BENCZÚR GYULA 1869-ben
festette meg Vajk keresztelése
című képét, mely ma a Nemzeti Múzeum egyik dísze.4 Ha magyarázni
akarnám: mit ábrázol ez a festmény, a legtöbb olvasó megneheztelne. Hiszen azt
a gyermek is tudja! Szent Adalbert prágai püspök a keresztség szentségében
részesíti a pogány Vajkot, Géza vezér fiát, a mi első királyunkat, akit
Szent István néven tisztelünk. Csakhogy épp itt a bökkenő! PAULER GYULA (A magyar nemzet története az Árpádházi
királyok alatt, I. k.) bebizonyítja, hogy István 977 táján, tehát már
kereszténynek született, mert szülei és nagybátyja, Mihály, még 974 táján
fölvették a keresztséget. Géza fiát minden bizonnyal csecsemőkorában
tartották keresztvíz alá; a BENCZÚR GYULA képén tehát históriai botlás a kondor
fekete hajú, izmos, barna vállú levente, aki, mint egykoron Klodvig - „mitis depone colla, Sicamber”ii -, szelíden hajtja meg büszke
fejét a szentség malasztjának alatta. Az is kétségtelen, hogy Istvánt nem
Adalbert keresztelte meg, Libicensky Vojcek (Vojtěch) gróf, a prágai
püspök, az egyház Szent Adalbertje, elsőben 993 felé jött Magyarországra,
mikor István már tizenhetedik évében járhatott. Kétségtelenül hatott az ifjú
lelkére; s talán része van benne, hogy István 995-ben Gizella bajor
hercegkisasszonyt vette feleségül. István „pogány” Vajk neve alkalmasint az
Adalbert cseh Vojtech nevével való összetévesztésből eredt. BENCZÚR GYULA
képe tehát, a címével együtt csak festett mendemonda.
[...]
|