Kettős
mendemonda, hogy a guillotine feltalálója, Guillotin doktor, maga is a hulló
bárd58 alatt vérzett el. Először is a guillotine-t nem Guillotin
doktor találta föl. Hasonló nyakvágó eszközöket már a középkorban is
használtak; ilyen volt például az úgynevezett olasz kelepce, mellyel Konradint, az utolsó Hohenstauf-sarjadékot,
1268-ban Nápoly piacán tizenkét társával együtt lefejezték. E tárggyal
foglalkozó monográfusok számos régi példáját sorolják föl a hulló bárdok
használatának. A velencei kúttömlöcökben (pozzi)
ma is látható egy fülke falán a zuhanó kés két rovátkája. Guillotin orvosnak
csak annyi köze van a guillotine-hoz, hogy a Nemzetgyűlés egyik 1789
októberi ülésén követelte a kerékbetörés, a máglya, az akasztófa eltörlését,
egyszersmind kifejezve azt a kívánságát is, hogy a jövendőben minden
halálraítéltet lenyakazással végezzenek ki, ne csak a nemeseket; a nyakazás
pedig ne bárddal történjék, hanem valamely géppel, mely gyorsan és
biztosan59 öl. A büntetőtörvény tárgyalásakor (1791) Le Peletier
Saint-Fargeau javaslatára a Nemzetgyűlés elhatározta, hogy a halálos ítéletek
végrehajtásának egyetlen módja a nyakazás legyen. 1792. március 22-én pedig
Carlier jelentése és Louis doktor, a sebészakadémia titkárának szakvéleménye
alapján kimondotta a parlament, hogy a nyakazás géppel történjék, mint
Guillotin javasolta.
Az
első nyakvágó gépet egy Schmidt nevű német mechanikus és
zongoragyártó készítette el, s az új szerkezetet a Bicêtre-ben állatokon és
halottakon próbálták ki. A gépnek, Louis doktor nevéről, eleinte Louisette és petite Louison nevet adott a nép; de ROZAN (Petites ignorances historiques et littéraires, Párizs, 1880.; 410. l.) említi, hogy már
1789-ben járta egy nóta, mely a Guillotin doktor javasolta masinát eleve guillotine-nak keresztelte el.
A nyakvágó
gép, ez a demokrata szerszám, mely a hóhér előtt egyenlővé tesz nemest
és pórt, legelőször 1792. április 25-én működött. Egy útonállót
végeztek ki vele a Grève téren. A Chronique
de Paris 1792. április 26-i számában ezt írja ama kivégzésről: „Tegnap
délután, negyedfél órakor használták elsőben a halálra ítéltek fejének
levágására szánt új gépet. Az elítélt Pelletier Miklós Jakab nevű sokszor
büntetett gonosztevő volt, ki bottal támadt egy emberre, s elrablott
tőle nyolcszáz livre-et. A kivégzés módjának újsága nagyra növelte azok
számát, akiket a barbár sajnálkozás az ilyen szomorú látványokhoz szokott
csődíteni. Ez a gép valóban okkal mondható különbnek a többi
kivégzőeszköznél. Nem szennyezi be semmi ember kezét felebarátjának
megölésével, és gyorsasága inkább megfelel a törvény szellemének, mely lehet
gyakran szigorú, de soha sem kegyetlen.”
A politika
első áldozatát 1792. augusztus 21-én este tíz órakor, fáklyafénynél
végezték ki a guillotine-nal. Ez a szerencsétlen Collenon d’Angremont volt, „a
nép ellenségei közül való”. A Révolutions
de Paris 1792. szeptember 8-i számában ez olvasható: „Azok az
arisztokraták, akik az augusztus 10-i események után nem szökhettek el, most
azzal mulatoznak palotáikban, hogy ebéd végén, a csemegénél, egy kis mahagónifa
guillotine-t állítanak az asztalra, és lefejeznek vele több, legkiválóbb tisztviselőinket
ábrázoló bábut. A bábuk testében üvegpalackocska van, ebben pedig vörösre
festett folyadék. Mikor a fej lehullott, a jelenlevők, főképpen az
asszonyok, belemártják zsebkendőiket a kiömlő folyadékba, mely
kellemes illatszerrel van keverve.” Egykorú források szerint [...] guillotine
formájú fülbevalókat is gyártottak az ötvösök. A guillotine az egész nagy
forradalom alatt 2625 fejet vágott le. - Nem igaz, hogy Guillotin doktor maga
is alatta vérzett el. (Némelyek szerint ő volt a legislegelső
áldozat!) Való, hogy a doktor [...] börtönbe került, és csak Robespierre bukása
után szabadult ki; de halálnak nem volt szánva. 1814-ben halt meg békességgel,
köztiszteletben. Szörnyen bántotta őt, hogy nevét ama gyilkos géphez
fűzték. Élete végén írott önéletrajzában egy szóval sem említi híres
parlamenti javaslatát. Louis doktor, a gép igazi tervezője, szerencsésebb
volt: még az első politikai kivégzés előtt meghalt.
|