|
A hun
történet tele van nevekből kiinduló mendemondákkal. Ilyen az is, hogy Etele
király székhelye Óbuda volt, melyet
előbb Sicambriának neveztek, Eteléről azonban a németek Etele
várának, Etzelburgnak kezdték hívni,
ellenben a hunok testvéréről, Budáról nevezték el, miért is Etele
féltékeny lett Budára s megölette. A monda kiindulási pontja az Etzelburg név, melynek ó-német alakja Aziloburg vagy Azilburg volt. Ez pedig nem egyéb, mint az ősi Aquincum névnek az elnémetesítése.
Aquincumot már az V. század második felében élt Sidonius Apollinaris Acingónak írja, amiből kitűnik,
hogy a latin köznyelv ekkor már elejtette a szóvégi s, m betűket s az e és i
előtti k már c-nek hangzott. Ezt az Acingo formát vették át a
népvándorláskor a germánok, s lett a névből Acingoburg, Acinburg, később pedig összezavarva Attila nevének
germán alakjával: Azilburg. Az
egykori nagyváros romjai aztán könnyen fölkelthették azt a gondolatot, hogy a
város csakugyan Attila királyi székhelye volt, s a kiemelkedő romok
palotájának a maradványai. A monda további fejlődése aztán Attila
testvérében, kinek a magyarok a nálunk nagyon elterjedt Buda nevet adták, talán a históriai Blida név hun alakjának (Bilida,
Buluda, Bulda) valamely változatát őrizvén meg, Óbuda magyar
elnevezésének magyarázatát is megtalálta. A két név azonban semmiképp sem függ
össze; Bud, Buda mint helynév Csehországban és más szláv vidéken gyakran
előfordul, s alighanem összefügg a német Baute szóval, mely épületféle jelentéssel buda s a szlávos butik
alakban a magyarba is átjött, úgy látszik, a germánok vagy szlávok valamelyik
nagyobb aquincumi épületmaradványt nevezték el Budának, melyet aztán a
magyarság később az egész városra átruházott. Mi szolgáltatott okot a
magyar krónikák amaz állítására, hogy Budát előbb Sicambriának nevezték;
bajos megállapítani. A régészeti kutatások meghazudtolták BONFINI felfogását,
aki szerint a rómaiak idejében Sicamber törzsbeli germán csapatok tanyáztak
Óbudán, s tőlük vette a város e nevet; sőt ma már abban sem
kételkedhetünk, hogy az a római feliratos emlék, melyre állításának bizonyítása
végett hivatkozik, az ő koholmánya. A Sicambria név mindenesetre frank
forrásra vezethető vissza, s nem lehetetlen, hogy azok a germánok, kiket a
magyarok Óbudán találtak a honfoglalás idején, Nagy Károly hódításai után frank
földről vándoroltak Pannóniába.
[...]
|