Hentzi

Hentzi Henrik tábornokot, Budavár osztrák védőjét, életében és halálában gyakran illették a hazaárulás vádjával: hogy ti. magyar származású létére küzdött ellenünk. A generális magyar eredete mendemonda, mely egyrészt abból keletkezhetett, hogy Hentzi Debrecenben született (1785. október 24.). Ez puszta véletlenség. A legmagyarabb város úgy lett e szomorú emlékű katona bölcsejévé, hogy svájci eredetű atyja, Lajos, szintén osztrák zsoldos, épp Debrecenben állomásozott születésekor.³³ A mendemonda keletkezésének másik oka alkalmasint a Hentzi³⁴ név magyaros hangzása. Henc község ugyan nincs az országban: de van Hencida, s a Dunántúlnak ismert úri családja a nyilván hienc eredetű Henc. Mindezek a dolgok megtévesztették az embereket, akik aztán magyart sejtettek a szabadság földéről származó osztrák katonában. Hentzi Henrik egyenes leszármazottja³⁵ annak a Hentzi Sámuel nevű svájci békétlennek, aki a múlt század negyvenes éveiben forradalmat akart támasztani a kormány ellen, és vérpadon végezte életét. Hentzi Sámuel 1701-ben született Bernben. Pályáját mint tisztviselő kezdte a sóházak körül, aztán olasz katona lett, és mint kapitány szolgált a modenai herceg csapataiban. Visszatérve hazájába, 1744-ben többed-magával azt követelte, hogy a város tanácsába a nem patrícius családok tagjai is beléphessenek. Bern városa erre száműzte Hentzit, ki Neuchâtelbe ment, s ott egy Messageries du Pinde című szatirikus verskötetet adott ki. Egy év múlva megengedték, hogy visszatérjen Bernbe. Hentzi később a városi könyvtáros állásáért folyamodott; helyette azonban egy tizennyolc éves patrícius-sarjat választottak meg. Az elkeseredett ember most összeesküvést indított az alkotmány ellen; diktátor akart lenni; de szándéka kitudódott, és Hentzi Sámuelt 1749. július 17-én két társával együtt lefejezték. Följegyzik róla, hogy bátran halt meg. Mikor az ügyetlen hóhér másodszor csapott a nyakához, azt mondta: „Minden hitvány ebben a köztársaságban, még a bakó is.” Lessing tragédiát kezdett írni Hentzi Sámuel sorsáról; de a műből csak töredékek készültek el. Különös véletlen, hogy az egyenlőség és szabadság svájci hősének kivégzése után épp száz évvel: 1849. május 21-én esett el Buda várában leszármazottja, ki az elnyomás szolgája volt.

A Debrecenben megjelent Esti Lapok szerint (1849. 79. szám) Hentzi utolsó szava ez volt: Die Ungarn sind brav.^xxxii Ennek semmi bizonysága sincsen.