|
Galilei Eppur si
muove!-ját se szükség már manapság valami erősen cáfolgatni; hiszen
mindenki meg van győződve mendemonda voltáról. E kérdést
illetőleg GIUSEPPE FUMAGALLI Chi
l’ha detto? könyvében (Milano, 1899.; 88. l.) találom az adatok legjobb és legújabb
csoportosítását. 1633. június 22-én történt volna, hogy miután az inkvizíció
megtagadtatta vele kozmográfiai elméleteit, Galilei a földre toppantott, s azt
mondta: „És mégis mozog!” Erről az írók teljes másfélszáz esztendeig nem
tudnak egy kukkot sem. Elsőben a Londonban, 1757-ben megjelent Italian Libraryban említi BARETTI,
forrás idézése nélkül. ANTONIO FAVARO, Galilei életének legkiválóbb
ismerője, koholmánynak mondja e szállóigét. Igen fontos bizonyság, hogy
Galilei a pör tárgyává lett Dialogo sopra
i due massimi sistemi művének most a padovai szeminárium könyvtárában
őrzött példányához csatolt saját kezű jegyzetei, melyekben szidja
tudatlan bíráit, egy szóval sem említik ezt a dolgot. De a józan ész is ellene
mond az Eppur si muove!-nak. Hiszen ezzel kereken visszavonta volna
az abjurációt, melyben egyébiránt az az ünnepies ígéret is benne volt, hogy
mindenkit följelent az inkvizíciónak, aki az ő tudtával a Dialogo tanításait vallja. Igen
valószínű, hogy Galilei minden dacoskodás helyett szépen megköszönte a
kegyes ítéletet a kardinálisoknak, kik között különben egy iskolatársa is volt
(Bentivoglio). Az sem igaz, hogy kínpadra vonták. Egynéhány napig tartó, igen
enyhe fogságát egyik jó barátja, egy követ palotájában töltötte ki. Érdekes
különben, hogy Galilei a maga és Kopernikusz elméletének bebizonyítását, Kepler
három törvényét nem ismerte.
|