|
A Kolumbuszról fecsegő mendemondák - cáfolatukkal
egyben - annyira ismeretesek, hogy csak röviden és szárazon sorolom fel
őket, W. L. HERTSLET (Treppenwitz,
420. s. köv. l.) ügyes csoportosítását követve.
Nem Kolumbusz agyában fogant meg a gondolat, hogy Indiát
nyugatnak hajózva is el lehet érni; ezt már ARISZTOTELÉSZ és SZTRABÓN is írta,
a XV. század közepén pedig TOSCANELLI firenzei csillagász († 1488) hirdette. A
„Kolumbusz tojása” anekdota alkalmasint egy régi spanyol közmondásból ered, s
kezdetben Brunelleschire, a firenzei dóm 1444-ben meghalt építőjére
forgatták. Katolikus Izabella nem tette zálogba drágaságait, hogy Kolumbusz
első expedícióját segítse. Kolumbusz holta napjáig sem tudta, hogy új
világrészt födözött fel; azt hitte: Ázsia legkeletibb partjait érte el. Haitit
Japánnak tartotta, és élete utolsó éveiben azt hitte, hogy a földnek
körteformája van. Nem igaz, hogy legénysége 1492. október 8-án föllázadt és
kimondta, hogy, ha három nap alatt nem mutatkozik föld, visszafordulnak.
Kolumbusz nem volt tudományos tengerész, mert szélesség-meghatározásai
többnyire helytelenek. (Például szerinte Kuba a 42. fok alá esik, holott a
Ráktérítő alatt van.) Teljességgel nem tudjuk, melyik a Bahama-szigetek
közül az a Guanahani (San Salvador), melynél Kolumbusz kikötött. Nem igaz, hogy
Kolumbusz visszatérve harmadik útjáról, mikor láncra verték, Granadában
béklyósan jelent meg a királyi pár előtt. Nem tudni: hol van eltemetve;
két sírját is mutogatják; az egyiket a havannai, a másikat a San Domingó-i
székesegyházban.
|