|
[...]
Arkhimedész körül már tudományos mendemondák lappanganak, és itt résen kell
lennie a kuriózumok gyűjtőjének. Mindnyájan tanultuk az iskolában,
hogy a nagy tudós, mikor Siracusát védte, tükörrel gyújtotta fel Marcellus
hajóit messziről. A régi írók minderről nem tudnak. Elsőben
említi a VI. századbeli ANTHEMIOSZ, a konstantinápolyi Aja Szófia (άγία
σoφíα = isteni bölcsesség) templom építőmestere; de
kételkedik benne, hogy egy homorú tükörrel gyújtani lehessen akár csak
nyíllövésnyi távolságra is, és azt mondja: több tükröt kellene használni a nap
sugarainak egy pontra szegzésére. ZONARASZ is szól a dologról, s ami fontos:
DIO CASSIUSra hivatkozik. PATER KIRCHER Siracusában járván, kiszámította, mily
távolságra lehettek a rómaiak hajói, s e vizsgálódás foganatjából azt
következtette, hogy az Arkhimedész tükrének képtelen nagyságúnak kellett volna
lennie. BUFFON kísérlettel akarta eldönteni a kérdést; 168 kis sík
tükörből egy nagy homorút alkotva, 47 méter távolságból meg tudta gyújtani
a szurkos fenyődeszkát. Csakhogy Arkhimedész aligha tehetett szert az
ostromlott városban annyi tükörre; s az se valószínű, hogy a hajók egy
helyben, mozdulatlanul várták meg a felgyújtást. BUFFON kísérlete és a
jelentés, melyet róla az akadémia elé terjesztett, mégis nagy feltűnést
keltett, és megcáfoltnak ítélték DESCARTES-t, ki Arkhimedész messziről
gyújtó tükrét lehetetlenségnek mondta. De mégis hihetetlenné teszi a dolgot
főképpen az, hogy a homorú tükrök gyártása ma is igen nehéz, és aligha
akadna optikus, aki fölvállalná ilyen messziről gyújtó eszköz készítését. Hanem azért a mai Siracusában
most is mutogatják, hol álltak Arkhimedész tükrei.
Mondta-e
Arkhimedész: „Adjatok egy pontot, ahol megállhatok, és kivetem sarkaiból a
földet”? (Alexandriai PAPPOSZ szerint: Δός μoι πoυ στώ καί κιvώ τήv γήν, más, SIMPLICIUStól följegyzett,
dór dialektusú változata: - δóς μoι πά ßώ καί κινώ τάvγάv; -
egy középkori versben: Da ubi consistam,
et terram coelumque movebo. PLUTARKHOSZ szerint: „Ha volna még egy
földgolyóbisom, ezt kimozdítanám róla.”) „Arkhimedész sokkal nagyobb
matematikus volt, semhogy azt mondhatta volna”, jegyzi meg FOURNIER (L’esprit dans l’histoire, 11. l.) FERGUSSON angol
csillagász azonban bebizonyította, hogy az elv maga helyes. Hanem a
végrehajtása!... Hogy a földet egy ember, a maga 200 fontnyi súlyával
kivethesse a sarkaiból, az emeltyű támasztó pontja a föld középpontjáról
3000 mérföldnyire levén: az emeltyű másik karjának 12 kvadrillió mérföld
hosszúnak kellene lennie; és ha az emeltyű e hosszabb karjának vége
kilőtt ágyúgolyó sebességével 27 billió évig mozogna, még akkor is csak
egy hüvelyknyire billennék el a föld! (FERGUSSON, Astronomy explained, London, 1803; 83. l.)
|