a nemzetek történetébe;
87 I, 1 | csempészett a mendemonda a nemzetek történetébe; de
88 I, 1 | akkorát egyikébe sem, mint a mienkbe. Nekünk a mendemonda -
89 I, 1 | mint a mienkbe. Nekünk a mendemonda - istent adott.
90 I, 1 | mendemonda - istent adott. Ez a reánk tukmált égi felség
91 I, 1 | reánk tukmált égi felség a Hadúr: „a magyarok istene
92 I, 1 | tukmált égi felség a Hadúr: „a magyarok istene a kereszténység
93 I, 1 | Hadúr: „a magyarok istene a kereszténység befogadása
94 I, 1 | előtt” - írja BALLAGI MÓR A magyar nyelv teljes szótárában (
95 I, 1 | is.~Hadúr kétség nélkül a legfiatalabb isten a világon.
96 I, 1 | nélkül a legfiatalabb isten a világon. Alig hetvenkét
97 I, 1 | ban adta ki IGAZ SÁMUEL a Hébe zsebkönyvet, melyben
98 I, 1 | Sándor (sz. 1797, † 1854) A székelyek Erdélyben című
99 I, 1 | Fő-Papja, beszélleni így kezd.”~A mendemondák szinte babonás
100 I, 1 | humora intézte talán, hogy a merész istenalkotó épp törhetetlen
101 I, 1 | lelkipásztor legyen. Holott a jó SZÉKELY SÁNDORnak esze
102 I, 1 | írott Haddúrja nem egyéb a krónikáinkban emlegetett
103 I, 1 | krónikáinkban emlegetett és a népnyelvben ma is élő „magyarok
104 I, 1 | az érdemes poéta csak a nevet gyártotta, nem a fogalmat.
105 I, 1 | csak a nevet gyártotta, nem a fogalmat. A Haddúr talán
106 I, 1 | gyártotta, nem a fogalmat. A Haddúr talán feledésbe is
107 I, 1 | merül, ha VÖRÖSMARTY MIHÁLY a Zalán futásába (1826) át
108 I, 1 | ellenlábasává tevén az Ármányt, a gonosz istenséget. Az ármányosból
109 I, 1 | istenséget. Az ármányosból a neológia szócsonkítása révén
110 I, 1 | keletkezett Ármány csak a nyelvészeknek adott dolgot;
111 I, 1 | keresték etimonját. És bár a Magyar Tudományos Akadémia
112 I, 1 | mondja róla: „őseink által a pogány hittel behozott régi
113 I, 1 | jót gátolni törekszik”, a közfelfogás nem fogadta
114 I, 1 | fogadta mitológiánkba, mint a Hadurat. [...]~ ~
115 I, 2 | Buda és Etzelburg~A hun történet tele van nevekből
116 I, 2 | neveztek, Eteléről azonban a németek Etele várának, Etzelburgnak
117 I, 2 | kezdték hívni, ellenben a hunok testvéréről, Budáról
118 I, 2 | lett Budára s megölette. A monda kiindulási pontja
119 I, 2 | írja, amiből kitűnik, hogy a latin köznyelv ekkor már
120 I, 2 | köznyelv ekkor már elejtette a szóvégi s, m betűket s az
121 I, 2 | Acingo formát vették át a népvándorláskor a germánok,
122 I, 2 | vették át a népvándorláskor a germánok, s lett a névből
123 I, 2 | népvándorláskor a germánok, s lett a névből Acingoburg, Acinburg,
124 I, 2 | könnyen fölkelthették azt a gondolatot, hogy a város
125 I, 2 | fölkelthették azt a gondolatot, hogy a város csakugyan Attila királyi
126 I, 2 | királyi székhelye volt, s a kiemelkedő romok palotájának
127 I, 2 | kiemelkedő romok palotájának a maradványai. A monda további
128 I, 2 | palotájának a maradványai. A monda további fejlődése
129 I, 2 | Attila testvérében, kinek a magyarok a nálunk nagyon
130 I, 2 | testvérében, kinek a magyarok a nálunk nagyon elterjedt
131 I, 2 | Buda nevet adták, talán a históriai Blida név hun
132 I, 2 | magyarázatát is megtalálta. A két név azonban semmiképp
133 I, 2 | előfordul, s alighanem összefügg a német Baute szóval, mely
134 I, 2 | épületféle jelentéssel buda s a szlávos butik alakban a
135 I, 2 | a szlávos butik alakban a magyarba is átjött, úgy
136 I, 2 | is átjött, úgy látszik, a germánok vagy szlávok valamelyik
137 I, 2 | el Budának, melyet aztán a magyarság később az egész
138 I, 2 | átruházott. Mi szolgáltatott okot a magyar krónikák amaz állítására,
139 I, 2 | nevezték; bajos megállapítani. A régészeti kutatások meghazudtolták
140 I, 2 | felfogását, aki szerint a rómaiak idejében Sicamber
141 I, 2 | tanyáztak Óbudán, s tőlük vette a város e nevet; sőt ma már
142 I, 2 | kételkedhetünk, hogy az a római feliratos emlék, melyre
143 I, 2 | hivatkozik, az ő koholmánya. A Sicambria név mindenesetre
144 I, 2 | nem lehetetlen, hogy azok a germánok, kiket a magyarok
145 I, 2 | hogy azok a germánok, kiket a magyarok Óbudán találtak
146 I, 2 | magyarok Óbudán találtak a honfoglalás idején, Nagy
147 I, 3 | A nyereg alatt puhított hús~
148 I, 3 | halljuk emlegetni, hogy a honfoglaló magyarok, az
149 I, 3 | idegen krónikások szerint, a nyereg alatt puhították
150 I, 3 | nyereg alatt puhították meg a nyers húst, s úgy ették
151 I, 3 | Árpád magyarjairól senki. De a hunokról írja a IV. századbeli
152 I, 3 | senki. De a hunokról írja a IV. századbeli AMMIANUS
153 I, 3 | AMMIANUS MARCELLINUS, hogy a tűz használatát nem ismerik,
154 I, 3 | testök melegével combjuk és a ló háta között „főznek meg”.
155 I, 3 | szokásnak. Úgy látszik, már a hunok is értettek ahhoz,
156 I, 3 | évvel később Villani írt a magyarokról, hogy a húst
157 I, 3 | írt a magyarokról, hogy a húst nemcsak friss állapotban
158 I, 3 | konzerválták.” GIOVANNI VILLANI, a XIV. századbeli firenzei
159 I, 3 | századbeli firenzei író, a korabeli magyarokról azt
160 I, 3 | magyarokról azt jegyzi föl, hogy a marha húsát nagy üstökben
161 I, 3 | Mikor jól megfőtt, leszedik a csontról, besózzák és kemencében
162 I, 3 | vele: nagy sereggel járva a pusztákon, hol semmi eleség
163 I, 3 | vízhez érnek, leszállnak a lóról, vizet forralnak,
164 I, 3 | lóról, vizet forralnak, és a vitézek száma szerint olyan
165 I, 3 | olyan port tesznek bele. A por megdagad, egy-két maroknyitól
166 I, 3 | benne. Ez eledelnek nagy a tápláló ereje: egy kevés
167 I, 3 | olyan hosszú ideig járnak a pusztán, hol nem találni
168 I, 3 | erre azt jegyzi meg: „A flórenci író a XIV. századi
169 I, 3 | jegyzi meg: „A flórenci író a XIV. századi magyarokról
170 I, 3 | világos, hogy ez élelmezésnek a régi pusztai hazában keletkezett
171 I, 3 | pusztai hazában keletkezett a használata. Montaigne híres
172 I, 3 | megemlíti, hogy az ő korában a török katonák szoktak magokkal
173 I, 3 | Vámbéry fölteszi, hogy a török népeknek volt valami
174 I, 3 | ismeri. Meglehet, hogy ennek a húspornak tokány volt a
175 I, 3 | a húspornak tokány volt a neve.”~ ~
176 I, 4 | legnevezetesebb mendemondája a kürtös Lehel vezérről szól.
177 I, 4 | kürtös Lehel vezérről szól. A Bécsi Képes Krónika (II.
178 I, 4 | császár (?) elé vezetik. A magyar vezérek kijelentik,
179 I, 4 | kijelentik, hogy az isten őket a népek ostorául rendelte,
180 I, 4 | rendelte, s hogy nemzetök léte a többi népek üldözéséhez
181 I, 4 | van kötve. „Válasszatok, a halálnak mely nemével akartok
182 I, 4 | akartok meghalni?” - szól a császár. Lehel válaszol: „
183 I, 4 | neki kürtjét, Lehel pedig a császárhoz közeledvén, amint
184 I, 4 | oly erősen vágta homlokon a császárt kürtjével, hogy
185 I, 4 | Előttem mégy és szolgám leszel a másvilágon” - szólt Lehel. „
186 I, 4 | másvilágon” - szólt Lehel. „Mert a szittyák hite, hogy akiket
187 I, 4 | életökben megöltek, azok lesznek a másvilágon az ő rabjaik.
188 I, 4 | SIMON is kétségbe vonja ezt a mendemondát, (II. 15.): „
189 I, 4 | 15.): „E mese ellenkezik a valószínűséggel és nem sok
190 I, 4 | ha valaki elhiszi; mert a bűnösöket összekötött kézzel
191 I, 4 | összekötött kézzel szokás a fejedelmek elé vezetni.”
192 I, 4 | fejedelmek elé vezetni.” Ez a kritika nem valami erős;
193 I, 4 | nem valami erős; mert ha a császár megengedte Lehelnek,
194 I, 4 | bizonnyal föl is oldoztatta a kezét; különben hogyan fogta
195 I, 4 | különben hogyan fogta volna a kürtöt? Azt nem vette észre
196 I, 4 | kürtöt? Azt nem vette észre a régi kritikus, hogy Lehel
197 I, 4 | ben lett császárrá.~De ezt a mendemondát cáfolgatni úgyis
198 I, 4 | Sokkal érdekesebb kérdés maga a Lehel kürtje. Ez a hangszer
199 I, 4 | maga a Lehel kürtje. Ez a hangszer a Bécsi Képes Krónika
200 I, 4 | Lehel kürtje. Ez a hangszer a Bécsi Képes Krónika egyik
201 I, 4 | egyenes trombita, mellyel a magyar vezér nyugodtan kólintja
202 I, 4 | nyugodtan kólintja főbe a még nyugodtabban ülő császárt.
203 I, 4 | miniatűrkép arra vall, hogy a XIV. században még nem volt
204 I, 4 | csorba elefántcsont kürtöt a tudákos hiedelem már a XVII.
205 I, 4 | kürtöt a tudákos hiedelem már a XVII. században is Lehel
206 I, 4 | tartotta. GYÁRFÁS ISTVÁN A jászkunok története című
207 I, 4 | l.) közli MIKÓ JÁNOSnak, a felcsíki hadak hadnagyának
208 I, 4 | mondja: „28. aug. voltam a jászberényi templomban,
209 I, 4 | ettünk fölöstököt, ott láttam a Leend kürtjét, mellyel megölte
210 I, 4 | kürtjét, mellyel megölte volt a királyt.” Mikor és miként
211 I, 4 | és miként keletkezett ez a hiedelem, nem tudni; az
212 I, 4 | tudni; az bizonyos, hogy a jász községek pecsétjén
213 I, 4 | jász kürtnek” hívták. Hogy a kürt Lehelé volt, s akkor
214 I, 4 | akkor csorbult ki, mikor a vezér agyonütötte vele Konrádot,
215 I, 4 | bebizonyítani elsőben MOLNÁR FERENC, a jász-kun kerületek ügyésze
216 I, 4 | Esmérete. Nagyon jellemző, hogy a mű címében nem tudja elkerülni
217 I, 4 | címében nem tudja elkerülni a néptől használt ősi elnevezést,
218 I, 4 | szerint Jászberény városa a XVIII. század közepén vendéglőt
219 I, 4 | építtetett (ebben van most a jász múzeum) és Jász kürtnek
220 I, 4 | vendéglője, melyet közköltségen a régi pest-egri postaút mellé
221 I, 4 | postaút mellé emelt, szintén a XVIII. században. Volt egy
222 I, 4 | Szolnokon is. Ez mind annak a bizonysága, hogy a mesterségesen
223 I, 4 | annak a bizonysága, hogy a mesterségesen gyártott Lehel-kürt
224 I, 4 | gyártott Lehel-kürt elnevezést a jászság csak nehezen akarta
225 I, 4 | sem bizonyítható be, hogy a kürt Lehelé volt (amiben
226 I, 4 | föltevéssel áll elő. Szerinte a kürt pogány szertartásos
227 I, 4 | szertartásos edény volt, mert a rajta levő ábrázolatok Belphegor
228 I, 4 | Morvaországban Cirill és Metód által a keresztény hitet megalapíttatta,
229 I, 4 | keresztény hitet megalapíttatta, a welehradi nagy templomnak
230 I, 4 | templomnak ajándékozta. Itt a papok kenettartónak használták
231 I, 4 | kenettartónak használták a kürtöt. Akkor csorbult ki,
232 I, 4 | mikor keresztet akartak a szélére vésni. A pogány
233 I, 4 | akartak a szélére vésni. A pogány kunok innen rabolták
234 I, 4 | kunok innen rabolták el, a templom egyéb drágakő-kincseivel
235 I, 4 | milyen rendszerű és erejű a DÉCSY kritikája: mutassa
236 I, 4 | mely abból kiindulva, hogy a kunok drágakő-kincseket
237 I, 4 | gyémánt. „Ha - úgymond a miskolci törvényes ügyellő -
238 I, 4 | diemántkő lenne belőle, úgy hogy a mostani négy fontos jászkürt
239 I, 4 | Igen kétséges: igaz-e, hogy a híres jász kürt a XVII.
240 I, 4 | hogy a híres jász kürt a XVII. században a Rákócziak
241 I, 4 | jász kürt a XVII. században a Rákócziak munkácsi kincstárába
242 I, 4 | cornu quasi venatorium, a Duce Hungarorum condam Lehel
243 I, 4 | remansum” (vadászkürtféle, mely a magyarok hajdani vezéréről,
244 I, 4 | az is való, hogy mikor a vár 1688. januárius 27-én
245 I, 4 | Carafa előtt kaput tárt, ezt a kürtöt is Bécsbe vitték
246 I, 4 | kürtöt is Bécsbe vitték a többi jószággal. Itt készült
247 I, 4 | el aztán április elején a kincsnek és egyéb holmik
248 I, 4 | udvari biztos jelenlétében; s a tárgyakat ugyanakkor két
249 I, 4 | becsülte. E mesterek szerint a kürt értéke 18 rénes forint.
250 I, 4 | értéke 18 rénes forint. S ez a bökkenő. Ezt az avatatlan
251 I, 4 | legkiválóbb régiségszakértői a XVII. században sem becsülhették
252 I, 4 | tudniok kellett, hogy ez a kürt nem „cornu quasi venatorium”,
253 I, 4 | különben akárhány lehetett a régi ritkasággyűjteményekben.
254 I, 4 | ritkasággyűjteményekben. Ilyen például az a XVII. vagy XVIII. századbeli
255 I, 4 | századbeli vadászkürt, melyet a melki Benedek-rendű apátság
256 I, 4 | Hung., Buda, 1825; 65. l.) a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott,
257 I, 4 | ajándékozott, talán épp a MOLNÁR-DÉCSY-féle vita alkalmából.
258 I, 4 | MOLNÁR-DÉCSY-féle vita alkalmából. A régiségtárban ma is látható
259 I, 4 | együgyű karcolás ábrázolja a tábor sátrai közt álló Lehelt.
260 I, 4 | der XI. Herzog in Hungarn a. DCCCCLV.”i~A jászság a
261 I, 4 | in Hungarn a. DCCCCLV.”i~A jászság a maga kürtjét igen
262 I, 4 | a. DCCCCLV.”i~A jászság a maga kürtjét igen nagy becsben
263 I, 4 | és az 1867-i koronázáson a kerület bandériumának élén
264 I, 4 | főkapitány, Ráday Gedeon, a vállára akasztva viselte.
265 I, 4 | van, s régi iskolatársa, a város sáfára megvendégeli:~
266 I, 4 | Semmi. Álmélkodva néztem a szemébe.~Nékem is megtőltvén,
267 I, 4 | belém nem önthettem.~De a mesterségét a két vendég
268 I, 4 | önthettem.~De a mesterségét a két vendég tudta, ~A kürtöt
269 I, 4 | mesterségét a két vendég tudta, ~A kürtöt mind kettő oly gyorsan
270 I, 4 | újra töltsék, óhajtotta.~A fő kapitánynak az egészségéért, ~
271 I, 4 | egészségéért, ~Más kapitányokért és a hadnagyokért, ~Ittunk azoknak
272 I, 4 | hadnagyokért, ~Ittunk azoknak is a feleségökért, ~Végre fegyvereik
273 I, 4 | bóldogulásáért.~Egész mostanig az a mendemonda volt a kürtről
274 I, 4 | mostanig az a mendemonda volt a kürtről elterjedve, hogy
275 I, 4 | olyan tüdő ma már nincs a világon. Ezt a mesét Káldy
276 I, 4 | már nincs a világon. Ezt a mesét Káldy Gyula 1893-ban
277 I, 4 | cáfolta meg azzal, hogy a kürtből hatalmas esz skálát
278 I, 4 | esz skálát harsantott ki; a megfúvása éppenséggel nem
279 I, 4 | éppenséggel nem nehéz. - A jászberényi úgynevezett
280 I, 4 | de se történetéről, se a rajta levő ábrázolatok jelentéséről
281 I, 4(i) | Lehel der XI. ...”: Lehel, a tizenegyedik fejedelem Magyarországon,
282 I, 4(i) | fejedelem Magyarországon, a 955. évben.~
283 I, 5 | Gyászmagyarok~Hogy a 955-i augsburgi ütközet
284 I, 5 | magyarkák néven nevezzük, a régi krónikák betűjének
285 I, 5 | kétségtelenül bebizonyítja. Ezt a hét menekültet a Bécsi Képes
286 I, 5 | bebizonyítja. Ezt a hét menekültet a Bécsi Képes Krónika szerint
287 I, 5 | szerint Lázároknak csúfolják; a Budai Krónikában nevök már „
288 I, 5 | már „het magiar et Gyak”, a Dubnici Krónikában „Lazari”
289 I, 5 | margyorkak et gyoz, sive lazari”, a SAMBUCUS-féle kéziratban „
290 I, 5 | kéziratban „het mogor et Gok”, a vatikáni kódexben „het mogor
291 I, 5 | meggyőz bennünket róla, hogy a másolók kezén annyiféleképpen
292 I, 5 | elnevezés onnan ered, hogy a hét megcsonkított és ivadékaik
293 I, 5 | Szent István rendnek okáért a Szent Lázár-rend esztergomi
294 I, 5 | hatósága alá vetette őket. A nép kóbor énekes diákokat
295 I, 6 | keresztelése című képét, mely ma a Nemzeti Múzeum egyik dísze.4
296 I, 6 | akarnám: mit ábrázol ez a festmény, a legtöbb olvasó
297 I, 6 | mit ábrázol ez a festmény, a legtöbb olvasó megneheztelne.
298 I, 6 | megneheztelne. Hiszen azt a gyermek is tudja! Szent
299 I, 6 | Szent Adalbert prágai püspök a keresztség szentségében
300 I, 6 | keresztség szentségében részesíti a pogány Vajkot, Géza vezér
301 I, 6 | Vajkot, Géza vezér fiát, a mi első királyunkat, akit
302 I, 6 | tisztelünk. Csakhogy épp itt a bökkenő! PAULER GYULA (A
303 I, 6 | a bökkenő! PAULER GYULA (A magyar nemzet története
304 I, 6 | még 974 táján fölvették a keresztséget. Géza fiát
305 I, 6 | tartották keresztvíz alá; a BENCZÚR GYULA képén tehát
306 I, 6 | képén tehát históriai botlás a kondor fekete hajú, izmos,
307 I, 6(4) | Napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (
308 I, 6(4) | Nemzeti Galéria tulajdona. (A szerk.)~
309 I, 6 | hajtja meg büszke fejét a szentség malasztjának alatta.
310 I, 6 | Libicensky Vojcek (Vojtěch) gróf, a prágai püspök, az egyház
311 I, 6 | BENCZÚR GYULA képe tehát, a címével együtt csak festett
312 I, 6(ii) | mitis depone...”: a sicamber (azaz germán),
313 I, 7 | A szent korona keresztje~Miért
314 I, 7 | korona keresztje~Miért ferde a magyar szent korona keresztje?
315 I, 7 | újságokat, hogy feleljenek rá a mindentudó „szerkesztői
316 I, 7 | parasztfiú korában szántott - a folklór mindig levon mindent
317 I, 7 | folklór mindig levon mindent a föld fiaihoz -, egyszerre
318 I, 7 | jönnek az angyalok, és hozzák a szent koronát. Mátyás megrémül,
319 I, 7 | megrémül, s mikor az angyalok a fejére akarják tenni a koronát,
320 I, 7 | angyalok a fejére akarják tenni a koronát, hatalmasat suhintva
321 I, 7 | magától. Az ösztöke épp a keresztet érte - azóta ferde.
322 I, 7 | keresztet érte - azóta ferde. A másik mendemonda már históriai.
323 I, 7 | mendemonda már históriai. A kereszt akkor görbült volna
324 I, 7 | mikor bajor Ottó 1305-ben a Venceltől visszakapott koronát
325 I, 7 | koronát csobolyóba rejtve, a nyeregkápán hozta hazafelé,
326 I, 7 | leejtette, elvesztette.5 A korona keresztje görbeségének
327 I, 7 | alatt közelről szemlélte a koronát: „... a kereszt
328 I, 7 | szemlélte a koronát: „... a kereszt a korona közepén
329 I, 7 | koronát: „... a kereszt a korona közepén azért áll
330 I, 7 | van srófolva, kibővült, s a sróf nem jól szoríthatja.” (
331 I, 7 | szak.). IPOLYI ARNOLD (A magyar szent korona, Budapest,
332 I, 7 | 84. l.) azt írja, hogy a kereszt jelenleg és régóta
333 I, 7 | egynéhány sorral odább: „A korona újabb vizsgálata
334 I, 7 | hogy az alsó csavar, mely a pántba helyezve tartja,
335 I, 7 | pántba helyezve tartja, nem a kereszt hosszú szára tengelyének
336 I, 7 | másfelől az okozhatta, hogy a korona azon felső, gyenge,
337 I, 7 | lemezének átfúrása, melybe a kereszt szára helyeztetett,
338 I, 7 | helyeztetett, erősebben kitágult, s a kereszt szára idővel a kitágult
339 I, 7 | s a kereszt szára idővel a kitágult nyílásnál nem lévén
340 I, 7 | megerősítve, oldalt dőlt.” Ez a beszéd nem egészen világos.
341 I, 7 | egészen világos. Ezt (hogy ti. a kereszt hosszú szára oldalt
342 I, 7 | semmi esetre sem okozhatta a nyílás tágulása. A kereszt
343 I, 7 | okozhatta a nyílás tágulása. A kereszt görbeségének csakis
344 I, 7 | görbeségének csakis az az oka, hogy a latin korona Krisztus képének,
345 I, 7 | kitöredezett, nagyobb lett, s a kereszt gömbjének szege
346 I, 7 | lazán van benne. Vagyis a kereszt hol erre, hol amarra
347 I, 7 | vagy de mégis balra hajlik a kereszt. És igaza van a
348 I, 7 | a kereszt. És igaza van a pénzmetszőknek is, akik
349 I, 7 | ábrázolták és ábrázolják a szent koronát.~Hogy mióta
350 I, 7 | koronát.~Hogy mióta ilyen dőlt a kereszt, nem tudjuk bizonyosan.
351 I, 7 | vármegye levéltárában van a szent koronának egy alkalmasint
352 I, 7 | IPOLYI-féle fölvételen. Ezen a képen a korona keresztje
353 I, 7 | fölvételen. Ezen a képen a korona keresztje egyenes;
354 I, 7 | mi bizonyítja azt, hogy a képíró - ha természet után
355 I, 7 | természet után festett is - nem a maga ízlése szerint rajzolta
356 I, 7 | ízlése szerint rajzolta a keresztet egyenesre. ~[...]~ ~
357 I, 7(5) | Furcsaság kedvéért említem a franciák ama hiedelmét,
358 I, 7(5) | franciák ama hiedelmét, hogy a korona keresztje akkor ferdült
359 I, 8 | Szent István köpönyege~A pannonhalmi Benedek-rendű
360 I, 8 | melyre csekély eltéréssel a Szent István köpönyegének
361 I, 8 | csak annyit tudni, hogy a XVIII. század közepe táján
362 I, 8 | század közepe táján találták a bécsi császári kincstárban,
363 I, 8 | császári kincstárban, s onnét a Benedek-rend visszaállításakor
364 I, 8 | hajlandók azt hinni, hogy ez a képes szövet a magyar koronázási
365 I, 8 | hogy ez a képes szövet a magyar koronázási palást
366 I, 8 | RADISICS JENŐ azt hiszi, hogy a pannonhalmi palást valamely
367 I, 8 | Gizella királyné 1031-ben a székesfejérvári Boldogasszony-templomának
368 I, 8 | Ezt mondja felirata is. A casula az időben még harangalakú
369 I, 8 | köpönyeg volt, közepén nyílás a fej számára. A pap, hogy
370 I, 8 | közepén nyílás a fej számára. A pap, hogy kezét használhassa,
371 I, 8 | két oldalt karjára szedte a köpönyeg redőit. Ebben a
372 I, 8 | a köpönyeg redőit. Ebben a diakonusok vagy a ministerek
373 I, 8 | Ebben a diakonusok vagy a ministerek is segítettek
374 I, 8 | segítettek neki, sőt tartották a casula gyakran nehéz szövetét.
375 I, 8 | gyakran nehéz szövetét. A XIII. század vége felé oldalt
376 I, 8 | oldalt fel kezdték hasítani a casulát, hogy a pap kidughassa
377 I, 8 | hasítani a casulát, hogy a pap kidughassa kezét; s
378 I, 8 | kidughassa kezét; s ezen a réven keletkezett a misemondó
379 I, 8 | ezen a réven keletkezett a misemondó ruha mai alakja.
380 I, 8 | misemondó ruha mai alakja. A régi formára való emlékezés
381 I, 8 | formára való emlékezés az a ma is meglevő szokás, hogy
382 I, 8 | is meglevő szokás, hogy a diakonusok vagy a ministerek
383 I, 8 | hogy a diakonusok vagy a ministerek Úrfelmutatáskor
384 I, 8 | Úrfelmutatáskor fölemelik a casula alsó szegélyét. Szent
385 I, 8 | Szent István köpönyegét a XIV. században szabhatták
386 I, 9 | Könyves Kálmán és a boszorkányok~Hitt-e Könyves
387 I, 9 | Könyves Kálmán királyunk a boszorkányokban?~Erre a
388 I, 9 | a boszorkányokban?~Erre a kérdésre persze minden írástudó
389 I, 9 | hogy Könyves Kálmán csupán a boszorkányok bizonyos fajtáját
390 I, 9 | bizonyos fajtáját tagadta a strigában; amaz idők általános
391 I, 9 | ki magát. Tulajdon abban a dekrétumában, melyben az
392 I, 9 | idézett híres tétel van, a 60. bekezdés úgy szól, hogy
393 I, 9 | malefici) elítélendők. A Kálmán idejében tartott
394 I, 9 | vádolnak, reá bizonyosodik a dolog, a törvények szerint
395 I, 9 | reá bizonyosodik a dolog, a törvények szerint bűnhődjék.~
396 I, 9 | Eldöntendő: mit jelent a maleficus, malefica és maleficium,
397 I, 9 | malefica és maleficium, s mit a striga. - A középkori latinságban
398 I, 9 | maleficium, s mit a striga. - A középkori latinságban a
399 I, 9 | A középkori latinságban a boszorkányok, rontók, bűbájosok,
400 I, 9 | intézkednek, azt rendelvén, hogy a rontó átadandó a megrontást
401 I, 9 | rendelvén, hogy a rontó átadandó a megrontást szenvedett rokonainak,
402 I, 9 | törvénye megemlékszik még a hamuból vagy egyébből jövendölőkről
403 I, 9 | csak azt rendeli, hogy a püspökök megkorbácsoltassák
404 I, 9 | Szent István törvényei a strigát külön, harmadik
405 I, 9 | első esetben kapják rajta a bűnön, eklézsián vezekeljen,
406 I, 9 | vezekeljen, böjtöljön, és a paptól hitet tanuljon; ha
407 I, 9 | böjtöljön, böjt után pedig a templom megtüzesített kulcsát
408 I, 9 | visszaesik, akkor át kell őt adni a bíráknak.~Szent Lászlónak
409 I, 9 | törvénye (I. könyv 34. fejezet) a strigákat a meretrixekkel
410 I, 9 | 34. fejezet) a strigákat a meretrixekkel helyezi egy
411 I, 9 | sorba, és azt rendeli, hogy a püspök tetszése szerint
412 I, 9 | egyházi és világi törvény a strigákat? Az adatok abban
413 I, 9 | abban megegyeznek, hogy a striga bűvös erővel állatalakot
414 I, 9 | erővel állatalakot ölt; de a VII. és VIII. századbeliek
415 I, 9 | századbeliek elágaznak abban, hogy a magát fenevaddá változtatott
416 I, 9 | bűvös fölfalja az embereket. A rómaiak ugyan azt hitték,
417 I, 9 | rómaiak ugyan azt hitték, hogy a striga éjjel kiszívja az
418 I, 9 | húsát pedig megeszi. (Ez a vámpír-babona eredete.)
419 I, 9 | vámpír-babona eredete.) A frank lex salica úgy rendelkezik,
420 I, 9 | Vagyis annyit, amennyit a gyilkosságot elkövető szabad
421 I, 9 | elkövető szabad ember.)~A strigákra vonatkozó hitet
422 I, 9 | vétkes babonának bélyegzi. A 785-ben tartott paderborni
423 I, 9 | határozatot megerősítette, s a frank egyházban ez a törvény
424 I, 9 | s a frank egyházban ez a törvény uralkodott a következő
425 I, 9 | ez a törvény uralkodott a következő századokban is.
426 I, 9 | mely kimondja, hogy csakis a pogánynál rosszabb hitetlen
427 I, 9 | ura teremtője fölruházta. A Kanon Episcopi kiközösíti
428 I, 9 | asszonyokban hisznek. S ezek a rendelkezések fönnmaradtak
429 I, 9 | rendelkezések fönnmaradtak egész a XIII. századig.~Lehetetlen,
430 I, 9 | aránylag enyhe büntetést mérjen a strigákra, ha az ő idejében
431 I, 9 | az ő idejében is még az a hit él, hogy ezek a varázslók
432 I, 9 | még az a hit él, hogy ezek a varázslók fenevadakká változván,
433 I, 9 | eleven embereket falnak föl.6 A teológiai műveltségű Könyves
434 I, 9 | egyszerűen az egyház, valamint a frank és lombard törvények
435 I, 9 | felfogását követi, midőn a strigák létét tagadja. A
436 I, 9 | a strigák létét tagadja. A boszorkányokban, ismétlem,
437 I, 9 | hitt, mert hiszen dekrétuma a rontás megbüntetéséről intézkedik.
438 I, 9 | hogy ebben is józan, mert a boszorkánypörökben a vizsgálatot
439 I, 9 | mert a boszorkánypörökben a vizsgálatot félig kiveszi
440 I, 9 | vizsgálatot félig kiveszi a papi kézből, ahol addig
441 I, 9 | Könyves Kálmán idejében a strigákra vonatkozó babona,
442 I, 9 | meghatározni alig lehet; de a striga, stryx etimonja a
443 I, 9 | a striga, stryx etimonja a szorongató, fojtogató értelem
444 I, 9 | egészen alaptalan tehát az a találgatás, mely szerint
445 I, 9 | találgatás, mely szerint a striga a tudatlan nép hitében
446 I, 9 | találgatás, mely szerint a striga a tudatlan nép hitében akkor
447 I, 9 | szorongatni jár az alvókat; vagyis a dolog nem egyéb, mint a
448 I, 9 | a dolog nem egyéb, mint a még napjainkban is hívőkre
449 I, 9 | hívőkre találó lidércnyomás. A mi fölvilágosodott Könyves
450 I, 9 | királyunk tehát nyilván a lidércekre mondotta, hogy,
451 I, 9(6) | hogy ezért nem ért egyet a Szájrul szájra első kiadásának
452 I, 9(6) | okoskodásommal, mert „ez a két törvény (Istváné és
453 I, 9(6) | Lászlóé) világossá teszi, hogy a striga alatt a magyar kuriális
454 I, 9(6) | teszi, hogy a striga alatt a magyar kuriális stílus nem
455 I, 9(6) | főargumentumom arra nézve, hogy a striga akkor már nem lehetett
456 I, 9(6) | alvókat szorongató lidérc. A malefici (rontók, azaz boszorkányok)
457 I, 9(6) | büntetésben részesülnek, mint a strigae.~
458 I, 10 | tudvalevőleg nem egészen a történet Bánk bánja. A mendemonda
459 I, 10 | egészen a történet Bánk bánja. A mendemonda szerint Bánk
460 I, 10 | herceg, parázna erőszakját a nádorispán felesége, Melinda
461 I, 10 | dolgozta ki ezt KATONA is. A történelem azonban más színben
462 I, 10 | Gertrúd meggyilkolása nem volt a bán magánbosszújának műve;
463 I, 10 | bán magánbosszújának műve; a királynét nem is ő ölte
464 I, 10 | szolnoki ispán, Endre alatt a királyné udvarbírája s előbb
465 I, 10 | csanádi, majd bácsi ispán. Ez a királynégyilkosság inkább
466 I, 10 | nem utolsó nyilvánulása a nemzet elégedetlenségének
467 I, 10 | Endre kormányzása alatt. A király bátor, sőt vakmerő,
468 I, 10 | rendszeresítette Magyarországon a „Sippenwirtschaftot”,iii
469 I, 10 | kitüntetésekkel; 1206-ban a kalocsai érseki székbe ültette,
470 I, 10 | Gertrúd persze nemcsak erről a testvéréről gondoskodott,
471 I, 10 | testvéréről gondoskodott, hanem a többiről is, aminthogy kiváló
472 I, 10 | karaktervonása az, hogy övéi és a velök jött német kalandorok
473 I, 10 | számára halomra gyűjtötte a kincseket. Ottó, testvére,
474 I, 10 | kincseket. Ottó, testvére, aki a hagyomány szerint Melindát
475 I, 10 | is az idegenek, de főleg a németek kegyelése sohasem
476 I, 10 | volt nálunk népszerű dolog; a jövevények viselkedése is
477 I, 10 | visszás állapotok megalkotója, a királyné ellen. Ez összeesküvésnek
478 I, 10 | akinek jövedelmét és hatalmát a kalocsai érsek, Berchtold,
479 I, 10 | Tudott az összeesküvésről a nádorispán, a Bor nemzetségéből
480 I, 10 | összeesküvésről a nádorispán, a Bor nemzetségéből való Bánk
481 I, 10 | ben ült Lébényi Póth után a nádori székben, továbbá
482 I, 10 | nádori székben, továbbá veje, a Tököle nembeli Simon, sárosi
483 I, 10 | és beregi, s egy másik, a Kacsics nembeli Simon nógrádi
484 I, 10 | 1211-től 1212-ig bán lett a Dráván túl. Az összeesküvés
485 I, 10 | Endre Galíciában harcolt. A királyné Berchtold érsek
486 I, 10 | ausztriai herceg társaságában a Vértes hegyekben, a pilisi
487 I, 10 | társaságában a Vértes hegyekben, a pilisi erdőkben járt valószínűleg
488 I, 10 | megmentették irhájukat, addig a magyarok a kíséret egy részét
489 I, 10 | irhájukat, addig a magyarok a kíséret egy részét kardélre
490 I, 10 | részét kardélre hányták, s a királynét a szó szoros értelmében
491 I, 10 | kardélre hányták, s a királynét a szó szoros értelmében darabokra
492 I, 10 | értelmében darabokra szabdalták. A halálos csapást Péter csanádi
493 I, 10 | csanádi ispán mérte Gertrúdra. A kíséret megmaradt tagjai
494 I, 10 | akkor esett el Péter. Endre a gyászhír vétele után nemigen
495 I, 10 | vesztették, egyébként minden a régiben maradt. Már 1216-
496 I, 10 | pedig 1217 nyarán Endre a Szentföldre indult, Bánk
497 I, 10 | Bánkot 1221-ben megtette a királyné udvarbírájának
498 I, 10 | Bodrog megyei ispánnak. A nemzet előtt nagy tekintélyben
499 I, 10 | Gertrúdot, mert ez öccsének, a kalocsai püspöknek (tehát
500 I, 10 | másik ausztriai krónika, a Continuatio Praedicatorum
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5242 |