|
Hudson Lowe,
a Szent Ilona sziget kormányzójának, I. Napóleon őrizőjének neve a
francia nyelvben szállóige; azt jelenti: „nemes fogoly alávaló, durva
porkolábja”. Csakugyan ebben a színben tünteti őt fel a bonapartizmus
irodalma, melyhez fogható részrehajlót és hatásvadászót alig ismer a
világtörténet. Hudson Lowe nem volt semmi egyéb, csak Anglia hű
tisztviselője, aki mindenekelőtt arról gondoskodott, hogy a fogoly
meg ne szökjék. Napóleon gyűlölte ez embert, ki gátat vet legmerészebb
terveinek, és mivel nem tudott ellene semmi komoly kifogást felhozni, azért
kapcáskodott bele, hogy Hudson Lowe nem címezi őt felséges úrnak, hanem
csak Bonaparte tábornoknak. Tudnivaló, hogy a sziget kormányzója ezt is csak
Anglia megbízásából tette. Teljességgel be nem bizonyított dolog, hogy
Napóleonnal durván bánt. Hudson Lowe Napóleon halála után visszatért Londonba,
ahol 1822-ben Las Cases Emmanuel gróf, Napóleon Szent Ilona-i hívének fia, az
utcán megverte őt, aztán párbajra hívta. Hudson Lowe, igazi angol létére,
bolondságnak ítélte a duellumot, s nem ment párbajra Las Cases gróffal, hanem
igen érdekes, históriai becsű könyvekben adta elő, hogyan viselkedett
ő foglyával szemben. Három év múlva Las Cases grófot meg akarták gyilkolni
Párizs mellett, Passy-ban. A közvélemény a bűnszerzőséggel Hudson
Lowe-t vádolta, ki akkor épp Passy-ban lakott, és a gyilkos kísérlet után
hirtelen elutazott. A fiatal gróf egyébiránt csak jelentéktelen sebet
szenvedett; és ma senki sem hiszi, hogy Hudson Lowe küldött rá brávót. Asszony
volt a dologban.
|