Rész,  Fej.

 1  Bev     |            az ötletem, hogy (mint a francia FOURNIER cselekedte) én
 2    I,  12|         ALBERICUS trois-fontaines-i francia cisztercita őrizte meg 1241-
 3    I,  19|         oktatnak a tudományokra. De francia forrásokban (minő CREVIER
 4    I,  29|       szobor alá azonban ez a régi, francia várakban is gyakran olvasható
 5    I,  35|             Stahremberg részemről a francia király elé terjeszt, soha
 6    I,  35|           magától értetődik, hogy a francia király is hasonló nyilatkozatot
 7    I,  35|          juttathassa a királyhoz? A francia miniszterekre gondolni sem
 8    I,  35|         hogy a gróf eléggé ismeri a francia udvart; de mégis kijelölték
 9    I,  36|   katasztrófa napján született. Még francia források is hivatkoznak
10    I,  38|            valószínűbben írják le a francia források, egy „szemtanú”
11    I,  38|        művéhez egészen hozzátapadt, francia források így adják elő:
12    I,  38|      szekrényben. - Így beszélnek a francia források.~Mindebből nem
13    I,  38|              is. Egy Pelletier nevű francia 1769-ben a bécsi udvar előtt
14    I,  38|           nyitjáról. Kempelen, ki a francia mutatványait jól értette,
15    I,  38|             hogy szolgálatában, míg francia földön járt, hol Boncourt,
16    I,  42|             aranyozott ólomból való francia sas, mely a lajstromok adatai
17    I,  43|          késő éjjel háromezer lovas francia lélek vesztében a palotába
18    I,  43|           szeretjük - viszontatja a francia -, mert ő a leghatalmasabb
19    I,  43|            feleli a gubernátor:~- A francia azt szeret, amit kell: azt
20    I,  44|           általános emberi vonás. A francia Cartouche, az olasz Fra
21    I,  55|       nálunk akkor egy Bourges nevű francia abbé, jezsuita atya, aki
22    I,  59|      Prévost d’Exiles abbé, a jeles francia író köztudomású esete. Az
23   II,  1 |            a fölfedezéssel állott a francia akadémia elé, hogy a piramisok
24    1,  1 |            még BÉDA XVI. századbeli francia teológus is azt hirdette,
25    1,  1 |            énekéből. Az Iliász első francia fordítása 1519-1530 között
26    1,  1 |         akiben ez a gyanú támadt, a francia HÉDELIN D’AUBIGNAC abbé
27    1,  1 |   összevetni e német elméletekkel a francia GEORGES PERROT véleményét: „
28    1,  3 |          MÉZIRIAC, XVII. századbeli francia akadémikus ugyan bebizonyította,
29    1,  5 |         megütötte a guta. Montrevel francia hadvezér ijedtében halt
30    1,  8 |        göttingai professzor és GAIL francia hellenista, azt vitatva,
31    1,  15|           VIGENÈRE, XVI. századbeli francia tudós szól; az utána következők
32   IV,  3 |          SAINT-YBARS nevű dilettáns francia historikus (1867) a mellett
33    V,  1 |         vizsgálat, melyet I. Ferenc francia király ejtetett meg Laura
34    V,  7 |  helyességében: a harmincasévekbeli francia romantika ízlése szerint
35    V,  19|            Allemagna, i monsieur di Francia, i vescovi d’Italia, i cavalier
36    V,  19|            donok, a német grófok, a francia möszjők, az olasz püspökök,
37  VII,  1 |           döglik meg.~BURIDAN JÁNOS francia nominalista, ki állítólag
38  VII,  2 |          ALBERICUS troisfontaines-i francia cisztercita említi 1241-
39  VII,  2 |            összetévesztve V. Károly francia királyt Nagy Károllyal,
40  VII,  2 |         század tízes éveiben valami francia melodrámává dolgozta föl
41  VII,  5 |             d’heure de Rabelaisxlii francia szállóige eredete. Rabelais
42  VII,  10|            pedig: „Memento mori.” A francia paulinusok fekete scapularéján
43  VII,  11|   katolikusokat, hogy végre Ferriol francia követ számkivettette őt
44  VII,  12|       tragikus történet, melyet sok francia író Ninon derűs életébe
45  VII,  14|    fiziológiai képtelenség. Egykorú francia orvosok hosszasan vitáztak
46  VII,  21|     kiáltványokat is bocsátott ki a francia nemzethez, és könyvekkel
47  VII,  21|       vezért híresztelt a kivégzett francia király fiának!~ ~
48  VII,  22|         később Berlin rendőrfője, a francia születésű Lecoq előtt fölfedezi
49  VII,  22|        Lajosnak, kijelentve, hogy a francia nemzethez fog folyamodni,
50  VII,  22|        tisztekért, alig tudta magát francia nyelven megértetni. Növeli
51  VII,  24|   mondhassák rá, hogy nem született francia földön. Korzikát ti. csak
52  VII,  25|         meurt et ne se rend pas” (a francia gárda meghal, hanem magát
53  VII,  25| kinyomtathatatlan öt betű, melyet a francia nyelv, ha körülírással él,
54  VII,  25|                                   A francia olvasó tiszteletet követel
55  VII,  25|        legszebb szó, amelyet valaha francia ember kiejtett a száján.
56  VII,  25|        Cambronne ezt válaszolta: „A francia gárda meghal, hanem magát
57  VII,  26|          Napóleon őrizőjének neve a francia nyelvben szállóige; azt
58  VII,  27|         senkit. 1828-ban BARTHÉLEMY francia költő Bécsbe utazott, hogy
59  VII,  27|          1830-ban a bonapartisták a francia trónra akarták emelni a
60    1,  1 |           soit qui mal y pense régi francia közmondás, mely már III.
61   IX,  2 |          hóhérral égettetett el egy francia könyvet,65 mely azt merte
62   IX,  3 |        dinnye is jobb a jó töknél.) Francia szerzők még holmi parlagi
63   IX,  5 |  vásároltatott magának egy bizalmas francia emberével. Darabja tízezer
64    X,  3 |           civilizáció és gazdagság.~Francia források szerint Katalin
65    X,  4 |      intézett, s melyet, az eredeti francia betű híján, BÜCHMANN-ROBERT-TORNOW