|
A nevezetes események összekapcsolásának kedveléséből
keletkezett az a mendemonda, hogy Nagy Sándor az éjszaka született, mikor
Hérosztratosz felgyújtotta Diana epheszoszi templomát. Koholmány az is, hogy
Fülöp levélben értesítette Arisztotelészt fia születéséről; a dicső
bölcs akkor még csak huszonnyolc éves fiatalember s talán egészen ismeretlen
volt. Az sem igen hihető, hogy Nagy Sándor ázsiai hadjárataiban tudományos
gyűjtéseket végeztetett Arisztotelész számára, mert a tudós zoológiai
munkáiban nincs semmi, ami a Kelet ismeretére vallana. HERTSLET (Treppenwitz 90. l.) kételkedik
PLUTARKHOSZ gyönyörű Bukephalosz anekdotájában is. Valóban, ha Sándor csak
azzal tudta megszelídíteni a szilaj lovat, hogy a nap felé fordította, mert az
állat félt a saját árnyékától: föl kell tennünk, hogy Bukephalosz vagy csak
aznap leledzett e hibában, vagy azután is mindig a nap felé kellett fordítani,
hogy árnyékát ne lássa. Ez azonban csak kákán csomót keresés; mi lehetetlenség
van abban, hogy egy fiatal katona erejével és ügyességével kezessé tegyen egy
paripát? Ma is elég példáját látjuk az ilyesminek. - A híres gordioszi csomó
történetét a források kétféleképpen adják elé. ARISZTOBULOSZ szerint az
orákulum annak ígért világbíró hatalmat, aki a szekeret kiszabadítja a járom
alól. Nagy Sándor kihúzta a rúd szegét, melyre a járom szíja kötve volt. A
másik anekdota, melyet PLUTARKHOSZ az előbbivel egyben közöl, a szíjcsomót
elvágatja az ifjú hőssel. A szekér bizonnyal a nap szekerének szimbóluma,
és a világbírást jelenti.
|