Rész, Fej.
1 Bev | változott. Erről a könyvről szinte mindenki azt fogja mondani,
2 I, 1 | így kezd.”~A mendemondák szinte babonás humora intézte talán,
3 I, 13| más dolog kiderítésével, szinte fölösleges vala, mert a
4 I, 13| Feleségem immár megszült. Szinte el‑ ~Indultam amidőn hatot
5 I, 14| közelében hagyja gyermekét? Ez szinte képtelenség. Még kevésbé
6 I, 22| a két káplán előadásának szinte hajlandó hitelt adni. (A
7 I, 28| szólásmód, enyhe káromkodás, szinte azt mondom: a fene eufemizmusa;
8 I, 37| egy csomó kesztyűt akart szinte rátukmálni egy osztrák tisztre,
9 I, 39| bíbelődik ez a könyv. Tehát szinte fölösleges benne említeni
10 I, 43| 1837) mi, új kor fiai, szinte csak a JÓKAI MÓR zseniális
11 I, 43| melyet a franciák hajnal felé szinte elhagytak), a királyi lakóházat
12 I, 50| Damjanich kivégzése~Szinte kiirthatatlan az a hit,
13 II, 4 | hiúság mellett lakozik egy szinte azon hatalmú szenvedelem:
14 II, 5 | És jóllehet a két költő szinte kortársa volt Egyiptom szép
15 II, 6 | találmányok történetírói szinte végképp ki akarják küszöbölni
16 II, 6 | gyönyörködés viszi az embert. Szinte csoda, hogy nem akadt még
17 II, 12| különös növevényről: „Az ember szinte hajlandó volna azt hinni,
18 V, 15| augusztusban tehát igazán szinte tűrhetetlen meleget szenvedhettek
19 VII, 15| és az naptól fogva, hogy szinte tudtán kívül megcsinálta
20 VII, 15| dal kitört kebeléből, ő szinte nem volt egyéb, mint a halhatatlan
21 VII, 22| szerző tudásának nagysága szinte megdöbbentő, dialektikája
22 IX, 3 | vitézekért. A templom falairól szinte le sem került a fekete posztó;
|