A szent korona elásása

Máig tisztázatlan kérdés: tudott-e Kossuth Lajos a szent korona 1849 augusztusában Orsova mellett történt elásásáról, s ha tudott: mit tudott.

IPOLYI ARNOLD a korona monográfiájában az elásásról számos adatot közöl, melyek különösen azért fontosak, mert az egyik szemtanú: Házmán Ferenc (sz. 1810, † 1894) előadásán is épülnek. - Mikor a kormány 1849-ben kénytelen volt Pestet újra elhagyni, Kossuth és Duschek azt kívánta, hogy a korona a fővárosban maradjon; de Szemere Bertalan ellenkezett, és követelte, hogy a koronát elszállítás végett adják át neki. Így vitte Szemere a koronát Szegedre, hol már el akarta ásni egy lakatlan házban, majd július végén Nagyváradra, Aradra, Lugosra és Karánsebesre, hol a királyi ékességeket magában rejtő ládát Fülepp kormánybiztosnak adta át, azt mondva, hogy fontos iratok vannak benne. Fülepp vállalkozott, hogy a ládát elrejti ipja, Hoffmann, egyik bányájában. De mégsem cselekedte meg, mert nem kerülhette volna ki a bányászok figyelmét, s egy úri asszony, kinek udvarán menetközben etettek, azt kérdezte, hogy a szekerén levő ládában a magyar korona van-e? Mikor Fülepp ezt elmondta Szemerének, ez gyanakodott, hogy megbízottja csak ki akarta tőle tudni a titkot. A hadsereg már mindenfelé lerakta a fegyvert, tehát Szemere is a határra, Orsovára sietett, és töprenkedett: mi tévő legyen a koronával? Egyelőre egy lakatlan házban ásta el és tüzet rakott fölötte, hogy a friss ásás ne lássék. Közölte a dolgot gróf Batthyány Kázmérral, ki azt mondta rá, hogy törje össze a koronát, vagy vesse a Dunába. Szemere végre az elásásra szánta el magát. A súlyos ládával egymaga nem bírt, beleavatta hát a dologba Grimmet, Házmán Ferenc helyettes államtitkárt és Lorodit, „ki becsületes magyar”.

Házmán a dolgot úgy beszélte el IPOLYInak, hogy Szemere Bertalan Orsovára jövet titkolta a láda tartalmát, s csak azt mondta, hogy fontos irományok vannak benne. Házmán nyíltan kijelentette, hogy ő a ládában a koronát gyanítja; mire Szemere azt mondta, hogy nem titkolódzik tovább, ha már úgyis sejtik a dolgot; de nem tudja hová rejteni a koronát, hát kénytelen lesz a Dunába dobni. Házmán ez ellen állást foglalt; kinyilatkoztatta, hogy ő ezt a szándékot a többiek segítségével meg fogja akadályozni. Reá bírta Szemerét, hogy a koronát az elhagyatott házból bátorságosabb helyre vigyék. A korona ládája kis szekeren állott az udvaron. Házmán és Lorodi kimentek a vidékre, az elásásra alkalmas helyet keresni. Házmán, mikor visszajöttek, Egressy Gábor eladó lovait fogta a szekérbe, az alatt az ürügy alatt, hogy ki akarja őket próbálni. Mind a négyen felszállottak a láda mellé. Csalitos, vízjárta helyre mentek, az Oláhország felé vivő úttól balra. Itt ásták el a nemzet kincsét. Megjelöltek egy fát, mely a hellyel és a híddal háromszöget alkot. Grimm lerajzolta a helyet, s a képet átadta Szemere Bertalannak. Szemere, mielőtt Vidinből menekült, közölte a titkot gróf Batthyány Kázmérral, Füleppel és később, Párizsban, gróf Teleki Lászlóval.

HÁZMÁN FERENC elbeszélése és SZEMERE BERTALAN gyanítása szerint, nyilván Kossuth is tudta az elásás helyét. HÁZMÁN FERENC és SZEMERE BERTALAN szerint később, Loroditól értesült. Lorodi többekkel is közölte a titkot. Kossuth Törökországban kérdezősködött HÁZMÁN-tól a korona felől; és látszott, fáj neki, hogy a volt államtitkár nem akarja őt beavatni a titokba.

SZEMERE BERTALAN egy kevesektől ismert névtelen verses pamfletjében⁴⁴ a Kossuthról szóló epigramm mellett ezt jegyzi meg csillag alatt: „Kifutásakor Kossuth a koronárul sem gondoskodott, sőt Budán akarta azt hagyni. Egy oktalan által csak Kiutahiában értesítették, hogy elrejteni sikerült. Kossuth Londonba jutván utóbb, onnan embereket küldött Magyarországba a koronát felvenni, és azt neki kihozni. Mint mindig, ekkor is rosszul választván embereit, közülök egy a kincset az osztráknak elárulta. Így vesztette ő el a hazát is, a koronát is.”

HELFY IGNÁC azt mondta nekem, hogy Kossuth Ada-Kalehen volt,⁴⁵ mikor Szemeréék a koronát elásták; tudta, hogy a dolog megtörténik, de a helyet nem ismerte, s talán nem közlötték vele a titkot később sem. HELFY szerint teljességgel valótlan, hogy Kossuth a koronát ki akarta magának csempésztetni Londonba.