|
Szóval a véletlenséget nem lehet egészen számkivetni a
találmányok történetéből. De
a véletlenség is csak addig ér valamit, amíg a józan ész és a tapasztalat nem
mond ellene. Amit például PLINIUS (Historia
naturalis, 36, 26) az üveg véletlen föltalálásáról mond, véges-végig
mendemonda. Ez igen ismeretes mese szerint Szíria partján, a Carmelhegy
lábánál, ahol a Belus folyó a tengerbe szakad, hajdan egy salétromszállítóhajó
feneklett meg. A hajósok főzni akartak, de nem volt kő, amelyből
tűzhelyet lehessen csinálni; hát nagy salétromdarabokat raktak a fazék
alá. Mikor a salétrom megtüzesedett és elegyült a tenger fövényével, tiszta,
átlátszó test keletkezett: üveg. - Bizonyos igaz, hogy a salétrom és a föveny
keverékéből előállhatna valami üvegszerű test, ha a keveréket
igen magas hőfokig hevítenék; de a nyílt tűzhely lángja mellett nem
olvadhat össze semmi szín alatt. Ha az üveg föltalálása ettől a véletlenségtől függ vala: mai napig nem ismeri a
világ ezt a vívmányt.
|