Mit Rebellen unterhandle ich nicht

Windisch-Grätz Alfréd herceg híres „mit Rebellen unterhandle ich nicht”-jéről^xxxi közönségesen azt vélik, még történetírók is, hogy e dölyfös szavakat az osztrák fővezér az 1848-i országgyűlés ama küldöttségének mondotta, mely 1849. januárius 3-án járt nála a bicskei táborban. Igaz, hogy Windisch-Grätz a küldöttség tagjai közül gróf Batthyány Lajost nem akarta fogadni, s csak Deák Ferenc, Lonovics József, Majláth Antal és Majláth György járulhattak eléje; ama híres szállóigét azonban nem ez alkalommal mondotta. A bicskei táborban ő csak „unbedingte Unterwerfung”-ot követelt. „Majláth György országbírája - írja DEÁK FERENC az országgyűléshez 1849. januárius 4-én intézett jelentésében - előadá, hogy mi a magyar országgyűlésnek küldöttei vagyunk, s erre a herceg főtábornok azonnal azt felelte, hogy ő a magyar országgyűlést el nem ismeri, minthogy azt ő felsége feloszlatta. Elmondá mégis az ország bírája béke-kiegyenlítésre célzó kiküldetésünket, de a herceg főtábornok határozottan azt válaszolá: hogy azok után, mik az országban történtek, sem fegyvernyugvásról, sem bármi egyéb egyezkedésről szó sem lehet, hanem egyedül csak feltétlen alávetésről (unbedingte Unterwerfung). Ő az országot fegyverrel fogja elfoglalni, katonai kormányt hozand be, s majd akkor ő felsége fogja elhatározni a jövendőre teendőket. Most azonban ő felségéhez sem bocsát minket, mert őtet ő felsége teljhatalommal ruházta fel, s ő felsége sem adna egyéb feleletet. Ő tehát tanácsolja, hogy feltétlen alávetéssel igyekezzünk kegyelmet nyerni ő felségénél” stb. Windisch-Grätz a „mit Rebellen unterhandle ich nicht”-tel Ivánka Imre honvédezredest és Dobay nemzetőr-főhadnagyot utasította vissza, kik 1848 októberében Kossuth amaz, a parendorfi főtáborszálláson kelt, Pázmándy Dénestől és Csányi Lászlótól is aláírott levelét vitték meg neki, mely az ország jogait adja elő.