|
MUNKÁCSY
MIHÁLY géniuszának legmélyebb alkotása a Milton-kép (1877): a világtalan költő két
leányának tollba mondja az Elveszett
Paradicsomot. E megindító jelenet
históriai hitelességét sokan kétségbe vonják. Ha nem is hisszük épp el, amit
SAMUEL JOHNSON állít (idézi FOURNIER, L’Esprit
dans l’histoire 21. l.),
hogy Milton nem
akarta leányait írni taníttatni, az kétségtelen, hogy a nagy költő
szerencsétlen volt gyermekeiben. Első feleségétől való leányai
rosszul bántak vele. Eladogatták becses könyveit, s a pénzt elfecsérelték. A
legifjabb leányról, Deborahról ugyan azt mondják, hogy hárfázni szokott a
világtalannak, sőt megtanulta kedvéért a héber és görög ábécét, és
naphosszat olvasott neki oly textusokat, amelyekből egy szót sem értett.
Mások szerint azonban Milton
kényszerítette a leányait a héber és görög felolvasásra, s a lelketlen
teremtések épp ez unalmas robot meg a dictando írás elől szöktek meg
tőle; vagy mint némelyek állítják: a költő maga kergette ki őket
a házából.
|