Casanova szökése

Világhírű dolog JACOPO CASANOVA szökése a piombiból, melyet a nagy szélhámos vénségében írt le, Histoire de ma fuite des prisons de la République de Venise qu’on appelle les Plombs (Lipcse, 1788) című könyvében. Bizonyos, hogy Velence a hírhedt világcsalót 1755 júliusában az ólomfödelek alá záratta; s bizonyos az is, hogy Casanova e fogságból 1756. október 31-én megszökött. De nem olyan módon, ahogy érdekes könyvében leírja. Casanova úgy adja elő a dolgot, hogy ő egy hegyes vassal kibontotta a börtönrekesz deszkáit, majd fölfeszítette a palota ólomfödelét, s az őszi harmattól iszamos tetőn csúszkált társával, egy Balbi nevű fogoly pappal, míg végre bemászhattak egy padláslyukon, és rendre feltörve az ajtókat, lejuthattak a levéltárba, honnan aztán kora reggel, hivatalnyitáskor, se szó, se beszéd, kisétáltak. UGO FOSCOLO (Opere inedite e postume, IV. k.) mesének mondja Casanova elbeszélését. Leggyanúsabb FOSCOLO szerint a szélhámos előadásában az, mikor az ólomtetőn való csúszkálás közben Balbi pap kalapja leesik a csatornába; és Casanova hálákat ad az égnek, hogy balra esett, nem jobbra; mert akkor a zajt meghallotta volna az arzenál előtt álló őrszem. Úgyde az arzenál a dogék palotájától olyan messze van, hogy odáig nem kalap, de ember lezuhanása sem hallatszanék. Én Casanova e kocsintását⁵⁵ nem ítélem erős bizonyítéknak, mert alig lehet egyéb szórakozottságnál. Casanova velencei születésű ember volt; hogyne tudta volna hát, merre van a palota és merre az arzenál. Hiszen ezt az idegen is tudja, ki egy napot töltött Velencében. Nyomósabb ok az, hogy azzal a híres hegyes vassal egynéhány óra alatt nem lehetett olyan csodákat művelni, amilyenekkel Casanova dicsekszik; és az a leghihetőbb, hogy a világcsaló a pártfogójától, Bragadino szenátortól megvesztegetett börtönőrök segítségével szökött meg a piombiból.

Ugyancsak pénz nyitotta meg e börtön ajtait Galliano Lecchi bresciai gróf (ez úri haramia) előtt, ki 1785. március 27-én „szökött meg” az ólomfödelek alól. Közhiedelem szerint ő is kimászott a palota tetejére, és összekötözött lepedőkön bocsátkozott le a csatornába, melyből kiúszva, gondolán menekült el. De bizonyos, hogy Lecchi húszezer aranyon vásárolta meg szabadságát.