A trappisták

A trappista-szerzet fészkét, a Notre-Dame de la Trappe apátságot Normandia határán, Mortagne közelében, 1122-ben alapította Raoul, Perche grófja, hajótörésből való megszabadulásának emlékére. Eleinte clairvaux-i szent Bernát szerzetesei laktak benne. A fegyelem azonban századokon át meglazult. A híres Rancé abbé 1664-ben visszatérítette a szerzetet régi alkotmányához, sőt még keményebbé tette a fegyelmet. A trappistáknál súlyosabb fogadalmakat nem ismer semmi szerzet. A rend tagjainak ruhája durva szőr hara, fehérnemű nélkül. Fekvőhelyök szalmazsák. Táplálékuk kenyér és vízben főtt vetemény; asztalukra nem hogy hús, de még vaj és olaj sem kerül soha. (Mendemonda hát, hogy húsvét vasárnapján legalább vajból formált bárányban van részük.) Napjaik imádságban és nehéz testi munkában telnek el. Egyik fogadalmuk az örökös hallgatás. CHATEAUBRIAND révén világgá terjedt az a hit, hogy a trappistáknak csak ezt a két szót szabad kimondaniok: memento mori, és ez köszöntésök is. Ez éppoly regényes cifraság, mint az a mendemonda, hogy koporsóban hálnak, és mindennap ásnak egynehány ásónyomnyit saját sírjukon. Ilyesmiket beszéltek a szintén hallgató camalduli szerzetről is, melyet népünk „néma barátok” néven ismert, valamint a karthauziakról. Holott mindebből nem igaz egy szó sem.

A memento mori a Remete Szent Pálról nevezett szerzet jelszava. Ezt a rendet Özséb esztergomi kanonok alapította 1263-ban, s Magyarországról terjedt el világgá. II. József császár 1786. februárius 6-i rendeletével eltörülte a rendet, és vagyonát elkobozta. Ma már csak Krakkóban és az orosz-lengyelországi Częstochowában vannak paulinus szerzetesek. A rend újabb alkotmányát 1620-ban készítette Callier Vilmos atya, a franciaországi generalis superior, s ez alkotmány szerint ha két testvér találkozik a kolostorban, mindig ez intelmet intézi egymáshoz: „Kedves testvérem, jusson eszedbe a halál.” Ugyanez alkotmány rendszabásai szerint a kolostorok nagyobbik pecsétjének fölirata ez: „Sanctus Paulus Eremitarum primus Pater, memento mori”,^lvi a kisebb pecsété pedig: „Memento mori.” A francia paulinusok fekete scapularéján fehér halálfej volt kivarrva; a nép „frères de la mort”-nak^lvii hívta őket.